Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-12 / 85. szám
Nemeikén Mii a a Teremben, és a honfoglalás hatása A verem-istálló olyasféle módszerekkel épült, melyek alighanem már ezer esztendővel ezelőtt is hagyományosnak számíthattak a Kárpát-medencétől a Bajkál-tóig. Egy alkalmatos helyen tágas gödröt mélyítettek a földbe és meneteles lejárót vágtak hozzá. A gödör oldalait ruganyos akáctörzsekkel bélelték ki, a tartóoszlopokra keresztru- dak kerültek, erre szalma, ág és föld. Az oldalakat vastagon feltöltöttek trágyával, így az istálló párás és a legkeményebb télben is meleg, noha az állategészségügy követelményeinek aligha megfelelő. Tavalyi ittjártunk idején mégis két testes bika hízott a föld alatt. Máig rejtély, hogy a kisebb komyhaajtónyi bejárati résen miként lehetett lei vezetni őket az átvevőhöz, hisz mint a tulajdonos — prsós Imre — mondja? — A kettő együtt tizenhárom és fél mázsát nyomott. Az első osztályú minősítésben bíztam, de sajnos csak másodosztályban vették át & bír kákát. A bikák helyén most két szamár található és egy újabb,' fiatal bika. Utóbbit kérésünkre kivezeti a gazdája. Pompás testű, virgonc kis jószág, első jó kedvében hajszál híja, hogy gépével együtt nem rúgja néhány méterrel odébb vakmerőén közelről fényképező fotóriporterünket. nak itt, ami lehet Igaz, de az is, hogy időnként többen. A fogadásunkra elősereglők között van asszony, iskolás, óvodás korú. karon ülő apróság és nem éppen megnyerő külsejű, tetovált karú fiatalember. zsebéből kimeredő jókora bicskával. A meghatározhatatlan jellegű építményekben lakó négy család feje közül kettő rendszeresen dolgozik. Köztük az állattenyésztő Orsós Imre már ötödik esztendeje a Paksi ÁG hardi sertéstelepért. jelenleg az elletőben. Feleséget, négy gyereket tart el. — Mennyit keres? — Havi 3200 forintot. Éhhez jön a családi pótlék. — Tavaly azt mondotta; hogy elpályáziki innen, így lesz? — Ha minden jól megy.' Mondom, a bikákí nem úgy sikerültek, ahogy terveztem, de tízezer forint előleget már be tudtam fizetni egy kétszo- ba-konyhás lakásra. Még tudok hozzátenni és talán segít a tanács is M J A tanács bizonyára segít; később majd szót ejtünk arról, hogy ezt idáig hányszor megtette. . És a többiek? —- Két család biztosat! elmegy, kettő biztosain marad. — Amazok miért? Leplezetlenül magvetőnek szánt vállrándítás: — Nem tartanak állatot; Németkér és Hard között, a verem-isiűiiű és a vessző-lakhelyek világában. A verem-istállót és a körülötte lévő néhány „lakhelyet”, nem könnyű megtalálni. Végig kell menni Né- metkéren Cece felé, aztán elkanyarodni egy sivatagi út- nyomra, melyről csak a mellette haladó telefonvezeték jelzi, hogy valamilyen kultúrtáj- ra, a hardi sertéstelepre vezet. A cigánytelep maradványai szerencsére nincsenek főút mellett, különben már rég fényképezésre ingereltek volna kákán csomót kereső kedvű nyugati turistákat. Most az lenne jó, ha mielőbb néprajzosok jönnének ide és ők fényképeznének, mert a telep tűnőben vart. Az ifjú bika lakhelye lényegesen barátságosabb, mint az embereké. Ezek még csak nem is putrik, hanem valami szárnyékforma előtérrel rendelkező, úgy-ahogy betapasztott vesszőkunyhók. Százméteres