Tolna Megyei Népújság, 1974. május (24. évfolyam, 124-125. szám)
1974-05-30 / 124. szám
Napirendem A pályakezdő fiatalok bérezése és lakáshelyzete Több fontos és közérdeklődésre számot tartó téma is szerepelt a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén, melyet tegnap délelőtt tartottak Szék - szárdon. Az ülésen többek között részt vett és felszólalt Zombai László, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese, Hegyesi Béláné, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa, Vida Jánosné, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese. és Bóta János, a megyei tanács ipari osztályának munkatársa. Varias János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára, a vb-ülés elnöke a pályakezdő fiatalok bérezésével és lakáshelyzetével foglalkozó elő- teriesztés fölött nyitotta m;« a vitát. Az előterjesztést Páti Imre a KISZ-mb. munkatársa készítette. Kiderül belőle, hogv megyénkben a pályakezdő fiatalok fizetése és bérszínvonala — különösen a párt ifjúságpolitikai határozatát követően — jelentős mértékben emelkedett. A munkásállo- mánvban dolgozó pályakezdő fiatalok fizetése — amennyiben órabéres besorolásban vannak — a kezdés évében átlag 20—25 százalékkal alacsonyabb. mint a felnőtteké. Az elmúlt négy év alatt n szakmunkás fiatalok kezdő fizetése 40—45 százalékkal nőtt. Lassúbb a fejlődés a közén- és felsőfokú végzettséggel alkalmazottként munkába álló fiatalok bérezésében. Megyénk különböző gazdasági egységeiben a fiatalok végzett munkáját különböző bérezési formák alkalmazásával ismerik el. A pályakezdő fiatalok számára a legkedvezőbb feltételeket a teljesítménybérben való foglalkoztatás biztosítja. Kedvező tapasztalat. hogy a nagyobb vállalatoknál a bérbesorolások alkalmával figyelembe veszik az iskolai végzettséget, a vállalatnál. illetve a szakmában eltöltött időt. A tapasztalatok szerint azt tartják igazságosnak a fiatalok, ha végzett munkájuk minőségét a munkabérük, a vállalatnál eltöltött időt pedig a törzsgárda-jutalom vagy a nyereségrészesedés fejezi ki. Az első napirendi ponton belül foglalkozott a végrehajtó bizottság a megyebeli fiatalok lakáshelyzetének alakulásával is. Tolna megyében a fiatal házasok Többsége harmincéves kora előtt lakáshoz jut. A fizikai dolgozók, ezen belül a fiatalok lakáshoz jutása javult. Nehezebben jutnak saiát erőből lakáshoz a fiatal diplomások, akiknél a családalapítás a pályakezdés éveivel egybeesik: Az ifjúsági lakásépítési akciónak megyénkben is van múltja. Az 1970—1972-es években a vállalatok jelentős anyagi támogatást nvújtottak — elsősorban a munkásfiataloknak, a kis keresetűeknek és a rossz lakás- körülménvek között élőknek. A lakásépítő szövetkezetek alakításának gátja, hogv a tanácsoktól <ok esetben nehezen •vagv elváltaién nem kannak olcsó, e1 ^közművesített telket. A KIST! érdekvédelmi feladatai között lényeges az a segítség amelynek célja a fiatalok lakáskörülményeinek javítása. A KISZ-szervezetek képviselői minden szinten tagjai a lakáselosztó bizottságoknak. Varja«? János vitazárójában elmondta, hogy ezután jobban, megfelelőbben kell kihasználni a vállalati' lakásépítési alapokban rejlő lehetőségeket. Ezzel kapcsolatban a jelenlegi gyakorlat bizonyos mértékű változtatására is szükség lenne. A munkáslakás-építési akciót — amely pillanatnyilag csak Szekszárdot érinti — ki kellene terjeszteni a megye más településeire is. A végrehajtó bizottság ezt követően az úttörőcsapatokban és a középfokú tanintézetekben végzett világnézeti nevelés helyzetéről, az 1974—75-ös KISZ-oktatás intézkedési tervéről. illetve a munkahelyi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól tárgyalt. Óránként kefezerotszáí pecsenyekacsa A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál megkezdődött a külföldön nagyon keresett pecsenyekacsa feldolgozási idénye. Az idén több mint másfél millió mélyhűtött pecsenyekacsát szállítanak a Szovjetunióba, az NSZK-ba és Ausztriába. Kép: A korszerű gépsorokon, naponta 18—20 ezer pecsenyekacsát dolgoznak fel. (MTI-foto) meg. ahol a korai zöldségtermelésre alkalmas a talaj. Ennek a növénytermesztési ágnak hagyományai