Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-13 / 136. szám
Középszintű vezetőképzés Tolna megyében 110 millió forint jégkár a mezőgazdaságban L Napjainkban a tudomány és a technika rendkívül gyorsan fejlődik. E fejlődés egyre inkább a tudomány termelőerővé válásával jár együtt. A műszaki fejlődés következtében új gépek, új anyagok jelennek meg a termelésben, s ezek az új gépek, anyagok új technológiát is igényelnek. Az új gépek hatékony üzemeltetése, az új technológiák sikeres alkalmazása pedig korszerűen képzett szakembereket kíván. A termelőerők tehát gyorsan fejlődnek, fokozódik a társadalmi munkamegosztás, növekszik a termelési folyama« tok bonyolultsága. E fejlődés egyre nehezebbé teszi a vezefők helyzetét, mert egyre nagyobb tömegű, fajsúlyú és sebességű problémaáradattal kerülnek szembe, s egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a vezetői munka a régi módszerekkel nem elég hatékony, az ösztönös vezetés már nem kellő hatásfokú. E felismerés következménye, hogy a világ minden táján a gazdasági és kulturális életben egyaránt mindinkább döntővé válik a tudományos ismeretek felhasználása és az egyre jobb módszerek kidolgozása. Az utóbbi egynéhány évben hazánkban is nőtt a vezetés- tudomány, a vezetéstechnika iránti érdeklődés. Ennek okai a következőkben keresendők: 1. népgazdaságunk színvonalát a gazdaságilag fejlett országokéhoz kell közelítenünk, 2. az új gazdaságirányítási rendszer kibontakozásának alapfeltétele: a) a vállalati, intézményi ha« iékonyság növelése, b) a termelékenység fokozása, c) a vezetés színvonalának állandó emelése, 3. nőtt a vállalati önállóság ez új gazdaságirányítási rendszerben, 4. nőtt a kockázat vállalásával együtt járó felelősség, 5. távlatokban, dialektikus összefüggésekben kell gondolkodni, 6. a döntés egyre bonyolultabb termelési és értékesítési folyamatokat érint. Az új gazdaságirányítási rendszerben szükségessé vált a) a termelésszervezés, b) az irányítás szerepének, tartalmának s az ebben jelentkező vezetői feladatok, módszerek felülvizsgálata. Általában azt lehet mondani, hogy egy vállalat célja nem lehet más, mint a) a birtokéiban lévő eszközök optimális felhasználása, b) a termékek és szolgáltatások útján társadalmi szükségletek kielégítése, c) a munkaerő szervezett és hatékony felhasználása útján többlettermé/K (nyereség) termelése. E tevékenységek vizsgálatánál az elmúlt években azt láttuk, hogy az azonos feltételek közörtt dolgozó vállalatok teljesítménye különböző, s e teljesítménykülönbségeket zömében a vezetés keretein belül lehet megtalálni. Hangsúlyozni szeretném: általában. Mindez a vezetés fontosságát rendkívüli módon aláhúzza, hiszen a vezetés lényege és alapvető feladata abban van, hogy ember-gép erőforráshalmazokat rendszerbe foglalja, e rendszer elé megfele- lelő célokat tűz és e rendszer hatékony működését a környezeti zavaró hatások ellenére is biztosítja. E feladatok az egyszemélyi felelős vezetéssel szemben igen komoly követelményéket támasztanak, mely követelmények a következő hármas követelmény- rendszerben. foglalhatók össze: aj poJAtüjai, b) szakmai, c) vezetőkészségbeli követelmény. Helyzetkép A vezetés szerepének, fontosságának, hatékonyságának elemző vizsgálata a Tolna megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályát már 1971- ben arra késztette, hogy e témakörben felvetődött tényeket gondosan elemezze, s intézkedéseket kezdeményezzen a vezetés hatékonyságának növelésére. Az elemző vizsgálat során felszínre került számos konkrét tény közül most csak néhányat ismertetek. A vizsgálat anyagából álljon itt a minisztériumi ipar, a tanácsi ipar és a szövetkereti ipar vizsgált egységeinek adatsora, mely a középszintű üzemi vezetők