Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-16 / 139. szám
f I f I ] agazin • uagaala Egy hónapig kettesben a Egy hónapot töltött kettesben a chlorellával egy űrhajót imitáló hermetikus kabinban Nyikolaj Mihajlov kutató. A kísérlet során egy Chlorella nevű moszattal töltött harmincliteres edény helyettesítette a bioszférát, a réteket. mezőket — s mint a bioszféra, elnyelte az ember által kilélegzett széndioxidot, és oxigénnel, valamint részben élelemmel látta el az embert. A bioszférának e kicsiny technikai modelljét a konstruktőrök Orgonavirágnak nevezték el. Amikor a kísérlet befejeződött, a kutató egy kicsit üldögélt a kabin küszöbén, majd a mesterséges bioszférából kilépett a valóságba. Az orvosok elégedettek voltak egészségi állapotával, s még aznap este haza is engedték. Az emberi életfeltételek biztosításának mikroorganizmusok tevékenységén alapuló rendszerét vizsgáló kísérletet a szovjet orvosbiológiai intézet munkatársai végezték. A kísérlet egyes eredményeiről a Himija i zsizny című folyóirat számolt be. Az Qrgonavirág fő része egy henger alakú reaktor, amelyben a tápoldat minden köb- centiméterében a Chlorella 800—900 millió sejtjét lehet kitenyészteni. Ezt a sötét sma- ragdszinű chlorella-halmazt erős fénynyalábok világították át, amelyeket fényterelőkkel úgy irányítottak, hogy a moszat sejtjei aktív fotoszintézist ttdytassanak. A hermokahäi és a légvezetékek légtere kicsiny — mind- jössze 4,5 köbméteres — volt.Az ember vezette szovjet és amerikai űrhajókon olyan berendezések működnek, amelyek biztosították a levegő vegyi regenerációját Az orvosbiológiai intézet kísérletében ezzel a Chlorella „foglalkozott”. A Chlorella kiállta a próbát: a kísérlet 20 napja álatt 15 alkalommal cserélte ki a kabinban az oxigént, miközben a fotoszintézishez az ember által kilélegzett széndioxidot használta fel. A kísérlet során gok új dolog derült ki- A Chlorella és az ember különböző gázokat, egyebek közt metánt és szén- monoxidot választ ki. Ezért E. Selepev, az orvostudományok doktora és a kísérlet más vezetői attól tartottak, hogy az ártalmas 'idegen anyagok koncentrációja a kabin levegőjében növekedni fog, és a kísérletet félbe kell szakítani. Három nap múltán azonban fény derült egy rendkívül fontos tényre: a szénmonoxid felhalmozódása megállt. Ezt csak azzal lehet magyarázni, hogy a mérgező oxidot a moszat és a vele együtt fejlődő mikro- flóra elnyelte. A másik ártalmas anyagnak, a metánnak az előzővel azonos súlyú koncentrációja később, 12 nap múltán alakult ki, amikor a moszat „megtanulta” a metán elnyelését, azt, hogy a mesterséges bioszférát megtisztítsa a metántól. Ekkor már a reaktorban a mikrobák és a Chlorella nemzedékeinek sokasága váltotta egymást. A mesterséges biocönózis a természet legjobb hagyományai szerint viselkedett — önszabályozást, önfelépítést folytatott. A levegő regenerációjának fizika-kémiai rendszere erre nem képes — hangsúlyozzák a szakemberek. A kísérlet során az oxigén- telítettség százszázalékos volt, a széndioxidgáz telítettsége pedig elérte a 96 százalékot. Az ivóvizet, az élelem elkészítéséhez és az egészségügyi szükségletekhez szükséges vizet a kísérlet során nem vízvezetékből, hanem a mesterséges bioszférából szerezték.A nedvességet a levegőbe^ nyerték, amikor kicsapódott a meleg moszaíreaktor kiveze- . téséná. a reaktorba pedig a kísérletet folytató kutató által kiválasztott vizet, így töbMilyen gyorsan úsznak a halak ? K halak utazási sebességének mérésében nagy nehézséget jelent az, hogy villámgyors mozgásukat emberi szemmel gyakran alig lehet követni, A legnagyobb sebességeik azonban csak rövidebb távoíera és időtartamokra érvényesek. Hosszú utakon nem tudják ezt tartani, A cápa bizonyos fajtái még a leggyorsabb hajókkal is versenyre keinek. A tonhalak vagy a kardhalak elérik a 100 kilométer óránkénti sebességet is. Hosszabb vándorú takr <3 (például íváskor) a halak megjelölésével szerezhetünk biztos információt. 