Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-16 / 139. szám
I 1 t Az általános iskolai napközi élelmezése otthonok Positiv és negatív tapasztalatok — Kapacitást meghaladó terhelés — Jártasságunk a gyermekélelmezésben — Sok dolgunk van! MÁJUSBAN a megyei tanács két bizottsága, az egészségügyi és szociális, valamint a művelődésügyi és szakmunkásképzési bizottság a KÖJÁL segítségével vizsgálta meg megyénk 20 általános iskolai napközijének élelmezési helyzetét. A vizsgálatban részt vevők — mint az várható is volt — seregnyi pozitív és negatív tapasztalatot gyűjtöttek össze. Jobbára olyan tapasztalatokat, melyek általánosként is megállják a helyüket. Az elvégzett vizsgálat egyébként kiterjedt a napközis ellátás szolgálatába állított helyiségekre és ezek fölszereltségére, az étkeztetés mennyiségi és minőségi kérdéseire, az élelmezés-egészségügyi — ezen belül a gyermek- élelmezés — követelmények betartására, s mindezen túl térmészetesen a napközis étkeztetés feladatával összefüggő személyi kérdésekre is. A végzett fölmérés ismereteinek megvitatására e héten szerdán került sor. E vitán fogadták el a munka 'elvégzői azokat a javaslatokat, melyek a napközis étkeztetés helyzetét javítani célozva rövidesen a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elé kerülnek. Nézzük a vizsgálat legáltalánosabb megállapításait. Elsőként azt kellett leszögezniük a felmérésben részt vállalóknak, hogy a húsz megvizsgált napközis egység működése pozitívan értékelhető, mivel az általuk biztosított étkezés mind mennyiségileg, mind pedig minőségileg kielégítő. De... le kellett szögezniük a vizsgálatban részt vevőknek azt is, hogy a vizsgált egységek számos problémával kénytelenek megküzdeni. E problémák közül legnagyobbnak a zsúfoltságot jelölték meg. Ami ez utóbbit, a zsúfoltságot illeti, jogos a gond különös kihangsúlyozása, hiszen a napközi otthonok konyhái az esetek döntő többségében a napközik létrejötte óta működnek. Kevés a korszerűen fölszerelt új és modern konyha. Az elmúlt öt év alatt hét létesült ilyen a megyében és mellette ugyanennyinek a felújítására tudtunk sort keríteni. Az összes meglévő konyhák közül csak 38 felel meg a korszerűség követelményeinek. A vizsgáltak közül pedig tíz-egy- néhány. Mint azt a vizsgálat megállapította, a korszerűtlenséget a legtöbb helyen a zsúfoltság okozza; az indulókapacitást sokszor 50—100 százalékkal meghaladó terhelés. Ma például még azt mondhatjuk a szekszárdi IV. sz. általános iskola konyhájára, hogy korszerű, feladatának jól megfelelő létesítmény. De mert a jövőt könnyen kiszámíthatják az ehhez értők: két év múlva mai- nem illik majd ez a ma külön rangot jelentő jelző az ellátást biztosító konyhára. Nehány adat a zsúfoltság érzékeltetésére.: NAPI 250. ADAG EBÉDET szolgáltat az újdombóvári 100 adagos konyha, míg a paksi 300 adagos 605-öt. Ezek az arányok érvényesek a bonyhádi, a bátaszéki, a tolnai és a szekszárdi III. sz. általános iskolai napközi konyhájára is. Az csak külön nehezíti a helyzetet, hogy az említett konyhákban különböző életkorú gyermekek részére is főznek. Például óvodáskorúnknak is. Feltétlenül föloldásra váró elléntmondás, hogy egyes napközik zsúfoltságát a körzetesítéssel együtt járó bővítés okoz- zar. Más napközik túlzsúfoltságát viszont gazdasági érdekek diktálják, mert az apa és anya dolgozik. Az őket foglalkoztatóknak a- munkáskezekre van szükségük, míg a családnak a megélhetési alapot