Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-13 / 136. szám
I T I t ? Jelzések lYagykónyiból As öntözés mint as intensiv termelés eszköze Az elmúlt néhány évben a mezőgazdaságban, az ismétlődő — nemegyszer több hónapos — csapadékhiány létkérdéssé tette az öntözést. Képletesen szólva, mintegy mentőöv volt a termőtalajból hiányzó vízkészlet miatt sínylődő növényi kultúrák számára, mégis, paradox módon annyj vitára — kell, nem kell, mennyi kell, mikor kell — talán egyetlen termelési tényező sem adott okot, mint az öntözés. Felvonultattak számos okot: a korszerű öntözőberendezések és az azokat kiszolgáló emberi erő hiányát, gazdaságossá gáti Szerencsére oszlani kezdenek azok a nézetek, amelyek az öntözést csupán az aszály elleni küzdelem eszközének tekintik. Ha lassan is, de nő azoknak a mezőgazdasági üzemeknek a száma, amelyek az öntözést — a nagy , termőképességű, modern vetőmagok, a magasabb műtrágyaadagok, a legkorszerűbb gépek, technológiák mellett — az intenzív termelés eszközeként fogják fel. Ma még sokszor rácsodálkoznak arra az üzemre, amelynek területén szemerkélő esőben is dolgoznak a szórófejek. Pedig ezeknek az üzemeknek van igazuk. A nagyobb terméseredmények érdekében — ahol arra lehetőség van — a növények vízigényét optimálisan kell kielégíteni, függetlenül attól, hogy mikor, menynyi eső esik. A növény fejlődése kedvező feltételeit a talajban meglévő, felvehető víz mennyisége, tehát a talaj víz- háztartásának egyensúlya teremti meg. Az elmúlt években, de az idei tavaszon is sok helyütt bekövetkezett az a helyzet, hogy a talaj vízkészletének szintje 20—30—5o centivel alatta maradt a növény gyökérzetének, a növény egyszerűen nem tudta felvenni a vegetációhoz szükséges nedvességet. Ezen a helyzeten sokat javítottak a májusi esők. A Tolna megyében lehullott, száz tnilliméter körüli csapadék sokat használt, de korántsem oldott meg mindent. A mesterséges csapadék továbbra is kell a termésátlagok növeléséhez, még akkor is, ha a megye termelőterületének csak kis része az öntözhető terület. ‘ Melyik növényt, mikor, és milyen vízmennyiséggel kell öntözni? Lényeges kérdés a mezőgazdasági üzemekben. Ehhez elsősorban a növény- állomány vízfogyasztását és a talaj nedvességtartalmát kell ismerni — ezek mérésére viszont az üzemek nincsenek berendezkedve. Az OVH és a VITUKI ezért mérőállomások hálózatát építette ki> amelyek adatai alapján kéthetenként öntözési előrejelzést bocsátanak közre. Gödöllő, Mirhógyolcs, Nagyhegyes, Kecskemét, Kisvárda, Szarvas, Kapuvár mellett Nagykónyiban létesült az egyik vízháztartásmérő — evapot- ranspirációs — telep. Gödöllőn őszi búza, kukorica, paprika, Kecskeméten kukorica, uborka, paradicsom, Nagykónyiban kukorica, cukorrépa, lucerna, paprika víz- fogyasztását, csapadékigé1974, június 13. nyét mérik. Ezek a mérések a nyári hónapokban az öntözési munkák szervezéséhez adnak segítséget, a téli hónapokban pedig a talajvízváltozások, esetenkénti káros vízbőségek, belvizek alakulásáról adnak adatokat. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a megyében kukoricát, cukorrépát, lucernát, paprikát öntözéssel termelő gazdaságoknak a nagy- kónyi evapotranspirációs állomáson mért adatokat kell figyelembe venni, mert az ottani, kisparcellákba vetett növények, és a Belecskán, Duna- földvárott, Mözsön, a Sárközben termesztett szántóföldi és kertészeti kultúrák vízigénye lényegesen nem tér el egymástól. Molnár János, a nagykónyi szövetkezet elnöke elmondotta — miután helyben, első kézTegnap délelőtt tartotta ülését Szekszárd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság elsősorban azzal foglalkozott, amire majd visszatérünk, a következő tanácsülés előkészítésével. Ettől függetlenül is napirendre kerültek azonban közérdekű témák, melyeket most érdemes részletezni Már a szokásos közhelynek vélt „lejárt határidejű határozatok” napirendi pontjában is szerepelt olyan, amelyik érdeklődésre tarthat számot. Ilyen az úgynevezett II. számú „koordinált” irodaház, melynek helyét a járókelők már régóta látják a nyomda -mellett, és amelyben