Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-09 / 82. szám
Szőkééiből Hogyan is állunk ezekkel a napokkal, ma hétfő, tegnap péntek. És szombat? Ja, persze, persze, most jut eszembe, hogy iskolai szünet van, hiába lesem a Szőke gyerekeket, nem trappol- nak a város felé. Négyen- öten, — mikor hogy dönt a családfő, — ballagnák Csö- tönyiből a városba. A család, kilenc gyerek és az édesapa, édesanya — gyakrabban él Csötönyi völgyben, a tanyában, mint Rózsamájban — a bérházban. Most is kocog, meglehetősen későn, fél nyolc tájban a két nagyobb Szőke lány. A nagyobbik már munkára fogható, tavaly egész nyáron át vizet hordott a nagyfiúval. A kútból merte a vizet, feladta a fiúnak a vödröt, az meg beleborította a hordóba. Aztán fölültek szépen a kocsira és vitték a vizet — a hétvégi telkek tulajdonosainak. Persze nem mentek ezek a vízhordások simán és csöndben. Ha korán kezdték, a fiú mindig pörleke- dett: siess, ne aludj, mert visszaborítom a kútba a vizet. Az pedig nagy büntetés, mert egy tizenkét éves lánynak nem éppen könnyű dolog a vizet kihúzni a kútból, még ha oly magasan is van a víz szintje, mint itt a Csötönyi völgyi kútban. Szóval hordták a vizet. Aztán jött más munka: téglaféle volt a szürke után kötött kocsiba rakva. Nem sok. Száz-százötven. Pedig a ló bírna többet is, hisz nagy, erős, hidegvérű, büszke tartású, inkább cirkuszi lónak volna jó, mintsem itt CsÖtÖnyiben lebonyolítani az apróbb fuvarokat. " A családfővel többször váltottam szót. Egy alkalommal trágyaügyben, máskor szőlő- oltás volt a téma. Harmadszor a lakásról beszélgettünk. Álltunk a kútnál, és Szőke István hivatalsegéd mesélte, hogyan laktak akkor még tízen egy szoba-konyhábart és mekkora volt az öröm, amikor megkapták az írást: lakást kapnak Rózsamájban. Rózsa máj ban, az utinoros házban, a földszinten. Választhattak volna: első emelet, második, harmadik. A földszint jobb, közel van a földhöz, s egyébként is, „ ahol annyi a gyerek, s utánuk „állandóan jöríni-menni kell az ember lányának” — mondta az édesanya — „jobb, ha a földszintet választjuk”. Két éve múlott, hogy ott laknak. * Tegnap amolyan áprilisi sze- les-borongós reggel volt, hajnalban a kiskerttulajdonos mit tesz? Beül az autóba, s szalad: jaj, mégvarf-e a fiatal hajtás a Cardinálon. nem tétt-e kárt a borsóban a fácán ... S amikor túl a birtokszemlén, a tavasszal ültetett franciabarackfák öntözésén, ballag le a kút felé. ott látja ám a két Szőke leányt. A városba igyekeznek. Egyik kezében van csak szatyor, a másik, a nagyobb, üres kézzel megy. — Hová leányok? — Jaj, a városba. Bevásárolni. — Mit kell venrfi? — Mindent, jön az ünnep, süteményt — a kisebbik leány mondja, a beszédesebb. — Nem húsvétra, nem süteményt — szól közbe a nagyobb. — De azt is. Édes mondta, — pattog vissza a kisebb, úgy látszik sütemény-párti. — Húsvétra tojásföstéket is kell majd venni... — mondja a kiskerttulajdonos, aztán beülteti a két leányt az autóba. Innen a csatári buszmegálló még másfél kilométer, a városközpont négy. És a busz fejenként két forintba kerül. — Nem itt föstjük — mondja már a nagyobb leány, bent az autóban, nyikorogtatja az ülést, szépen, mint aki iskolapadban ÜL — Nem itt föstjük hanem... — Palánkon, ugye, az új lakásban. , — Nem Palánkon. Rózsa majorban. — helyesbít gyorsan a kisebb leány, a cserfes. — Na, persze, persze, hogy Rózsamáj, csak hát az már oly közel van Palánkhoz, hogy az ember azt gondolja, az a ház. az utinoros ott van. — Nem. Rózsamájban. Ott az autójavító mögött. — Tudom, tudom. És szerettek ott lakni, az új házban, az új lakásban? — Nagyon — válaszolják egyszerre, és a visszapillantó tükör is mutatja ragyogó ábrázatukat. — És elfértek ott, min'd a hatan? — Nem hatan, hanem kilenc gyerek, meg Édes, meg apu. — Én úgy tudtam, hatan vagytok..