Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-10 / 83. szám

Po sag ay Imres A pártdemokrácia társadalmi hatása Tanfolyam az alapszerrezeti titkárok és a közbeeső pártszervek titkárai részére Ä LENINI TIPUSÜ forra­-dalmi marxista párt olyan szervezet, amely szakadatlanul tudatosítja a dolgozó osz­tályokban társadalmi helyze­tüket és történelmi feladatu­kat. rendszerezi tapasztalatai­kat és levonja a szükséges következtetéseket a társadal­mi cselekvés helyes irányaira vonatkozóan. Olyan szervezet tehát, amely a tömegeket el­vezeti a szocializmushoz, meg­jelöli az oda vezető utakat és eléréséhez megszervezi a tö­megek kollektív tevékenysé­gét. A párt a munkásosztály élcsapata, amely arra hiva­tott, hogy érvényesítse a munkásosztály vezető szere­pét. A pártra azért van szükség, mert sem a hatalomért foly­tatott harc idején, sem a ha­talom kivívása utáni időkben az egész osztály nem képes a történelmi küldetés és az ez­zel járó valamennyi feladat színvonalára emelkedni. Szük­séges egy. a tudatosság magas fokán álló szervezett erő, amely bonyolult harci hely­zetekben is képes kidolgoznia Stratégiát és a taktikát. A munkásosztály tehát csak a párt segítségével elemezheti a társadalom többi osztályának és rétegének helyzetét, a töb­bi osztály és réteg számára a párt közvetíti azt a felisme­rést, hogy a munkásosztály távlati érdekeiben fejeződik ki az egész társadalom érdeke. A pártnak, mint a munkás- osztály legfontosabb politikai szervezetének, egyik fő felada­ta. hogy beilleszkedjék a he­lyes felismerések és a belőlük fakadó tennivalók rendszeré­be. Feladata tudatosítani a tömegekben a körülmények megváltozását, elvégezni a túlhaladott kritikáját, biztosí­tani az elért eredmények és vívmányok védelmét, tovább­fejlesztését. A PÁRT FELADATA, hogy belső életének további demok­ratizálásával, a Pái uiemokrá- cia fejlesztésével is nyújtson példát és adjon modellt az egész társadalomnak a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­hez. A demokratizálásnak azonban úgy kell végbemen­nie, hogy az egész társadalom megrázkódtatás nélküli, folya­matos fejlődését szolgálja, hogy egy pillanatra se ingassa meg a tömegek biztonságérze­tét, de ne tűrje meg a stagná­lás elemeit, azokat a vissza­húzó erőket sem, amelyek a biztonság szempontjára hivat­kozva minden indokolt előre­lépéstől visszatartanák a tár­sadalmat, és éppen ezzel ás­nák aiá annak biztonságát. A pártélet demokratizmusa biztosítja a tömegekhez fűző­dő demokratikus viszonyt, a meggyőződésen alapuló irá­nyítást. a Párt politikája alap­ján fejlődő szocialista nemzeti egységet. A pártdemokrácia fejlesziése a Párt vezető sze­repének növelését, akcióképes­ségének. befolyásának megerő­södését. szolgálja. Szolgálja nemcsak azért, mert a párt egyre vonzóbbá váló demokra­tikus belső életével arányosan nő tömegbefolyása, hanem azért is, mert ezzel együtt nö­vekszik a tömegek . politikai befolyása is a pártra. Érdemes legalább néhány gondolatban felvázolni, hogy milyen előnyökkel járhat a pártdemokrácia fejlesztése a saját szervezeti életére, rajta keresztül a közéletre. A belső pártélet demokratizmusa meg­akadályozza. hogy a párton be­lül kialakuljon a passzív, a politikai kérdések önálló el­döntésére képtelen tagok to­rn ge. Megakadályozza. hogy bizonyos csoportok, vagy «gyé­nek a pártban viselt funkció­jukat egyéni érdekeik szerint használja ' fel. A b oólás és a döntés demokratikus formál lehetetlenné teszik. hogy egyes párttagok és pártszervek tevékenységében tartósan ér­vényesülhessenek a párt poli­tikájától, szervezeti elveitől, erkölcsi normáitól eltérő ma­gatartások. A pártdemokrácia fejlesztésének egyik funkciója tehát megvédeni a pártot a súlyos tévedésektől, a pártot céljaitól eltérítő, a tömegekre gyakorolt befolyását csökkentő veszélyektől, magatartásoktól. A PÁRTDEMOKRÁCIA túl azon, hogy védj a pártot bizo­nyos káros jelenségek elural­kodásától, szabályozó és neve­lő