Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-22 / 144. szám
< 4 Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága A szakmunkástanulók körében KISZ-munka tapasztalatai végzett A szakmunkástanulók az ifjúság azon rétegét alkotják, amelyre különös gonddal kell figyelnünk, nemcsak a magas számarány miatt, hanem azért is, mert belőlük kerül ki a munkásosztály gerincét képező szakmunkásréteg utánpótlása. E fontos tényt szem előtt tartva tűzte tegnap délelőtti ülésének napirendjére a szakmunkástanulók körében végzett KISZ-munka tapasztalatainak megvitatását a KISZ Tolna megyei Bizottsága. A megyei pártbizottság tanácstermében megtartott ülésen az elnöklő Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a megjelenteket: a megyebizottság tagjait, a szakmunkásképző intézetek igazgatóit, párttitkárait, pártösszekötő tanárait, a vállalatok vezetőit, képviselőit és István Józsefet, a Tolna megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Ezt követően Benizs Sándor, a KISZ-mb. titkára szóban egészítette ki írásbeli előterjesztését, amely a szakmunkástanulók körében végzett KISZ-munka tapasztalatait összegezte és megszabta a további tennivalókat. A jelentésből kitűnik, hogy megyénk 3850 szakmunkástanulójának képzése jelenleg nyolc iskolában történik. Ezek közül hat önálló, kettő pedig a szekszárdi intézet kihelyezett iskolája. Az intézetek KlSZ-szer- vezetei különböző körűiméA minősítés felelőssége Az állami személyzeti munka szabályozásáról szóló minisztertanácsi határozatok az utóbbi években kötelező érvénnyel rendelkeznek a minősítések elkészítéséről. A vezetői és érdemi ügyintézői munkakörökben foglalkoztatottak munkáját — hangsúlyozza a Minisztertanács ez év tavaszán hozott határozata — az arra illetékes vezetőnek rendszeres időközönként értékelnie kell. S nemcsak a munkáját, hanem a politikai, emberi magatartását is azzal a céllal, hogy ilymódon elősegítse a minősített szakmai, jellembeli fejlődését. Kimondja a határozat: „Minden lényeges személyi kérdés elbírálásánál (előléptetés, kitüntetés, áthelyezés. továbbképzés, munkaviszony-megszüntetés stb.- a minősítést kell alapul venni.” Talán nem szükséges bővebben indokolni a határozatban kifejezésre jutó követelmények célszerűségét. hasznosságát. Ha mégis találkozunk vezetőkkel, akik nem fordítanak kellő gondot arra. hogy az alapminősítést négyévenként felfrissítsék, kiegészítsék, úgy ennek fő oka legtöbbször a feladat lebecsülése. Hiszen amúgyis ismerjük beosztottain- „kat — halljuk gyakran. Nem elegendő, hogy csak a vezető ismerje beosztottait„ A minősítés tükröt tart a minősített elé, tartalmazza munkája elismerését éppúgy, mint fogyatékosságait, azokat a hibákat. amelyeken túljutva értékesebb emberré válhat. Módot nyújt számára ahhoz, hogy amivel nem ért egyet, azt elmondja, leírja, vitázhasson! Lehetséges, hogy épp ez a nyíltság, a minősített várható ellenérvei lennének kényelmetlenek a minősítést készítőnek? Vagy talán egyszerű szűklátókörűség okozza az idegenkedést. aminek következtében egyes vezetőemberek nem látják hogy a munkahelyi intrikáknak. a vezetők és beosztottak egymás közötti viszonyában mutatkozó torzulásoknak egyik nem lebecsülhető ellenszere éppen a minősítések kölcsönös komolyan vétele. A Minisztertanács határozata világosan kimondja, hogy a személyzeti nyilvántartásokban csak olyan minősítéseket szabad tartani, amelyeket a dolgozóval ismertettek és ezt a dolgozó a minősítésen aláírásával igazolta. A vezető és a személyzeti vezető egyaránt felelős azért, hogy ez minden esetben megtörténjen. Ameny- nyiben pedig a minősített megtagadta a róla kialakított vélemény aláírását, ezt fel kell tüntetni a minősítésen. Mint látható: a határozat olyan állásfoglalás is egyben, amely a kádermunka demokratizmusát juttatja érvényre. Ezt erősíti az a rendelkezés is. amely előírja, hogy 1974 második félévében, ezt követően pedig kétévenként a minisztereknek. valamint az országos hatáskörű szervek vezetőinek meg kell tárgyalniok a felügyeletük alá tartozó szervek vezetőivel és személyzeti vezetőivel a személyzeti munka helyzetét, a soros tennivalókat és mindezekről be kell számolniok a Miniszter- tanácsnak. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk. hogy a minősítések elkészítése. rendben tartása képezi az alapját a személyzeti munka megítélésének, további javításának. Ha pedig tovább próbálunk tekinteni, arra is rá keli jönnünk, hogy az ügy társadalmi hordereje igen nagy. Érinti a szocialista emberi viszonylatok összességét. Hatással van a közéleti tisztaság követelményeinek maradéktalan érvényesítésére. Előmozdítja a vezetők és beosztottak kapcsolatának javítását Érvényre juttatja a szocialista társadalmi berendezkedés mély humánumát. Hasznos ambíciókat hoz felszínre, mindazokban, akik a minősítésekkel nevelni akarnak, s akik a jóakaratot látják ebben. Természetesen csak abban az esetben, ha a rendelkezést mindenki, akit illet, — komolyan veszi. KOVÁCS IMRE nyék között működnek, változóak a szervezeti formák is. Sok gondot okoz az ifjúsági vezetők, a pártösszekötő tanárok fluktuációja. A jelentés részletesen foglalkozik a szervezeti élettel, a politikai, eszmei nevelőmunkával, ezen belül a KISZ-oktatás területén elért eredményekkel, gondokkal. Kitér a tanulmányi munkára, a szabadidős tevékenységre, a különböző iskolák, iskolatípusok közötti kapcsolatok fejlesztésére és meghatározza a további feladatokat is. Benizs Sándor szóbeli kiegészítőjében többek között elmondotta, hogy a szakmunkás- tanulók KISZ-szervezeteinek kommunista, politikai jellege az utóbbi időben lendületes fejlődésnek indult. A szervezeti munka, a taggyűlések színvonala sokat javult, amiben jelentős szerepe van az iskolai pártszervezeteknek, a pártösszekötő tanároknak, valamint annak, hogy a KISZ- vezetés színvonala emelkedő tendenciát mutat. Benizs Sándor szóbeli kiegészítését vita követte, melyben többek között felszólalt István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A KISZ Tolna megyei Bizottságának tegnapi ülése Varjas János zárszavával ért véget. AGROMASEXPO 97A Tolna megye is ott lesz a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépkiállításon A HUNGEXPO Vásárrendező Iroda az idei őszön rendezi meg az első fogyasztási cikkek nemzetközi vásárát. Az őszi BNV-re csak a lakossági fogyasztási cikkeket viszik, állítják ki. Tehát akkor látható majd, amit az ipar gyártani tud és ígér. illetve amilyen áru jelenleg is forgalomban van. Ezzel a kiállítással egy időben rendezik meg a nemzetközi mezőgazdasági gép-, élelmiszer- és műszerkiállítást. Szeptember 14-e és 22-e között a budapesti nemzetközi vásárközpontban rendezik meg ezt a szakkiállítást. Az AGROMASEXPO ’74 fon. tos feladata a KGST-országok közötti integráció elősegítése, a gyártmány-, és gyártásszakosítás, valamint a kooperáció fejlesztése. A rendezők mintegy huszonkét ország kiállítóit várják az őszi mezőgazdasági gépseregszemlére. A Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel- ország. az NDK illetékes vállalatain kívül osztrák, olasz, nyugatnémet, francia, angol, dán, holland, amerikai és ausztrál cégek is bejelentették részvételüket. A belföldi kiállítók között megtaláljuk mindazokat a gyárakat, szövetkezeteket. amelyek mezőgazdasági, élelmiszeripari és faipari gépeket gyártanak, forgalmaznak. A MEZŐGÉP Tröszt kollektív kiállításon mutatkozik be, de itt is fő helyre a szekszárdi vállalat termékei: öntöző- és cu- korrépa-betakarító gépei kerülnek. A szekszárdi vállalaton kívül számos Tolna megyei kiállító lesz a vásáron,,' ezek jelentkezése még tart, nem tisztázódott, milyen berendezést, felszerelést, kisgépet mutatnak be. Jelenleg négy1 ipari szövetkezet és egy tanácsi vállalat jelentkezése érkezett meg a vásárrendezőkhöz,' így a Tolna megyei kiállítók száma a fél tucatot is eléri az őszi mezőgazdasági gépkiállításon és vásáron. Az AGROMASEXPO ’74 katalógusa ezekben a napokban — július első hetében — készül el. ebben gyártmánycsoportonként összesítik a kiállítókat és