Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-12 / 85. szám
! * A polgári védelmi szervezetek felülvizsgálatának tapasztalatai 'A polgári védelem szervezeteinek (szakszolgálatok, szak- szolgálati alakulatok és önvédelmi egységek) az elmúlt években — megyénkben is — végrehajtott korszerűsítése első ütemét képezte anna^ a feladatnak, amely a támadófegyverek hatásai ellen való védekezésben kialakult új elveknek és módszereknek megfelelően a polgári védelem fejlesztése érdekében történik. A kialakított szervezeti rend és állományfegyelem megteremtése egyben alapját képezi a sororikövetkező feladatnak. nevezetesen a polgári védelem szervezetei személyi állománya felkészítésének. A beosztott állomány kiképzése előtt a polgári védelem üzemi és államigazgatási szervei részéről yégi’éhajtott felülvizsgálatok, amelyek az állo- mányhelyzet megszilárdítását tűzték ki célul, a szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok és önvédelmi alegységek létrehozásával, illetőleg szer- vezéti fenntartásával és működésével kapcsolatosan —r az állampolgárok polgári védelmi szervezetekbe történt bevonásának jogszerűségére (a törvényesség betartására), — a beosztott állomány képesség, képzettség és testi (fizikai) alkalmasság szempontjából történő vizsgálatára. — a létszámhiányok (változások) megállapítására és pótlására, — a személyi tartalékok képzésére és felhasználójára, valamint, ^— a nyilvántartások rendezésére és pontos vezetésére irányultak. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló (szakszolgálatra kijelölhető) állampolgároknak a polgári védelem szervezeteibe való bevonásánál a polgári védelmi kötelezettségről szóló jogszabályi rendelkezések általában megfelelően érvényesültek. Általános tapasztalat, hogy mind az államigazgatási, mind az üzemi polgári védelmi szervek — egy-két esettől eltekintve — helyesen alkalmazták a hatályos rendelkezéseket. Az állampolgárok szakszolgálatra való kijelölésénél kellő figyelmet fordítottak a beosztás feltételeit meghatározó előírásokra, illetőleg ezzel kapcsolatos eljárásokra. Figyelemmel voltak azokra a körülményekre. amelyek az állampolgár polgári védelmi szak- szolgálat alóli mentességét törvényes előírások alapján biztosítják. A szakszolgálatra való kijelölés eljárásjogi vonatkozásában sem merült fel különösebb, általánosítható hiányosság. A kijelölésről szóló határozatokat az alaki, .és «Eljárási szabályok betartásával áz illetékes polgári védelmi Szervek az állampolgárok réseire kiadták. Fellebbezések «esetén a jogorvoslatot a jogszabályi rendelkezéseknek BOegfelelően biztosították. E sem az ellenőrzések, a felülvizsgálatok kirívó (pffiálytalanságokat illetőleg törvénysértéseket nem fedtek fel. Előfordultak ugyan kisebb szabálytalanságok, azonban ezek nem voltak olyanok, amelyek esetleg az állampolgárra nézve sérelmesek lettek volna. Azokat az állampolgárokat, akikről a határozat meghozatala után jutott az eljáró polgári védelmi szerv tudomására, hogy valamilyen. oknál fogva mentesülnek a polgári védelmi kötelezettség alól, a határozat visszavonásával, esetleg megsemmisítésével, illetőleg kötelezettség alóli mentesítő határozattal — az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. tv. rendelkezéseinek megfelelően — mentesítették a szakszolgálati feladatok ellátása alpi. Mindezek ellenére a kiképzési időszak alatt, elsősorban az állampolgárok személyi körülményeiben időközben történt változások miatt (előírt korhatár túllépése, terhesség, szülés, munkaképesség-csökkenés stb.) számolni kell azzal hogy a már jogerőre emelkedett határozatok ellen az állampolgárok panasszal élnek. Illetőleg személyi körülményeikben történt változások mir att erre hivatkozva, végleges, vagy ideiglenes mentesség megállapítását kérik. A kérelmek elbírálásánál körültekintően. a jogi rendelkezéseknek érvényt szerezve kell eljárni és jogilag megalapozott döntéseket hozni. A polgári védelem állam- igazgatási és üzemi szervei megfelelő körültekintéssel igyekeztek eljárni az állampol. gárok szakszolgálatra történő kiválasztásánál. Figyelemmel voltak általában arra, hogy egyes beosztásokba megfelelő polgári szakképzettséggel rendelkező személyt osszanak be. Sok helyen — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően. — orvosi vizsgálatnak vetették alá a szakszolgálatra kijelölt állampolgárokat, hogv testi alkalmasságukról, fizikai képességükről — amelyet az egyes szakszolgálati feladatok ellátása megkövetel — meggyőződjenek. Ezzel az alapos körültekintéssel elérték, hogy a polgári védelmi szakszolgálatok (szakszolgálati alakulatok) személyi állománya kora, képzettsége, képessége és testi alkalmassága az előírt követelményeknek megfelel és a korábbiakhoz képest nagymértékben javult. A szakszolgálati alegységek (egységek) kijelölt üzemekben történt megszervezése szervezetileg egységesebbé tette a polgári védelmi erőket. A létszámhiányok megállapítása ég pótlása (létszámki- egé&zítés) a felülvizsgálatokat követően megtörtént Az állandó fluktuáció, valamint a különböző okok miatt az állomány egy részét pótolni kellett A fluktuáció csökkentésével kapcsolatosan főleg az üzemi polgári védő’mi szerveknél előtérbe került a személyi tartalékképzés. Szükség esetén e tartalékból pótolják a felmerülő hiányokat. E.z a kezdeményezés — figyelemmel a korábbi tapasztalatokra — feltétlenül helyes, azonban intézményesítése egyes problémák miatt megfontolás tárgyát képezi. A felülvizsgálat, feladatai között szerepelt továbbá a nyilvántartások ellenőrzése is. A nyilvántartások vezetését a 10/1965. PVOP utasítás, illetőleg az ezt módosító 7/1969. PVOP utasítás szabályozza. Ezek a rendelkezések a nyilvántartásokkal _ aben támasztott igénye.v mellett már egyszerűsített formákra, de pontos tartalomra törekszik. Érthetetlen tehát egy-két üzemi polgári védelmi szerv részéről ez a megnyilvánulás, amely az említett rendelkezéseken túlmenően állapítja meg a nyilvántartások rendjét, írja elő az okmányok tömegeinek vezetését és kezelését. Ezzel kapcsolatosan kell említést tenni arról az indokolatlan „igazolás-gyártásról”, amely a szervezési feladatok végrehajtása során tömegesen jelentkezett és amely ellen éppen az államigazgatási eljárások egyszerűsítésével a tanácsi és más hatósági szervek küzdenek. Több polgári védelmi szerv nem fogadta el a polgári védelmi beosztás igazolására vonatkozó okmányként a más polgári védelmi szerv részéről kiállított polgári védelmi igazolványt, hanem vagy egy beosztást igazoló újabb irat beszerzésére utasították az állampolgárt, vagy levélben fordultak ilyen kéréssel az Illetékes szervhez. Az igazolások beszerzése az állampolgárok részére indokolatlan megterhelő utánjárást és munkaidőkiesést jelentett, ugyanakkor egyes polgári védelmi szervek, — hogy ezeknek az igényeknek eleget tegyenek — rá voltak kényszerítve a tömeges igazolásgyártásra. Mindez nemcsak a bürokratikus szemlélet miatt ítélendő el. hanem azért is, mert nagymértékben rontotta — egyes esetekben kétségbevonta — a polgári védelmi kiadványok hitelességét. Kétségtelen,. hogv további gondos elemzést igényel a nyilvántartásokkal járó adminisztráció ésszerű csökkentése. Törekedni kell arra. hogy az állampolgárok nyilvántartását polgári védelmi szempontból is megnyugtatóin, a-/, igényeket teljes mértékben kielégítően — az onszágos adatfeldolgozás rendszere szerint — rendezzük. Az említett problémák és gondok ellenére is elismeréssel kell értékelnünk a polgári védelem államigazgatási és üzemi szerveinek a szervezeti korszerűsítésében kifejtett tevékenységét, amely eredményként az eddig helyi jelleggel működő polgári védelmi erők területvédelmi szervezetekké alakultak át és alkalmasakká váltak arra. hogy adott helyzetben a kialakult kárterületeken ellássák a reájuk háruló feladatokat A szakszolgálati erők személyi állományának összetétele a korábbi állományhoz képest képzettség, képesség és testi (fizikai) alkalmasság szempontjából