Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-02 / 127. szám
t J t * * KISS DENES: DARAB FÖLD Tüdőmben gyárfüst szőlőbilingje Vár tisztások csillámló csöndje Szívem dombjára kifekszem f oly óim kanya r- mosolyához Vigyázok nehogy leheletemtci fuldokoljanak virágok A fákhoz járnék én Járnék hozzájuk iskolába szelíd madárk atedrák alá Darab föld vagyok hegyek és dombok kölyke ki hogyha moccan az egészet hordaná. Családlátogatás Amikor a fiatal férfi hazaérkezett ' és a kulcsot a zárba illesztette, egy idős férfi állt meg az ajtó előtt. — Hozzánk? — kérdezte a fiatal férfi. — Igein. Remélem, nem jöttem rosszkor? — Tessék bejönni. Miről van szó? — Családlátogatás. Segíteni szeretnék. — ön nekünk? — hülede- zett a fiatalember. — Hogy érti ezt? — Kérem, bizonyára hallottak már arról, hogy a fiatalabb korosztály tagjai, tanácsi kezdeményezésre, meg1 látogatják az öregeket, meghallgatják panaszukat, igyekeznek segíteni rajtuk; kitakarítani, megmelegítik az ételt és így tovább. Bementek a lakásba. A fiatalember bemutatta a feleségét. Az öregúr lelkesen tovább magyarázott: — Arra viszont senki sem gondolt, hogy olykor a fiataloknak is segítségre van szükségük. Szükségük van valakire, aki tanácsokat tud adni az új élet startjánál. ön a tanácstól jött? — kérdezte a férj. — Nem, kérem, nem hivatalosan jöttem, önzetlenül szeretnék segíteni a fiatal házasokon. — De miért? — Hogy miért csinálom? Örömet szerez nekem. ha segíthetek. — Hány éves ön? — Ny'ilcvankettő. — És nem fárasztó az ilyen látogatás? Az a sok lépcső! — Még elég jó kondícióban vagyok. Tehát miben segíthetek, kérem ? — Igazán nem tudjuk, hogy miben. — Sok hasznos dolgot tapasztaltam életemben. talán átadhatok belőlük néhányat maguknak, fiatal barátaim. — Nagyon kedves, de mi harmonikus házasságban élünk, rendes állásunk van, nem hinném, hogy most szükségünk lenne az ön segítségére. Az öreg elkomorodott. •— Mindenhol ugyanezt hallom. Senki se kér tanácsot tőlem. Udvariasan elküldenek. Van, aki viccel velem. Tegnap például egy fiatalember megkért, hogy mondjam meg neki a lottó nyerőszámait. Pedig úgy szeretnék segíteni ! A házaspár összenézett, az asszony vállat vont, a férfi szemében felvillant a megértés fénye. Az öreghez fordult: — Kérem, nekem van egy problémám. Az igazgatómmal kapcsolatos. — Jó helyre fordult. Voltam én főnök is, alkalmazott is. Mi a probléma? — Rideg ember az igazgatóm. Az ötleteimet, javaslataimat el sem merem- mondani neki. Mintha egy fal lenne körülötte, A családlátogató elmosolyodott: — Ismerem ezt a típust. Tud valamilyen szenvedélyéről? — Horgászás. — No, akkor horgásszon ma- * ga is. Tudja meg, hogy hová jár, menjen oda és véletlenül találkozzanak. Régi bevált módszer. Meglátja, leomlik körülötte a fal. Ha az igazgató gyomorbajos Lenne, akkor azt kellene mondania, hogy ugyanaz a baj kínoz7,a. — Értem. Köszönöm a tanácsot. — Szívesen — válaszolta jókedvűen az öreg. Amikor elment, az asz- szony megkérdezte: — Mi a csodát találtál ki? Az igazgatód nem rideg és mindig meghallgat benneteket. — Persze, persze, de nem vetted észre, hogy az öregnek mennyire fáj. hogy nem hasznosíthatja magát? Kitalálta ezt a családlátogatást, hogy egy kicsit tevékeny legyen. Az ő korában ez a legjobb orvosság. Megsajnáltam. Az asszony kinézett a folyosóra. — Most csenget be á Kelemenékhez . . . A férj nyomban felemelte a telefonkagylót és tárcsázott: — Kelemen? - Szervusz! Ugye, ott ül nálad az a szimpatikus bácsi? Az istenért, nehogy elküldjétek. Kérjetek tőle tanácsot. Mindegy, hogy mit . . . Minél komplikáltabb, annál jobb. PALÁSTI LÁSZLÓ Űj könyvek A Kossuth Könyvkiadónál ismét több érdekes könyv látott napvilágot. ízléses kötetben megjelent Georgi Dimitrov válogatott beszédeinek és cikkeinek kötete, Egységfront, népfront, szocializmus címmel. Aradi Nóra: A szocialista képzőművészet jelképei című, sok illusztrációval kísért, kiállításában is impozáns albumát a kiadó a Corvinával közösen jelentette meg. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata jelentette meg a kiváló magyar fotóművész, Gink Károly fotóalbumát, melynek címe Az én világom. A Corvina Kiadónak a Művészet Kiskönyvtára népszerű sorozatában megjelent új kötetében Oelmacher Anna és Theisler György a szocialista realista magyar képzőművészet egyik tragikus sorsú kiváló alakja. Sugár Andor művészetét mutatja be. A Gondolat Könyvkiadó jelentette meg Erdei Ferenc: Emberül élni című könyvét, a nemrég elhunyt kiváló közéleti személyiség, író és tudós válogatott írásainak kötetét Az Európa Könyvkiadó újdonságai közt szerepel a Modern Könyvtár új kötete, Malcolm Lowry: Át a Panamán című: a kötet névadó kisregényén kívül még további két kisregényt tartalmazó kötete. Arthur Rimbaud összes költői művei új kiadásban kerülnek az olvasókhoz, Emile Zola egyik méltán leghíresebb regénye, a Tisztes úriház ötödik kiadásban látott napvilágot. A Helikon szerkesztőségének gondozásában jelent meg A. P. Csehov elbeszéléseinek és kisregényeinek kitűnő válogatása. A szirén címmel. A Magvető Könyvkiadó ismét két új verseskötettel jelentkezik Az egyik Béres Attila verseit tar talmazza, Holnap van már cím mel, a másik Galambos! László verseit: ennek a címe Az irga lom ágai. Fekete Gyula rádió előadásait, cikkeit, karcolatait sok alkalommal parázs vitát tá masztó vitaírásait fogja csokorba az Egy korty tenger című, most megjelent kötet. A Zeneműkiadó a gazdája Pernye András: Előadóművészet és zenei köznyelv című esszéjének. A zene témájánál fel kell hívnunk a figyelmet a magyar —román közös kiadás keretében napvilágot látott Bartók-dolgoza- tokra, amelyeket László Ferenc szerkesztett (Kriterion-kiadás). Lux Elek: ANYASÁG (márványrelief) (Kiss Vera felvétele — KS) Leonyid Leonov 75 éves Leonyid Leonov az oroez- szovjet írók idősebb nemzedékéhez tartozik, amely az Októberi Forradalom idején kezdett alkotni. Első nagy regényében, a Borzok-ban (1924) a polgár- háború eseményeiről ír. A regény arról szól, hogy a szovjethatalommal elégedetlen kulá- kok lázadást szítanak, majd mint a borzok — téli. álomra az erdőbe menekülnek. Ez a mű a tárgyalt probléma komolyságát és a jellemábrázolás mélységeit tekintve a so- lohovi Csendes Donhoz mérhető. Három évvel később jelent meg a Tolvaj című regénye, amely szokatlan témájával hívta fel magára a figyelmet. A regény főhőse, Mityka Veksin előző ideáljaiban csalódva, tolvajjá züllik, Leghíresebb regénye, az 1953-ban megjelent Orosz erdő, eszmei és társadalmi jelenA Magyar Nemzeti Galériában • Faliszekrény Kondor Béla-emlékkiállítás nyílt. Képünkön: Kondor Béla: és Szárnyas oltár Dózsa emlékére c. műve. (MTI-fotó — Molnár Edit felvétele — KS) tőségét tekintve ma még időszerűbbé vált. Már csak azért is, mert Leonyid Leonov fogalmazásával élve „zöld barátunk” problémája rendkívül jelentőssé növekedett. S nemcsak az erdő, hanem az egész természet, a talajtól az óceánig, a bolygónkat körülvevő légkörig — mind szemünk előtt válik egyes tudósok kutatási tárgyából egész népeket foglalkoztató témává. Az Orosz erdő szerzőjének érdeme éppen abban rejlik, hogy az ország közvéleményének figyelmét az erdők észszerű felhasználására, gondos védelmére irányította, s arra, hogy ezt a kincset meg kell őrizni az utódoknak. Leonov ebben a klasszikus orosz irodalom hagyományait követi. Az idő bebizonyította, mennyire igaza volt, amikor az erdők sorsáért aggódott, hiszen ez ma világméretű probléma, amely állami, sőt nemzetközi, intézkedéseket követel. Leonov az Orosz erdő című regényével különösen meggyőzően igazolta Gorkij szavait, aki úgy jellemezte őt, mint a nagy orosz irodalom hagyományait folytató nagy írót. A hagyományokhoz fűződő leonovi kapcsolat kifejeződik a jelentős problémák felvetésében, a karakterek átfogóan mély ábrázolásában, a szerző etikai szenvedélyességében. Gribojedovról, Lev Tolsztojról, Dosztojevszkijről, Csehov- ról írott cikkeiben maga Leonov érzékelteti, milyen nagyra értékeli az orosz irodalom folyamatosságának eszméjét. Leonov drámaíróként is jól. ismert, elsősorban a háború első éveiben írott Támadás és a később keletkezett Aranyszekér című színdarabok révén. Leonov, a művész rendkívül fogékony a kor legfontosabb problémái iránt. Életműve; közéleti tevékenysége, munkás-1 sága, amelyet a Szovjet Tudó- ' mányos Akadémia rendes tag£ jaként végez —, együttvéve a mai szovjet-orosz irodalom jelentős alakjává teszi. Mihail Lobanov
