Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-11 / 84. szám

A szekszárdi

Városi Tanács V. B. ülése

r Tegnap délelőtt ülést tartott Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. A lejárt határidejű vb-határozatok ismertetése után Báli János művelődésügyi' osztályvezető tartott tájékoztatást az osztály felügyelete alá tartozó gyermekintézmények helyzetéről, ellátásáról. Az utóbbi évek intenzív fejlesztése jóvoltából az óvodái ellátás aránya messze az országos és megyei szint felett van, 90 százalékos. További céltudatos és állandó fejlesztésre van azonban szükség, mert -az óvodás korúak száma növekszik, hiszen a városban -letelepedők többnyire fiatal házasok. A fejlesztés szüksé- -gességét bizonyítja a férőhelykihasználtság. Ugyanis a tanácsi fenntartású óvodák 702 férőhelyére felvett gyermekek 6záma 929. ami messze az egészséges szint felett van. Az egyes csoportok létszáma magas. így a foglalkozási tervek

feszítettek, zsúfoltak. Gondot okoz az óvodások élelmezése is. Az óvodákéhoz hasonlóan , az országos feletti színvótíalú helyzetről tanúskodnak a nap-’^ közi1 otthonokra vonatkozó 'biztatók, de a féjlészfe'i'tt üs az étkeztetés^ kapáfcitá^ ‘ rnegváf- • 'toztatásánák függvénye.' *Áz' *1. j és III. számú?' iskolánál-'még. délután fél 3—r3 'órákor1',fe .tó- lyik az ebédeltetés. Flagy jelentőségűnek ígérkezik , a , tanulók testi fejlődése szempontjából a dombpri napközis, tábor. 1

Következő napirendként a végrehajtó bizottság a-tavalyi költségvetés végrehajtásáról és a tanácsi fejlesztési terv teljesítéséről tájékozódott. A költségvetést, közel 77 milliós bevétellel és 66 milliós kiadással a vb elfogadta. Hasonlóképpen a fejlesztési alap tervtelj esítésérŐi szóló beszámolót is kerekített számokban 143 millió forint bevétellel, 145

Ipari szövetkezetek termékbemutatója

érdeklődés, sőt, néhány szállítására már megrendelés is. így például a Bonyhádi Ruházati Szövetkezet — eddig exportra készülő — műbőr labdáiból még a húsvéti ünnepek előtt kapnák a boltok. Érdeklődött a kereskedelem a Pincehelyi Vegyesipari Szövetkezet exportra készülő húsvágó deszkái iránt, a Bá- taszéki Fémipari Szövetkezét újfajta húsipari yptjőkötériyp és védőkesztyűi is nagy érdeklődést keltettek. Kelendőnek ígérkeznek a bemutatott női és gyermekruhák, táskák is. A ,,BONY” ^cipőipari szövetkezet új mintakollekció ja már a következő szezonra szól. A Dombóvári Faipari Szövetkezet eddig csak exportra készülő fa burkolólapjai iránt az építőipartól számítanak megrendelésre, a „Földvár” Gumiipari Szövetkezet többek-közt 'olajálló és saválló lábbelik bemutatásával keltett érdeklődést. Különféle gumiáruk széles skáláját mutatja be a Dombóvári Univerzál, valamint a „Kövendi Sándor” Tolna megyei Cipész Szövetkezet, ez utóbbi bemutatta szovjet exportra készülő műbőr csizmáit

A. megye tizenegy ipari szövetkezetének termékeit állították ki a KISZÖV-székház tanácstermében rendezett kétnapos, tegnap zárult termék- bemutatón. A bemutató nem adhatott teljes képet a megye szövetkezeti iparának termeléséről, egyrészt, mert azon a szövetkezeteknek egyharma- da vett részt, másrészt, ezek a szövetkezetek sem hozták el teljes termékválasztékukat. Mint Kardos Antal, a KISZÖV ágazati és szolgáltatási osztályának vezetője mondta, a rendezők elő akarják segíteni azt, hogy Tolna megye és a körnvező megyék kereskedelmi vállalatai jobban megismerjék azokat a termékeket, amelyeket a szövetkezetek exportra és belföldre gyártanak és amelyekből kevés jut a Tolna megyei boltokba^ Nem is a nagyközönség számára rendezték az árubemutatót, hanem vállalatokat, szövetkezeteket hív- , tak meg.

A tizenegy szövetkezet textilruházati termékeket, lábbeliket, különféle gumiárut, fatömegcikkeket és fémipari termékeket mutatott be. Csaknem minden termék iránt volt

Nők fóruma Bátaszéken

A Hazafias Népfront mellett működő nőbizottság titkára, Kajsza Józsefné. fórumot hirdetett a nagyközségi tanács nőtagjai és a vállalatok, üzemek, intézmények nő- íelelősei részére.

A községi könyvtár olvasóterme kicsinek bizonyult, közel harmincán jelentek meg, vendégként Hajdú István járási népfronttitkár. Szűcs Imre, a helyi pártbizottság titkára vettek részt.

A vitaindító előadást Hegedűs János tanácselnök tartotta „Községpolitikai célkitűzések” címmel. Mondanivalóját nyolc pont körül csoportosította.

A „városiasodás” kérdés- csoportban elmondta a közeli jövő terveit: a 12 milliós költséggel, községi, állami és társadalmi, vállalati összefogással megépítendő szennyvízcsatorna-programot, mint az urbanizálódás soron következő elsődleges szükségességét.

Egy újabb kérdéscsoportban a gvermekmtézmények — bölcsődék, óvodák, iskolák — problémáival foglalkozott.

Szólt a 8 általános iskolai tanterem és tornacsarnok szükségességéről. Az iskolákban hetenként 96 tornaórát kellerte tartani, de időn belül csak 36 órára van lehetőség. Beszélt a Bátaszéken először kísérletképpen bevezetett új iskolastruktúráról, a be- körzetesítés előnyéről.

A jövő tervei közt említette a nőket érdeklő, fedett csarnokkal ellátott piac létesítését, a buszmegálló korszerűsítését, a régi piac 'helyén megvalósulásra kerülő parkosítást, a tanácsháza új tanács- és házasságkötő termét, azok folyamatban lévő építkezését.

Végül az intézményes szemétszállítás április 1-én történt beindításának eddigi tapasztalatait tárta fel. Arra kérte a megjelent nőket, hogy az itt hallottakat vigyék el a munkahelyükre, mondják el a község lakóinak, hogy a községnek minél szélesebb rétege ismerje meg a soron következő községpolitikai célkitűzéseket.

(/. I. b.)

millió kiadással, több mint 2 millióAforiht1 maradvánnyal, lés 2 riállió r852 forint társaid almi műn ka' értekkel.' 'Ezután megtialIsatAalc- a Vb-tagok• az egészségügyi és.'. rpűvejiödés- űgyi ’ tknádfcS ’ •TÜtóbttságí'-' tieszá- f mólóját la i gypíméfcéíelmázés ■higSánjéről' és ki'jfelölték*áz idei feladatokat,} váfrütéa vb 'folyó ■ügyeket' tárgyat? t >- -r—.----------r----—r--------—I

B

onyhádi szandálok Csehszlovákiában

A csehszlovákiai lányoknak és asszonyoknak tízezerszámra készít divatos szandálokat az Európa-szerte „BONY” márkájáról ismert Bonyhádi Cipőipari Szövetkezet. A Tolna megyei szövetkezet egyik legnagyobb állandó megrendelője a csehszlovák kereskedelem, s az elmúlt nyolc évben egymillió párnál több szép és kényelmes lábbelit, főleg női szandált és papucsot, valamint férficipőt szállítottak a külkereskedelmi vállalatok közvetítésével a testvéri szocialista országba. Volt olyan év is, amikor négy- százezer pár cipőt Csehszlovákia részére készítettek.

Ebben az évbert már mintegy ötvenezer pár divatos női szandált küldtek a szomszédos országba, most azon igyekeznek, hogy csaknem ugyanennyit átadjanak május 20-ig, pontosan a határidőre. A Csehszlovákiába menő szandálokat többféle fazonban, színösszeállításban, marhabox felsőrésszel és részben poly- urertán talppal készítik. A szö- . vetkezet külkereskedelmi vállalataink pavilonjában bemutatja termékeit a bmói tavaszi vásáron is. ahol vezetői egyúttal tárgyalásokat folytatnak csehszlovák partnereinkkel a második fé’évi megrendelésekkel kapcsolatban.

Kihasználatlan lehetőségek

v ** v f

A mezőgazdasági üzemelt egy része bátran alkalmazza a legújabb'kísérleti eredményeket, mások ragaszkodnak a jól bevált régi módszerekhez. Ahány üzem, annyiféle, profilját meghatározza az éghajlat, a talajadottságok, s az, hogy vezetői mennyire Ismerik fel az üzem lehetőségeit, s hogy-— .néha bizony nem kevés áldozattal — mennyire igazodnak az. ország, a lakosság .szükségleteihez.

VAi' láeiőgözdűSógi * környezet meghatározó: az úgy"-VTO'bŐsegi boroké,l'Győr környékén sárgarépát és petre- ízs^lfmet praemeV-térmesztCni. -Toirib megye híres boráról, mógOs' tM^Zéftérinéséfól,:1 s /valamikor Dunaföldvár és Paks i. "^árnyékei:á- zöldségtermesztők kincsesbányája volt; kofa- '75 bóják.száfiítötttíK a Düjián Pestre a zöldségféléket.

lÄUPa-kä-Konzervgyár körzetét kivéve az utóbbi évek- íj ben aí; térség éfjyik-másik :szövetkezetiben soryad a zöld- ; ségíeríheSft4s.í Bár az innen származó zöldségmennyiség mérlegét megvonni nehéz lenne, mert míg egyfelől a nagyüzemek fokozatoson felhagytak a termeléssel, másfelől az egyéni termelők, a kizárólag zöldségtermesztésből élő maszekok jó bevételhez jutnak. A kérdés csupán az, hogy vajon elégedettek lehetünk-e azzal, hogy a terület nem kihasználatlan. Vajon mindegy-e nekünk, hogy ki és mennyiért termel és árusít zöldségféléket. Virágzik tehát a maszek zöldségtermesztés, méghozzá nem is egyszer a szövetkezet támogatásával, hozzájárulásával.

A dunaföldvári Virágzó Termelőszövetkezet kertészetét évek óta rendszeresen egy maszek kertész bérli. Nem a mi feladatunk ezért felelősségre vonni a szövetkezetei: ha kérdeznénk az okát, biztos meglenne rá a felelet Nyilván munkaerőhiánnyal magyaráznák, azzal, hogy nem kifizetődő, hogy zöldséget termelni kockázatos vállalkozás. Természetesen bérbe adni nem kockázat. A bérlő fizet, a bevétel pedig tiszta jövedelem. A szövetkezet tagjai azonban látnok, látják azt is, hogy a bérlő egyedül, vagy né- hányadmagával mit tud kihozni a szövetkezet területéről. Látják és tudják, hogy a maszeknak megéri, s nem értik, hogy a szövetkezet néhány emberrel miért nem képes mindezt megcsinálni.

A Virágzó Termelőszövetkezet zöldség termelési helyzetéről nem nyilatkozik senki. A főagronómus szerint ez már nem is elnöki, hanem vezetőségi ügy. A bérlő május 1-gyel elhagyja a területet, s hogy utána — mikor már a vetés, a palántázás ideje rég lejárt — mi lesz, azt egyelőre senki sem tudja. Nyilván tovább zajkmak a tárgyalások, az ülések, a viták. Közben múlik az idő, közben panaszkodunk a zöldségáralcra, a minőségre, a mennyiségre, s közben kihasználatlanul áll egy olyan beruházás, amely a tsz-nek nem kevés pénzébe került, s amiből okos gazdálkodással, jó szervezéssel szép bevételhez lehetne "jutni.

A Virágzó Tsz esete szélsőséges, egyedi példa. Példázza azt, hogy a zöldségtermesztés fejlesztésére szánt állami támogatás a kutatók, a nemesítők aprólékos munkája, s nem utolsósorban a piacról élő lakosság elvárása a zöldségtermesztésre alkalmas mezőgazdasági üzemekkel szemben, semmivé válik, ha olyan embereken múlik, akik szívesebben választják a kényelmesebb utat —a —a

Végleges megoldást a csatornázáshoz Domboriban

Ez év elején foglalkozott- a megyei tanács végrehajtó bizottsága a fadd-dombori Duna- ág vízvédelmével. E fontos probléma megtárgyalása azért esett erre az időpontra, mert akkorra készült el az a vízvédelmi tanulmányterv, aminek elkészítésére az OVH-t korábban kérte fel a megye.