növelő anyagiak biztosítására. A bővítésekkel az elmúlt években csak szórványosan és elenyésző számban járt együtt a tárgyi, személyi feltételek bővítése is. Aligha vitatható, hogy a népesedéspolitikai határozatok kapcsán még tovább fognak növekedni a napközis ellátás gondjai. Minden évben több gyerek elhelyezését, ellátását kell megoldanunk. Sajnos, a meglévő épületek jelentős anyagi ráfordítások nélkül nem bővíthetők, új ellátási egységek építésére is csak módjával és anyagi erőnk számbavételével vállalkozhatunk. ÁLTAL'ÁNOS TAPASZTALÁT, hogy a napközi otthonok létszámemelése tárgyában nem konzultálnak az intézmények vezetői az egészségügygyei. így a működési engedélyek másról szólnak, mint amilyen nagyságú feladatokat a konyhák ellátnak. Kérdés; föltétlenül kell-e ez. a fajta kockázatvállalás? Vagy ha már elkerülhetetlen, nem kellene-e mégis kötelezővé tenni az együttműködést az egészségüggyel?! A napközi otthonok konyháinak gépesítettségi foka sem kifogástalan. Úgyszólván nincs egy olyan intézmény, mely ne törekedne gépi fölszereltségének bővítésére, de az az igazság, hogy a lehetőségek igén szűk keretek között mozognak. Veszedelmesen kevés például a hűtőgép, bár ezek alkalmazása-' nélkül szinte abszurd vállalkozás a szükséges alapanyagok tömeges tárolása. A gépek — s ezt ismét a vizsgálat állapította meg — mérsékelni képesek a zsúfoltságból adódó gondokat. Példa erre az a dombóvári konyha, mely szintén korszerűtlen körülmények között, de teljes gépesítettséggel dolgozik. Ez magyarázza, hogy étkeztetése a legváltozatosabb és leginkább megfelelő. Másutt szóba sem kerülhet ami itt majdnem mindennapos, a krémek, pudingok, pürék készítése. Egyes helyeken — Duna- szentgyörgy, Várdomb, Alsó- nána — hiányos a bútorzat, másutt — Mórágy,. Döbrököz, Alsönána — ' az előkészítők hiányosak, A legnehezebb helyzetük azonban kétségkívül azoknak az iskoláknak van, melyeknek nincs saját konyhájuk, mert a szállítás még megfelelő edériyzetben* is rónt- ja az ételek minőségét. Foglalkozott természetesen a vizsgálat az ebédlők, helyzeté- vel is. Ezeknek fölszereltsége általában megfelel a kívánalmaknak. De a zsúfoltság itt is tetőz, amennyiben háromnégy váltásban bonyolítható csak az ebédeltetés a legtöbb helyen.. Ami pedig -jártasságunkat, illeti a gyermekélelmezésben, nem egyöntetű és nem is rózsás a felmérés során ka- . pott kép. Míg a húsfogyasztás megfelelő, a színesfőzélékek sorsa nem egy helyen az oktalan mellőzés! Igen eltérő a tojásfelhasználás, pedig fehérjetartalma miatt a tojás ugyancsak fontos gyermekélelmezési cikkünk, van is belőle bőven! Emelkedett az utóbbi időben a tejfelhasználás. Gyümölcsöt az intézmények 25 százalékában minden második nap adnak. Igaz, egyes helyeken mindöszP7í> hetenként egyszer,' pedig egyszerű beszerzési kérdés a gyümölcs biztosítása. Hasonló-, képpen a tésztaféleségek visz- szaszorítása is. Tevelen másnaponként kerül az asztalra tésztaféleség. Öcsényben ennél is gyakrabban... A helyszíni ellenérveléskor elhangzott sok helyütt, hogy a gyerekeket erősen befolyásolják a hazulról hozott étkezési szokások, s ezépt nem próbálkoznak új ételféleségekkel. A heti étrend összeállításában ezért vezetnek a pörköltek, gulyások, tokányok és tésztafélék... Egyébként az étkeztetési egyhangúság, a változatosságra való törekvés kiterjesztése az ellátás gyakorlatából ez idő szerint személyi okokra vezethető vissza. Kevés a szakképzett szakácsnő a