politikai képzettségére utal: Tolna megyében még 1974 előtt beinduljon és megbízta a Tolna megyei MTESZ oktatási bizottságát a középszintű vezetők továbbképzési tervezetének kidolgozására. (Folytatjuk) König István, szakközépiskolai igazgató, Tolna megyei MTESZ oktatási bizottsága titkára Árvízvédelmi gyakorlat Domborinál ötnapos ár- és belvízvédelmi gyakorlat folyik hétfő óta Domboritói délre a Duna partján. A hét első napjaiban a Duna. Sió és Nádor menti térségből a csatorna- és gátőrök vettek részt a gyakorlaton, tegnaptól az ár és- belvízvédelmi osztagok tagjai frissítik fel gyakorlati ismereteiket. illetve sajátítják el az új. korszerű védelmi berendezések kezelését. A gyakorlaton szemlélőként részt vesznék a vízügyi igazgatóság veszprémi, siófoki és székesfehérvári dolgozói is, akik, távol lévén az árvíz veszélyeztette országrészektől, elméleti ismereteiket bővítik a gyakorlatban látottakkal. Az Állami Biztosítóhoz ér« kezett jelentések összesítésé« bői kitűnik, hogy — a múlt évi viszonylag csendes idővel ellentétben — az idén már a tavaszi hónapokban is sok helyen pusztított a jégverés. Tavaly június 9-ig tíz, az idém tizenöt jégveréses napot je« gyeztek fel. A becsült adatok szerint aa idén eddig mintegy 37 ezefl hektáron mintegy 110 millid forint értékű kárt okozott a jégverés. A legsúlyosabb káro« kát a hagyományosan „leg« jegesebb” Baranya szenvedte^ — 52 millió forintra becsültéig a jégverés pusztítását — de a Somogy megyei 20 millió és a Zala megyei 22 millió forintos jégkár is tetemes. A há« rom megyében főleg a szántóföldi növények szenvedtek aí jégtől; 77 millió forint értékű pusztulást állapítottak meg a szakértők. A szőlő- és gyű« mölcskár 16 millió forint voltj Csongrád, Heves és Veszprémi megyét sem kerülte el a jégeső, amely a három megyében együttesen 16 millió forint kárral járt Az ország többi részéből Medárd napjáig nem jelentettek érdemleges jégkárt a Biztosítónak. (MTI) 5 o of *o *e 2 M—L Esti Egyetem M—L Középiskola Szakszerv, iskola 0 o m SC «4» ISI Nem végzett politikai Isko! összesen M inisztériumi ípor 5 64 168 7 1 417 662 Tanácsi ipar 2 16 25 6 3 113 164 Szövetkezeti ipar 2 19 47 1 4 216 289 összesen 9 99 240 14 8 746 1 115 A vezetőkkel szemben támasztott hármas követelményrendszer egyik eleme a politikai alkalmasság, képzettség. Fenti táblázat alapján e követelmény talaján e területen a feladatok egyértelműen adottak. A szakmai képzettségi szint tekintetében lényegesen jobb kép alakult ki az 1971-ben végzett vizsgálat során az előzőekben is már említett egységekben, területeken: a képet mutatja az alábbi táblázat: Minisztériumi ipar Tanácsi ipar Szövetkezeti ipar Összesen £ c aC . o Oü £ 3 s. o «/» Jö o „V? e 4) H >O) UJ o 25 _ ‘c 1- JZ IS ’a.-4» N SO Közép alatt 4 ) N *ft un D 58 38 276 116 174 662 10 6 50 28 70 164 12 12 56 29 180 289 80 56 382 173 424 1 115 A vizsgálat során a legtöbb problémával a vezetőkészségnél lehetett találkozni. A párt Központi Bizottsága is szükségesnek tartotta a vezetőképzés kérdéseivel való foglalkozást, s 1971. december 1-i határozatában a munka-és üzemszervezés időről időre történő átfogó értékelésére, elemzésére, széles körű továbbfejlesztésére hívta fel a figyelmet. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozatot hozott a vezetőképzés fejlesztéséről. E kormányhatározat lényege: — biztosítani kell, hogy minden vezető legalább ötévenként részt vegyen komplex jellegű vezető-továbbképző tanfolyamon, vagy posztgraduális képzésben. — a vezető-továbbképzés tanfolyamain részt vevők a tanfolyamok elvégzéséről szóló okmányt kapnak. A kormányhatározat a vezető-továbbképzési feladatok végrehajtásáért a munkaügyi minisztert tette felelőssé. A kormányhatározat az újszerű továbbképzés beindításának határidejét 1974-ben jelölte meg. A Tolna megyei pártbizottság a sorozatosan felvetődő kérdések miatt szükségesnek tartotta, hogy a veretőképzés Az osztály első Szögletes arcú, vékony, szemüveges lánynak képzeltem el az osztályelsőt. Olyannak, aki a könyvet bújja, aki mindig a gépnél dolgozik. Kicsit túlbuzgó a társai szemében. De erről szó sincsen. Odor Anna II. b. osztályos bőrdíszműves mindezek ellenkezője, kerek arcú, miniszoknyás, vidám, mai lány. Egy évig gimnáziumba járt, utána került a Bőrdíszműbe ipari tanulónak. — Nem bánta meg a cserét? — kérdezem a tanműhelyben, ahol beszélgetünk. — Nem. Pedig sokan mondták, hogy butaságot csináltam, amiért otthagytam a gimnáziumot. De nem szerettem az iskolát, sem a várost. Baját. Az unokatestvérem itt dolgozott, mint technológus. Sokat mesélt a szakmájáról, amit az elbeszéléseiből megkedveltem. Elhatároztam szerzek egy szakmát, tanulni később is tanulhatok, és eljöttem bőrdíszműves tanulónak. A szüleim sem ellenezték, csak egy kicsit haragudtak. Miért nem gondoltam meg előbb? Ebben igazuk volt, akkor most végeznék. Erre nem is szeretek gondolni, hiszen még együtt vagyunk húszán lányok. A szakmunkásvizsga után. ki tudja mi lesz velünk? Hová szóródunk? Pedig nagyon szeretem az osztálytársaimat. Idősebb vagyok náluk, ezért gyakran kémek tőlem tanácsot, ha vásárolni akarnak. A tanulásban sokat segítek nekik. Minden tárgyból ötösöm van. A fizika és a matematika a kedvenc tantárgyam, ezek gondot okoznak a többieknek. — Sokat kell ezért az ötösért tanulni, hogy valaki osztály első legyen? — Nem mondhatnám. Nagy szerencsém, hogy könnyen tanulok, de csak akkor, ha az órán figyelek a magyarázatra, ha nem, akkor többet kell tanulnom. A szabad időmben segítek otthon. Édesanyám Szek- szárdra jár be dolgozni, a Herbáriánái segédmunkás, édesapám bognár. Jólesik nekik a segítség. Vacsorát főzök mire hazajönnek, mosok, takarítok. Nagyon szeretek varrPártszékház épül D un »földvár on, a kétmillió forintos beruhá zást július végén adják át. Foto: Gottvald ni, A húgomnak már varrtam ruhát, magamnak most tunikát készítek nadrághoz. Marad időm olvasásra is. Szívesen olvasok útleírásokat és Zola-' regényeket. Gyakran hallgatok tánczenét, legkedvesebb számom az „Eső és könnyek”, da mindegy ki énekel, csafc szép legyen. Meghallgatom még az operát is, a szimfonikus zenét nem szeretem. Külön öröm-, ha az osztály kirándulni megy, mert szeretek vidám lenni, szeretem a kötetlenséget is. Az észak-magyarországi körútra nem tartottam velük, mert már jártam ott. A hegyeket nem szeretem. Nem tudom miért. Legszívesebben vonattal utazom, a bejárást is megszerettem, pedig reggel hatkor kelek. Tavaly nyáron jártam az NSZK-ban. Kicsit beszélek németül, értek is, nagyon jól1 éreztem magam-, de egyszer sírtam. — Miért? — Honvágyam volt. Nagyon vágytam már haza, azt hiszem sohasem tudnék ott élni. Idegenek voltak azok az emberek. Nem olyan barátságosak, mint mi. Nem érdekli őket mi történik a másikkal, nem törődnek egymással. Ez nekem furcsa volt és nagyon örültem, amikor újra itthon voltam. Nagyon szeretek otthon lenni. Eddig a nagymamánál laktunk, nem régen költöztünk új házba. Külön szobát kaptam, új bútort vásároltak a születésnapomra. Most készül a könyvespolcom, lassan rendben lesz a szobám, jól fogom magam benne érezni. A húgommal sem zavarjuk egymást, tudok tanulni. Szeretnék sokáig diák lenni, valahogy nem várom, hogy felnőtt legyek. Úgy tervezem, különbözetivel leérettségizem. Később pedig. ha kedvem van, adok be táskatervet is. Ebben a szakmában sok lehetőség van a fejlődésre, az előrehaladásra, annak aki szereti. Bár még ezen nem gondolkozom, majd ha szakmunkás leszek, .