-. — Nem. Kilencen. — A nagyfiút, aki a lovat szokta hajtani, ritkán látom. — Ritkán, ritkán, -— mondja a nagyobb leány —. mert most is egy hónapig Pécsen volt. Valamilyen: tanfolyamon, gázszerelő lesz. — Meg kiránduláson is volt.' — Volt. — mondia a kisebbik. — .Volt. puliszkán. rri“g Pesten is. Jú tál ómból. Jól tanul, aztán jutalomból volt Olpszi'STkán. — Tudod, hol van Olaszlisz- ka’ Madoesai jegyzet Záróest — idény előtt A rnadocsai Igazság Tsz nőbizottsága tavaly novemberben szervezte meg a lányok- asszonyok klubját. Az új klub a szokásos gyermekbetegségek nélkül serdült azonnal életerős' fiatallá. Programja’ minden második hétfőn nyolcvan- 6zázhúsz érdeklődőt vonzott a művelődési házba. A kézimunka-tanfolyam új híveket, új művelőket teremtett a nagy hírű rnadocsai népművészet számára; majdnem íélszázan a szabás-varrás hasznos tudományát sajátították el. A klubtagság számos előadást hallgatott végig őszinte érdeklődéssel. Élénk eszmecsere követte — például -i— Tárnái Adtaínénak. az MSZMP Paksi járási Bizottsága munkatársának előadását a népesedéspolitikáról; Földesi János nyugalmazott tanácselnökét Madocsa múltjáról, dr. Németh Pálét és Bogár Istvánét a népművészetről. dr. Englert-Ervin orvosét ausztráliai úti élményeiről- Hatvannál több klubtag látogatott el Kiskőrösre, Kalocsára. Halasra.Tegnap — hétfőn — befejeződött a klúb tél} szezonja. Ez alkalommal Simon, Járics, a községi tanács elnöke . ismertette a falu jövőjét. Ugyanekkor hasznos tanácsokat adott gz építeni szándékozó, családoknak. A klub közhasznú munkája a nyár folyamén sem szünetel. Június elején szovjet, valamint dunaföldvári. pak6d, pálíai, bölcskei vendégek részKomplex feladatként Több figyelmet a tisztaságra, a környezetvédelemre ketten — Nem, de a térképen megnéztük, — mondja a nagyobb leány, aki most a nyolcadik osztályt járja. — Ügy láttuk, olyan nagy hegyek között van. — És mennyibe került a fiúnak az a kéthetes jutalomnyaralás. — Semmibe — mondja a kisebbik, a cserfes — csak a zsebpénz kellett neki. Csak az. Az meg volt neki. men a nyáron dolgozott a téeszben, aztán keresett... — Hisz még tanul! — TamüL, tanul, de dolgozik is. Kell a pénz, — mondja a nagyobb leány, akinek már vart valós érzéke arról, hogy egy nagy családban mekkora érték egy forint, tíz forint, száz forint. — És a lakás. Mennyit fizettek lakbért? — Valami négyszáznyolcvanat, mostantól. Eddig többet, mert fűtés is völt. Sokat, majdnem nyolcszázat fizettünk. — adja a választ a nagyobb leány. — Most ki van a rózsa- máj i lakásban:? — Mostan? — kérdez visz- sza a kisebb. — Senki. Apu elment reggel, dolgozni me: net benézett a lakásba. Kint vagyunk. Itt a tanyán. Édes is itt van. Kell a szőlőben dolgozni. Feles is van, meg másik is. Aztárf kell itt dolgozni. Már bent is vagyunk a városbarf. a rendőrlámpa pirosat mutat. — Gyorsan, lányok, gyorsan ugorjatok ki... — Köszönjük szépen, csókolom — mondja a