napközis konyhákban. A többséget a nagy gyakorlattal rendelkező főzőnők képviselik, akik szintén hazulról hozott ismereteiket alkalmazzák és idegenkednek az újtól, a gyermek- élelmezési követelmények . alapján készített: szakkönyvek forgatásától.'Ezért lenne szük- • séges a szakácsok időnkénti szakmai továbbképzése. Számosán igényelnék ezt a segít- . séget. De szükségesnek látszik a szülők valamilyen formában történő oktatása, fölvilá'gosítá- sa is. Nekünk, magyaroknak közismerten rosszak a táplálkozási szokásaink és hiába követnek el mindent az új, korszerű táplálkozási szokások térhódításáért a közétkeztetés legkisebb egységei a napközi otthonos konyhák, ha az igazi a családi otthon más. példát szolgáltat. Mindezek után fölmerülhet a kérdés, miért készült ez a vizsgálat, mi a célja? A MEGYEI TANÁCS KÉT BIZOTTSÁGA a vizsgálatot azért készítette, hogy ennek megállapításaira hivatkozva tehessen javaslatokat, a napközi otthonos étkeztetés helyzetének szükséges javítására. Nem kétséges például, hogy nagy szükség van az elkövetkezőkben több pénzt biztosítani a konyhák jobb gépellátására, a kony* hák, raktárak, ebédlők felújítására, korszerűsítésére. Hasznos javaslat az is, hogy az iskolák csak az egészségügyi szervek meghallgatásával készíttethessenek bővítési terveket ezután. Nagy szükség van a konyhavezetők, szakácsok évenkénti tájékoztató tanácskozásának megszervezésére, a szakácsok. továbbképzésére, vagy arra, hogy,a napközi otthonok szülői értekezleteinek programjába bekerüljenek a korszerű táplálkozás kérdései, hogy a gyermekek élelmezése valóban korszerűvé váljon. A FELSOROLT JAVASLA-* TOKKAL ‘megcélzott változás sok nyilvánvalóan nem válthatóak- nyomban valóra, de arra ösztönöznek, hogy folytassunk egy korábban megkezdett és nem jelentéktelen munkát, melynek célja az, hogy gyerekeink, jó ellátását biztosíthassák az általános iskolai napközik! — óa — A vagyon hatalma ? Soha nem sajnáltam úgy, hogy nincs nálam egy alkalmatos zsebmögnetofon, mint az elmúlt hét péntekén este, Pécsről jövet az autóbuszon, Bonyhád és Szekszárd között. A hátam mögötti ülésről áradt a szó, feltartóztathatatlanul, félbe- szakíthatatlanul. Bocsánatot kérek az olvasótól, de megfelelő technikai felszerelés híján nem tudom tökéletes hűséggel visszaadni a hallottak minden finomságát, csak nagyjából így. (Női hang volt). — És képzeld, akkor azt mondta, hogy őt nem érdekli az átiratás, akár élete végéig is ellakik egy olyan házban, amj a felesége nevén van, no hát gondold el ezt a mai világban, amikor annyi a válás és bizonyisten nem tudom, hogy a Mari nem bolondul meg egyszer és akkor a fiam mehet az utcára, persze eszembe sincs rosszat mondani a Mariról, rendes asszony, de olyan puccos fajta, fejni se szeret, azért nem tartanak tehenet se, pedig abban a nagy istállóban valamikor négynek is volt hely, hát persze, hogy nem tudnak ötről hatra menni, hiszen jó-jó az a szép fizetés, meg a termelőszövetkezet és hogy megvan mindenük, de azért a legfontosabb, ami az emberlányáé magáé, a fiamnak pedig az kelle- , ne, hogy a legfontosabb legyen, ami az övé, de nem, ezek a mai fiatalok mind csak az adj uram isten de rögtön, máról holnapra élnek, de holnapután már eszükbe se jut, pedig mi minden lehet holnapután, amikor mindenki csak magára van utalva és milyen jó lenne akkor, ha a nevén van a fél ház, meg az a nagy beltelek, nem lehet kitenni belőle, de ha minden kötél szakad megélhet