Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

Tékozlás és takarékosság

A szomszéd rétje

A balatoni kulturális programok keretében Balatonfüreden az Annabella Szállóban idegenforgalmi kiállítás nyílt a 25 éves Német Demokratikus Köztársaságról. A színes fotók és nagyméretű színes diapozitív filmek mutatják be aw üdülőknek az NDK nevezetességeit és a legszebb idegenforgalmi úticélokat. Az NDK utazási irodája júliusban a Tihany Szállóban és Balatonföldváron is megrendezi a kiállítást.

Uj könyvek

5.

Ez általában, a közmondás szerint, zöldebb a sajátunkénál. Csakhogy témánk esetében szinte lehetetlen eldönteni. a rét melyik darabja a szomszédé és melyik a mienk. A KGST közös tehervagon- parkjának létrehozása előtt a határokon átadott kocsiknak ötven százaléka üres volt. Most ez az arány 25 százalék körül van. Mérhető ez pénzben? Igen. Ám ennél még fontosabb az a haszon, amit az áruszállítás gyorsabbá, folyamatosabbá válása hoz, amit közvetett módon takarít meg egy-egy őrt szág, így hazánk is.

INGATAG IGAZSÁG

Nagy összegek kiadásának elkerülését tenné lehetővé egyebek között a többször felhasználható göngyölegek alkalmazása, a konténeres szállítás bővítése, időtállóbb festék- bevonatok széles körű elterjesztése. Ez bizonyos költség- többlettel jár. Ki viselje? A festékipar? A festék felhasználója? A konténer szállítója vagy az abban árut fuvaroztató? Ingatag igazság az. hogy a kibicnek. a kívülállónak, semmi sem drága! Egy ország gazdaságában ugyanis nincs kívülálló!

Ez azonban elméleti igazság. Áz építőipari vállalatok gépállománya meghaladja a 80 ezret. Ezek felét nem tartják karban, csak akkor javítják a berendezéseket, ha leállnak. A javításra fordított idő évente átlagosan kétszer két hét; 176 óra, csupán egy műszakot és 44 órás munkahetet figyelembe véve. Jobb szervezettséggel — kellő javítási kapacitással és alkatrészellátással — ez az idő negyedére lenne csökkenthető. A nyereség 170 millió forint értékű gép, berendezés lehetne. Ugyanakkor lehetővé válna legkevesebb 700 millió forint értékű többlettermelés a gyorsabban megjavított eszkö. gökfceL

rÁ HALÓ MEG Á HAÉ

Az érdele nyilvánvaló. Ám ha túl nagy lyukú hálóval igyekszünk kifogni a halat; kisurran belőle. Az építőipari vállalat ugyanis a költségeket áthárítja a beruházóra. Neki nincs közvetlen, szoros érdekeltsége abban, hogy gépei, berendezései minél zavartalanabbá! működjenek. Kinek van? A népgazdaságnak! Nos. akkor tessék szorosabbra szőni a hálót! Arra serkenteni — sőt, kényszeríteni! — a vállalatot, nem adminisztratív, hanem ösztönzési, szabályozási eszközökkel, hogy tartsa tiszteletben a népgazdaság, a társadalom „halát”. S a halfogásért, ne a vízmeregetésért részeljen a jövedelmekből.

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik felmérése — A házi gépipar technológiájának fejlesztése —szerint a hazai gépipar, termékektől függően, kétszer, háromszor annyi anyagot forgácsol el, mint más, az összehasonlításba bevont országoké. Ez nem a gépipar hibája, vétkes közömbössége! Hanem az elő- gyártmányok — öntvények, félkész alkatrészek stb. — fejlesztésének elmaradottságára vezethető vissza. így azután már érthető, hogy a gépiparban aránytalanul sok az eszterga, a gyalugép, kevés a fű- rómű, a több helyzetű szerszámgép, a köszörű, a finom felületek megmunkálására- alkalmas berendezés. A kör bezárult, s e körből anyagok tízezer tolnái potyognak a hulladékba, Vajon indokolatlan

a kérdés; melyik itt a „szomszéd” rétje?

A MARXI

ÚTMUTATÁS

Persze, az anyagokkal, esz. közökkel minden esetben az eleven munka is pocsékolódik. Nosza, ugrás, jöjjön a gyors technikai fejlesztés, például egy horizontál fúró-marógép, mely korszerű, fokozat nélküli sebességváltást tesz lehetővé. Másfél millió forintba kerül. Megéri? Meg. De nem akkor. ha olyan darabokat munkáltatnak meg rajta, amelyek egy hagyományos gépre is rábízhatok. Mert nem elég a gép, az a döntő, mit csinál, azaz a tényleges képességek kamatoztatása.

Marx „A tőke” III. kötetében így fogalmazta meg ezt: „A munka termelékenységének emelkedése éppen abban áll, hogy az eleven munka részesedése csökken, a múltbeli munkáé növekszik, de úgy, hogy az áruban rejlő összes munlcamennyiség csökken; hogy tehát az eleven munka többel csökken, mint amennyivel a múltbeli munka nő",

E marxi útmutatást a vállalati gyakorlatban sűrűn szem elől tévesztik. Mintha időnek, eleven munkának nem is lenne értéke, mitha ezeket korlátlan források öntenék elénk! Újabb gépek, újabb épületek, újabb beruházási összegek ... s változatlanul alacsony idő- és eleven munka hasznosítás! Ha valami, akkor ez a legnagyobb pazarlás.

Az elemzések, a növekvő állami terhek, a gyakorlati tapasztalatok egyaránt figyelmeztető csengőként szólnak, intenek: átfogóan és részleteiben is ésszerűbbé, takarékosabbá kell tenni a gazdálko29.

— Idefigyeljen. Bódi honvéd — mondta a karpaszományos szakaszvezető, aki korábbi ta. pasztalatai alapján már körülbelül sejtette, mit is jelent valójában az a bizonyos „szétné- zés” —, ez itt egy grófi kastély. Érti, maga hétpróbás gazember?! Egy -magyar gróf kastélya. Itt maga nem fog „szétnézni” úgy, ahogy máshol szokott. Megértette?! És ha megtudom, hogy ennek ellenére mégis megakad valamin a szeme, én kiköttetem magát, Bódi honvéd. Kiköttetem, aztán meg hadbíróság elé állíttatom. Tudja maga, hogy mi járt a frontszakaszban a rablásért? Hát én megmondom: azonnali főbelövés. Felkonco- lás. Értette?

— Igenis, alázatosan jelentem, Értettem.

— Nahát, akkor ehhez tartsa ' magát. Lelépni.

Bódi szabályos hátraarcot csinált, szépen lesarkosítva a mozdulatokat, majd keményen kilépett.

Frank fejcsóválva bámult utána. Mérges is volt rá, de

azért nem is tudott úgy istenigazából haragudni. Mert bár igaz. hogy Bódi végtelenül sok disznóságot elkövetett az alatt a néhány hónap alatt, mióta együtt szolgáltak. Ám az is tény, hogy sosem vesztett rajta. Hogy tulajdonképpen mind-.

dául sok millió forintot takarított meg az országnak 1 azzal, hogy károsodás nélkül tárolható anyagokat akkor vásárolt meg. amikor azok a világpiacon olcsók voltak. De mire megyünk vele, ha pazarló felhasználással még ezeket az olcsó anyagokat is drága termékké formáljuk? Az eleve borsos árú holmikról nem beszélve. Mert legtöbbször ezért halványabb a mj rétünkön az, ami a szomszédén zöldebb.

MÉSZÁROS OTTÖ (Következik:

MINDENKIRE ÉRVÉNYES SZABÁLY)

Ifjúsági zenei tábor Pécsett

Á Jeunesse Musicales — az ifjú zenebarátok — magyar- országi szervezete és Pécs város Tanácsa hetedik alkalommal rendezi meg az idén a nemzetközi ifjúsági zenei tábort. A mecsekaljai város két héten ói július 15. és 30. között, látja vendégül a fiatal hazai és külföldi muzsikusokat. (MTI).

Nemzetközi

bábfesztivál

Békéscsabán negyedik alkalommal rendezik meg a nemzetközi bábfesztivált. Ez alkalomra Szokolay Sándor Kos- suth-díjas zeneszerző szignált komponált, amely a megnyitón június 25-én délután 2 órakor hangzik el a békéscsabai Jókai Színházban. Öt napon át tíz nemzet bábosai mutatják be produkciójukat. Az előkészületek befejeződtek; a bábfesztiválra mintegy 500 vendéget várnak.

8nnyiójuknak hasznuk,- előnyük származott az akciókból. S hogy ezekben a sötét ügyekben

— már ami a kiagyalást és a kivitelezést illeti — mindig volt valami hamisítatlan eredetiség, báj, amit csak a rendkívül furfangos, minden hájjal megkent emberek tudnak lép- ten-nyomon produkálni.

A kastélyban mindenesetre örültek a katonák ideérkezé- sének. Wenkheimet — bár nevét spsem jegyezték az előkelőségek rangtőzsdéjén — a szorongatott helyzetben levő grófi família tagjai az egyenrangúaknak kijáró tisztelettel, sőt majdhogynem kitörő örömmel fogadták.

Az alezredes távolról sem maradt érzéketlen az őt ért megtisztel tefés iránt.

— Parancsolj velem, kedves kegyelmes uram — ereszkedett bele egy kényelmes, bordó bársonnyal behúzott karosszékbe.

— Embereim rendelkezésedre állnak.

— Mindenekelőtt ahha kéh- nélek. hogy légy szíves egy embehedet megbízni a pakolás ihányításával. Itt olyan zűhzavah van kehiek, hogy az kifejezetten hettenetes.

Az alezredes Frankot hívatta.

