Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-02 / 127. szám
agazin agazia • magazin Egy ház, ahol 132 nyelven olvasnak Moszkvában a Külföldi Irodalmi Könyvtár olvasói között az ember „kulcsot” kap a világ könyvraktáraihoz. Ez nagyon egyszerű dolog. Veszünk egy hosszú kékes színű blankettát, ráírjuk a könyvtárban őrzött 132 nyelvű több mint 4 millió kiadvány közül a szükségesek címét és félóra múlva kézhez kapjuk a megrendelt könyveket, folyóiratokat. újságokat és elhelyezked. hetünk velük az olvasóteremben. A könyvtárnak összesen 14 olvasóterme van. Ezek közül az egyik: az audiovizuális anyagok terme. Az olvasók itt magnetofonfelvételeket, hang. lemezeket hallgatnak, diafilmeket néznek. Többnyire olyan emberek jönnek ide, akik idegen nyelveket tanulnak, hogy beszéd tanfolyamokat, fonetikai tanfolyamokat hallgassanak, tökéletesítsék kiejtésüket. A könyvtárnak 60 000 állan. dó olvasója van. Naponta 1500 —2000 ember látogatja. 'A Szovjetunió 590 városában lakó olvasók a könyvtárközi kölcsönzés rendszerén keresztül kannak innen könyveket. A moszkvai Ul.ianovszkaia utcában lévő új. tágas épület 1966-ban külön a könyvtár számára épült. Megfelel minden követelménynek, a legújabb- technikával ■ szerelték fel. A könyvtárban most bevezetik az olvasók elektronikus berendezéssel történő kiszolgálásának automatizált rendszerét. Az éoület azonban nemcsak könyvtár, hanem sajátos tudományos központ is, ahol a mai külföldi irodalmat tanulmányozzák és kiadói tevékeny, séget is folytatnák. A könyvtárnak 700 munkatársa van. A Külföldi Irodalmi Könyvtár tájékoztat-' közlönyöket ad ki a külföldi szépirodalomról, művészetről, természettudományokról és fá sadalomtudomá. nyokról. az idegen nyelvek ok. tatásának módszertanáról, ezenkívül monográfiákat, bibliográfiai útmutatókat állít össze. Igen kiterjedtek és széles körűek a könyvtár külföldi kapcsolatai. Kollektív tagja a szovjet—magyar, a szovjet— lengyel, a szovjet—kubai, a szovjet—francia és más baráti társaságoknak. Együttműkö. dik az UNESCO könyvtárainak és archívumainak dokumentációs osztályával, a Könyvtári Társaságok Nemzetközi Szövetségével. A világ 85 országának, könyvtáraival, kiadóvállalataival, egyetemeivel, és tudományos intézményeivel tart fenn állandó könyvcserét. A könyvtárba 92 országból 5000-íéle újság és folyóirat érkezik. A moszkvai Külföldi Irodalmi Könyvtárt sokan nemzetközi klubnak is nevezik. Gyakran fellépnek itt a szovjet főváros vendégei. — neves külföldi írók. költők, tudósok, kulturális személyiségek. Rendszeresen rendeznek a könyvtárban tematikai könyvkiállításokat. jubileumi kiállításokat 6tb. De kik járnak nap, mint nap ebbe a hatalmas épületbe? Tanárok és tudósok, egyetemisták. fordítók, írók. munkások, mérnökök, orvosok a legkülönbözőbb foglalkozású emberek. Az egyik rendszeres olvasó. Vlagyimir Bjelikov egyetemi hallgató például strukturális és alkalmazott, nyelvészettel foglalkozik. Az olvasóteremben az asztalon angol nyelvű könyvek hevernek előtte. Az egyik könyv címe: „Hawaii történelmi emlékek és folklór.” Vlagyimir Bjelikov a hawaii nyelvet tanulja; a könyvtárban a legritkább nyelveken kiadott irodalmi művek is találhatók. Az olvasótermekben nemcsak fiatalok, hanem idős emberek is vannak. Az egyikük: J. Ulramszkij, foglalkozását tekintve közgazdász. Francia nyelvtanfolyamot hallgat a könyvtárban. Az ázsiai és afrikai országok irodalmának termében gyakori látogató Zahid Kamilov, a Szovjet Tudományos Akadémia orientalisztikai intézetének aspiránsa. Taskentből jöttem