Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

TOLNA MEGYEI KEDD 1974 jún. 25- XXIV, évf. 146, sióm ÁRA) 0.90 Ft Barátok érkezése A barátság nem ismer áthidalhatatlan távolságokat, Kell-e jobb példa erre. mint az, hogy a légiforgalmi társaságok 'utasjegyzékén tucatszámra szerepet min den héten azoknak a neve, akiket a Budapesttől tíz­ezer kilométerre lévő Ulánbátorba, vagy onnan a magyar fővárosba repít a gépmadár? Nincs olyan hét, amikor Ferihegyen ne szállna repülőgépre moszkva— irkutszk—ulánbátori rendeltetéstel magyar geológusok, mérnökök, állatorvosok, szakmunkások kisebb-na- gyobb csoportja. És onnan is repülnek hozzánk bará­taink: diákok, szakemberek, hogy megismerkedjenek ■ a modern tudomány, technika vívmányaival. Nincs talán ország, amelynek fejlődése érdekfeszí- tőbb lenne a Mongol Népköztársaságénál. Ez a hatal­mas terület — ahol egy négyzetkilométerre egy ember sem jut — még a jelen században is a legősibb ázsiai feudalizmus élő kövülete volt. Tőlük nyugatra és északra. Oroszországban kellett a forradalomnak ki- rpbbanma ahhoz, hogy a mongol népet megérintse a szabadság szele, s követve a nagy példát, 1921-ben népi felkeléssel alapozzák meg szocialista jövőjüket, Szuhe Bátor, a nagy mongol forradalmár személyes kapcsolatban állott Leninnel, akinek tanácsai kétség­telenül hatottak a mongolok elképzeléseire. Tény, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt 1924-es kongresszu­sán már meghirdették az ország nem kapitalista úton való fejlesztésének elvét és irányvonalát. Azóta a huszadik század bekopogtatott a sivatagba. A homok óceánja• ugyan nem tűnt el, és valószínű­leg soha nem is tűnik el, de a sivatag mélyéről fel­színre hozzák kincseiket, csakúgy, mint a közel négy és fél millió mongol emberben szunnyadó alkotó te­hetséget. Szinte hihetetlen: a lakosságnak már ma 56,4 százaléka a legmodernebb társadalmi osztályhoz, a munkássághoz tartozik! 1970-ben a Mongol Népköz- társaság százhúsz jelentős iparteleppel rendelkezett, s ez a szám évről évre nő. Mostanában Mongóliában ti­zenegy perc alatt termelnek a gyárak annyit, amény- nyihez 1922-ben egy egész évre volt szükség. S még impozánsabb a mezőgazdaság robbanásszerű fejlődé­se. Az idén mongol barátaink különösen jó évről be­szélnek. Amire még nem volt példa, május 25-re ké­szen voltak a vetéssel. Június elsejéi pedig nyolc és fél millió új növendék állatot vettek számba, ami ti­zenkét százalékkal több a tavalyinál. Igaz örömünkre szolgál, hogy ebbén az impozáns fejlődésben megtestesülhet a magyar szakemberek te­hetsége, munkája is. Az utóbbi tíz év során geológu­saink, bányaipari szakembereink a ritka, értékes bá­nyák egész sorát kutatták fel, nyitották meg. Az ál­lattenyésztőknek 300 ezer hektárnyi terület öntözésére 420 kutat fúrtak. Ulánbátorban szakembereink ruha­gyárat építettek. Most épül — magyar közreműködés­sel — a mongol főváros közelében a nagy gyógyszer­vegyészeti üzem, amely évente 150—160 ezer liter szé­rum előállítására lesz képes. ’És a jövő hónap elején avatják fel Észak-Mongóliában a magyar húsüzemet. Darhan városában. Az utóbbi két évben Magyarorszá­gon, üzemeinkben százával fogadtunk mongol mun­kásokat, szakmai gyakorlatra. Budapest főútjain mongol, magyar és vörös zászlók lengenek. Ferihegy a Mongol Népköztársaságból kü- löngépet fogad. Fedélzetén Jamzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke ér­kezik hozzánk, a legfelsőbb szintű párt-és kormánykül­döttség élén. Semmi kétségünk, hogy csakúgy, mint az elmúlt napokban a magyar—mongol kormányközi bizottság tárgyalásári, tovább erősödik az igaz barát­ság, a proletár internacionalizmus szellemében szüle­tett együttműködésünk. Meleg szeretettel köszöntjük hazánk földjén a testvéri mongol nép küldötteit. (KS) Huszonöt éves a Szekszárdi Állami Gazdaság Családias ünnepség yolt teg­nap a szekszárdi Állami Gaz­daságban: huszonöt évvel ez­előtt alapították. az állami gazdaságokat, a szekszárdi jog­elődjét is, s ebből az alkalom­ból összehívták azokat, akik folyamatosan állami gazdasá­gokban dolgoztak. A SZÁG valamivel több mint ezerkét- száz dolgozója közül harminc­négyen ültek az ünnepség színhelyén, a gazdaság klub­szobájában, szemben a gaz­daság vezetőivel. Kemény István, a gazdaság párttitkára emlékezett a hu" szonöt évre. Elmondotta, mi­ként, milyen céllal alapítot­ták az állami gazdaságokat. „Az évek során terjesztői vol­tunk a» új techniltának, a mo­dern termelési eljárásoknak. Példát mutattak az állami gazdaságok a szakszerű te­nyészállat-tenyésztésből, a jó vetőmagtermesztésből, a gépe­sítésből, azzal a céllal, hogy