Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-12 / 85. szám
$yuri háesí megtalálta a helyét.. Gyuri bácsit nagyon sokan ismerik és szeretik Dombóváron. Már évek óta csodálják itanniakarását. lelkesedését és fiatalos' fhözgását Pedig nem mondható éppen fiatalnak. Túl van' a hatodik X-en, és élvezhetné a nyugodt pihenést; hisz 1972. december 31- én hivatalosan nyugdíjba ment a Vasibari Szövetkezettől, ahol húsz éven keresztül volt vezető. ’ Bumbulüsz György munkahelyétől elköszönt. ilyen emlékekkel telítve, nem csoda, ha szívben vállalt ismét polgári védelmi " tevékenységet. Örömmel - vállalta el a Vegyesipari Szövetkezetben 1973. tavaszán a polgári védelmi .tervezési és szervezési felelős beosztást. Nemrég felkerestem, & azután érdeklődtem', hogy vannak-e mái tapasztalatai az alig egyéves munkája során? — Amikor felkeresett a Ve- régi gyesipari Szövetkezet vezetődé sége — nyugdíjazásom után -U Feljegyzi a tennivalókat naptárába. az ott megismert és megszeretett polgári védelini tevékenységtől nem. Még ma ig szívesen emlékszik vissza arra a tizenkét évre. amikor járási felderítőparancsnok volt. Ma ezekről az időkről Gyuri bácsi így vall': ezzel a kéréssel, úgy éreztem, hogy még ezután is szükség van a munkámra, tapasztalatomra; s ez nekem nagy örömet okozott. Természetesen él- vállaltam, és nagy lendülettel kezdtem a szervezéshez, mert akkor kezdődött mez n Gyurj bácsinak köszönhető, hogy sikerült jól felkészíteni az előadói gárdát, megszervezni a rendszeres ellenőrzést, és zökkenőmentessé tenni a tíz csoport kiképzését. Az eredményekről Bumbu- lusz elvtárs szerényen beszél, s ehelyett a kollektívát dicséri: — Az eredmények azért biztatóak, mert szövetkezetünk vezetői, és maga Regényi Károly elvtárs, igen komolyan foglalkozik az üzemi polgári védelmi munkájával. Nálunk nem kampányszerű az oktatás, .és nemcsak a kötelező oktatási tematikára korlátozódik, hanem állandóan ébren tartjuk dolgozóinkban a védekezés különböző módozatait. Én magam is többször beszélgetek a dolgozókkal — idősebbekkel és fiatalokkal egyaránt — s tulajdonképpen a folyamatosság így nem szakad meg. Előjegyzési naptáramba mindenkor feljegyzem tennivalóimat. Nyugodtan mondhatom, hogy a városi polgári védelmi parancsnoksághoz is bármikor fordulhatok, mert a kiképzéshez szükséges eszközöket, oktatófilmeket a legmesszebbmenőkig biztosították. A kiképzésen nyolc különböző hangosfilmet vetítettünk, valamennyi a korszerű polgári védelem egyes fázisait mutatta be. E sokoldalú segítségnek köszönhetem, hogy jól érzem magam a szövetkezetben szívesen segítem elő a fiatalok polgári védelmi nevelését. s így nem marad időm az öregsége gondolni. — Visszatekintve a tizenkét évre, a légoltalommal kapcsolatos kiképzésekre, elmondhatom. hogy nem volt rendszerbe foglalva a oolgári védelmi oktatás, és bizony ez nehéz feladat elé állította a kiképzőket. Én 1962-ben kezdtem ezzel a fontos tevékenységgé’ foglalkozni, mint járási felderítő csoportparancsnok. Utána a Vasipari Szövetkezet önvé - delmi csoportjának voitam parancsnoka. Úgy gondolom hogyha lakosság közös érdeké' érintő, és az .ország békéjének megvédését célzó érdekek se-, gítjük elő tevékenységünkkel A ^ felmerült nehézségekr"' már részletesen nem akaró' beszélni, de én, aki ilyen rég éta foglalkozom vele. eßzreve szem a változást. Ma, a polgári védelmi oktatás módszerei sokkal magasabb szintűek, mint akkor voltak. amikor elkezdtük ezen munkánkat. Mindig rendes és becsületes emberekkel tál álkoztam munkám során, akik komolyan vették a kiképzéseket és becsülettel teljesítették a feladatokat. A fiataloknak is érdekesen kezet önvédelmi alegységének tavaszi kiképzése, valamint a munkaviszonyban álló dolgozók