'Ä folyami angolna fiatal lárváinál például az Atlanti-óceán mélységeiből partjainkig tartó 4500 kilométeres hosszú úton 7—8 kilométeres napi átlagteljesítményt állapítottak meg. Figyelembe kell venni, hogy az áramlások a halak teljesítményeinek egy részét felemésztik. A tekergő angolnához hasonlóan a csapkodva mozgó laposhalak is viszonylag lassúak. Megjelöltek sima lepényhalakat, és nem egyszer egy kilométernél kevesebb előrehaladást állapítottak meg náluk. Nagy fejű legyek rendkívüli bátorsága A nagy fejű Tégy tulajdon» képpen olyannak látszik, mtnT~ a szokásos „ártalmatlan’ légy. Az első benyomás azonban csalóka. E sajátos, nyeles potrohú légy ugyanis rendkívül veszélyes a nála lényegesen nagyobb jullánkos darázsra, méhekre; vagy dongókra. Amikor elérkezik a légy peterajiásának ideje, lesben áll egy méhkas, vagy egy darázsfészek bejáratánál. Amint valamelyikük táplálék- keresés céljából kirepül, a nagy fejű légy ráront. Villámgyorsan megkapaszkodik benne és egy aprócska tojást a testgyűrük között a testébe döf. Majd a lehető leggyorsabban elmenekül. Gyakran tucatszor is sikertelen a kísérlete és minden egyes alkalommal kockára teszi az életét. E halált megvető bátorság magyarázata az, hogy a nagy fejű légy lárvája csak más rovarok testéből fejlődhet ki. Más szóval a légytojásból kibújt lárva élve felfalja a házigazdát. Üzemi pszichológia chlorellával bek között a tüdeje és a bőre által kiválasztott nedvességet térítették vissza. Az ember ki- választási. termékeiből származó vizet a hatalmas szennyvíz- szellőztető tartályok miniatűr másolata tisztította. Itt ásványképző mikrobák működtek közre. Azokat a hasznos anyagokat, amelyeket az emberi életfunkciók melléktermékeiből vontak ki, visszavézették a mesterséges bioszférába. A karba- midbomlás termékei például egyharmad részben fedezték a Chlorella nitrogénszükáégletét. A kísérlet egy hónapja alatt a rendszerben n víz körforgalmának 1,5 ciklusa ment végbe. „A kísérlet legörvendete- sebb eredménye az, hogy a mesterséges bioszféra működésének egy hónapja során a rendszer elöregedésének semmiféle jele sem mutatkozott — hangoztatják a tudósok. Tüsszentők klubja Nemrég Rómában megalakult a tüsszentők. klubja. Ennek tagja lehet mindenki; aki gyógyszer; vagy bármely egyéb" mesterséges „beavatkozás” nélkül legalább hússzor tud tüsszentem egymás után. A klub elnöke, Mario Marcucci állítja; hogy a tüsszentés az egészség kétségtelen bizonyítéka. Tanúságul apja példáját hozza fel; aki 102 esztendőt ért meg és ő tartotta a tüsszentés világrekordját. Tökéletesített bumeráng 'Ausztráliában számítógép segítségével optimális alakú bumerángot sikerült kidolgozni. A számítógép szolgáltatta adatok alapján, műanyagból kidolgozott bumeráng száz esetből 99-ben ugyanarra a helyre tér vissza, ahonnan eldobták, tekintet nélkül a távolságra, a magasságra, vagy arra, hogy röppályája milyen szöget zár be a föld felszínével. Mit kel] tenni ahhoz, hogy minden dolgozó elégedett legyen munkájával? A permi telefongyárban a posta