Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-27 / 148. szám
» 1 4 í A harmadik „csúcs” Ä holnap történésze,' aki majd századunk hetvenes éveinek változásait rangsorolja, minden bizonnyal kiemeli azt a fordulatot, amely a szovjet—amerikai kapcsolatokban ment végbe. Nem véletlenül: a hidegháború éveiben a kiélezett szovjet—amerikai kapcsolatok a nemzetközi feszültség egyik meghatározó tényezőjét jelentették, míg napjainkban a két ország viszonya egyben a két rendszer békés egymás mellett élését erősíti, s a béke fenntartásának egyik záloga. Ami a Szovjetuniót illeti, kezdettől fogva a békés egymás mellett élés gyakorlatának érvényesüléséért tört lándzsát, míg az Egyesült Államok a hetvenes évekre jutott el azokhoz a következtetésekhez, amelyek lehetővé tették fordulatát a realizmus felé. Talán még pontosabban fogalmazunk, ha azt mondjuk: az élet, az erőviszonyok változása akkor már mintegy rá is kényszerítette Washingtont a megfelelő következtetések levonására. Nixon, az Egyesült Államok elnöke leplezetlenül szólt erről abban a beszédében, amelyet a közelmúltban Annapolis városában tartott. A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentősége volt Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon két csúcstalálkozójának. A korábbi években egyszerűen elképzelhetetlen lett volna olyan megállapodások megkötése, mint például az, amely a nukleáris háború elkerüléséről szól, s amelynek realitása az októberi közel-keleti konfliktus idején meggyőzően beigazolódott. A mostani, harmadik csúcstalálA Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki kerülete FELVESZ FESTŐ SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés az állami gazdaság újbereki kerületében az építési csoportvezetőnél. (579) ELLETÖS TEHENÉSZCSALÁDOT lakással, és bejáró TEHENÉSZEKET hazaszállítással FELVESZ a Szekszárdi Állami Gazdaság jegenyési tehenészete. Jelentkezés a telepvezetőnél. ____________________(536) D él-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat önálló szekszárdi építésvezetősége D-VIZSGÄVA' RENDELKEZŐ GÉPKOCSIVEZETŐT FELVESZ. Jelentkezés: Szekszárd, Táncsics u. 25. du. 16 órától 17,30 óráig. (582) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, testvérünk, fiúnk ifj. LÁSZLÓ JÁNOS 27 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése június 27-én délután 4 órakor lesz a decsi temetőben. Gyászoló család (613) kozó előkészítésének idejére a korábbinál nyilvánvalóbbá vált az is, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatok fejlesztésének az Egyesült Államokban nem csupán Nixon elnök s kormányzata tulajdonít megkülönböztetett jelentőséget. Ma az amerikai monopoltőkés körök nagyobb része is óhajtja a kapcsolatok fejlesztését, s ugyanez vonatkozik a két nagy párt, a demokraták és a republikánusok vezetőinek többségére. (Ezzel kapcsolatban jegyezte meg e sorok írójának adott interjújában Gus Hall, az USA Kommunista Pártjának főtitkára, hogy valójában kivételes történelmi helyzet jött létre az Egyesült Államokban: a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdésében a nagytőke nagyobb részének érdekei egybeesnek a néptömegek érdekeivel.) Az amerikai belpolitikai harcok összefüggésében különösen figyelemre méltó, hogy olyan politikusok is, akik bizonyos kérdésekben élesen szemben állnak az elnökkel, támogatják realista lépéseit, a Szovjetunióval kötött megállapodásokat. Edward Kennedy szenátor például épp abban az időszakban, amikor az amerikai kommentátorok szerint, eldöntötte, hogy „beszáll” az 1976-os választást előkészítő politikai harcba, Moszkvába látogatott, hogy találkozzék Leonyid Brezs- nyevvel. Amikor a Podgomij vezette, legfelsőbb tanácsi küldöttség Washingtonba látogatott, Nixon 1972-es demokrata ellenfele, McGovern szenátor fejtette ki előttük, hogy a kongresszusban növekszik a szembenállás a katonai rekordköltségvetésekkel, s ezért is támogatja ő és sok kollégája a fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat. Megélénkült az üzleti kapcsolat is. Egyedül a kámai teherautógyár építésében 80 amerikai cég vesz részt, Kuj- bisevben pedig amerikai cégek a világ egyik legnagyobb műtrágya-kombinátjának ' építésére készülnek. A Szovjetunióval folytatott kereskedelmi ügyletek finanszírozásából, az