termékeiket. Tolna megyében az őszi BNV. illetve a mezőgazdasági gépkiállítás iránt igen élénk az érdeklődés. Több vállalatnál. állami gazdaságban és termelőszövetkezetben azt tervezik például, hogy nem nyáron mennek kirándulni, országnézésre. hanem majd az ősszel a mezőgazdasági gépkiállításra és a fogyasztási cikkek nemzetközi vásárára. Űj helyén kezdheti az 1975/76-os tanévet a szekszárdi egészségügyi szakközépiskola Márciusban még csak a földmunkák végzésénél tartottak az építők, mára — mint azt képünk is dokumentálja — már állnak a megyeszékhely déli kertvárosi részén az új egészségügyi szakközépiskola falai. A beruházás anyagi fedezete biztosított, a megyei tanács jóvoltából rendelkezésre áll az a pénzösszeg is, amely a türelmetlenül várt oktatási intézmény majdani berendezéséhez szükséges. Eredetileg az 1973—74-es tanévet már itt, új helyén kellett volna kezdenie a most is még „társbérletben” működő egészségügyi szakközépiskolának. Sajnos, féltucatnyi adminisztratív kérdés késedelmes tisztázása miatt csúszott a beruházás kezdése. Ennek eredményeként csak az 1975—7b-os tanévben kerülhet sor a fontos oktatási intézmény úi korszakot ígérő honfoglalására. A nyolc tantermes intézmény jellegében eltér majd a hagyományostól, amennyiben alsó szintjét gyakorló kórtermek foglalják el. Az úi iskolának lesz ezenkívül két nagy előadóterme, tornaterme, továbbá 300 adagos konyhája é:; ehhez kapcsolódó étterme is, míg a Bencze Ferenc utcai fronton kap helyet a 200 fős diákotthon, mely végre megoldja az egészségügyi szak- középiskola vidéki növendékeinek ideális elhelyezését is. Noha a birtokbavétel ideje távoli, a szakközépiskola tanárai ég növendékei egyaránt bizakodóak, látván, hogy az építők nemcsak szóban ígérik a gyors befejezést. Eddig meg állták is az építők adott szavukat. Nincs okunk tehát olyasmit föltételezni, hogv a kezdés valóban imponáló irama lassulni fog. Lemaradással enélkül is szembe kell majd néznünk a tervidőszak végén, itt Szekszárdon, és főként a negyedik ötéves terv időszakára ütemezett beruházásaink vonatkozásában. .. Az úi intézmény egyébként úgy is úi lesz, hogy központja a városrész gyermek- és oktatási intézményeinek. Szekszárdon először itt, a déli kertvárosban sikerül megoldania a város fejlesztésének a bölcsőde, óvoda és az itt működő IV. számú általános iskola egységét. Szép és csöndes helyen. Előnyként tarthatjuk számon azt is, ami valóban előny, hogv az intézmény közel van az oly fontos gyakorlati képzés bázisához, a megyei kórházhoz és rendelő- intézethez. Az építkezésről beszélgetve Fenyvesi János, az egészség- ügyi szakközépiskola igazgatója elmondotta, hogy az idén az oktatási intézmény 3. végzős csoportjában hatvannégyen érettségiztek, s a végzősök közül nyolcán jelentkeztek továbbtanulásra.. A továbbtanulók az orvostudományi egyetemre, vagy valamelyik pedagógusképző intézetbe jelentkeztek. De sokan nyilatkoztak úgy, hogy ha nem sikerül a felvételi vizsgájuk, ápolónőkként kívánnak elhelyezkedni. Az iskola egyébként jó hírnévre tett szert országos viszonylatban, bár előkelő rangját a hasonló céllal életre hívott intézmények között nem a legideálisabb körülmények között vívhatta ki Az oktatásnevelés munkáját nehezítő zsúfoltság — mely jobb híján a Garav Gimnáziumot súítot- ta az időközben életre hívott óvónőképző szakiskolával egyetemben — nem tart már sokáig. Érdekességként említjük, hogy az egészségügyi szakközépiskola most induló első osztályaiba 76 kislányt vettek föl. (Az idén először egy fiú is ide adta be jelentkezését!) Az elsősök között az idén először sikerült a szekszárdiak számát növelni. Voltak jelentkezők megyehatáron túlról is. Az iskola tanulóinak 80 százaléka változatlanul munkás- és parasztszülők gyermeke. A tanév egyébként itt még nem ért véget. Az elsősök számára kötelezően előírt egyhess gyakorlat befejeződött 'gyan, még 120 kislány gva- orlatozik n megyei kórház sztályain, a rendelőintézeté- en, a csecsemőotthonban és a megyeszékhely körzeti orvosai mellett.
