Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

I » I } * *mm mGmmsrzGrssmjinm TOLNA JEGYEI PUJ SAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK 1974 Jűn. 21. XXIV. év!. 143. szóm. ARA: 0,80 Ft Ülést tartott a Magyar Szocialista munkáspárt Központi Bizottsága A magyar Szocialista Munkáspárt Közpohti Bizottsága június 20-án ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta a Politikai Bizottság tájékoztatóját idő­szerű nemzetközi, valamint gazdasági kérdé­sekről és döntött hatáskörébe tartozó szerve­zed és személyi kérdésekben. Az ülésről közlemény jelenik meg. Aratási előkészület Dombóváron — A felkészülésre bősége­sen van idő. A hűvös, csapa­dékos időjárás késleltette az érést, július tizediké előtt aligha kezdhetjük az aratást. Számításaink szerint a négy kombájn, — napi nyolcszáz mázsás teljesítménnyel szá­molva gépenként — három nap alatt lezavarja az őszi ár­pát, és két hét alatt, július végéig a gabonát. , A Rannaja 12. érik először, majd a közép­érésű Avrora következik, vé­gül a közép-kései Kavkáz. Nagy teljesítményű kombájnok mellett tartalék SxK-k A dombóvári Alkotmány Tsz tüskepusztai géptelepén éppen a szerelőkkel tárgyal az elnök, Szőke Géza. Nem ne­héz kitalálni, miről. A tető alatt álló kék-fehér E—512-es vágószerkezetétől megfosztva, csupasz dob-torkát mutogatja. Másik három társa az udvaron áll, még nem éppen katonás glédában, de már „harcképe- sen". Á szín másik felében az időjárás viszontagságaitól véd­ve SzK-kombájnok sorakoz­nak. Úgy látszik, a „haditanács” tövid és célratörő volt, mert a szerelők szétszélednek, mun- ájukhoz látnak, az elnökkel edig folytatjuk a témát. — Arról beszélgettünk a Szerelőkkel, tudják-e tartani a Vállalt javítási ütemet. Moto­rikusán mind a négy német kombájn üzemképes, egyik ?peg új, ugyan tavaly vettük, de ebben a szezonban arat elő­ször gabonát. A másik három­nál a dobok, a rázórosták fel­újítását, beállítását kell elvé­gezni. Az SzK-k tartalékban lesznek, azokat csak akkor ál­lítjuk, munkába, ha nagyon szorít bennünket az időjárás. Hétszáz hektár búza az arat- nivaló, 56 hektár az őszi árpa, 57 hektár a vetőmagnak ter­melt olajlen. » * Az aratással egy időben meg­lepő módon gond is jelentke­zik a dombóvári közös gazda­ságban, amelyeknek nem len­ne szabad fellépni, még akkor sem, ha a tavalyinál jobb termésre van is kilátás. Az, hogy nincs kellő piaca a -mi­nőségi vetőmagnak. Az emlí­tetthárom nagy termőképessé­gű fajtából 150 vagon másod­harmadfokú szaporulatot tud­na értékesíteni az Alkotmány, de a Vetőmagtermeltető ez ide­ig csak ötven vagonra szerző­dött. igaz, megfelelő az után- r termesztésből származó vető­mag is, de lisztharmat, fuzá- rium, más betegségek iránti ellenállóképessége már ■ nem olyan ió, mint a másod-har­madfokú szaporításé vetőmagé, Egy kérdéssel visszakanya­rodunk a kombájn-helyzetre, — Ilyen kedvező géppark birtokában a szövetkezet szűk­ség esetén más gazdaságoknak is segíthet? — Természetesen. Hiszen a magunk bőrén tapasztaltuk, mj az, ha kevés a gép. 1972-ben három, Alföldről jött kombájn segítségével tudtuk úgy-ahogy befejezni az aratást. Utána nyomban elhatároztuk: ez még egyszer nem ismétlődhet meg. Igaz, hogy más beruhá­zások rovására, de megvásá­roltuk a négy nagy teljesítmé­nyű E—512-est, mert a mostani terméseket rsak így lehet biz­tonságosan betakarítani. A felkészülésben azt tartjuk lé­nyegesnek, hogy eleve számol­ni kell a kedvezőtlenül ható, akadályozó tényezővel, az időjárással. S ha a tavalyihoz hasonló időt kapunk, csak előnyünkre válik, minden szem megtermett gabonát betakarít­— Azért akarunk elsősorban a német kombájnokkal aratni, mert a búzát vetőmagnak ter­meljük. A , gépek nagv telje­sítményéhez nagyobb tisztaság párosul, így tisztítóberendezé­sünkre kevesebb súly neheze­dik. Ha történetesen az SzK- kombájnokat is üzembe kell állítani, akkor azok az étkezé­si gabonát aratják. A gépek üzemeltetés-énéi — és az ara­tásra vonatkozó intézkedési tervben — azt