Export-Import Bank mellett a legnagyobb amerikai magánbankok is részt kérnek. Természetesen a képhez hozzátartozik, hogy épp az utóbbi időben a detente, s a realizmus ellenségei is fokozták erőfeszítéseiket az amerikai politikában. Ezek a körök felhasználják a Water- gate-ügyet is, s azt, hogy kitűnő kapcsolatokkal, rendelkeznek az amerikai sajtóban, televízióban. Jól szervezett és hangos kampányaik sem tudják azonban elfelejtetni, hogy rosszabb pozícióból támadják az enyhülést, mint akárcsak két esztendővel ezelőtt. A békeszerető emberiség igen nagy figyelemmel és várakozással kíséri majd azokat a megbeszéléseket, amelyek most kezdődnek a Kreml hagymakupoláinak közelében. Nyilvánvaló, hogy a várakozás magva: folytatódik-e a haladás a megkezdett úton? (Az SZSA című, az USA-val foglalkozó folyóirat legutóbbi száma megjegyzi: valóban épp ez a lényeg, nem pedig az, hogy ugyanennyi egyezményt írnak-e alá, mint a korábbi találkozókon. Hiszen, amikor a kapcsolatok szinte „nulla pontról” indultak, számos területen alapmegállapodások váltak szükségessé: most ezek gyakorlati végrehajtása kerül előtérbe.) Ami a Szovjetuniót illeti, a csúcstalálkozóra tett előkészületei azt a meggyőződést sugallják, hogy lehetséges a javulás folytatása. Ami a fegyverkezési hajsza fékezését illeti, épp Leonyid Brezsnyev mutatott rá a közelmúlt napokban, hogy a Szovjetunió kész már most megállapodni az Egyesült Államokkal a föld alatti atomrobbantások korlátozásában, egészen — az egyeztetett határidőn belüli — teljes eltiltásig. A harmadik „csúcs” a párbeszéd folyamatosságára, a legmagasabb szintű érintkezés intézményesítésére utal: az emberiség megint egyszer Moszkvára figyel. V. P. PAPP ZOLTÁN: Lépcső az alagsorba 34. Hosszú időnek kellett eltelnie „ ahhoz, mire Frank annyira' magához tért, hogy a helyzethez méltó he- vű és mennyiségű szitokára- datott zúdítson Bódira. aki meghunyászkodva, fejét felhúzott vállai közé süllyesztve sunyított a bakon. — Maga, barom. Maga, disznó gazember. Éreztem én már akkor, amikor behajtottunk annak az átkozott kastélynak az udvarába. hogy valami feneketlenül nagy disznóságra készül, maga . . . Levegő után kapkodott, és megint eltelt egy-két perc, mire annyira összeszedte magát. hogy újra meg tudott szólalni — És nem elég az, hogy elköveti ezt a disznóságot, hanem még ártatlan. az egész dologról mit sem sejtő feljebbvalóját is belekeveri a bajba . . . Ember . . . Mit ember. maga. barom . . . Tudja egyáltalán, föl tudja maga fogni egyáltalán, hogy mit csinált?! . . . Attól félek, hogy magának csak a disznósághoz van kizárólag esze és az égvilágon semmi máshoz. Magából hiányzik az erkölcs,- érzéknek még a legkisebb szikrája is. Maga képtelen fölmérni cselekedetei horderejét és következményeit . . . Hát tudja maga. hogy mi történik, ha azok az átkozott tábori csendőrök megtalálják nálunk azt a ládát? ... Ott a helyszínen főbe lőnek mindkettőnket, mielőtt még megmukkanhattunk volna. És ha ezt teszik, teljesen igazuk van. Jogosan járnak el. Honnan tudhatták volna. hogy nekem fogalmam sincs annak a ládának a létezéséről, amelyen békésen ültem . . . Majd később: — Legalább azt mondja el, maga hatökör, hogyan és miért csinálta ezt a disznóságot. Mire Bódi a maga körülményei módján elkezdte mesélni, hogyan óvatoskodott be a kastélyba. Miként ment szobáról szobára. Hogy menynyire lenyűgözte a pompa, amilyenhez foghatót nem látott még soha életében. — Ne pofázzon nekem itt összevissza mindenféle marhaságot. A lényegre térjen rá! Hogyan lopta el ezt az átkozott ládát? ... — Hát az úgy volt, hogy bementem egy nagy terembe, amely telistele volt könyvekkel. A közepén meg ott állt egv hatalmas, zöld posztóval borított asztal. Azon feküdt a láda. Mondom magamban, , na Bódi, ilyen ládát te nem láttál még, mert ez nem akármilyen láda ám. Ahogy így elÁ második magyar gépsor Bakuban Magyar szakemberek megbeszélése szovjet kollégáikkal. (APN foto: K. Kalinin felvétele — KS) Automata gépsort szereltek fel magyar szakemberek Bakuban, a hűtőszekrénygyárban. A hűtőszekrények dobozának készítésére és a szekrények szerelésére szolgáló gépsort a Komplex Külkereskedelmi Vállalat szállította. A bakui gyár 5 éve megkezdett teljes rekonstrukciójára 12 millió rubelt irányoztak elő. A rekonstrukciót