belőle, ha mást nem, hát salátamagot termel, mint én tavalyelőtt, képzeld — tizenháromezer forintot hozott, igaz annyit dolgoztam, mint egy igásló, de mi már csak ilyenek vagyunk Katám, nem tudunk mást, mint dolgozni, nem is tudom mi lesz a világból, ha mi kikopunk belőle, ezek a mai fiatalok már nem olyan dolgos fajta, mint amilyennek minket nevelt az anyánk, emlékszem a tiédre is — nyugodjék! — amikor a búcsúi bálról hazazavart, mert nem etetted meg a malacokat, ezek az enyéim pedig még nyaralni is képesek elmenni, inkább fizettek a Náni mamának, hogy arra a tíz napra lássa el azt a kevés jószágot, sok hasznuk nem lesz rajta, mondtam is, hiszen elautózzák azt, ami lenne, mire disznóvágás lesz már akár boltban is megvehetnék, nem ők ették meg, hanem a kocsi... Körülbelül itt lélegzetvételnyi szünet következett Aztán; — Meg nem tudom én mondani, hogy mínefc nekik az a kocsi, bár úgy mondják nem kocsi az. csak Trabant, de azzal járnak a szőlőbe is, meg a kukoricát megkapálni, el tudod te azt képzelni, hogy mi valamikor ne gyalogszerrel indultunk volna kapálni, vagy kivinni szegény apáméknak az ételt a határba, de csak próbált volna valaki ne pontosan a déli harangszóra kiérni, akár a Nagylaposra is, pedig az jó hét kilométer, kaptunk volna az ostorszíjjal vagy tenyérrel, emlékszel milyen nagy tenyere volt szegény apámnak, igaz dolgozott velük épp eleget, azért van az, hogy most nem kell szégyenkeznünk, még a kőlábat is ő rakta a házunknál, amikor a templom mellé költöztünk, ami ugye azért mégiscsak más. mint kirtn lakni az alsószegen, ahová csak most fektették le a járdalapokat, jártam arra húsvét hétfőn, mert a Bora nénérn, tudod, ismered szegényt, már teljesen vak, még mindig él és elmentem megnézni, meddig húzza, de meglehet túlél valamennyiünket, pedig dolgozott egész életében, ha nem dolgoz,,;, most éhen veszhetne, mert kiadta a felső házét a tanító kisasszonyoknak albérletbe, négyszáz-négyszáz forintot fizetnek a két szobáért, de még a vizet is behozzák neki a kútról, mert amúgy rendesek nagyon, csakhogy ha a Bora nénémnok nincs vagyona, akkor most éhen hal és ezt nem tudom én megértetni a fiammal, hogy nem mindegy kinek nevén az a fél ház, mert az a nagy szerelem egyszer csak elmúlik, de akkor az számít, hogy mi van a telekkönyvben, nem az ami a fészerből csinált garázsban van, hiszen az úgyis csak Trabant, bár a -Pödör, Bandiék már Zsigulit vettek és amikor mondtam nekik, hogy „Te Bandi, ennek meglesz ám még egyszer a böjtje, hiszen ki is kellett fizetned azt a tenger sok pénzt, most meg biztos nincs a takarékban semmitek!", akkor csak nevetett, hogy „Hagyja örzse néném, nem olyan világ van ma, fizet tisztességgel a termelőszövetkezet, én pedig még éhen halt kombájnost nem láttam!", mert a Bandus is olyan, mint az én fiam, nekik a vagyon már semmi, jól megvannak a termelőszövetkezetben, de gyere, segíts már összeszedni a csomagokat a postánál leszállók, mert itt a központban előbb kapok taxit és még ki kell mennem Csatárra a húgom kislányához, mert már biztosan várnak.« Leszállásnál^ megnéztem, száraz,, munkában megszikkadt, ötvenöt-hatvan év körüli asszony volt. Fejkendőben és szürke kosztümben, o O. I ESETÉN CSAK a Biztosítás NYÜ3T ANYAG! VÉDELMET Szőlőre, gyümölcsre, idejében kell megkötni a jégbiztosítást Jégvert növény már nem biztosítható. Részletes felvilágosítást nyújt az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ (261).