oktatása. Ezután részletesen elmagyarázta azokat a szervezési módszereket, amelyekkel kiváló eredményeket értek eladja elő a pv-1ennivalókat. Mikor elköszöntem Gyuri bácsitól, a Vegyesipari Szövetkezet kapujában, bizonyossá vált bennem, hogy éppen a polgári védelmi munka során találta meg új helyét 6z»cia- lista társadalmunkban. Magyarszéki Endre Kiképzés az ÁFÉSZ-nél 1973. szeptember hó 3-án kezdődött a dombóvári ÁFÉSZ munkaviszonyban álló dolgozóinak a pv. általános kiképzése. A kiképzést hetenként két-két csoportnál tartottuk meg. A befejezés október 5-én volt. Ennek keretében a járási dolgozók képzését két központi fekvésű községben, Ko- csolán és Kurdon szerveztük meg egyidőben 1973. szeptember 24-től 27-ig. Minden előírt témakörnek külön előadója volt. ami megkönnyítette egyfelől az elő- adók felkészülését, másfelől a, szemléltető eszközök; használatát. A foglalkozásokon ugyanis az előadók a salát témakörüknek megfelelő szemléltetőeszközöket használták. - Az előadást filmvetítéssel is igyekeztünk színesebbé tenni. Az egyéni védőeszközöket . mindkét helyen a helyi tanács elnöké, a községi pv. Dk- bocsátotta az előadó rendelkezésére. Ez utóbbit arirí kívántam megemlíteni, mert a szervezés é- , ló kapcsolat fenntartása '*>' '< -ifa. hogy a községi pk-ok szívesen állnak rendelkezésre a pv.-kikép- zéseken személyükkel ég a pv.-védelem felszerelésével egyaránt. A szervezés, és különösén az idő összehangolása nem ment azonban ilyen egyszerűen. Az ÁFÉSZ dolgozói nagy többségében vegyesboltvezetők és beosztottak. Mindkét központi községhez több kisebb község és puszta is tartozik. Ennélfogva az időpontot úgy kellett megállapítani, hogy minden községben a. lakosság időben megkapja a napi szükségletének megfelelő árut. elsősorban az élelmet. Másik akadályozó tényező a közlekedés Volt. Kocsolán a környező községek dolgozóinak nem voltak megfelelő közlekedési eszközeik ahhoz, hogy a kiképzés kezdésének időpontjára beérkezzenek. Ezen úgy segített az ÁFÉSZ PV.-parancsnoka. Bertus Ferenc ig. elnök, hogy a szövetkezet gépjárművével szállíttatta mindennap a dolgozókat a kiképzés helyére, maid a kiképzés után. vissza, a munkahelyükre. A foglalkozást vezetők jól felkészültek a kiképzésekre. A járásban a pv.-kiképzésre kötelezettek 94 százaléka jelent meg a foglalkozásokon. A teljes létszám csak .azért nem tudott részt venni, mert egyrészt betegség tartott vissza dolgozókat, másrészt a’’ árut szállító vállalatok a szállítmányokkal oly időben érkeztek egyes községekbe, amikor dolgozóinknak a foglalkozásra kellett volna menniök. Itt feltétlenül meg kéll említenem a Dombóvári Füszért V.-ot. mert kérésünkre a járásba úgv indította el a túrajáratait, hogy az áru átvétele ne zavar - já a kiképzési időnket. összegezve az egész járási pv.-kiképzést, úgy érzem, hogy a sok munka — a szervezés, összetoborzás. felkészü lés — nem volt hiábavaló, mert a nagyszámú részvétei, és a komoly figyelem megérte a fáradságot. kökény balázs Kiképzési értekezlet az 1 **74—^5. év feladatainak megszervezésére A Tolna megyei Polgári Védelmi Parancsnokság az 1974 —75. kiképzési év eredményesebb végrehajtása érdekében március 11-én. megyei szintű kiképzési értekezletet tartott. Az értekezleten részt vettek a megyei szakszolgálat-parancsnokok, járási, városi törzsparancsnokok és azok kiképzési felelősei. Bevezetőként elemezték a polgári védelmi kiképzés fontosságát és szükségességét napjainkban. Az értekezlet első része értékelte az 1973-as kiképzési feladataink végrehajtását. Az elmúlt időszakban a szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok. és önvédelmi szervezetek parancsnoki államá- nya, ég a beosztott állomány, valamint a munkavis sonyban álló dolgozók