elég néhány számmal jellemezni: a korábbi 200 méter szállító- szalaggal szemben ma 8 kilométer hosszúságú szalag működik az üzemben. Az automatizálás valamennyi technológiai folyamatnál eléri a 90 százalékot. Bővült a gyár alapterülete is. A legfontosabb azonban — a hűtőgépdobozok gyártására és a gépek összeszerelésére alkalmas automata gépsor — hiányzott. A bőséges választékból a bakuiak miért éppen a Komplex ajánlatánál állapodtak meg? — ezzel a kérdéssel fordult a Novoszty Sajtóügynökség tudósítója Ajaz Mutalibov- hoz, a vállalat igazgatójához. — Megtudtuk, hogy a magyar tervezők nemrég hozzákezdtek egy ilyen gépsor létrehozásához. Ez a változat megfelelt nekünk — lehetőséget adott az üzem helyelosztásával kapcsolatos korrekcióink figyelembevételére. Szakembereink egy csoportja Magyar- országra utazott és a helyszínen talált választ a problémákra. Hemberger Antal, a szerelés vezetője így nyilatkozott: — A Komplex számára is nagyon érdekes volt a bakui megrendelés — lehetőségünk nyílt szerelés közben ellenőrizni automata gépsorunk első példányait. Sikerrel elvégeztük, és a bakui gépgyártókkal gyümölcsöző együttműködést alakítottunk ki. Most szerelik a gyárban a Komplex második gépsorát. Aa idén nyáron befejezik a válla-- lat rekonstrukcióját. A bakui-« ak — a magyar technika segítségével — 160, 180, 200 és 240 literes hűtőszekrényeket is gyárthatnak. Az üzem már az idén 200 ezer hűtőszekrényt gyárt, míg a rekonstrukció megkezdésekor évi kapacitása mindössze 5 ezer hűtőszekrény volt. V. GRIGORJEV (APN—KS) nézed, máris rájöhetsz, hogy ebben biztos nem babot vagy borsót tartanak, hanem azoknál valamivel értékesebb dolgokat” . . . Tessék elképzelni, iszakaszvezető úr. benne volt még a kulcs is... A kíváncsiság az oka az egésznek. Alázatosan jelentem, én akkor, abban a pillanatban nem tudtam ellenállni annak a rettenetes kíváncsiságnak. ami rámjött, és majd kifúrta az oldalamat . . . Odamentem hát a ládához, elfordítottam benne a kulcsot, és fölemeltem a tetejét ... De menten vissza is ejtettem . . . — Miért, mi volt benne? — Tessék elképzelni, szakaszvezető úr. Az a vasláda telistele volt arannyal meg gyémánttal. Csak úgy szikráztak. amikor megpillantottam őket. hogy majd belévakult a szemem . . . — Aztán persze fogtad, és elloptad . . . — Én nem tudom, mi történt velem, szakaszvezető úr. Úgy tessék elhinni, ahogy itt állok, hogy teljesen elvesztettem a józan eszem. Mintha valami titokzatos erő parancsolt volna rám. Megfogtam a ládát ... Volt ott egy kis asztalon egy hímzett terítő, abba gyorsan belecsavartam, aztán kisétáltam a kastélyból. Még a kutya se vakkantott utánam. Rám se néztek, rám se szóltak . . . Erre odaszaladtam a szekerünkhöz, amin az alezredes úr cuccait szállítjuk, és szépen bedugtam a ponyva alá' a többi holmi közé . . . Oda, ahol általában ülni tetszik ... Még gondoltam is közben: „na. ezen biztos jó ülés esik majd a szakaszvezető úrnak” . ; í Merthogy a térítőt szépen négyrét hajtottam, és rátettem a vasládára. hogy, ha rá tetszik majd ülni. ne legyen olyan kemély . . . * — És arra nem gondolt, hogy elkaphatnak bennünket? — kérdezte a dühtől szinte el- kékült arccal Frank. — Például akkor, amikor megállítottak bennünket a tábori csendőrök. Mondja, maga. vadba- rom, akkor mit gondolt, amikor ránk kiabáltak, hogy álljunk meg? . . , — Alázatosan jelentem, rettenetesen megijedtem. Na. gondoltam magamban, Bódi- kám. itt a vége. fuss el véle. Ha most elkapnak, te már nem fogsz se megnősülni, se elválni. se jóllakni, se beteg lenni többet ebben az életben . . . — És rám nem gondolt? Arra. hogy én ártatlanul kerülök majd bajba a maga ocsmánysága miatt?! — Jaj, dehogynem. Gondoltam én arra szakaszvezető úr. kérem. Alázatosan jelentem, éppen azon törtem a fejeim amikor a tábori csendőr fölemeltette a ponyvát, hogy inkább bevallók mindent . . .' De aztán láttam, hogy csak a sarkát emelteti föl. Na, gondoltam. attól a sarkától olyan messze van elhelyezve az a -láda. mint amilyen messze esik Makó Jeruzsálemtől . . . Frank kétségbeesetten legyintett. — Hagyja abba, mert megőrjít ezzel a szörnyű dumájával! . . . Inkább arról beszéljen, hogy most mit fogunk csinálni? Elvégre akármelyik sár kon belebotolhatunk egy őrjáratba. és akkor . . . (Folytatjuk.)