is számításba kell vennünk, hogy a búzában köztesként vetőmag pannon­bükkönyt termelünk, amely olyan termést ígér, amilyenre Bem volt példa. Ifi. Marosi János és Abosi Gyula az E—512-es kombájnt ké­szíti elő az aratásra. I Budapestre érkezett T. Ragesa, a mongol minisztertanács első elnökhelyettese. A Ferihegyi repülőtéren Borbándi János, a kormány elnökhelyettese fogadta. A dél-vietnami nieieyáció a nőtanács székhazában A hazánkban tartózkodó dél­vietnami nőküldöttség tiszte­letére a nőtanács elnöksége csütörtökön fogadást rendezett a MNOT székházában. A ba­ráti találkozón Makoldi Mi- hályné, a MNOT alelnöke sze­retettel köszöntötte a kedves vendégeket, külön a delegáció vezetőjét, Nguyen Thi Dinh asszonyt, a Dél-Vietnam fel­szabadításáért küzdő nőszövet­ség elnökét, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front központi bizottsága elnökségé­nek tagját. a Dél-vietnami Népi Felszabadító Fegyveres Erők helyettes főparancsnokát. Külön köszöntötte abból az alkalom­ból. hogy nemrégiben kitün­tették a nemzetközi Lenin-bé- kedíjjaL Dinh asszony -köszönetét mondott a magyar népnek, a lányok, asszonyok millióinak azért a segítségért, amelyet az agresszió elleni harcban nyúj­tottak hazájának. — öröm ta­lálkozni a szocializmust épí­tő magyar nép. a' nők képvi­selőivel — mondotta — akik kezdettől tettekkel, társadalmi akciókkal, politikai, erkölcsi és anyagi .áldozatvállalással támogatták a vietnami nép igazságos küzdelmét. Mindezt jól tudják a vietnami asszo­nyok, s a testvéri segítség- nyújtás most az újjáépítés időszakában sem lankad. Dinh asszony a továbbiakban hang­súlyozta : Kormányuk és népük, hazájuk asszonyai nagyra be­csülik a magyar nép segítsé­gét, a nemzetközi ellenőrző bi­zottságban részt vevő .magyar fél tevékenységét. Kiemelte: a párizsi egyezmény aláírása után nagy erőt kell összpon­tosítani az egyezmény . betar­tatására. a különböző terület­sértő manőverek megfékezésé, re. A delegáció tagjai a továb­biakban. beszámoltak a Dél- Vietnamban élő lányok, asz- ezonyok. az édesanyák helyze­téről és munkájáról. A Dél- Vietnam felszabadításáért küz­dő nőszövetség megalakulása óta legfőbb feladatának tekinti a vietnami asszonyok egység* frontba tömörítését, a hazájuk függetlenségéért, a békéért folytatott harcra való mozgó­sítást. A mozgalomban több mint kétmillió nő vesz részt. A nőszövetség erőteljesen küzd a dél-vietnami lakosság élet­körülményeinek javításáért. Mint Dinh asszony elmondta, az asszonyok eddig is a nép­pel együtt harcoltak az ag­resszió elleni fegyveres hábo­rúban, s most az újjáépítés legalább ilyen áldozatkész munkát követel. A háború kö­vetkeztében több mint 300 ezer asszony maradt özvegyen, és több mint 800 ezer árva gye­rekről kell gondoskodni Dél- Vietnamban. M saigoni rend­szer által kivetett magas adó­terhek. az infláció, a külföldi tőkés vállalatoknál dolgozó munkások kizsákmányolása, a rendkívül rossz megélhetési körülmények főleg a 'nagy- családosokat érintik súlyosan. A nőszövetség feladata, hogy az említett társadalmi problé­mák megoldását segítse. Váro­sokban, falvakban politikai harcot folytatnak azért, hogy az asszonyok követeljék n sai- göni kormánytól az életkörül- mények javítását. A vendégek megemlítették, hogy a felsza­badított területeken nagy erő­feszítéseket tettek már eddig is családok, a gyermekek élet- körülményeinek javításáért. Kórházakat, iskolákat és más közintézményeket építettek, de a párizsi egyezmény aláírása óta eltelt rövid idő alatt csak kezdeti eredményeket lehetett elérni. Az újjáépítésben biz­tonságot és erőt ad a testvéri szocialista országok segítő­készsége, amely — a legnehe­zebb idők után — napjaink­ban is konkrét tettekben nyil­vánul meg. A baráti találkozón részt vett Nguyen Phu Soai. a Dél­vietnami Köztársaság buda­pesti nagykövete és Nguyen Manh Cam, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete. Jelen volt Bényei Béla hazánk dél-viet­nami nagykövete. *

Next

/
Thumbnails
Contents