ide — mondja Zahid kamilov. — Az ottani egyetemen hindi és urdu nyelvet tanítottam. Azt megelőzően kulturális csere révén az India északi részén lévő Lakhnau egyetemén tanul, tam. Most harmadik éve vagyok aspiráns, a hindi és a bengáli nyelvek nyelvtanáról írok disszertációt. Gyakran jövök ide a könyvtárba. Itt nem. csak minden szükséges irodai, mat megtalálok, hanem ideálisak a munkakörülmények is. Építészek közös műve Magyar - szlovák idegenforgalmi együttműködés Napjainkban már eléggé általános probléma, hogy a na- g .robb városok, a nemzetközi turistaútvonalák keresztezőpontjai — különösen Közáp- Európában — gyakran nem rendelkeznek annyi szállodával, hogy minden vendégnek szállást biztosíthassanak. Ez a gond a Szlovlk Szecíaksta Köztársaság fővárosát, Pozsonyt is sújtja. Annak ellenére, hogy egy évvel ezelőtt nyílt meg a Kijev nevű, 420 ágyas toronyszálló, s hogy szállodákat építenek a város peremén, a régi szállodákat pedig fokozatosan felújítják — Pozsonyban még mindig kevés az „elszállásolási lehetőség”. Ezért a Szlovák Szocialista Köztársaság Kereskedelmi Minisztériuma javasolta: használják fel Magyar- ország tapasztalatait, ahol nemrég építették fel a Volga Szállót" előregyártóit panelelemekből. Ez a megoldás annál is megfelelőbb, mert Győr, ahol a panelekét gyártják, nincs messze Pozsonytól. így gyors és mindkét ország számára előnyös együttműködésre került sor. Emellett ez az együttműködés további munkamegosztást eredményezett: a győri házgyárat, mely a szállodai pan eleket készíti, szovjet gyártók szállították, a szálloda terveit a fiatal Finta József építészmérnök készítette és a kivitelező is magyar vállalat. Az építkezés, azaz tulajdonképpen aZ alapozás, 1973. január 8-án kezdődött, e a ..nyers épület” még abban ^az évben elkészült. Az alapkőbe beépített emléklapra ez a felirat* került: „A Bratislava Szálloda az integrációs kapcsolatok, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közöt. ti kétoldalú politikai és gazdasági együttműködés konkrét emlékműve”. A szálloda építésének teljes bé-uházási költsége 220 millió korona. beleértve a j komplett berendezés költségeit is. Az eredeti megállapodás szerint a szállodát 1974. október 15-én kellene megnyitni, de már most megegyezett a két fél — a magyar építészek és a szlovák beruházók — abban, hogy a szállodát a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójára, azaz augusztus 29-re, átadják a közönségnek. Az úi szálloda kilencemele- tes épületében összesen 947 ágy áll majd a vendégek rendelkezésére. A Bratislava Szálloda „tartozéka” lesz egy 360 férőhelyes kongresszusi terem is, amelyben hangversenyeket és egyéb rendezvényeket tarthatnak majd; filmeket vetíthetnek. Már most elkészültek azok a tervek, amelyek segítségével a Bratislava Szálló további sport- és társadalmi központtal bővíthető: a melléképületben 25 méteres fedett úszómedence, szauna, kis, masszázsra is alkalmas rehabilitációs tornaterem, négysoros automatikus tekepálya és egv kis, frissítőket felszolgáló központ épül. Bécs és Budapest közelsége fokozottan ösztönzi az idegenforgalmi szerveket a „várostrió” közös népszerűsítésére — különösen a tengerentúli utazási irodák számára. Főként Csehszlovákia és Magyarország idegenforgalmi szervei között alakult ki szoros együttműködés az utóbbi években néhány közös probléma megoldására. (BUDAPRESS — SLOVAKOPRESS) Lengyel régészek Kubában A kubai Oriente tartományban lengyel és kubai régészek: a krakkói egyetem és a Kubai Tudományos Akadémia Régé. szeti Intézetének