Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-10 / 83. szám

Közel-Kelet A sziriai—izraeli fronton tegnap is dörögtek a fegyverek Aggodalom Kairóban — Rendkívüli kabinetülés Izraelben Tüzérségi és páncélosegy­ségek; részvételével kedden délelőtt ismét fellángoltak a harcok a szíriai—izraeli fron­ton, a Hermon hegység stra­tégiai fontosságú pontjai kö­rül. Kairói megítélés szerint ko­rántsem tekinthető véletlen­nek, hogy a szíriai küldöttség küszöbön álló washingtoni tárgyalásai előtt minden eddi­ginél nagyobb méretű össze­csapásokat jelentenek a Go- lan-fennsíkról. Izrael a közve­tett csapatszétválasztási tár­gyalások megkezdése előtt a Öntözni, r (Folytatás az 1. oldalról) alapozták. Rendszeresen örf- tözik a legelőt. Decsen a Sárközi Egyetértés Termelő- szövetkezetben, Madocsán és Mözsöm is tudják mit jelent a víz a szárazságban, a kelőfélben vagy a fejlődés­ben lévő növénynek. Ahol nem öntöznek Sok gazdaságban megfelelő gépi eszköz van, de nem ön­töznek. Különösen kirívó a dunaf öld vári közös vállalko­zás. Itt hatmillió forintnál va­lamivel többe került az AC- öntözőtelep, négy év óta itt alig öntöztek, tavaly egy négyzetmétert sem. Közben az eszközlekötést fizetnlök keik A három gépegység négy év óta szinte nem is működött. Faddon. Iregszemcse—Tamási térségében, Belecska kör­nyékén Is varinak kihaszná­latlan öntözőberendezések. végsőkig fokozza a Szíriára nehezedő katonai nyomást. Ennek jeleként értékelhető, hogy újabban a légierőt is be­vetették a szíriai állások ellen. A Washingtonba utazó Szí­riái küldöttség feszült helyzet­ben kezdi meg tárgyalásait Kissinger amerikai külügymi­niszterrel. az izraeli és a szí­riai csapatszétválasztási javas, latokról Egyelőre nem ismere­tes a Kissingernek átadott iz­raeli tervezet tartalma, de az izraeli nyilatkozatokból kivi­láglik. hogy az agresszor to­vábbra is elfogadhatatlan fel­tételeket kíván rákényszeríteni öntözni! sének, a kiemelt vízmennyi­ség növelésének azonban aka­dálya. hogy a meglévő gépek elöregedtek, nincs alkatrész. Abban az időben a Diósgyő­ri Vasgyár készítette a szi­vattyúkat — ma ezekhez sen­ki nem gyárt alkatrészt. A motorok nagy része már ré­gen selejtezésre vér, a hat- és négyhengeres motorokhoz is alig kapnak alkatrészt. Nem lehet beszerezni bronz lapát­kerekeket, turbirfaházat, fo­gaskerekeket ... Néhol „csepeg", néhol „fo­lyik” az öntözés. Tolna me­gyében van arra lehetőség, hogy az öntözőberendezések kihasználását — az alkatrész- hiáhy ellenére is — legalább nyolcvanöt-kilencven száza­lékra emeljék- Pj ­Szíriára. Nyilván ezt a törek­vést hivatott alátámasztani a katonai akciók kiterjesztése. Kairóban érthető várako. zással és türelmetlenséggel te­kintenek a szíriai küldöttség washingtoni tárgyalásai elé. Amíg ugyanis a Golan-fennsí- kon késlekedik a csapatok szétválasztása, addig nem le­het szó Genfben az érdemi béketárgyalások megkezdésé­ről. Amíg pedig nem kezdőd­nek meg az érdemi béketár­gyalások. addig a Sínai-félszi- geten sem lehet szó az izraeli csapatkivonás folytatásáról, következésképpen bizonytalan­ná válik a Szuezi-csatorna megnyitása, valamint az arab és külföldi tőkebefektetésekre alapozott újjáépítési és gazda­ságfejlesztési