körzetben mindenhol szemét, a szemét között gyerekek. A tanácsházán úgy tudják, hogy huszonötén lakmeg a pénzt se tartják meg! — Nem dolgoznak? — Az egyik nap igen, a másikon elisszák! * Tömörebbért már meg se lehetett1 volna fogalmazni a környezetváltás, az új honfoglalás alapfeltételét. Rendszeres munka kell hozzá (nem sok, csak egyéves folyamatos munkaviszony!), némi takarékoskodás és kitartás. Azon ma már senki nem tűnődik, nem is érdemes történelmi okokat keresgélni, hogy a cigányság egy része valamikor hogyarf került olyan életviszonyok közé, melyek között itt —• a semelyik térképen nem szereplő telepen — is élnek. A változtatáson kell gondolkodni, ami rendszerünk alapvető humánus jellegéből következik, de ami se könnyen nem megy, se ajándék nem lehet. A Szedresen és egyebütt látott jó példákra gondolunk, miközben a tanácsházán neveket sorolnak: — Száraz János, a vajda költözött be legelőször hetedmagával az Ady utcába. Bejött még Nyerges József, Orsós Pál, Orsós Antal, Szabados Molnár Ferenc. Búzás Mihály kölcsönt se kért, saját erőből épített tizenegyedma- gának. Orsós János úgyszintén. — Hol dolgoznak mindezek ? Valamennyien dolgoznak. Termelőszövetkezeti tagok, a Paksi ÁG-nál vannak, az Állami Építőipari Vállalathoz járnak. Legutoljára Kupa János érkezett, nyolc gyerekével. Nem pontos a statisztika, csak nagyjából próbáljuk összeszámolni, hogy tizenöt év alatt hány ember Jutott szerény, de mindenhogyan szép életkörülmények közé. Nyolcvanegyig jutunk a számlálásban. — ismét telepre költöztek, vagy szétszórtan kaptak otthont? ’ — Eleinte elkövettük azt a hibát, hogy túlságosan együvé telepítettük őket. Most már szétszóródtak. Úgy, ahogyan telket vettek, vagy telket tudtunk adni. — És a falu? iKit sző! S falu? Úgy tűnik, hogy erről Jobb nem beszélni, pedig kell, még ha a németkériek nem is lelkesednek majd ezekért a sorokért. • Ugyanis a falu — finoman fogalmazva — rfem örült. Idézünk néhány utcán. boltban megszólítottat: A Száraz gyerekek televíziót néznek az új otthonban. — Maradtak volna, ahol voltak! — A cigány itt is cigány! Aztán egy jobb szívű megjegyzés: — Emberék azok Is, hát miért ne laknának ember módjára? A tények több évszázadra tehető ugrásról beszélnek. Az iskolakötelesek közül szinte valamennyi napközis, ez a napközi létszámának 60 százaléka. Vannak bölcsődés kicsinyek is. Több gyerek már szakmunkásképzőbe jár, van, aki gimnáziumba. Iskolai mulasztások miatt hosszú idő óta csak egy alkalommal kellett szabálysértési eljárást indítani. Az új honfoglalók becsületesen fizetik a kamatmentes kölcsön részleteit. Elsétáltunk a Pozsonyi utcába, ahová többen is települtek. Nyergesék szép, háromablakos téglaháza még bevakolatlart, a kertkapun lakat, Velük szemben Száraz Mihályék otthon vannak. Az asszony főz, az öt gyerek Ilonka, Anna, Juli, Lacó. Misi a tévét nézi. A tévé fölül, egy nagyméretű, giccses Jézusszí- ve-kép néz le ugyan rájuk, ennek azonban semmi jelentősége. Anrtak van jelentősége, hogy amíg Száraz Mihály a szőlészetben dolgozik, a gyerekei nem szemétdombon csatangolnak, hanem televíziót néznek egy tisztára meszelt falú lakásban, ahol ugyan még kevés a bútor, de ami van, az új vásárlás