Ismeretes, hogy a megye- székhely üdülőtelepe az elmúlt évtized során — mondhatni robbanásszerűen — alakult ki, és mára már nemcsak a szekszárdi vállalatoknak, üzemeknek, intézményeknek vannak itt hét végi tartózkodásra alkalmas létesítményeik. Megszaporodott a hétvégi üdü- lőház-tulajdonosok száma is. Becslések szerint a nyár beköszön tével egy-egy szombaton és vasárnap többen tartózkodnak Domboriban. mint ahány lakója Fadd nagyközségnek van. Ez a magyarázata, hogy az ellátási, a kommunális problémák körül majd minden évben zaj támad. Az utóbbi években bármi kedvező is volt az időjárás, bármi kellemesen is lehetett tölteni a hétvégeket. szabadságokat és szabadnapokat Domboriban, fölöttébb megsokasodtak a panaszok a holt Duna-ág vizére. E vízromlás megakadályozásának szándéka vezette a megyei tanácsot, amikor elhatározta, hogy elkészítteti az üdülőterület vízgazdálkodási tanulmány- tervét. A dokumentum részletesen foglalkozik a paksi ős ártér alatti, úgynevezett Hármassziget középső részén elhelyezkedő üdülőterület vízrendezésével. Természetes, hogy a tervnek szerves része, a faddi és a tolnai holtágak vízfelfrissítésének feladata, és a víz további szennyeződésének meggátlása is. A két holtág — a Duna régen elhagyott medre — táplálást a dunai töltésépítés után még akkor sem kap, amikor áradás vonul végig a folyón. A tórendszer, lévén hogy a két zsilip — a Bartal és a Mádi-Kovács zsilip — küszöbe a holtágak fenékszintjén van, szabad lefolyással csak részben üríthető. Nincs vízcsere, ezért fordulhatnak elő a nyári vízvirágzások, amitől a tó felülete zöldes színűvé válik, fürdőzésre alkalmatlanná.

A szakemberek szerint a vízminőség romlásának másik eredője a holtágak Tápanyag- ellátottsága, amelynek oka a fentebb már említetteken kívül az üdülőtelep szennyvíz- elvezetésének megoldatlansága. Ez idő szerint sajnos csak a KISZ-tábomak, s mellette még két-három nagyobb üdülőtelepnek van szennyvízszikkasztója. A telep többi részén gyakori az illegális szennyvíz-szikkasztás, esetenként a parthoz közeli részeken is. Ez a „megoldás” azért veszedelmes, mert a talajvízzel a tó szennyezését segíti elő, holott a tó vizének tisztaságát kellene együttesen megóvnunk ahhoz, hogy az üdülőtelep létrehozásának célját tudja szolgálni.

Mint ismeretes, az üdülőtelep szennyvíz-elvezetésének a

kiviteli tervei 1968-ban eU készültek. El is vénültek azóta és nem kissé, mert szükség volt arra, hogy a VÍZITERV- től megrendelje a megye egy új tanulmányterv elkészítését. Ez a terv 1974. májusában lesz kész. Ennek alapján lesz kezdeményezhető akár társulati, akár koordinciós beruházás keretében az üdülőtelep csatornahálózatának és szennyvíztisztító-telepének megépítése a következő ötödik ötéves terv időtartama alatt.

A tennivalók persze addig sem csekélyek. Meg kell szüntetni a családos üdülőknél a szinte általánosan elterjedt szikkasztó pöcegödörrendszert, mert csak így akadályozható meg a további talajvízfertőzés. Át kell tehát térni a szigetelt, űrgödrös és szippantókocsis ürítési rendszerre, hacsak nem akarjuk, hogy ártalmassá váljék számunkra az az üdülőtelep, ami pihenésünkre és felüdülésünkre jött létre.

A vízpótlás megoldására két alternatíva is rendelkezésünkre áll. Az egyik a szifonos vízátemelés a Dunából. A másik alternatíva szerint a megfelelő biztonsági intézkedések alkalmazásával a paksi atomerőmű hűtővize lenne bevezethető a paks-faddi főcsatornán a faddi holtágba.

Mivei a kínálkozó megoldások nem válthatók máról holnapra valósággá, a végleges rendezésig nemcsak ajánlatos, szükséges megvédenünk az üdülőtelepet a legcsekélyebb szennyezési veszélytől is, —