szociológiai és pszichofiziológiai tudományos kutatóintézetének pszichológusai próbálnak e kérdésre választ adni. ■ A gyárba belépő minden dolgozó szakmai hajlamát megvizsgálják. A gyár laboratóriumának munkatársai beszélgetnek az újonnan belépőkkel, megkérdezik, aZ üzem melyik részében kívánnak dolgozni, mennyi időt fordít a dolgozó otthonától a gyárig történő utazásra, megvizsgálják pszichofiziológiai sajátosságait. Az ily módon kapott jellemzések segítik az üzem vezetőit, hogy az újonnan belépő dolgozó hajlamait és kívánságát figyelembe véve, egyik vagy másik üzemrészben helyezzék el. Ez a munkáskollektíváö baráti, munkatársi kapcsolatainak javulását is eredményezi. A pszichológiai laboratórium dolgozói gyakran megfordulnak a gyár egyes részlegeiben: Megfigyelik, hogyan dolgoznak! a fiatal munkások, hogyan tudnak beilleszkedni az újonnan jöttek a munkahelyen. , A nszichológusok munkájának egyik komoly eredménye, hogy minimálisra csökkent a gyárból kilépő dolgozók szama. (APN — K.S) Ez a lyukkártya tartalmazza az újonnan belépő dolgozó pszichofiziológiai vizsgálatának eredményeit (Fotó: APN — KS) A világ egyik legrégibb és leghíresebb ménese: Lipica Ä világ első telivér ménesét mintegy négy évszázaddal ezelőtt, 1580 tavaszán alapították; a mai Jugószlá-' via észak-nyugati részének, festői területén; Lipica környékén., Az alapítók-jól tudták, hogy milyen kiváló . tulajdonságokkal rendelkező lovakat tenyésztenek itt; hiszen már a római császárok innen ' szerezték be lovaikat „elit, légióik” számára ... Mindmáig világhírű a mé-1 nes, s ezt mi- sem bizonyítja jobban; minthogy néhány évvel ezelőtt egy Rurh-vidéki nagyiparos egy lipicai kancáért 13 Volkswagen-kocsi árát fizette ki! Lipica híre az elmúlt négy évszázadban olyan ismert volt. hogy például Napóleon, s később az amerikai Paton tábornok úgy irányították hadműveleteiket; hogy „útba ejtsék” a csodálatos lipicai lovakat is. Napóleonnak nem sikerült, ezért dührohamában felégette a telep minden istállóját. Az állományban nem esett kár, mert szerencsére már korábban' sikerült elmenekíteni a lovakat — méghozzá Magyarországra. Paton tábornoknak több sikere volt. 1943-ban a második . világháborúban győztes szövetséges hadsereg élén sikerült utolérnie a ménest, amely ekkor a csehszlovákiai Mala Topolcsaniban volt. Az amerikai tábornok a spanyol lovaglóiskola bécsi igazgatójától értesült a ménes hollétéről. Mala Tapolcsani- ban egyébként már 1728-ban; VI. Károly német—római császár rendeletére a legnagyobb gonddal idomították a lipb cai lovakat. A nemes kiállás, a szőrzet fehérsége, a test elegáns vonala, a rendkívül magas intelligencia-fok — mindez hozzájárult ahhoz; hogy a 18, század elejétől Európaszerte ismerték a lipicai ÍOi>! vakat, s uralkodók; marsaitok ; generálisok győzelmi; büszkesége volt; ha ritka- ajándékként íipicái lovat'kaptak. Ma már a lipicai ménest a világ minden tájáról látó- ■ gatják egyszerű turisták és ., hozzáértő „rajongók”. A „fehér ménes”-sel kap: csolatban még egy érdekesbe- i genda is él. Régen; ha egy fedezőmén elkerült a ménesből, akár’az ország más tájára; akár külföldre; a lipicaiak tölgyfát ültettek emlékére. A legenda szerint a kimúlt telivérek mindig visz- szatértek Lipicára, s hálájuk jeléül aranypatkót vetettek.. A második világháború vé-' ge felé a Lipicára érkező amerikai katonákat — a vadnyugati aranyásók leszárma- zottait — is utolérte az aranyláz: az aranypatkóért felásták egész Lipicát. Természetesen sikertelenül . ..