az újságírók is szeretnék szerkesztőségüket elképzelni. A múlt hónap végén megfelelő fórumok előtt tárgyalás zajlott, melynek során többen megállapodtak abban, hogv ,,Az irodaház korábbi kiviteli terve elavult, másrészt a tervben foglalt épület szerkezeti elemeit már nem gyártják”, így új terveket keli készíttetni. Közismert, hogy időközben a nem közvetlen termelési vagy lakáscélokra szolgáló beruházások megvalósítása körülményesebb lett. Az ún. II. sz. irodaház viszont számos gondot megoldana. így ha létrehozására sikerül az engedélyeket meekanni, akkor az építkezés jövőre megkezdődik. OTP-LAKÁSOK ÉS CSALÁDI HÁZAK Az Országos Takarékpénztár a megveszékhely szépen fejlődő építkezéseinek egyik „gazdája”. Nemcsak a saját jóvoltából, hanem a lakosság takarékosságának gyümölcseiből is Elvileg az lenne a helves, ha a nagy lakótömböket leve- gősebb, napsugarasabb családi házas részekkel lehetne megbontani. Ez a város természeti, domborzati adottságai miatt képtelenség, nem beszélve arról, hogy az új lakások építői (építsenek bár családi, sor-, vagy sávházakát) joggal igénylik a megfelelő közművesítést, ami nem olcsó mulatság. Éppen ezért az OTP- és magánerős (részben OTP-kölcsönös) beépítésű területek többnyire külön, zárt tömbben jöttek létre és ilyenek lesznek a jövőben is. Idáig: a Mérey utca feletti terület, részben a Rákóczi utca. Arany János—Mikes utcai tömb. előhegyi KISZ- lakótelep, a szőlőhegyi gazdatelkes terület, a baktai sorházak és a Kálvár’o oMá>i sores teraszházak. Később a Boty. bői kapják az útmutató adatokat — a most folyó növényápolás, az azt követő vegyszerezés után a tavaly megépült víztározóból megkezdik a cukorrépa öntözését A nemrég felavatott Siózsilipre épülő öntözőfürt a következő években újabb szántóföldi területekre terjeszti ki az öntözést, növelve a termelés biztonságát. Tolna megye termelési eredményei ismertek; közelítik a száraz művelés optimális szintjét. Amit néhány gazdaság már elkezdett, azt kell folytatni a többieknek is: ahol a lehetőség megvan, az öntözést t>e kell illeszteni a termelési technológiába, megadni a növényeknek az optimális vízmennyiséget, nem csupán aszály elleni védekezésként bevetni az öntöző- berendezéseket. tyán hegy és a Bakta. Ebben az ötéves tervben idáig megvalósult 436 olyan lakás, melyhez az OTP valamilyen formában hozzásegített. 1975. végéig a Mérey utca felett, a Wesselényi utcában, a Baktában és a KISZ-lakótelepen várhatóan 635 lakás épül meg összesen. ÜDÜLŐ GYERMEKEINK A végrehajtó bizottság foglalkozott azzal a rendkívüli közérdeklődésre számot tartható kérdéssel is. hogy milyen lehetőségeket tud adni a megyeszékhelyen lakók gyerekei egy részének üdültetésére. A lehetőségek korlátozottak, de a magyaregregyi és az új dom- bori tábor egy-egy 8—8 napos turnusban összesen 170 olyan gyereknek tud helyet biztosiA klasszikus értelemben vett munkanélküliség nálunk sajátosan átfogalmazódott, mert számunkra a „kapun belüli" a „munkakönyves munkanélküliek” jelentenek egyre súlyosabb társadalmi és gazdasági gondot. A látszatállások, az alibi státusok esetében viszonylag könnyűszerrel megoldható problémával állunk szemben. Az igazi gond másutt van, ugyanis az adminisztratív létszám növelése — vagy csökkentése — nem csupán elhatározás, vagy józan gondolkodás kérdése. A vállalatok mai tennivalóit nem lehet összehasonlítani a 15—20 évvel ezelőtti követelményekkel. Az iparvállalatok átvettek, illetve továbbfejlesztettek olyan funkciókat, amelyeket azelőtt például csak a kereskedelem látott el. Az iparvállalatok jelentős része évek óta nemcsak termeléssel, hanem piackutatással, önálló export-import tevékenységgel is foglalkozik. A vállalatok nagyobb önállósága és felelőssége megköveteli a körültani, akiknek szülei az egészséges kikapcsolódást, a nyári pihenést (az iskolai tanulás „munka” — méghozzá nem is csekély!) odahaza nem nyújthatják. A közösség áldozatvállalása több százezres nagyságrendű, csak megyei segítséggel biztosítható. A párt ifjúságpolitikai határozata azonban nem lehet üres beszéd. Idézünk a végrehajtó