egyaránt — az eddigi tapasztalatok alapján —■ kedvezően alakult. Ez a minőségi változás a szervezési követelmények következetes megvalósításának eredménye, amely szerint a szakszolgálati erőket az arra alkalmas bázisokon — üzemekben, intézményekben stb. — azok jellegének, illetőleg dolgozói polgári szakképzettségének megfelelően kellett kialakítani. Az átszervezés során — a támadófegyverek hatásai elleni védekezés, illetőleg mentés, mentesítés egységes szervezeti feltételei az államigazgatás és az üzem területén egyaránt kialakultak, ezáltal lehetővé vált együttműködésük, illetőleg közös alkalmazásuk. Az egységes szervezeti keretek megteremtették a felkészítés alapjait, illetőleg feltételeit, a kiképzés úi korszerű módszereinek alkalmazását. HOVORKA JÁNOS Visszaemlékezés a légoltalomról és a polgári védelemről Amikor megindult a légó, akkor még csak megfigyelőhelyek voltak és nem is volt olyan rendszeres kiképzés, mint most Régen csak megfigyelőhelyeken teljesítettünk szolgálatot. Általában aratás- cséplés időszakában minden egészségügyi hírvivő és más beosztottak is voltak, mert a cél az volt, hogy védjünk meg mindent. Későbbi időben a Hazafias Népfront, párt és tanács «segítségével rendeztünk mindent A községben idézésekkel behívtuk a dolgozókat és megalakítottuk a polgári védelmet az ügyrend szerint. Alakult egy romeltakarító század és egy egészségügyi szakasz, aminek én lettem a parancsnoka. Ez 1950-ben volt, amikor Vörösmarti István volt a tanácselnök. Amikor Vörös- marti István meghalt, utána Pintér István lett a tanácselnök. Őrá úgy emlékszem, hogy egy-két évig volt csak tanácselnök és majd a községből elment. Ezután Dravecz Lajos lett a tanácselnök 1956-ig. A komoly munka az 1956-os ellenforradalom után .kezdődött, amikor Bíró József lett a tanácselnök és Kertész Ferenc a helyettese. Akkor már szigorúan megköveteltük a munkát és rendszeresen megkezdődött a polgárvédelmi oktatás. A járástól is ellenőriztek bennünket az oktatásokon. Gyakran találkoztam az ellenőrzés alkalmából Siklósi Andrással és Rév AndrásnévaL Időközben megint változás történt a tanácsnál, mert Bíró József 1969-ben a járási tanácshoz ment dolgozni. Ekkor Jendrolovits Ferenc lett a tanácselnök. Nagy segítség volt ebben az időben. hogy Szegvári János, aki 1957 óta dolgozott a tanácsnál, a polgári védelmi munkákban ismerős volt és támogatta munkánkat. Itt említem meg Vámos János elvtársat, aki 1959 —1964-ig volt a községünk párttifkára. A rá vonatkozó feladatokat elvégezte. Mi együtt jártunk abban az időben egy-két napos megbeszélésekre, értekezletekre a járási tanácshoz. Dunaföldváron 1960 óta minden évben rendszeres kiképzés folyik. A kiképzés színvonala megfelel a követelményeknek, mert orvosok tartják az előadásokat. A század így sajátítja el az egészségügyi ismereteket. Az oktatás szakaszonként történik és az órákat pontosan hallgatják. Régebben az egészségügyi oktatásban nagy segítséget adtak dr. Boaoky István» és. Komád József ég dr. Kalmár László. Jelenleg az egészségügyi oktatásban nagy segítséget ad ■ dr. Pozsonyi Imre, dr. Tolnai Tibor és dr. András Ferenc. Kiemelném dr. Tolnai Tibor munkáját, aki az oktatásra , egészségügyi kisfilmet is hozott. Szeretném kiemelni, hogy a Századomban kiváló munkát végez Csigi Vilmosné szakasz■ parancsnok és' két rajparancsnok, Tóth József és László Gyula. Fadd-Domboriban három éven keresztül egy-egy hetes ■ csoportos továbbképzésen vettem részt,. melynek tapasztalatait jól tudom itthon hasznosítani. A századot felújítottuk fiatalokkal az idősek helyett. Végül és nem utolsónak szeretném megemlíteni, hogy napjainkban is igén nagy segítséget adnak Széles István, községünk párttitkára. dr. Tóth Lajos, községünk vb- titkára és Jászberényi József, tanácselnök-helyettes. Meggyőződésem, hogy az eddig elért eredményeink biztosítékok arra, hogy jövőben is Jó eredményeket fogunk elérni ebben a munkában. „ JUHÁSZ GYULA eü. századparancsncdi Dunaföldvá? M
