Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

! 177 millió a megye útjaira Aszfaltszőnyeg a hatoson — Útszélesítés Tolnán P r Épülnek az autóspihenők Tolna megyében az idén már hónapokkal ezelőtt meg­kezdték az útépítést, s szinte megállás nélkül folyt a télen is az utak javítása, karban­tartása. Ebben az esztendőben a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatósága 177 millió forin­tot költ a megye útjaira. Eb­ből 50 milliónyit az igazgató­ság saját dolgozói által vég­zett útjavításra, 117 milliót pe­dig az útépítő vállalatok által végzett munkára fordítanak. Szerepel az összegben az a pénz is, amit útfenntartási telepek építésére, valamint a következő években megvalósí­tandó útépítések előkészítésé­re fordítanak. A következőkben felsorolás­szerűen megemlítjük a jelen­tősebb munkákat. Az útkor­szerűsítések között az egyik legnagyobb volumenű a 6-os út deltájától Szekszárdig hú­zódó bevezető szakasz átépíté­se. Ez a tavaly megkezdett munka 12 millió forintba ke­rül, s hamarosan teljesen el­készül. A járművezetők már több mint egy hónap óta hasz­nálják az új tizennégy méter széles két-két forgalmi sávval megépített útvonalat. Az út jobb oldalán járdát is tervez­tek. Ennek megfelelően épí­tették a hidakat, átereszeket, és a közúthoz tartozó többi mű­tárgyat. A járdára szükség is van, mert ott közlekednek a szőlőhegyen lakók, s ezen bo­nyolódik le az új, ma még jó­részt lakatlan kemping felé is a gyalogosforgalom. Ennek a járdának a megépítettése azonban már nem a közúti igazgatóság, hanem a városi tanács feladata. ÜT A BALATONHOZ y Ebben az évben elkészül a simontornya—enyingi út Tol­na megyei szakasza. Ez a két és fél kilométeres szakasz 18 millió forintba kerül. Ezzel teljesen kész lesz az a korsze­rű, igen jó minőségű útvonal, amelyen a legrövidebben kö­zelíthetik meg a szekszárdiak is a Balatont. A Fejér megyei részt már több évvel ezelőtt elkezdték építeni, s a munká­val elértek a megyehatárig. Eddig a járművezetők csak a Mezőszilastól Balatonig húzó­dó részt használták, jövőre azonban Simontornyától me­hetnek ezen az útvonalon. Nagy ütemben folynak a 61-es út korszerűsítési, felújí­tási munkái is. Készül az át­kelési szakasz Tamásiban a siófoki úttól Nagykónyi felé eső részen, valamint Nagy- kónyiban. Az utóbbi az idén kész lesz, a tamási átkelési szakaszt csak akkor tudják megcsinálni, ha az időjárás a téli hónapokban is megengedi a munka folytatását. Tamási és Nagykónyi között ezekben a hónapokban lefektetik a hét méter széles aszfaltszőnyeget. Aszfaltborítást kap többek kö­zött ugyanennek az útnak Si­montornyától Cece felé, a me­gyehatárig húzódó szakasza. Épül Tolnán az átkelési sza­kasz is. A két évig tartó út­építés eredményeként a mözsi sorompótól Tolnán a gimná­ziumig új, korszerű útburkola­ton haladhatnak a járművek. Az útszakaszt teljes hosszá­ban kiszélesítik, így a sorom­pótól a tolnai kápolnáig hét méter, onnan a moziig tíz és fél méter, a mozitól a gimná­ziumig pedig 13 méter széles útburkolat lesz. A 13 méter széles útszakasz biztosítani fogja a Tolna központjában lévő közúti csomóponton a gyors, biztonságos közlekedést. FINISEREK A 8-OSON _ A megye legforgalmasabb útjának ez évben is folytatják korszerűsítési munkáit. A 6-oson a Sió-hídtól Paks felé 11 kilométer hosszúságban si­ma aszfaltburkolat lesz a je­lenlegi töredezett felület he­lyett. A munkát a jövő hónap­ban kezdik meg a Pécsi KÉV dolgozói. Két hete kezdték meg az 56-os útnak Bátaszéken a vá­sártértől a megyehatárig hú­zódó szakaszának burkolását. A munka jó ütemben halad, s minden valószínűség szerint a hónap utolsó napjaiban befe­jezik az építést. Elkészült már Szekszárdon a palánki út szélesítése. Né­hány hete haladhatnak a jár­művek a kiszélesített, több mint két kilométer hosszú asz­faltborítású úton. Dombóváron a