bizottság jegyzőkönyvéből: „A táborozd tanulók díja egységesen napi 10 forint.” Számolni mindenki tud valamelyest. „A fenntartási kiadásoknál az élelmezési norma ... utasítás szerint 21 forint 50 fillér.” A végrehajtó bizottság ülése későbbi részében kisebb jelentőségű ügyeket tárgyalt. O. I. tekintőbb döntéseket, ezekhez viszont rengeteg információ kell, mégpedig feldolgozott, értékelt, a gazdasági döntések előkészítésére alkalmas formában. Megannyi érv az adminisztrál ció bővítése, az íróasztalok szaporítása mellett Csakhogy: amíg bizonyos adminisztratív tennivalók valóban megszaporodtak, addig más, a tervutasításos időszakban kialakult feladatok ellátására már nem lenne szükség. Sok vállalatunknál, intézményünknél viszont úgy bővítettek, hogy közben elfeledkeztek a munka egyszerűsítéséről, racionalizálásáról. És elfeledkeztek az adminisztratív munkaerőnek — a megváltozott feladatokhoz igazodó — átképzéséről. A munka változott, a módszer a régi. Az ügyvitel világszerte terjedő ésszerűsítését és ennek nélkülözhetetlen technikai eszközeit, módszereit jobbára csak hírből ismerjük, mert — akárcsak a termelőműhelyekben — az ügyvitelnél is az a helyzet, hoqy egyszerűbb, kényelmesebb, újabb és újabb embereket alkalmazni — különösen az irodák viláaá- ban —, mint a munka ésszerűsítésén gondolkodni, a leakézen- fekvőbb szervezési megoldásokat alkalmazni. Mindez többnyire a vállalatoknak, intézményeknek címzett megjegyzés. Ám a gazdálkodó egységeknél is okkal kérdezhetik: mit tegyenek, ha az egyre szaporodó rendelkezések, utasítások egyes részterületeken (például a bérszabályozós, a nyere- séqadózás, a vállalati érdekelt- séni alapok képzése és felhasználása, stb.) olyan pontosságra és részletességre kényszerítenek, hogy szinte már nagyobb erőt kíván a gazdasági tevékenység adminisztrálása, mint a vállalati produktum közvetlen létrehozása? Az ilyesfajta kérdésekre is kész a rendszerint minden vitát lezáró válasz: a precíz ügyvitel, s az ezzel járó adminisztratív létszám emelkedése — világ- jelenség. Igen óm, de nagyon nem mindegy, hogy egy munkahelyen mondjuk tízről húsztaj vagy ötvenről hatvanra emelkedik az íróasztalok mellett ülők száma. ., A munkaerő-gazdótkodásbon lévő tartalék kiaknázása hosszá idő óta foglalkoztatja a szakembereket. De az ezzel kapcsolatos vizsgálódások, számítgatá- sok inkább csak a termelő- műhelyekre, a produktív munkát végzők körére koncentrálnak és jóval kevesebb szó esik arról, hogy milyen tartalékok találhatók az irodákban? Egyes — óvatos — becslések szerint csak az állami iparvállalatoknál az adminisztratív létszám mozgósítható tartaléka eléri a 25—30 ezer főt. A jelenleginél lényegesen szervezettebb és korszerűbb eszközökkel dolgozó ügyvitel esetén jelentős részük nélkülözhető lenne, mert többségük ma olyan munkát végez, ami felesleges. Ugyanakkor mások a valóban fontos és szükséges tennivalók tömegével birkóznak, megfelelő számú és képzettségű munkatársak híján egyre reménytelenebből. A képlet ugyanaz, mint a termelőműhelyekben: egyik oldalon a létszámfelesleg, illetve az értelmetlen aktogyártással foglalkozók tízezrei, a másikon a létszámhiány. Pedig az irodák világára is érvényes a sokat hangoztatott tétel: az eddiginél lényegesen kevesebb energiát kell fordítani a munkaerő toborzására, a létszám gyarapítására, és sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a meglévő alkalmazottak okos, célszerű foglalkoztatására, szakképzettségük „karbantartósóra", munkájuk ésszerűsítésére. ItéRTES CSABA A szovjet Szajuzzagrangaz szakemberei építik a „Testvériség" gázvezeték 126,6 kilométer hosszú magyarországi szakaszát. Jelenleg 75 szovjet szakember dolgozik, de a későbbiek folyamán még több szakmunkás érkezik. A gázvezeték építésének határideje 1975. március 31., de az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére vállclták, hoay egy hónappal hamarább befejezik az építést. A képen: folyik a munka Beregdarócnál. (MTI foto — Balogh P. László felv. — KS) Bognár Vb-ülés Ssekssárdon Lakásépítések és gyermeküdültetés Sok az íróasztal