és majd csak kerül több is. Ordas Iván Fotó: Komáromi Zoltán Miért nincs víz Szekszárdim ? Számos szekszárdi olvasónk tette fel a kérdést a napokban. kérve a szerkesztőséget, tudakoljuk meg az okát. A Tartsay-lakótelep és környéke, a Bottyán-hegyi lakótelep im- már napok óta nélkülözi a vizet a reggeli órákban, délelőtt. Sőt, a Bottyán-hegyiek panaszolják, hogy szerdán délután is küszködtek a vízhiánnyal. Annál is inkább bosszankodnak a háziasszonyok, mert éppen húsvét előtt vagyunk, amikor q nagytakarítás, sütésfőzés ideje lenne. Felkerestük Szekszárdim a Víz- és Csatornamű Vállalat központját, ahol Borbás István főmérnöktől kértünk tájékoztatást. Borbás István elmondta, hogy a Tartsay utcai lakótelepen és környékén a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat építkezései folynak: most készítik elő s fűtőmű, fűtővezeték munkálatait. Az építők munkájához nagy mennyiségű vízre van szükség, amelyet a hálózatból, tűzcsapnyitással szereznek. így fordul elő hogy a vízellátásban zavarok keletkeznek a környéken. Amikor van víz. akkor viszont olyan vörös, hogy csak Gyermekkőnyvhetek a paksi járásban Az idén lesz negyedik esztendeje annak, hogy a paksi járási könyvtár ápriEs vége, május eleje között éviről évre megrendezi a remélhetőleg leendő jelnőtt olvasók eseménysorozatát, a járási gyermekkönyvheteket. A könyvtár — a megyében elsőként, de országosan is kiemellcedő módon — az idén másodízben nyerte el a „kiváló” címet és dolgozói a megtisztelő elismeréshez méltó módon igyekeznek folytatni munkájukat. A gyermekkönyvhetek mozgalmasnak ígérkeznek. 34 íróolvasó találkozóra kerül sor a tervek szerint, ahol az „olvasó" szó alatt a járás alsó és felső tagozatos általános iskoláit kell érteni. Várják többek között Hunyady József, Janikovszky Éva, Halasi Mária, Ladányi Mihály és Pét- rolay Margit látogatását. Mar- gittay Ági színművésznő a rácegresieknek ajánlottk fel ajándékműsort, melyre e hó 24-én délután kerül sor. A bábművészetet Ortutay Ibolya „Garabonciás” elnevezésű bábegyüttese képviseli, mely a tanyavilág rendszeres felkeresését tekinti céljának. A járásban az András-pusztalakat és a Cseresnyés-pusztaiakat látogatják meg, _ mosakodásra lehet használni — tolmácsoltuk ■ a másik panaszt Borbás Istvánnak. Elmondta, hogy a szekszárdi vízben lévő vasiszap kavarodik fel, amikor valamilyen probléma van a vízhálózatban. Működik ugyan a vastalanító, de nem tudja teljes mértékben megszüntetni a jelenséget. — Mire számíthatnak a lakók? — A lakosság érdekeit tartjuk mindenekelőtt figyelemmel, így megszüntetjük az építők korlátlan vízhasználatát. Az intézkedés folyamatban van. A Mérey utcai lakótelepen1 harmadik napja akadozik a vízellátás. Mint megtudtuk, ennek az az oka, hogy tisztítják a fővezetéket. , — Nem lehetett volna úgy időzíteni a munkát, hogy ne éppen ünnepek előtti napokra essen? — Nagyszabású vállalkozás, ról van szó, amit csehszlovákiai szakemberek végeznek. Eg” hete érkeztek, és két hónap alatt tisztítják ki a nyolc kilométeres fővezetéket. Folyamatosan dolgoznak, munkájuk ideje alatt máshol is lesznek majd időszakos vízhiányban szenvedő utcák — mondta Borbás István főmérnök. —a 1974. április 13.
