Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-12 / 85. szám

Új jogszabályokról — röviden ipari takarmányok előállításá­ról és forgalomba hozataláról rendelkezik a Minisztertanács 9/1974. MT. számú és e jogsza­bály végrehajtásáról a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter 9/1974. MÉM. számú ren­deleté. E rendelkezések szerint forgalomba hozatal céljára ipa­ri takarmányt előállíthat állami gazdaság, állami vállalat, ha alapítólevele erre feljogosítja, de előállíthatnak forgalomba hozatal céljából !pori takar­mányt szövetkezetek, szövetkeze, ti társulások is éspedig műkö­dési szabályzatuknak, alapsza­bályuknak, vagy alapító okira­tuknak megfelelően. Be kell je­lenteni az Országos Takarmány­felügyelőséghez, ha valaki forga­lomba hozatal céljára ipari ta­karmányt előállít, forgalomba hoz, illetőleg saját célra ipari takarmányt üzemi keveröben elő­állít, éspedig a tevékenység megkezdését és befejezését is. Az ipari takarmányra vonatkozó előírást (minőség, összetétel, bel- tartalmi érték, stb.) valamint ezek megváltoztatását a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Értesítő­ben közzé kell tenni. Az országos szakmai bértáblá­zat alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről szól a munkaügyi miniszter 6/1974. Mü. M. számú rendelete, amely szerint a jog­szabállyal ériotett vállalatok minden év első negyedében kö­telesek felülvizsgálni az általuk foglalkoztatott munkások szemé­lyi alapbérének alakulását és kimutatni azok eltérését a szak­mai bértáblázatban közölt bér­tételektől. Az eltéréseket minő­síteni, rangsorolni kell abból a szempontból, hogy mérséklésük, illetve felszámolásuk milyen sor­rendben történhet.. Rendelkezik o jogszabály arról is, hogy az érintett vállalatok minden év el­ső negyedének végéig kiket kö­telesek tájékoztatni az előző évi bérfejlesztési tervek végrehajtá­sának értékeléséről, továbbá a tárgyévre előirányzott intézkedé­sekről. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi Érte­sítő 9. számában megjelent két közleményre. Az egyik a vállalati belső ellenőrzés 1974. évi leg­főbb feladataival foglalkozik és kimondja: „A vállalati belső el­lenőrzés magában foglalja a vezető ellenőrzését, valamint a függetlenített ellenőri appará­tus ellenőrző tevékenységét.” „A belső ellenőrzésnek folyamato­san kell vizsgálnia a költséggaz­dálkodást, az áralakulást, a be­ruházási tevékenységet, a mun­ka- és üzemszeivezés, valamint a vagyonbiztonság különböző kérdéseit A belső ellenőrzés fel­adata — a fentieken túlmenően — a vállalati éves mérleg és eredménykimutatás valódiságá­nak vizsgálata a mérleg meg­állapítását megelőzően." Csak ..egyetérteni lehet a közlemény azon megállapításával, hogy „bármely kérdés ellenőrzésének tartós elmaradása a hibák forrá­sává válhat.” A másik közlemény a társa­dalmi tulajdon sérelmére elkö­vetett bűncselekmények fegyel­mi jogkörben való elbírálásának feltételei tekintetében ad rész­letes eligazítást, mivel ebben a körben a fegyelmi jogkört gya­korlók részéről bizonytalanság volt tapasztalható, esetenként nem voltak megfelelően tájéko­Gazdára váró szőlők Hosszú századok óta bő ter­méssel fizet gazdáinak a le­ányvári határ, a harci öreg­hegy. Ennek ellenére itt is, ott is jócskán akad művelet­len terület. Helyesen döntött a sióagárdi Sióvölgye Tsz, amikor úgy ha­tározott, hogy majdnem negy­ven hold efféle területet — az adottságoktól függően — 300—400 ölekre parcelláz, majd értékesít. Vevőként első­sorban saját tagjaira számít a közös gazdaság, de juthat kí­vülállónak is. Az előbbiek ré­szére annál előnyösebb ez a lehetőség, mert — helyi szó- használattal élve — „földben visszaszámolható”. Ez azt je­lenti, hogy a közösbe bevitt, nagyüzemi művelés alatt álló holdakért nem megváltási árat fizetnek, hanem gyümölcsös­nek. szőlőnek valót mérnek ki. Lozsányi Sándor tsz-elnök úgy számítja, hogy eladás ese­tén körülbelül négy forintnál nem kérne többet a szövetke­zet négyszögölenként A birtokba adásnak, vétel­nek már ma sincs akadálya. A tulajdonba adáshoz szüksé­ges térkép — előreláthatólag — 1976-ra készül el. A házila­gos és a földhivatali mérés között csak elenyésző szokott lenni a különbség; annyi, hogy miatta nem érdemes esztendő­kig latolgatni az elhatározást SÍSí'-'ííf'íí'f ; ........ z ottak abban a kérdésben, hogy mikor kötelező a feljelentés megtétele. A közleményt teljes terjedelmében itt természetesen nem közöljük, csupán felhívjuk az abban írtakra a figyelmet és megjegyezzük azt, hogy a fe­gyelmi eljárás büntető feljelen­tés esetén is lefolytatható — vagy éppen lefolytatandó! — ha a feljelentett bűncselekmény egy­ben a munkaviszonnyal (illetve a szövetkezeti tagsági viszony­nyal) kapcsolatos kötelezettségek vétkes megszegését is jelenti. Végül utalunk a közlekedés- és postaügyi miniszter és a munkaügyi miniszter 4/1974. (III. 21.) KPM.—Mü. M. számú együttes rendeletére, mely a Magyar Posta dolgozóinak mun­kaidő-csökkentéséről szól, s amely szerint a rendelet hatálya alá tartozó dolgozók munkaideje 1974. évi április hó 1. napjától kezdődően heti 44 (havi 191) óra. A munkaidő-csökkentést az együttes rendelet azzal a felté­tellel engedi bevezetni, hogy az nem ronthatja a postai szolgál­tatások színvonalát, folyamatos­ságát és zavartalanságát, de nem csökkentheti a postai dol­gozók munkabérét sem. Dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész Érettségi rend a dolgozik gimnáziumaiban, szakközépiskoláiban és ipari technikumaiban A Művelődésügyi Mirtisztéri­um — közlönyében — nyil­vánosságra hozta a tanév vé­gi . IV, osztályos vizsgák, va­lamint az érettségi vizsgák rendjét a dolgozók középisko­láiban. A dolgozók gimnáziumában a negyedikesek tanév végi vizsgáit május 25-ig kell be­fejezni. Azok a felsőfokú ok­tatási intézményben tovább­tanulni kiváltó dolgozók, akik­nek matematikából. Illetve fi­zikából felvételi vizsgát kell tenniük, e két tantáirgyból közös érettségi-felvételi írás­beli vizsgán vesznek részt május 28-án és 29-én. Az írásbeli érettségi vizsgák idő­pontjai: június 3-án. hétfőn magyar nyelv és irodalom, jú­nius 4-én, kedden matema­tika, júrfius 5-én, szerdán fi­zika. június 6-án, csütörtökön kémia, június 7-én, pénteken biológia. A vizsgák valameny- nyi napon 14 órakor kezdőd­nek, a tanulóknak 180 perc áll rendelkezésre tételük ki­fejtéséhez. Az írásbeli tétele. két egyébként az új gimná­ziumi érettségi vizsgaszabály­zat rendelkezései szerint ál­lítják össze. A szóbeli érett­ségi vizsgákat június 12. és 29. között kell megtartani. A dolgozók szakközépisko» Iáinak és ipari technikumai­nak idén végző hallgatói, akik felsőfokú oktatási intézmény­ben kívánnak továbbtanulni— s matematikából, illetve fi­zikából felvételi vizsgát kell tenniük — ugyancsak május 28-án és 29-érf vesznek részt e tárgyakból közös érettségi­felvételi írásbelin. A dolgozók szakközépiskoláiban az írás­beli érettségi vizsgák június 3-án kezdődnek, s a vizsga­szabályzatban előírt tantárgy} sorrendben zajlanak le. A dolgozók ipari technikumai­ban az egyes tantárgyak írás­beli és szóbeli képesítő vizsgái­ról a korábbi rendelkezések a mérvadók, azzal a kiegészítés­sel, hogy az írásbeli vizsga első napja június 3„ a szóbeli vizsga Időpontja pedig jú­nius 12—30. i FELICE CHILANTI olcvan buzsáki asszony és lány hímez a Dél-Balatoni Há- pori Szövetkezet megrendelésére. Különösen keresettek a ib színil boszorkányos mintákkal díszített kézimunkák, pünkön: összegyűlve egy-egy háznál és beszélgetve, éne­kelve készülnek a buzsáki kézimunkák. (MTI Fotó — Bajkor József felvétele — EM 22. Giuliano majdnemhogy gaz­dag volt. CsapatkaDitányai is tekintélyes összegeket gyűj­töttek. Megengedte rtekik, hogy a saját szakállukra is dolgozzanak. Cucinella pél­dául megint rabolt, és állato­kat lopott: a Roano-birtokon elfoglalt egy tanyát, és ott ütötte föl székhelyét. Barát­nőjének Palermóban bérelt lakást, és gyakran látogatta. Badalamenti tévedhetetlen tűzszerész lett, az ő feladata volt a bandában a robbanó­szerkezetek készítése. Ember­rablásokban is részt vett, . és tekintélyes pénzt szedett ösz- sze. Terranova és Mannino Tra­pani környékén működött, Ferreri pedig Alcamóban. Can­dela, Passatempo, Palma Ab­bate csempészkedéssel foglal­kozott; halászhajónak álcázott motorcsónakokkal szállították az árut. Giuliano természetesen ki­csit mindegyikük munkáját irányította, és mindegyik mű- velletből járt rfekl részesedés. 