megyehatár­tól Nagykónyi felé szintén új aszfaltburkolat kerül az út­testre. Az idén a hőgyészi el­ágazást körülbelül egy kilo­méterrel hagyják el az építők. Ehhez az útkorszerűsítési munkához kapcsolódik Dom­bóváron az Erzsébet utca szé­lesítése és aszfaltozása. Hason­ló nagyságú munka lesz Si- montornyán a vasúttól a Bőr­gyárig húzódó útszakasz szé­lesítése és aszfaltozása. A paksiak és nagydorogiak évek óta panaszkodtak a két községet összekötő útvonal rossz minősége miatt. Ebben az évben ezt a szakaszt is szélesí­tik, korszerűsítik. Hasonló mó­don javítják meg Pakson a nagydorogi elágazástól a kon­zervgyárig húzódó útszakaszt. Dunaföldváron a Duna-híd- tól a 6-os útig új széles útvo­nal épül. A két évre tervezett munkát idén ősszel kezdik meg. 1,2 MILLIÓ NÉGYZETMÉTER FELÜLETI BEVONÁS A kisebb forgalmú utakon idén is folytatják a bitumen és kőzúzalék felhasználásával történő útjavítást. Az év vé­géig több mint ötven úton 1,2 millió négyzetméteren készíte­nek új burkolatot. Ebből száz­ezer négyzetmétert a szélesí­tett utak felületének elkészí­tése tesz ki. Ezek között sze­repel a kurdi átkelési szakasz, a paks—nagydorogi út korsze­rűsítése, a Mucsfa és Kisvejke közötti szakasz felújítása. Je­lenleg folyik Ozora és Fürgéd között a 15-ös kilométerkőig terjedő útszakaszon a felújítá­si munka. Az építkezésekhez új beton­keverő telepet állítottak fel Tolnán. A paks—nagydorogi úton Biritótól mixerkocsik hordják a betont. AUTÓSPIHENŐK, Útburkolati jelek Tavasszal készült el Szakály fölött a siófoki úton egy autós­pihenő. Ez a tervezőknek és az építőknek jó munkáját dicséri. Hasonlót terveznek a 65-ös , úton Tamásinál az erdőszélen, s az elképzelések között sze­repel a 6-os úton is, Dunaköm- lőd és Dunaföldvár között, vagy pedig Bonyhádnál egy autóspihenő építése. Nagy ütemben folyik az út­burkolati jelek festése. A 6-os és 65-ös úton a hagyományos­tól eltérő úgynevezett plasztik festéket használnak. Ez a ko­rábbinál jóval tartósabb, s van még egy jó tulajdonsága, hogy fényvisszaverő, ami az éjsza­kai vezetést nagymértékben megkönnyíti. Ebben az évben a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóságának dolgozói ösz- szesen 400 kilométer hosszúsá­gú útszakaszon újítják fel az útburkolati jeleket. Szintén a közlekedés biztonságát fokoz­za a közúti jelzőtáblák kihe­lyezése. Ilyen szempontból Tol­na megye a legjobbak közé sorolható. Több útszakaszon már a modern fényvisszaverő réteggel ellátott táblák irá­nyítják a forgalmat, jelzik az útkereszteződéseket — szí — •• llésí tartott a Tolna megyei úttörőtanács Tegnap . délelőtt a megyei pártszékházban tartotta soron következő ülését a Magyar Úttörők Szövetsége Tolna me­gyei Tanácsa. Első napirend­ként Hagyó Irén megyei út­törőelnökségi elnök előadását hallgatták meg a testület tag­jai. Hagyó Irén az MSZMP KB titkárságának áprilisi, az úttörőmozgalomról szóló hatá­rozatát ismertette. Ezt követően ugyancsak a megyei úttörőelnökség elnöke terjesztett elő beszámolót az elnökség 1973—74-es tanévben végzett munkájáról, majd tá­jékoztatta a testület tagjait az 1974—75-ös úttörőév feladatai, ról. Továbbképzés gyógyszerészeknek A Magyar Gyógyszerészek Társasága Tolna megyei szer­vezete 1960-ban alakult és munkáját közel 100 taggal végzi. Jelenlegi vezetőségét egy évvel ezelőtt választottál;, akkor alakult meg a fiatal gyógyszerészek klubja is, amelynek munkája beépült az MGYT Tolna megyei szerve­zetének tevékenységébe. A szervezet működésének főcél­ja a megye területén élő gyógyszerészek rendszeres to­vábbképzése. Kétha vönként tartanak szakmai megbeszélé­seket, előadásokat, évenként pedig megrendezik a Rozsnyal Mátyás-emlékver­senyt. Erre az idén május végén került sor, Gyu­lán. A megyét képviselő fiatal gyógyszerészek közül Kenéz Sándorné gyógyszeres emul­ziókkal foglalkozó tanulmá­nyáért dicséretben és díjazás­ban részesült. A gyógyszerészek e héten megrendezett továbbképzési napján érdekes előadásokra került sor. A TIT egészségügyi szakosztályával közösen szer­vezett , ülésen dr. Kovács László, a SZOTE docense tar­tott előadást a Tetraciklin tar­talmú készítmények felhasz­nálásának néhány kérdéséről.' Dr. Mezey Géza adjunktus A gyógyszeres interakciók cím­mel tartott előadást. A délután folyamán a fiatal gyógyszerészek klubjában dr. Kovács László Szíriái tanul- mányútjáról diavetítéssel egy­bekötött élménybeszámolót tar­tott. A délelőtti tudományos ülé­sen és a délutáni klubnapon a Tolna megyeieken kívül a Baranya és Veszprém megyei társszervezetek vezetői is je­len voltak. Középiskolások az ugaron Dreseher Kati arany fülbevalói és a nyúzott lovak A harminc középiskolák Bonvhádról, Dombóvárról, Gyönkről. Palánkról és Tamá­siból érkezett Székszárdra, ezenkívül néhányan a helyi Garay Gimnáziumból. Reggel 8-tól délután 5-ig kinn találha­tók a város déli részén, a Má­tyás király úttól jó távol, a vasútvonal melletti sírmezőn. Az itteni, már idáig is sok szenzációt hozott ásatásokról megkezdésükkor hírt adtunk. Dr. Rosner Gyula avar teme­tőt tárt fel itt. Csütörtöki itt­jártunk idején már a 353-ik sírnál tartottak és minden nap új és új leleteket hoz. Sírok feltárása azonban nem kubik. munka, hozzáértés szükségelte­tik hozzá. Éppen ezért volt ki­tűnő őrlet az idei honismereti tábort itt megszervezni. A lá­nyok és fiúk szenvedéllyel, nagy odaadással és vidáman dolgoznak a tűző napon. A táborozás hétfőn kezdődött és e hó 27-ig tart — Ki. mit talált? — kérdez­tük a körértk sereglett fiata­lokat. — Dreseher Kati arany fül­bevalót! Dreseher Kati a Garay Gimnázium tanulója és úgy tűnik, hogy a néhai avarok szellemei kedvelik a garay- belieket. mert egy ökörmasz­kot viselő sámán-nő csontvá­zát is ők találták meg, továb­bá nyúzott lovakat. — Honnan lehet tudni, hogy egy ló nyúzott volt, amikor csak a csontjait látjuk? Buta kérdés, itt mindenki szakember, vagy legalább is behatóan érdeklődik a régészet iránt. Ha csak egy lókoponya és a lábcsontok vannak a sír­ban akkor ez kultikus szer­tartás maradványa. Továbbá annak is jele, hogy az avarok eltűnte után más nép települt­1974, Június ZU ide. Századokon át, folyamatos ittlakás nyomairól van szó. A népek nem úgy tűnnek , el, mint a kiradírozott ceruzavo­nás a papírról, hanem össze­keverednek, felszívódnak egy­másba. Az avarok még a 860- as birodalmi gyűlésen is kép­viseltették magukat, pedig a történelemkönyvek papírfor­mája szerint akkor már nem léteztek. A beszélgetés kezd hosszúra nyúlni, a munka pedig sürget. Elhangzik a legszokatlanabb vezényszó, ami valaha is meg­ütötte a fülünket: — Mindenki a sírjába! A diákok szétra j zanak. Sze­rencsénk van, perceken belül kiáltás hangzik: — Kard! Finom kis szerszámok, söp- rűoskék jóvoltából fokozatosan, kibontakozik egy hosszú, egye­nes kard, egy lándzsavég és egy kengyel. A másik sírban köasögforma hever a csontváz koponyája mellett. — Legutóbb egyetlen sírból lándzsa, korbácsnyél, íjmarad­vány. vaskés és hat darab há­romélű nyílhegy került elő. Valamennyi komoly rangjel­ző. akit itt eltemettek, nem le­hetett akárki! Minden "egyes lelet, melyet a hon múltját valóban meg­ismerő honismereti táborozok találnak, gazdagítja múltról való ismereteinket, segíti a tu­dományt. Ha itt a közeledő éoítkezés véget vet az ásatá­soknak, akkor az — alighanem augusztusban — kőhajításnyi- val odébb folytatódik. Itt eny­he emelkedés látható, amiről addigra learatják a búzát. Ek­kora sírmezőhöz településnek is kellett tartoznia. Valószínű, hogy itt állt. Ezt majd a fel­táró régész szakirányításával régész szakos egyetemisták ál­lapítják meg. Ök lesznek a kö­vetkező tábojrozók. ORDAS IVÁN |-etá: GvHvfild Kérőig

Next

/
Thumbnails
Contents