kisebb és hallja a kiskerttulajdonos, amint súgja a nagyobbik lánynak — „Na, máma hamar beértünk”. Pálkovács Jenő vételével békegyűlést rendeznek. A közkívánatra tartandó előadások közül is megemlítünk kettőt. Az egyiket az MHSZ szekszárdi Gyulai György Repülőklub KlSZ-szer- vezete tartja a vitorlázó- repülésről. — eleget téve a helybeli modellezőklub óhajának. A másik — a fekete macska jegyében — a babonáról hangzik majd el. Az elmúlt hét végén rendezték meg Pécsett a VI. országos kamarakórus-fesztivált. A rangos eseményen meghívásos alapon az ország legjobb ka- marakórusái és három külföldi — jugoszláv, holland, NDK — vendégkórus vett részt. A rendezők tnegyénkből a szekszárdi szövetkezeti mád-' rigálkórust hívták meg, s megyénk képviselői vasárnap délelőtt léptek a neves szakemberekből álló zsűri és a közönség elé, dr. Partos János karnagy vezényletével. Szereplésük sikeres volt, s ezt nemcsak a zsűri elismerő szakvéleménye, de a közönség nagy tapsa is jelezte. Az esemény érdekessége volt. Ismeretes, hogy az utóbbi években világszerte — így hazánkban is — egyre nagyobb hangsúllyal kerül előtérbe az egészséges környezet megteremtésének, védelmének, a környezeti ártalmaknak, azok megelőzésének és leküzdésének komplex feladata. RUND SÚLYOSABB GONDOK A problémát súlyosbítja, hogy a tudományos-technikai forradalom előrehaladtával növekvő gondokkal kell megküz_ deni. Egyrészt léteznek a régi, hagyományos környezeti ártalmak is, akadályozzák az egészségi színvonal emelkedését. De a levegőnek a gépkocsik, erőművek, fűtőberendezések gázaitóL szennyező anyagaitól történő megromlása is mind súlyosabban jelentkezik. Az elmúlt hónapokban többször adott hírt a sajtó a Her- nád, a Bodrog, a Duna szeny- nyeződésérőL a károsodás megakadályozására tett intéz- kedésekrőL Az is köztudott, hogy a nyugati szakemberek a Rajnát „Nyugat-Európa szennyvíz-levezetőjének” mondják hosszú évek óta; élővilága szinte teljesen kipusztult Ezek, s az ehhez hasonló környezeti ártalmak az urbanizációval, az iparosodás előrehaladásával csak fokozódnak. A környezetvédelem komplex feladat. Nálunk is felismert országos jelentőségére utaL hogy a nagy munka központi koordinálását, az összes érdekeli szerv tevékenységének egybehángolá&át . a .Hazafias Népfront' vállalta rtiágára. A népfront környezetvédelmi munkabizottságában részt vesznek a Magyar Vörös- kereszt képviselői is. A Vöröskereszt szervezetei elsősorban a lakosság, az üzemek, az intézmények dolgozói körében végzett széles körű egészségügyi felvilágosító, nevelő, jelző és mozgósító munkával járulhatnak hozzá hatékonyan a környezet egészség- ügyi, valami itt a munkahelyi ártalmak leküzdéséhez. A KÖZSÉG POLITIK A SZERVES RÉSZE Húsz évvel ezelőtt Indította el a Vöröskereszt a Tiszta udvar — rendes ház mozgalmat; 1973 őszén a mozgalom elindulási helyén, a Hajdú- Bihar megyéi Lé távért es községben két évtized nagyszerű eredményeiről készíthetted: számvetést A mozgalom mind több helyen válik a község-, hogy a fesztiválon részt vett Bárdos Lajos zeneszerző is, akinek művei közül többet a szekszárdi szövetkezeti madri- gálkőrus is előadott. A három napig tartó esemény befejezéseként a zsűri szaktanácsokat adott a kórusoknak, majd a fesztivál a kórusok karnagyainak szakmai tanácskozásával ért véget. Érdemes végül a zsűri elnökének, Forrni Miklós Kossuth- díjas karnagynak a szekszárdi kórussal kapcsolatos mondatát idézni: „Eddig a szekszárdi szövetkezeti madrigálkórus számára jelentett megtiszteltetést a fesztiválon való részvétel. Ma pedig a fesztivál rendezői számára azJZ illetve várospolitika szerves részévé. Egyes megyékben, már a távlati fejlesztési tervekbe beépítve találkozhatunk a tisztasági mozgalom számbavételével. A mozgalom továbbfejlesztéseként — támogatva, illetve kezdeményezve a műn _ kahely, a lakóhely szépítésé:: célzó akciókat — sokfelé szorgalmazzák virágos kertek létesítését, a természeti kömye- aetek fásítással’ történő javítását. A mezőgazdasági nagyüzemekben is mind sűrűbben alakulnak meg a vöröskeresz- .tes szervezetek. Ezzel párhuzamosan bátrabban lehet előrelépni egy másik, jelenleg még sok gondot, tragédiát okozó területen: a növényvédő fezerek ártalmai elleni védekezésben. Országszerte sok százezer kisgazdaságban, kertben, háztáji telken, stb. alkalmazzák a nagyüzemi keretek közt már megfelelő óvó rendszabályokkal használt korszerű növényvédő szereket; sok ezer és tízezer esetben úgy. hogy az adott vegyszer veszélyességével, ártalmaival a felhasználók nincsenek tisztában. A vöröskeresztes szervezetek ezért egyre több helyen mozgósítanak a lakosság tájékoztatását szolgáló, felvilágosító előadásokra; ezeket többnyire körzeti orvosok, gyógyszerészek tartják. Sajnos, a mezőgazdasági nagyüzemekben még mindig nem csökken, hanem emelkedő tendenciát mutat a balesetek száma. Ezért van nagy- jelentősége annak, hogy — a Vöröskereszt felkérésére — egyre sűrűbben cártatják a dolgozókat az állatról emberre terjedő betegségek elleni védélemr e állatorvosok és állattenyésztési technikusok. EGYÜTT AZ ÁLLAMI ÉS TÁRSADALMI SZERVEKKEL A tisztasági, a környezet- védelmi mozgalom szélesebb körű elterjesztését, még eredményesebb kibontakozását szolgálja, hogy a Magyar Vöröskereszt szervezetei — a többi érdekelt állami és társadalmi szervvel közösen — fokozott gonddal foglalkoznak a tisztasági mozgalommal. Az is mind gyakoribb, hogy a mozgalmat komplex módon, áz adott területeken lévő lakóházak többségére, az ipari és mezőgazdasági üzemekre, iskolákra, intézményekre, élelmi, szer-elárusító helyekre, stb. kiterjesztve szervezik. Egyre körültekintőbben gondoskodnak arról is, hogy a felvilá- gosító-nevelő munkában részt Vevő aktivisták ne „üres kézzel” végezzék munkájukat Érvekkel, konkrét tapasztalatokkal történő felkészítésükről a tanácsi vezetők, a körzeti orvosok, szakemberek mind rendszeresebben gondoskodnak. Az utóbbi esztendőkben — sajnos — megszűnőben van az ételmérgezések idényjellege: míg korábban inkább a nyári hónapokban fordultak elő étel- mérgezések, újabban szinte minden évszakban. Már nemcsak a kisiparos hentesek, fagylaltárusok, culcrászok ellen keli ilyen ügyekben eljárást indítani, hanem termelőszövetkezeti, állami gazdasági vezetők ellen is. Mindez arra figyelmeztet, hugy az élelmiszer-termeléssel, -feldolgozással és forgalomba hozással foglalkozó mezőgazdasági melléküzemek és élelmiszer- elárusító helyek közegészség- ügyi viszonyai nem mindenütt felelnek meg az előírásoknak. Ugyanakkor az ott dolgozók egészségügyi felvilágosítását és nevelését az eddiginél még hatékonyabbá kell tenni- , Befejeződött a VI. országos kamarakórus-fesztirál Szép sikerrel szerepelt a szekszárdi szövetkezeti madrigálkórus