1947. elején kísérelte meg a legnagyobb üzletét. Min­den részletet alaposan tanul­mányozott, gondosan válasz­totta meg emberét, az akció taktikáját. Az áldozat egy nagy bank elnöke volt, félénk, zárkózott ember, akit egyéb­ként itt „kormányfőtanácsos­nak” fogunk «evezni. A tak­tikát a hallgatásra alapozta. Mindennek a magasabb kö­rökben kell lezajlanla, újsá­gok, ügyvédek, maffiások nél­kül. Tudni kell, hogy a ki­szemelt bank az állam tu­lajdona volt. Röviden: Giulia­no az Olasz Köztársaságot akarta megzsarolni, rávenni, hogy rettenetes összeget fi­zessen ki, amellyel aztáif „egzisztenciát teremthet ma­gának” — távol Szicíliától, távol Olaszországtól. Egyik este későn Giuliano „géppisztollyal, pisztollyal ás bombákkal felfegyverzett két embere csöngetett be a kor­mányfőtanácsos villájába. Amikor kinyílt az ajtó, elő- reszegzett fegyverrel rontot­tak a szobákba. A kormány- főtanácsos éppen lefekvéshez készülődött. Felesége már ágyban volt, a lányok épp a hímzésüket rakták eb Amikor a ház ura rájött, hogy miről van szó, dolgozó- szobájába vezette a két ban­ditát, pértzt, ékszereket, meg egy font sterlinges ládikót vett ki a páncélszekrényéből, és felszólította a banditákat, hogy vigyenek el mindent, amit akarnak. — Köszönjük, kegyelmes uram, de mi nem akarunk semmit, nem vagyunk fel­hatalmazva semmire. Csak a vendégszeretetét akarjuk igénybe venni — mondta az egyik. Más magyarázatot nem ad­tak. Kértek egy tábori ágyat meg egy kis vizet; Giuliano két embere némán és ijesz­tő hideg-fegyelmezetten en­gedelmeskedett a főnök pa­rancsainak. Megkérték a kor­mányfőtanácsost: hadd kutas­sák át az egész házat; min­den szobát gondosan átvizs­gáltak. Aztárt egyikük lefe­küdt a tábori ágyra, amelyet a bankelnök cselédsége ké­szített ki az előszobába, a másik bandita pedig célzásra emelt géppisztolyával elhe­lyezkedett a folyosón, ahol minden ajtót szemmel tart­hatott. Azon az éjszakán senki se tudott aludni, csak a két ban­dita, akik háromóránként vál­tották egymást. Reggel a kor­mányfőtanácsos megkérdezte: most mit akarnak} — Mi semmit se tudunk — hangzott a válasz. — A mi szolgálatunk holnap éjfélkor lei»; j., , T *— Es aztán? i. Semmi válasz. Az elkesere- dett és rémült bankár hiá­ba kért-követelt kétségbeeset­ten magyarázatot Ók nem tudnak semmit. Csak azt, hogy holnap éjfélkor vérfür­dő lesz itt — hacsak ellen- parancs nem érkezik. Így mondták. Ha nem jön ellen- parancs, akkor az egész csa­ládot kiirtják. Egyébként, mondták, a kormányfőtaiíá- csos elmehet hivatalába, az élet éppúgy megy tovább, mint máskor, mint más nap­palokon és éjszakákon. Giuliano megtette az első lépést. Kihallgatást kért a monrealei püspöktől, akit jól ismert. És a püspöknek el­mondta tervét: igen, néhány száz milliót akar kaprfi az állami banktól, aztán eltű­nik, családjának itt hagy egy tésztagyárat; a tömérdek pénzre azért van szüksége, mert valahol le akar teleped­ni, Dél-Amerikában, vagy Észak-Amerikában akar „be­csületes” munkát végezni. Egyszóval; tőkét akar. Elma­gyarázta, hogy a bankelnök házát már ellenőrzés alatt tartja, és a kormányfőtaná­csosnak két ríap áll rendelke­zésére, hogy kifizesse a pénzt. Ellenkező esetben vérfürdőt rendez. A püspök kért, könyörgött, tanácsokat osztogatott és ítél­kezett, Giuliano azonban rá se hederített. Így hát amikor a kormányfőtanácsos reggel beért hivatalába, ott találta a főpapot. Hogyan vonhatna el egy állami bank elnöke ekkora összeget a «api üzletmenet­ből? És különben is, nyilván nem javasolhatja a kormány­nak, hogy tárgyaljon Giulia- nóval, hajoljon meg a go­nosztevő akarata előtt. (Folytatjuk.) 1974. április 1&

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents