Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-10 / 83. szám

VlLAd pfr' TOLNA MEGYEI ivepujsAg A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1' s SZERDA 1974 ápr. 10. XXIV. évf. 83. szám. ARA: 0.80 Fi Öntözni, öntözni! A kapacitáskihasználás alig hetven százalékos Fordulat Bogyiszlóit — Dunoföldváron kihasználatlan egy hatmilliós öntözőbázis Öntözni kell! A szakembe­reknek nem kell mondani mi­ért, nincs szándékunkban ok­tatni a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetőit. Biztosak vagyunk beríne, tud­ják miért beszélünk többet napjainkban az öntözésről. Ez­úttal áttekintést adunk Tolna megye öntözési helyzetéről. Vízhasznosítási tevékenység Tolna megyében sem volt gazdája 1970. március else­jéig a vizek hasznosításának. Azóta a vízügyi igazgatóság gondja, hogy rábeszélje a gazdaságokat az öntözésre,, hogy tanácsaival nagyobb ön­tözött területek kialakítását segítse elő. Érdekes viszont, hogy négy évvel ezelőtt Tol­na megyében több Volt az öntözött terület, mint a Szé­kesfehérvári Vízügyi Igazgató­sághoz tartozó két másik — Veszprém és Fejér — megyé­ben összesen. Valamivel több, mint tizenkétezer hektár terű* let öntözhető, ehhez van meg a gépi berendezés, és a táblák kialakítása. Négy év­vel ezelőtt az öntözőkapacitás kihasználása még alig haladta meg a negyven százalékot, ta­valy már megközelítette a hetvenet. Hatvanhét gazdaság öntözhet A vízhasznosítási engedély kiadása néhány napig tart, s utána a gazdaságok ingyen öntözhetnek ,— ha saját víz­kiemelő berendezést használ­nak. A vízért csak akkor kell fizetni, ha a Dunántúli Re­gionális Vízszolgáltató Vál­lalat nyomatja a gazdaságok földjein lévő csatornákba a vizet. Gyakorlatilag minden gazdaság öntözhet. Van víz, és ami lényeges: jó víz, nem szennyezett. Vízhasznosítási engedélye hatvanhét gazdaság­nak van. Három évvel ezelőtt a szekszárdi szakaszmérnök­ség öntözési szakemberei fel­mérést végeztek a megyében: mennyi gép-, vezeték,' stb. áll rendelkezésre, ezeket hogyan használják ki. Megállapították,' hogy az öntözést Tolna me­gyében nem nagyon szorgal­mazzák. előfordul, hogy ta­nácsot kémek a gazdaságok vezetői, de nem fognak az öntözéshez. Hiába bizonyítják a vízügy emberei, hogy * az öntözés nyomán a termésered­mények miként növekedhet­nek — nehezen lehet terület- növekedést elérni. Tavaly a rendelkezésre álló öntözőka­pacitás kihasználása alig ér­te el a hetven százalékot. Gon­doljuk meg: mennyi pénz fekszik motorokban, szivaty- tyúkban, csövekben, telepek­ben! S ezek kihasználatlanok. Az volna az ideális állapot, ha minden öntözőberendezés állandóan dolgozna. Ahol öntöznek Mint mondottuk. Tolna me­gyében hatvanhét gazdaság tud öntözni. Öcsényben tavaly ne­hezen álltak rá, de ősszel ép­pen az öntözéses gazdálkodás által elért többletjövedelem „húzta ki” a szövetkezetét. Most ismét öntöznek öcsény­ben. Ä dombóvári "Alkotmány Termelőszövetkezetben a szarvasmarhatartást a gyepre, mint takarmányozási bázisra, fFolytatás a 2. oldalon.) Nagygyűlések budapesti és vidéki nagyvállalatoknál Szervezettebb, gazdaságosabb, jó minőségű munkát vállaltak a dolgozók a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának "0. évfordulója tisztelete 7 Öt nagyvállalat szocialista brigádvezetői és más dolgozói kedden munkásgyűlésen átte­kintették üzemük munkájának menetét, s vizsgálták, hogy milyen módon segíthetnék még hatékonyabban a IV. ötéves terv sikeres befejezését, az V. ötéves terv megalapozását. A párt XI. kongresszusa és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére munka­felajánlásokat tettek, vállalva a munka szervezettségének, a termelés gazdaságosságának és minőségének további javítását, a munkahelyi adottságok jobb kihasználását. A Csepel Vas- és Fémmű­vek mintegy kétezer brigád­vezetőjó a csepeli sportcsar­nokban tartotta gyűlését. A brigádok, üzemrészek vállalá­sait összegezve elhatározták, hogy 1974-ben mintegy 500 millió forint értékű olyan ter­méket készítenek terven felül, amelyekből egyébként nem tudnák kielégíteni a belföldi és exportigényeket. A felszó­lalók azt is elmondták, hogy brigádjuk, üzemrészük milyen módon kíván ehhez a többlet- eredményhez hozzájárulni. Hédecsi Lászlóné, a Kerékpár­tú üarróggpgyát bri gád vezető­J. évfordulója tiszteletei je például arról szólt, hogy üzemük tízezer kerékpárt bo­csát terven felül a belkeres­kedelem rendelkezésére. A tröszt híradástechnikai gép­gyára. a szovjet megrendelők kérésének eleget téve. 1975 helyett már az idén átadja a szovjet kábelipar rekonstruk­ciójához a csepeli üzemben ké­szülő gépeket. A transzformá­torgyár egyik brigádja az Ad­ria kőolajvezeték és a paksi atomerőmű építésével kapcso­latos legújabb rendeléseket úgy illeszti tervébe, hogy meg­növekedett feladatait is kifo­gástalan minőségben végezhes­se eL A csepeliéit nagy goifdot fordítanak minden olyan meg­oldásra, amellyel az önkölt­séget csökkenthetik, s egy­ben a minőséget is javítják, ily módon nyereségüket 190 millió forinttal növelik. A többletnyereség elérésében fontos szerepet szánnak a termelési struktúra korszerű­sítésének; összefognak, hogy a legkorszerűbb új terméke­ket a vállalat minél előbb kibocsáthassa. Elkészítik pél­dául a szám jegy vezérléses rö- videszterga null-sonw$atát, kis i alakítják a marógépcsaládhoz tartozó gépek korszerű vezér­(Folvtatás a 2. oldalon) Látogatás a Moldva partján Magyar vendégeket fogad ma a száztomyú város. Ká­dár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség érkezik az ősi Prágába. Uta­zása továbblépés azon az úton, amelyen immár negyed- százada, szorosan egymás mellett halad a két ország. Nagy igazság, hogy a cseh, a szlovák és a magyar nép legjobb fiai ezeréves tör­ténelmünk során mindig szót értettek egymással. Amikor a barátság, a józan ész szelle­me uralkodott a három nem­zet között, História asszony mindhármunkra mosolygott. Midőn viszont az uszítás fúriái játszották a prímet — mind­három nép — rosszul járt. Kell-e ezt bizonyítanunk? A híres 1335-ös visegrádi egyezményben a magyar és a cseh király összefogott Bécs árumegállító jóga ellen. Ki­fizetődő egyezmény volt. A Pogyebrád Györggyel való egyetértés gondolata, amíg el nem fordult tőle, gyümöl­csöző volt Mátyás király szá­mára. Bethlen Gábor virág­zást hozó politikájának egyik nagy célja az volt, hogy segítségére siessen a cseh rendek nagy Habsburg-elle- nes felkelésének. Rákóczi ku- meat között szlovák talpasok is voltak. Az 1849-es Prágá­ban Kossuth nevével tünte­tett a nép. A levert szabad­ságharc számtalan bujdosójá­nak, majd a Magyar Tanács- köztársaság sok emigránsának Csehország, illetve Csehszlo­vákia nyújtott menedéket, vagy egérutat. És a pokoli második világháborúban, ami­kor szinte úgy tűnt, hogy az uralkodókörök vaksága, egoiz­musa jóvátehetetlenül szembe fordítja a három nemzetet — közös partizánharcot folytat­tak népünk legjobb fiai. Ez­rekre tehető a nagyszerű szlo­vák nemzeti felkelésben har­coló magyar katonák száma, s az utóbbi években min­den tavasszal mindkét or­szágban megemlékezünk a Moldva menti Tynnek és Zlo­tá Korunának, a német fa- siszta martalócok elleni vé­delmében elesett magyar hon­védek hősi harcáról. A népeink közötti történel­mi fáziskülönbség azonban a nagy sorsfordulókon sajnos, rendre-sorra megakadályozta, hogy együtt cselekedjünk. De 1945-ben, a szovjet hadsereg történelmi győzelmével fel­virradt a lehetősége, hogy közös úton haladjunk tovább. A történelmi lépésváltás pe­dig, amely végre egybehan­golta a három nép lépteit, 1948-ban következett be. Ab­ban az évben, amelynek nagy eseményét a csehszlovák tör­ténelem így említi: „Győztes Február’', mi pedig a „for­dulat évének” nevezzük. A csehszlovák és a magyar szo­cialista erők győzelme meg­teremtette a gránitszilárd alapot arra, hogy a két or­szág három népe kölcsönös igyekezettel, valamennyiök elő­nyére építse hazáját. A hétköznapok példáiból is láthatjuk, hogy igaz barátság virágzik ki országaink, népe­ink között. Példák? Dél- Szlovákiában még emlékeznek a borzalmas 1965-ös árvízre, s arra, hogy néphadseregünk katonái ezrével, ha nem tíz­ezrével mentették az elöntött falvak lakóit. Vagy a legutób­bi napok krónikájából: a bu­dapesti Athenaeum Nyomda színesgépének leégése után csehszlovák barátaink azonnal intézkedtek, hogy a magyar sajtó rendelkezésére álljanak. Kádár János nem először jár a Moldva partján, mint ahogy többször járt a legma­gasabb rangú csehszlovák párt- és kormányküldöttség is Budapesten. E baráti találko­zókon a szocialista testvériség és együttműködés szelleme öl­tött testet. A tárgyalás ered­ményeként a szocialista kő-' zösség építő egysége erősödött.' Semmi kétségünk, hogy — okulva a múlton és megért­ve a jelen, a jövő parancsát — most is így lesz. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Moszkvában fogadta Mudzsibur Kannian sej­ket, Banglades miniszterelnökét.

Next

/
Thumbnails
Contents