szerepet is betölt a tagság egymáshoz való viszonyában. Lehetővé teszi, hogy a pártta­gok sokoldalúan tájékozódja­nak a társadalom problémái­ról, az e problémák megoldá­sára hozott határozatokról. A pártélet demokratikus légkö. rében kifejlődnek azok az ál­lami és a társadalmi élet ügyeihez értő. pozitív tulaj­donságokkal rendelkező káde­rek, akik az élet legkülönbö­zőbb területein szívesen látott, a pártnak és társadalmi cél­jainknak megbecsülést szerző vezetők lesznek. A pártdemok. ráciát következetesen érvénye­sítve, arra támaszkodva köny- nyebb a társadalom egész fej­lődését befolyásoló helyes irányelveket kidolgozni, mert lehetővé válik a társadalom legkülönbözőbb posztjain álló kommunisták véleményének megismerése, és ez megköny- nyíti az egész párttagság tá­mogatásának megszerzését i6 a vezetés céljaihoz. A pártdemokrácia fejleszté­sének feltételei közé tartozik, hogy a döntések meghozatalá­nál a oártkövetelménvt megis­merjék; és számításba vegyék. Figyelembe kell venni. hogy miként általában, úgy a pár­ton belül sincs egyszer s min­denkorra adott közvélemény, a párt tagságát egységbe fog­lalja az alapvető politikai, ideológiai «s szervezeti elvekre vonatkozó nézetazonosság, de az elvi nézetazonosság talaján a részkérdések megközelítésé­nek számos útja lehetséges. A pártközvéleményt számos kül­ső tényező befolyásolja, de ez a befolyás csak akkor játszhat pozitív szerepet, ha a párttag­ság a párt politikájának és vi­lágnézetének elvei alapján épí­ti be tevékenységébe a külső háti sokat, nem engedi meg, hogy azok eltérítsék a pártot alapvető céljaitól, ugyanis a társadalmi közvélemény is csak akkor támogatja a pár­tot. ha érzékeli, hogy hatással van a politika alakítására, de azt is érzi. hogy a legsikere­sebb politikai irányvonal ha­tározza meg a cselekvést. A párt különböző szintű szerveiben előfordulhat és nem­egyszer elő is fordult, hogy po­zitív elgondolások, negatív közvéleményt teremtettek. Ilyen esetekben nem a pozitív célokról kell lemondani, ha­nem alapos önvizsgálattal tisztázni, hogy mi okozza a jó elgondolás, kezdeményezés és a pártköEvélemény közötti el­lentétet. Némely pártszerv, pártbizottság nem. vagy csak formálisan biztosítja tagjai részvételét a politika kidolgo­zásában. így a tagság nem mindig érti a legjobb elgon­dolások értelmét, sőt néha előfordul, hogy érdekeivel el­lentétesnek tartja azokat, nem tekinti sajátjának. HÁTRÁLTATJÁK a helyes törekvéssel való egyetértést korábbi beidegződések is, eset­leg az újat homlokegyenest ellentétesnek tartják azzal, amit eddig jónak tartottak. A pártközvéleményben mutatko­zó eltéréseket nem 6zabad feltétlenül politikai hibának, rossznak tekinteni. Figyelembe kell venni, hogy a párttagság nem a társadalomtól elkülö­nülten él. hanem maga is a társadalmi munkamegosztás­ban kialakult különböző szo­ciális csoportokban helyezke­dik el. Az egyes párttagoktól nem azt kívánja a párt, hogy tagadják meg és utasítsál, el a társadalmi helyzetükből adódó érdekekkel való azono­sulást, hanem hogy legyenek képesek kitekinteni a szűk he­lyi. vagy csoportérdekek vilá­gából, segítsék elő a részérde­kek és az egész társadalom ér­dekeinek összehangolását, egyesítését. A pártdemokrácia követke zetes fejlesztése hozzájárulhat tehát az egész társadalomban a közélet fejlődéséhez!, kiemeli a néma. szunnyadó közvéle­ményt a névtelenségből, a gazdaság és a társadalom irá­nyításának továbbfejlesztésé­vel aktív részvételhez juttatja azokat a társadalmi csoporto­kat. amelyeket enélkül politi­kailag éretlen, vagy visszahú­zó erők ébreszthetnek fel és foghatnak be a saját törekvé­seik szekerébe. A párton belü­li demokrácia az egész társa­dalomra pozitív hatást gya­korló erőt A megyei pártbizottság szer­vezésében a tegnapi nappal megkezdődött a tanfolyam az alapszervezetek titkárai és a közbeeső pártszervek titkárai számára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bi­zottsága oktatási