munkatársai folytattak együttes ásatásokat. Munkájuk eredményeként egy i. e. IV. évezredbeli ősi indián kultúra maradványait tárták fel. A leletek megerősítik azt a hipotézist, hogy az ősi indián törzsek minden valószínűség szerint közvetlenül a szárazföldről, a Karib-tengeren keresztül, a Kis-Antillák mentén vándoroltak át Kubába. A felfedezésnek igen nagy jelen, tősége van a Karib-tengeri medence történelem előtti népességének tanulmányozása szempont j ábóL Isméi megszólalt a világ legrégibb dala Néhány héttel ezelőtt, a kaliforniai egyetem egyik előadótermében, 46 évszázad előtti típusú lanton felcsendült a vi. lág legrégibb dallama. Zenéjét a Szíriái Ugarában fedezték fel, kőbe vésve, ékírásos jelek, kel. A lantot fél évszázaddal ezelőtt megtalált, de a dal származásának korából való hangszer alapján készítették. Szövege: „Hamoutou niyasa ziwe sinute...”. — valószínűleg szerelmi bűvölő ének. A zenetudósokat és a régészeket talán az foglalkoztatja, hogy ezt a dallamot (amelynek rekonstrukciója ugyan kis. sé bizonytalan ...) diatonikus skálában írták le, tehát olyan- ban, amelyben félhang van az E és az F. illetve a H és a C között. Ez a felfedezés arra utal,' hogy a nyugati zene eredetét nem a régi Görögországban kell keresnünk — mint hosszú időn át hitték. — hanem a Közel-Keleten. Tekintettel arra. hogy ez a diatonikus skála a régi görög zenében is megtalálható fel kell tételeznünk, hogy a görögök vették át az asszír-babiloniaktól. Elmaradt szenzáció Sant Imaz, perui régész már régóta szeretett volna valami rendkívüli felfedezésre jutni, de a szerencse mindig elkerülte. Egyszer azután, amikor Lima közelében egy inkasírt ásott ki, ismeretlen, fekete szí. nű tárgyra bukkant. Gondosan lesöpörte róla az utolsó homokszemeket is és boldogan kiáltott fel: „Hiszen ez az a titokzatos érc, amelyből az inkák drágaköveket bányásztak ki! Itt a jellegzetes csillámlás a törési felületen.” Hamarosan geológus szakértők érkeztek a helyszínre, „ön nyilván tévedett — mondták udvariasan a régésznek, miután gondosan tanulmányozták * leletet. — Ez inkább műanyagra emlékeztet.” Sant Imaz azonban nem hitt a tudósoknak és kitartott a maga állítása mellett. A régész költségére újabb szakértői vizsgálatot rendeltek el. Ez olyan sokba került, volna, hogy a régésznek meg kellett tanácskoznia a dolgot feleségével. Az asszony ekkor bevallotta, hogy a „lelet” valójában egy darab műanyag. Az asszony személyesen rejtette el a sírban, hogy véget vessen férje állandó kutatásainak. A levegő VW-jének premierje A münster-osnabrücki repülőtéren mutatták be nemrégiben a felvételünkön látható rendkívül könnyű kétüléses repülőgépet, mellyel négyévi fáradságos és költséges munka után megvalósult Helmut Wilden konstruktőr és Manfred Scholz tesztpilóta ifjúkori álma. Minden szabad idejüket és megtakarított pénzüket a „VOWI” (Volksflugzeug Wilden) megszerkesztésébe fektették. Az első repülés kimeneté. le biztató és nincs kizárva, hogy a 440 kg-os műanyag repülőgépből ■ „sláger” lesz. A 80 lóerős 1700 köbcentis VW- motorral felszerelt gép 225 kg hasznos terhet tud magával vinni. A takarékosan működő motor 85 liter üzemanyaggal ezer kilométeres távot tud be. repülni 5000 méteres magasságban. Óránkénti sebessége 200 km. Startoláshoz és landoláshoz 130 méter hosszú sík terepre van szüksége. 500 db sorozatgyártása esetén a cservi des plasztikmadár 40 000 már. kába kerülne. Wilden már megtervezte repülőgépének négyüléses, erősebb utódját is, melytől még jobb eredményeket vár. 1974. június 3.