program sorsa. Mint Higazi miniszterelnök, helyettes közölte, Egyiptom eddig kétezer külföldi és arab beruházási ajánlatot kapott. Eddig azonban csak nagyon kevés tényleges megállapodás született. A külföldi tőke ugyanis nem annyira az egyip­tomi törvényes garanciákban, mint inkább a tartós közel- keleti rendezésben látja a be­fektetés igazi biztosítékát. s ehhez nem elegendő az eeyip- tomi—izraeli csapatszétválasz­tás. Mint a Haarec című izraeli lap hírül adja, Golda Meir miniszterelnök keddre rend­kívüli kabinetülést hívott ősz- sze, amelynek egyetlen napi­rendi pontja az október; há­borúval kapcsolatos felelősség tisztázása. A lap úav értesült, hogy a vizsgálatot végző bi­zottság jelentése nyomán hét­főn Meir elhatározta lemondá­sát, és csak pártjának nyomá­sára másította meg döntését. az üvegpalotában New Yorkban, az East River partján a szokásosnál is jobban benépesült a jellegzetes üvegpalota, az Egye­süli Nemzetek Szervezetének közismert székháza. Ez­úttal afféle „különműszakot” tart a közgyűlés, még­hozzá rendkívül sok magas rangú résztvevővel. A vi­lágszervezet történetében mindössze ötször fordult elő eddig, hogy összehívták a rendkívüli ülésszakot, — ez a hatodik alkalom. Újra bebizonyosodott, hogy az üvegpalota mind mél­tóbb a lombik-hasonlatra. Az ENSZ-főhadiszállás való­ban úgy tükrözi bonyolult világunk folyamatát, mint valami laboratórium górcsöve. Ezt igazolja a közgyű­lés hatodik rendkívüli ülésszakának témája. Valamint az azzal kapcsolatos, nagyon is különböző érdekek, szándékok és nemegyszer furcsa felhangok összessége. Kezdjük a témával, ami a nyersanyagok és a gaz­dasági fejlődés problematikáját öleli fel. A kérdés — vagy inkább kérdéshalmazat — több okból is rend­kívül időszerű. A világ energiagondokkal küzd. Az olajválság kö­vetkezményei a legkülönbözőbb területeken befolyásol­ják a gazdasági, sőt politikai fejleményeket. Az olaj­árak emelése a nyersanyagárak változásának valósá­gos láncreakcióját indította el. Vannak országok, ame­lyek viszonylag könnyen viselik el ezeket a változá­sokat, vannak, amelyek, számára a jelenség kifejezet­ten hasznos és vannak, különösen a fejlődő országok között, amelyek számára elviselhetetlen terhet jelent a nyersanyagokért kifizetendő nagyobb összeg. Az biztos, hogy az új helyzet több oldalról is tanul­mányozást, gondos megközelítést igényel és túlságosan bonyolult ahhoz, hogy bármiféle gyors orvoslásra le­hessen számítani. Pedig már az ülésszak megnyitása előtt látszott, hogy lesznek, akik tetszetős frázisokkal akarják helyettesíteni a kemény, komoly munkát, és bizonyos szenvedélyek tüzénél a saját politikai pecse­nyéjüket akarják megsütni. A kínai delegáció indulá­sának körülményei erre engednek következtetni. „Az ülésszak előtt álló problémákat — mondotta New Yorkban Gromiko — meg lehet oldani, de csak úgy, ha tiszteletben tartják a kis és a nagy, a gazda­ságilag fejlett és a fejlődő országok szuverenitásának és függetlenségének elvét, ha fejlesztik a nemzetközi együttműködést és megszilárdítják a békét”. Ez a lényeg: a nyersanyagok és a gazdasági fejlődés dilemmája szerves része napjaink nagy, egyetemes feladatainak, amelyek megoldásához jószándék