igazgatóságá­nak székházában. A hallgatók egyhetes tanfolyamon vesznek részt, az első csoport tanfolya­mának időpontja: április 8 — április 13, a másodiké: április 22 — április 27, a harmadiké: május 6 — május 11. Az első turnusban a mezőgazdasági és községi alapszervezetek titká­rai. a másodikban az ipar, az építőipar és a közlekedés te­rületén működő pártalapszer- vezetek titkárai, a harmadik­ban a hivatali, intézményi alapszervezetek és a közbeeső pártszervek titkárai vesznek Szokatlan csönd, néptéleneég fogad bennünket Fácánkert­ben. Ezekben a napokban köl­tözik új telephelyére a Tolna megyei Növényvédelmi Állo­más. sokan a pakolásnál, ren- dezkedésnél segédkeznek. Az igazgató, dr. Nagy Elemér még a régi épületben dolgozik, ve­le beszélgettünk a növényvé­dő állomásróL — Ez az intézmény 1954- ben alakult, Szedres Apáti­pusztán. néhány éy múlva be­költözött Fácánkertbe. 1967- ben lényeges változás történt, a növényvédő állomás a me­gyei tanács növényvédő szak­igazgatási szerve lett. Azóta a megye növényvédelmét szerve­zi , irányítja fejleszti. 1971-től önálló osztályként működik a vadvédelem. AZ ŰJ NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS Az új növényvédő állomás telephelyének és a rajta lévő intézménynek műszaki átadá­sa megtörtént, a beköltözés április végére befejeződik. Mű­ködése nemcsak országos, de nemzetközi jelentőségű, hiszen a szakemberek önálló fejlesz­részt. Az összes hallgatólét­szám mintegy négyszáz fő. Az előadásokat a megyei pártbizottság titkárai és osz­tályvezetői tartják. Előadást tart a Központi Bizottság no­vember 28-1. a káder- és sze­mélyzeti munka helyzetéről szóló határozata végrehajtásá­nak megyei feladatairól K. Papp József, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A tanfolyam tematikája fel­öleli a párt-, társadalmi és gazdasági élet összes font's kérdését, a hallgatóként jelen lévő párttitkárok konzultációk és csoportos foglalkozások ke­retében megismerhetik egy­más munkamódszereit, tapasz­talatokat szerezhetnek és ad­hatnak át egymásnak. j téssel új védekezési módszer rek kidolgozásával is foglal­koznak. — Szükség volt a korszerű „üzemépületre”, felszerelésre, hogy az intézmény hatékony­ságát a követelményeknek megfelelően tudja ellátni — mondja dr. Nagy Elemér. Az új létesítményben három korszerű laboratóriumot talá­lunk. amelyek közül legjelen­tősebb a biológiai, célja a nö­vényvédelmi eljárások tovább­fejlesztése. A szerlaboratórium feladata, hogy a vegyszeres kezeléssel gyomirtott területek szermara­dékát környezet- és egészség­védelmi szempontból megvizs. gálja. Az intenzív termesztési rend­szerek térhódításával egyre több olyan szaporítóanyag ke­rült be az országba külföld­ről, amelyekkel állati kárte­vőket. növényi betegségeket hurcoltak be. A karanténla­boratórium dolga, hogy ezek megtelepedését, továbbfejlesz­tését megakadályozza, felderí­tő vizsgálatokat végezzen. Technikailag az új állomás jól felszerelt, a kórokozók el­leni védekezésben nagy segít­séget nyújt a Fitatron nevű svájci berendezés, amelyből hazánkban kettő van, az egyik itt A műszaki apparátussal együtt költözik a hagyomá­nyos részleg, a gépműhely is, tt javítják a növényvédő gé­peket A LEGFONTOSABB FELADAT Az intézmény legfontosabb feladata a növényvédelmi elő­rejelzések kiadása, a kármeg­előző védekezés. Eredményes vizsgálatokkal a károsítok megjelenését, idejét, erősségét, a megfelelő időben észlelik. ,Ezt a munkát is jobb körül­mények között tudják a jövő­ben végezni. Az új növényvédő állomáson hetvenegyen dolgoz­nak. A költözködés befejezése után Fácánkerten marad a vadvédelem. Szekszárdon pe­dig egy modem növényvédő állomás dolgozik majd. ív—é) 165 lakásos OTP-lakóház épül Szekszárdon a Wesselényi utcában. Az előzetes tervek szerint a lakások egyik fele júniusban, másik része pedig októberben kerül átadásra. Fotó: Kt .................... 4 B emutatjuk a növényvédő állomást

Next

/
Thumbnails
Contents