bizonyítsák az egyéni, az ala­csony típusú termelőszövetke­zetek gazdái előtt a nagyüze­mi termesztés előnyeit. Több- keveseb. sP'tsr kísérte mun­kánkat, az állam; gazdaságai: példái« azonban bizonyító ere­jű.” A jövőről is- beszélt a párttitkár, s kérte az állami gazdaságok dolgozóit, a jövő­ben is mutassanak példát, le­gyenek élharcosai a korszerű termelési eljárások bevezeté­sének, a szocialista nagyüze­mek példamutató szerepéhez munkájukkal járuljanak hoz­zá. Az ünnepség második részé­ben dr. Balia Antal igazgató meleg szavakkal mondott kö­szönetét a negyedszázada a SZAG-ban, illetve állami gaz­daságban dolgozó állattenyész­tőknek, traktorosoknak, techni­kusoknak, mérnököknek, ad­minisztrátoroknak. Majd ki­tüntetéseket adott át. A me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nevében'Gilich Már­ton állattenyésztőnek az „Ál­lami gazdaságok kiváló dolgo­zója” miniszteri kitüntetést adta at, 33 dolgozónak pedig a vállalat kiváló dolgozója jel­vényt, az ezzel járó pénzjuta­lommal. Osztermäjer Jánossal, az ál­lami gazdaság egyik alapító­jával beszélgettünk a SZAG történetéről. Röviden így fog­lalja össze a huszonöt évet a kajmádi kerület igazgatója: 1 — 1949. május másodikán. alig leszereltem a katonaság­tól, kerültem a biritói állami gazdaságba állattenyésztési brigádvezetőnek, itt csak őszig dolgoztam, mert altkor behe­lyeztek Szekszárdra, a megyei •igazgatóságra, itt találtam már Kemény Pista barátomat, ak­kor ő a birtokrendezési osz­tály vezetője volt. A Szekszár­di A. G. még ez év őszén meg­alakult, részletekben. A Kaj­mádi A. G. első igazgatója Jerg- ler János volt. a Sárközi Á. G. igazgatója pedig Hódos Ernő, a leperdi gazdaságot Kovács Pál vezette, rövid ideig, majd utána Bodor István lett a ve­zető, e három gazdaság, majd a palánlci képezte a mai nagy, gazdaság alapját. Hozzánk csa­toltál; még a Semevál négy telepét és a fácán kerti marha­hizlaldát. Hét évig voltam Kajmádon igazgató, huszon­három éves fejjel vállaltam a gazdaság vezetését, majd a sárközi gazdaságba helyeztek, 1961-ben a 3004-es rendelet értelmében a szekszárdi Jó­reménységhez kerültem fő* mezőgazdásznak, aztán vissza 1964'ben, miután a szerződés lejárt, Kajmádra kerületveze­tőnek, Tizennégyen iöttünk a mai ünnepségre Kajmádról, valamennyien állami gazdaság­alapítók. Az ünneplők között ültek a Jankovics-testvérek. József állattenyésztési brigádvezető, István, kombájnos, szerelő, György gépkocsivezető, jelen­leg gondnok, és az unokatest­vérük János, aki a kezdetben ís-fogatos — parádés kocsis — volt. és most is az. a Jae- kovics-testvérek apja István és József már évek óta álla­tni gazdasági nyugdíjas. Az alapító „tagok” részére rendezett ünnepség szerény keretek között, a nagy munkák kellős közepén csak egy ki? szusszanásnyi ideig tartott, d* emlékezni kell azokra, s ün­nepelni őket — bármilyen nehéz helyzetben van is jelen­leg az á g., mert az ő áldozatos munkájuk révén is létrejött Szekszárdon, a Sárközben egy olyan gazdaság, amely meg­felelő vezetés mellett képes ki­emelkedni a mostani hullám­völgyből. szép termelési ered­ményeket produkálni, hisz je­lenleg is a gazdaság termelési értéke négyszerese, azonos te­rületen, mint az alapítás évei­ben. — Pj Fotó: G. K. Hivatalos magyar okmány a fajüldözés ellen Szarka Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvise- lője június 20-án a világszer­vezet főtitkáránál letétbe he­lyezte azt az okiratot, amely - lyel a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítette az apartheid bűncselekmé­nyek üldözése és megbünteté­se tárgyában elfogadott ném- zetközi egyezményt. Az egyez­mény nemzetközileg üldözendő bűncselekménynek nyilvánítja a faji elkülönítés és faj üldö­zés gyakorlását. A VDK külügyminisztériumának nyilatkozata A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya utasí­totta a kétoldalú, illetve négy­oldalú katonai vegyes bizott­ságban részt vevő küldöttsé­gét, hogy meghatározatlan idő­re függessze fel részvételét a két testület munkájában, A nyilatkozatban leszögezik, hogy a saigoni adminisztráció szabotálja a két vegyes bizott­ság munkáját, ezért a VDK kormánya — a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányának határoza­tát teljes mértékben támogat­va J— felfüggeszti a két kato­nai vegyes bizottságban való részvételét mindaddig, amíg a saigoni ádrhinisztráció nem vállal kötelezettséget a VDK és a DIFK Saigonban tárgyaló képviselői diplomáciai mentel­mi jogának biztosítására és nem ad komoly választ a DIFK ésszerű és logikus javaslataira. ti Az ünneplők a klubszobában

Next

/
Thumbnails
Contents