és min­denekelőtt béke kell. Nagygyűlések budapesti és vidéki nagyvállalatoknál A bogyiszlói példa Tavaly majdnem megvon­ták a vízhasznosítási enge­délyt a bogyiszlói termelőszö­vetkezettől. Ekkor nem mű­ködtették a szivattyúkat, s csak a második félévtől vált rendszeressé az öntözés — miután megtudták, hogy „fi­zetni is lehet a nem öntö­zésért”. Lénárt Báiiift szemé­lyében olyan szakembert ál­lítottak az öntözés élére, aki érti és szereti is ezt a mun­kát. és meglátja a fantáziát a vízben, az öntözésben. Je­lenleg például ötven hektár búzát öntöznek a szövetke­zetben. És a napokban szál­lítottak ki két külföldről pró­bára behozatt öntözőbererfde- zést is. Pálfán és Biritón is öntözik az őszi búzát. Sok gazdaság ezekben a napokban készíti el, és küldi a vízügyi hivatalba idei öntözési tervét. Az öntö­zési kedv növekedéséről ad­nak számot az igazgatóság szakemberei, Vajda Károly és Varga Béla is. Azonban ők sem elégedettek az „ered­ménnyel”. Több földterület, illetve egy-egy tábla gyako­ribb öntözésére volna lehető­ség. Most azon! fáradoznak, hogy további tanácsaik hatá­sára az öntözőberendezésekkel rendelkező Tolna megyei gazdaságok teljesen kihasznál­ják szivattyúikat, telepeiket. Megöregedtek az öntözőgépek Ezelőtt tizennégy-tizenkét éve kezdődött az intenzív ön­tözés Tolna megyében is. Ak­kor vásároltak a gazdaságok motorokat, szivattyúkat, csö­veket. Az öntözés kilerjeszté­(Folytatás az 1- oldalról) lő-berendezéseit, bővítik a gumiipari és a polieszterfel- dolgozó gépcsaládok választé­kát. A munkásgyűlés részvevői helyeslőén vették tudomásul, hogy a vállalat vezetői újabb intézkedéseket határoztak el a törzsgárda erkölcsi és anyagi megbecsülésére. A hehéz fi­zikai munkát végzők helyzeté­nek javítására, s a vállalati lakásépítési programot bő­vítve az eddigi, átlagosan évi 130 lakás helyett 200 lakást építenek az idén a csepeli dolgozóknak. örömmel üd- vözlik azt az intézkedést is, hogy újabb bölcsődei és óvodai helyek létesüljenek, s a XI. pártkongresszus idő­szakára lényegében megszűn­nek a Csepelen dolgozók gyer­mekeinek elhelyezési problé­mái. Ugyanakkor kérték a gazdasági vezetőktől. hogy minden területen biztosítsál? a munkafelajánlások teljesíté­sének anyagi, technikai és sze­mélyi feltételeit. A Dunai Vasmű dolgozó! 1975. végéig szóló felajánlást tettek, amelyben vállalják, hogv a IV. ötéves tervre meg­szabott célokat 1975. október 30-ra elérik, nyereségtervüket pedig még előbb. 1975 ad- gusztus 30-ra teljesítik. Eh­hez például nyersvasból az idén 800 ezer, jövőre pedig 830 ezer tonnát, acélból az idén 1,1 millió, jövőre pedig 1150 ezer tonnát kell legyár­taniuk. Felajánlásukban ennek módjait is megszabták, s ki­dolgozták a gazdaságosabb termelés megoldásait is. Az üzemfenntartó szocialista bri­gádok például vállalták, hogy a kohó térfogatának bővítésé­vel kapcsolatos átépítés idejét 15 nappal lerövidítik, ehhez új technikai, technológiai el­járásokat, hálótervezésen ala­puló munkaszervezési mód­szert alkalmaznak. Az acél­gyártó brigádok jobban meg­szervezik a hulladék-előkészí­tést, ezzel minden egyes ada­golás idejét 10—10 perccel csökkentik. Mivel a hegesztett csövek iránt igen nagy az igény. az