— Ide figyeljen, Frank — adta ki az utasítást azon a hangon, ahogy parancsolni szoKOSSUTH KÖNYVKIADÓ

Békés egymás mellett élés — ideológiai harc. Tanulmányok. (Az MSZMP KB Társadalomtudományi intézetének kiadása.)

Aczél György: Szocialista kultúra — közösségi ember. Cikkek, beszédek.

Antonio Banfi válogatott írásai.

Döme Piroska; Harcoló bányász. Visszaemlékezések.

Hermann István: A mai kultúra problémái. KaDitalista kultúra — szocialista kultúra.

Meisel Sándor: Mit kell tudni a KGST-röl?

Martin József; Mit kell tudni a Közös Piacról?

Csornai Zoltán: Titok a Világ Tetei én és Az özönvíz balladája. Tudományos-fantasztikus regények.

SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ;

Illyés Gyula; szíves kalauz, útirajzok I—II.

kott. — Maga fiam; most azonnal átveszi itt a parancsnokságot. érti? Az összes lakájok, az egész személyzet fölött. Ma. gához vesz négy embert. Kettő az elszállítandó dolgok kihordását irányítja, kettő pedig a szekerekre való rakodásra felügyel. Maga pedig félóránként jelentést tesz nekem a dolgok állásáról. Parancsot végrehajtani.

Frank nem túlságosan örült a megbízatásnak. Mikor végigjött a folyosón, már látta, hogy- a lakájok, szolgák, szobalányok úgy futkároznak, akár a pókok a falon. De hát a parancs, az parancs. Nincs mese. Végre kel) hajtani. Különben is, fél óra múlva be kell számolnia az első eredményről.

Kiválasztotta a négy embert. Értelmes, kemény legények voltak, akik sok nehéz helyzetből kivágták már magukat.

— Értettük, szakaszvezető úr — mondták a parancskiadás után. — Tíz perc múlva olyan rend lesz itt, mint az atya- úristennél. amikor az angyaloknak sorakozót fújnak.

Puska a vállukon, feltűzött szuronnyal, úgy indultak el, futólépésben.

S Frank néhány perc múlva már tapasztalhatta, hogy legényei nem beszéltek a levegőbe.

A lakájok, szolgák, szobalányok egy része csatárláncba állt a folyosón, úgy adogatták egymásnak kézről kézre a menekítésre szánt holmikat.

Miközben kint újabb és újabb szekér kanyarodott a lépcső elé, hogy néhánv perc múlva púposra rakottan továbbinduljon.

Ungváry Tamás: Világszlnház.' Kritikák.

’Madách Imre: Az ember tragédiája. — Mózes. Drámai költemények. (Szépirodalmi Kiskönyvtár., EURÓPA KÖNYVKIADÓ:

Mihail Solchov: Csendes Don I—■ tv. Regény. (A világirodalom remekei sorozat.)

Liuben Dilov: Nádas. Kisregény.' Dmitrij Furmanov: Csapajev. Történelmi regény. (A szovjet irodalom könyvtára.)

Hermann Kant: Impresszum. Regény.

Edna O’Brien: Vidéki lényoJtí Regény. (Európa zsebkönyvek.) Edgar Allan Poe versed, (Lyna

mundl sorozat.)

Jurij Trifonov: Hosszú búcsúzás; Kisregény. Elbeszélések.

Paul Verlaine versel. (Lyra műm- di sorozat.)

így aztán fél őrá múlva Frank feszes vigyázzállásban mondhatta:

—■ Álezredes úrnak alázatot san jelentem, a rakodás rend-' ben, pontosan, terv szerint halad. Még tíz szekér van hátra. Utána indulhat a karaván. Megszerveztem a biztosítást is. A következő városig két szakasz kíséri a szállítmányt. Egyik elöl. a másik hátul biz-; tosít. Erőltetett menetben fo-' gunk haladni, így remélhetőleg holnap reggelre elérjük a várost.

— Dehék, fiam, dehék — veregette meg vállát a gróf. 9 főúri szokás szerint — bár némi töprengés után — megkínálta a még mindig feszes vi- gyázzban álló Frankot egy hatalmas szivarral.

Amit a szakaszvezető persze csak kint az udvarral mert meggyújtani.

De hol a nyavalyában lehet ez az istenverte Bódi?! — tűnődött közben. Még a végén nélküle kell elindulnunk.

Nem maradt más választá- ,

sa, keresésére indult. Legalább egy disznósággal kevesebbet követ el majd.

Régi tapasztalatok szerint Bódit a nők és az ennivaló közelében kellett keresni.

Meg is találta. A konyhán

falatozott

— Alázatosan jelentem, minden rendben! — ugrott fel a szakaszvezető érkezésekor. — Tessék fogyasztani ebből a lán- gosból. Az a szépasszony sü• tötte...

(Folytatjuk)

dást. A külkereskedelem pélPÁPP ZOLTÁN:

Lépcső az alagsorba