vannak, és az energiát, valamint a fokozatos fejlesztés feltételeit biztosítani lehet. Pontosan meghatározták a mezőgazdasági üzemeik által az árusítóhelyen értékesített saját termelésű áruk minimális mennyiségét. A mezőgazdasági üzemeknek a szerződések megkötésénél célszerű figyelembe venniök a kiadott irányszámokat. (MTI). A zöldségtermesztő berendezések beruházási támogatásának feltételei A Minisztertanács határozata alapján a MÉM illetékes főosztálya közzétette a zöldségtermesztő berendezések beruházási támogatásának feltételeit és az árusítóhelyen értékesített saját termelésű zöldségáru mennyiségi előírásait. A közlemény szerint a növényházak ártámogatásának elnyeréséhez szükséges legkisebb terület a mezőgazdasági nagyüzemekben 0,5 hektár. A műanyag fóliás berendezések ártámogatásának elnyeréséhez legalább 0,5 hektáros területre van szükség, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél ez a terület 300 négyzetméter. a háztáji és egyéni gazdaságoknál pedig 100 négyzetméter lehet. A beruházási támogatással megvásárolható műanyag berendezéseket és növényházakat lehet külön-külön is üzemeltetni, de célszerűbb, ha a növényházhoz két egységnyi fóliafelület csatlakozik. (Ez ugyanis jól szolgálja a gazdaságos hasznosítást.) A primőr zöldségtermesztés és a palántanevelés támogatási rendszerébe beletartoznak a gépesítésre, meliorációra stb. érvényben lévő állami támogatások. A háztáji és egyéni gazdaságok esetében a beruházási támogatás a műanyag fóliás berendezés vázszerkezetére és a borító műanyagra vonatkozik. A háztáji és egvéni gazdaságok esetében a fólia kétévenként 30 százalékos beruházási támogatással újra cserélhető. A MÉM illetékesei szerint a mezőgazdasági nagyüzemi Félreértések és valóság A földhasználók tiszta jövedelmének adóztatásáról Több megyei szervhez, s szerkesztőségünkhöz is olyan jelzések érkeztek, hogy a megye néhány községében félreértették a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójára vonatkozó, 1971. január 1-től hatályos jogszabályok idén január 1-ével bekövetkezett módosítását. Olyan hírek is ter- jengenek, hogy a háztájiból, pontosabban a földhasználatból, valamint az ahhoz kapcsolódó gazdálkodásból származó tiszta jövedelem után fizetendő adó összege emelkedni fog. Sőt, egészen kiélezve, egyesek úgy fogalmaznak, nem érdemes a háztájival foglalkozni, jobb feladni a háztáji gazdaságot, mert a7 ahelyett, hogy jövedelmet hozna, a jövőben ráfizetéses lesz. A legilletékesebbektől, a megyei tanács pénzügyi osztályának szakembereitől kértünk és kaptunk tájékoztatást, mi az igazság a7 adózás módosulása körül, mennyiben, mi módon érinti ez a földhasználókat, ezen belül a háztáji gazdaságokat. Mielőtt a rendeletet, illetve annak módosított változatát ismertetnénk, le kell szögezni, hogy a lábra kapott hírek rémhírek, félreértésből, vagy meg nem értésből adódnak, esetleg megtoldva néhány magát tájékozottnak mutató ember okoskodó túlzásával is. A háztáji gazdaságra eddig is szükség volt, a jövőben is szükség lesz. Gazdaságpolitikánkba beleillik és az állam megfelelő eszközökkel támogatja ezután is. Szó sincs arról, hogy bármi lényeges változás következnék be a föld- használók, háztájiban gazdálkodók jövedelmének megadóztatásában. Az természetes, hogy az átlagosnál nagyobb jövedelmeket átlagon felül adóztatják, de ez így volt azelőtt is. Az is bizonyos, hogy amíg az átlagosnál nem nagyobb jövedelmet, tehát nem nagyobb elfoglaltságot, lekötöttséget jelentő háztáji kívánatos, addig semmi esetre sem lehet helyesnek tartani a helyenként már az üzérkedés, a kapitalizálódás határát súroló, vagy át is lépő gazdálkodási. A normális, a kívánatos keretek között mozgó földhasználat, illetve háztáji esetében tehát semmi ok az aggodalomra, nem kell felülni a rémhíreknek, és a „jólértesült” emberek híresztelésének. Ezek után néziük a rendeletet. Az idén január 1-ig hatályos jogszabály szerint a földhasználó a7. adóköteles tiszta jöveTekintsék névre szóló meghívásnak ! Szombaton nyílik a könyvhét beruházásoknál arra kell törekedni, hogy az építmények olyan helyen valósuljanak Szombaton, június 1-én az a könyvkiállítás