idén 12 ezer tonná­val többet gyártanak, mint ta­valy, 1975-ben pedig tovább növelik a termelést. . felhasz­nálva a korszerűbb techriikai- technológiai megoldásokat, amelyekkel a műszakiak ala­pozzák meg a termelés növe­lését. A Dunai Vasmű dolgo­zói reális lehetőségként szá­molnak azzal, hogy a többlet­eredményeket csaknem 100 százalékban a termelékenység javításával érjék el. A Tiszai Vegyikombinát mun­kásgyűlésén a mezőgazdaság igényeivel, s a vállalat lehető, ségeivel számolva felajánlot­ták, hogy 1975. végéig terven felül minegy 50 ezer tonna műtrágyát állítanak elő (20.5 százalékos hatóanyagban szá­molva). E felajánlás értéke megközelíti a 17 millió forin­tot. Ugyanakkor csökkentik az önköltséget, s azt is elhatároz­ták, hogy egyenletesen jó mi­nőségű terméket bocsátanak a népgazdaság rendelkezésére. Mindezt a karbantartó részleg dolgozói azzal segítik elő. hogy meggyorsítják a nagyjavításo­kat, s ezzel értékes időt nyer­nek a termelőmunkában. Nagy gonddal ügyelnek arra js. hogy az clefinprogram megvalósítá­sához szükséges berendezések határidőre üzemképesek le­gyenek, zavartalanul valósul­jon meg e nagyszabású fej­lesztési program. A Cement- és Mészművek munkásgyűlésein számot ve­tettek azzal, hogy a vállalat termékeinek mintegy 50 szá­zalékát még a meglehetősen elhasználódott berendezések­kel állítják elő, ezért minden lehetséges módon segítik a korszerű berendezések üzem­be helyezését, a beremendi gyár termelését például fo­kozatosan növelik, s jövőre pedig teljes kapacitással dol­goznak. A hsjőcsabai új ce­mentgyár első termelővonalát 1975 első negyedév végére, a tnásodik-vonalat' a második negyedév végén helyezik üzembe. A vállalat szocialista brigádjai elhatározták, hogy cement-; mész- és azbeszt- cement termékekből 1974-ben 2,5—3, jövőre pedig 16-—18 szá­zalékkal többet- állítanak elő, mint 1973-ban. Jövőre tehát több mint félmilliárd forinttal növelik az építőanyagok gyár­tását. hozzájárulva ezzel az import csökkentéséhez, a ha­zai . építkezések jobb anyag- ellátásához. « A Cement- és Mészművek gazdasági-műszaki vezetői is meghatározták, hogy milyen módon segítik a munkások vállalásainak teljesítését. Kü­lönösen a szervezési és fej­lesztési munkát akarják töké­letesíteni, s gondoskodnak ar­ról, hogy mindig kellő meny- nyiségű és minőségű anyag és alkatrész álljon rendelkezés­re. Határozott lépéseket tesz­nek a munkafeltételek javí­tására, s gondoskodnak arról, hogy a bérek valóban kifejez­zék a munka eredményeit. Az idén 5 millió, jövőre pedig 6 millió forintot költenek a dol­gozók jólétét szolgáló beruhá­zásokra. Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a 22 ezer hektáros Bolyi Állami Gazdaságban ugyancsak egész sor munkafelajánlás hangzott el. A IV. ötéves terv időszaká­ban 23 ezer tonnával több ve­tőmagot. 5 ezer tonnával több húst, negyedmillió literrel több tejet, 2,5 millióval több napos csibét' ad az országnak, mint az előző ötéves tervben. (MTI) Azonnali belépéssel fel­veszünk ANYAG­OS ÉRTÉKKÖNYVELÖT. Közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkezők előnj’ben. Jelentkezés: Szekszárd Körzeti Sütőipari Válla­lat Szekszárd, Rákóczi u. 10. (182)

Next

/
Thumbnails
Contents