kiképzését minden szinten eredményesen végrehajtottuk. A parancsnokok az általános és szakmai kiképzés során elsajátították a beosztásukkal járó feladatokat, és képessé váltak a beosztott állomány kiképzésének vezetésére és irányítására. A beosztott állomány kiképzését értékelve megállapítható, hogy megismerték a polgári védelem helyét, szerepét, általános feladatait, a tömeg- pusztító fegyverek ellen} védekezés alapvető szabályait.. Á munkaviszonyban álló dolgozók megismerték a tömegpusztító fegyverek elleni védekezés alapvető lehetőségeit és az RBV-riasztás jelzéseit, valamint az «ezekre vonatkozó rendszabályok betartását. Az 1974. évre szóló polgári védelmi kiképzési feladatok részletezve, míg az 1975. évre vonatkozólag távlatilag kerültek meghatározásra. Vilar gossá vált. hogy az 1974. évben mind a parancsnoki, mind a beosztott állománynál a beosztásoknak megfelelően magasabb szinten a gyakorlati tevékenységnek kell. hogy jellemezze a kiképzést. A szak- szolgálatok, szakszolgálati alakulatok és önvédelmi szervezetek parancsnoki állományát a törzsgyakorlatokon, törzsfoglalkozásokon keresztül kell biztosítani, arra, hogy alkalmassá váljanak a szakszolgálatok. szakszolgálati alakulatok, önvédelmi szervezetek vezetésére és gyakorlati kiképzésére. mely alapján azok képesek legyenek háborús feladataik végrehajtására. Az értekezlet idejére a Tolna megyei polgári Védelmi Törzs a gyakorlati kiképzés jobb előkészítése és megtervezése érdekében kiállítást rendezett azokból a kiképzési eszközökből, a szakszolgálatoknak megfelelő csoportosítással, amelyek felhasználása alapvetően hozzájárul a foglalkozások levezetéséhez. A résztvevők ezen kiállítást megtekintették. A kiállítás megtekintése után hozzászólások és a válaszadás következett. A hozzászólásokon több olyan javaslat hangzott el, amely nagyban elősegíti kiképzési feladataink végrehajtását. Az értekezlet befejezéseként a résztvevők a gyakorlati kiképzés megkezdése előtt a vitás kérdésekre konkrét-választ kaptak és így megyénk területén egységes értelmezéssel kezdhetjük meg feladataink tervszerű végrehajtását. REITER MIHÁLY Polgári védelmi TOTÓ 1974. 1. szám 1 Hány fő részére gazdaságos még V. osztályú óvóhelyet létesíteni? 1 - * 2 x 20 fő 40 fő 50 fő 2 Mennyi ideig tart kb. az áthatoló sugárzás? 1 2 X negyed-óra néhány Dere néhány m. perc 3 Hány tagország® van a Varsói Szerződésnek? 1 2 x öt hát hét 4 Inkerporáció (belső sugárzás) következtében melyik a veszélyesebb izotóp? 1 2 X ' Cobolt Stroncium Cézium 5 Mi a sugáradag mértékegysége? 1 2 X Röntgen/ó Röntgen/cms/perc Röntgen 6 Mennyi az árokóvóhely földfeltöltésének minimális vastagsága? 1 2 x 60 cm 80 cm 120 cm 7 Az általános polgári védelmi kötelezettség hány éves kortól kezdődik és meddig tart a nőknél? 1 2 x 14—60 év 14—65 év 16—50 év 1 8 Az általános polgári védelmi kötelezettség hán> éves korban kezdődik és meddig tart a férfiaknál? 12* 14—60 év 16—65 év 14—70 év 9 Hány éves kortól kezdődik és meddig tart a polgári védelmi szakszolgálatra való kötelezettség nőknél? 1 2 x 14—50 év 14—55 év 14—60 év 10 Hány éves kortól kezdődik és meddig tart a polgári védelmi szakszolgálatra való kötelezettség férfiaknál? 1 2 x 16—50 év 14—55 év 14—50 év 11 Az alábbi oldatok közül melyikkel lehet mentesíteni az idegméreggel szennyezett tárgyat? 1 2 x savas oldat lúgos oldat semleges oldat 12 A sérültön melyik sérülést kell elsősorban ellátni? « 1 2 x nyílt törés ■ IX. fokú égés ütőeres vérzés 13 Melyik városban pusztított nagyobb tűzvihar a világháború idején? 1 2~ x Hirosima Hamburg Tokió A megfejtéseket a Polgári Védelem Tolna megyei Parancsnoksága címére (Szekszárd, Béla tér 1.) kell beküldehi. A három legjobb megfejtő könyvjutalmat ka®.