lesz az idei ünnepi könyvhét programjának első eseménye, amit a Babits Mihály művelődési központ előcsarnokában rendeznek meg a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent legszebb könyvekből. A kiállítás különösebb külsőségek nélkül nyűik szombaton 10-kor és június 8-ig tekinthetik majd meg az érdeklődők, akiknek itt a könyvek megvásárlására is módjuk lesz a naponta délelőtt 10-töi este hatig nyitva tartó kiállításon. Mint azt már jelentettük, a könyvhét ünnepi megnyitóját a Szépirodalmi Könyvkiadó, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, a Tolna megyei Könyvtár és a Babits Mihály művelődési központ együttesen rendezi az idén. Erre az eseményre június elsején este hét órai kezdettel kerül sor A könyvbarátok ez alkalommal találkozhatnak Czakó Gábor íróval, Domokos Mátyás irodalomtörténésszel, Fodor András költővel, Károlyi Amy költővel, Örkény István íróval és Weöres Sándor költővel. E találkozón túl természetesen meg is vásárolhatják a helyszínen az íróvendégek munkáit és nyomban módjuk is lesz a megvásárolt kötetek dedikáltatására. Az ünnepi könyvhét irodalmi estjének programjában Bálint András, Bodnár Erika, Cser. nus Mariann és Kovács P. József működnek közre. Egyébként, a könyvhét hivatalos megnyitását egy nappal megelőzve Szekszárdra és itt a Méröműszergyárba látogat 31-én Kende Sándor író és Ladányi Mihály költő, az üzem dolgozóinak kívánságára, a Garay téri könyvesbolt közvetítésével. Az ünnepi könyvhét dedikációs ,,menetrendjét” viszonylag sok plakát hirdeti a megye- székhelyen, úgy véljük mégis hasznos itt is közölni, hogy június 2-án a Mártírok terén felállított könyvutcában dedikálja műveit 11 és 12 óra között Czakó Gábor, Fodor András, Károlyi Amy és Weöres Sándor, majd egynapos szünet után, június 4-én Lázár Ervin dedikál a könyvutcában ugyanebben az időpontban, míg a Babits Mihály könyvesbolt vendége Molnár Gábor író lesz. A Garay téri könyvesboltban Czakó Gáborral találkozhatnak június 7-én mindazok, akik a Tolna megyei születésű ifjú alkotó meginisárolt művét dedikáltatni is szeretnék. delem után adózott akkor, hal a gazdálkodásból származó tiszta jövedelme az átlagosnál magasabb volt. Az adózás mértékét kategóriák szabályozták. A gyakorlat az volt, hogy kiemelten adózott az, akinek tiszta jövedeíme elérte az 50 ezer forintot, s idegen munkaerőt foglalkoztatott. Idegen munkaerő foglalkoztatása nélkül, csak a közös háztartásban élőkkel együtt elért 100 ezer forinton felüli jövedelem számított átlagosnál magasabb jövedelemnek. Amennyiben valaki nem érte el az említett tiszta jövedelmeket, akkor a használt földterület után a községre, városra megállapított adótétellel fizette a jövedelem- adót. A rendelet módosítása során! amely 1974. január 1-től érvényes, a kategorizálás megszűnt. Á pénzügyminiszter 42/1973. (XII. 28.) PM. számú rendeletéből idézünk: „...az adóévet közvetlenül megelőző évben elért adóköteles tiszta jövedelme után kell adóztatni azt, akinek évi adóköteles tiszta jövedelme az 50 ezer forintot elérte, vagy meghaladta.” A rendelet a továbbiakban kimondja azt, hogy az adóköteles tiszta jövedelemből le kell vonni az adózó háztartásához tartozó, annak gazdaságában foglalkoztatott, s más kereső foglalkozást nem folytató, minden nagykorú családtag után évi 10 ezer forintot, ha a7. adózó idegen munkaerőt rendszeresen nem alkalmaz.” A félreértéseket feltehetőleg az is okozta, hogy most lényegesen több embernek kell adóbevallást tennie, mint korábban. Az adóbevallás azonban nem jelent feltétlenül adózást is. Akinek felülvizsgált adóbevallása szerint a tiszta jövedelme nem éri el az 50 ezer forintot, a jövőben is a használt földterület után adózik csak. Egyébként a szakemberek megítélése szerint a tiszta jövedelem adóztatásában bekövetkezett változás, megyénkben a földhasználóknak csak egy kisebb részét érintheti. így foszlanak szét a rémhírek. Egyébként még egy megjegyzés ide kívánkozik: a jövőben jó lenne, ha a községi adóügyi szervek — tisztelet a kivételnek — jobban felfigyelnének a híresztelésekre és ott„ helyben, azonnal válaszolnának az emberek kérdéseire, és eloszlatnák aggályaikat.
