Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-09 / 82. szám
A magyar ezüst aranykora Gyümölcsöző magyar—csehszlovák kapcsolatok a könyvkiadásban Magyarország egyetlen, számottevő nyersanyagkincse a bauxit. E summás megállapítást egészítsük ki néhány adattal, A geológia tanúsága szerint hazánk bauxitvagyona 60—70 millió tonna, és ez a világ becsült készleteinek mintegy másfél százaléka. A Központi Statisztikai Hivatal 1973-as jelentése szerint tárnáinkból tavaly 2,5 millió tonna földfém került felszínre, és ez Magyarországnak — a nemzetközi rangsorban — a hatodik helyet biztosítja. A magyar alumíniumipar kezdetei az 1920-as évek elejére nyúlnak vissza. A bányák és az ipari üzemek üzleti érdekeltségében már kezdettől ott találjuk a német tőkét, s így érthető, hogy az 1944-ben termelt 1 millió tonna bauxit, illetve 21 ezer tonna timföld és 10 ezer tonna alumínium csaknem teljes egészében a hitleri hadigépezetet szolgálta. Ä potsdami egyezmény értelmében a magyarországi német javak — ilyenformán a hajdani német alumíniumipari érdekeltségek is — szovjet tulajdonba kerültek, illetve létrejött a magyar—szovjet bauxit- és alumíniumipari vegyes vállalat, a Maszobai. Szakembereink a szovjet geológusokkal karöltve megközelítő pontossággal feltérképezték a számba jöhető lelőhelyeket. miközben a bányaművelés, a timföldgyártás és a kohósítás bővítéséhez gépekés berendezések érkeztek a Szovjetunióból. A szocialista internacionalizmus jegyében, országaink megszilárdult testvéri barátsága értelmében, mint ismeretes, a Szovjetunió 1954-ben végleg lemondott á háborúban megszerzett tulajdonairól. Ekkorára viszont már jelentékenyen bővült az alumíniumipar valamennyi ágának termelése és megteremtődtek az azóta megvalósított erőteljes fejlesztés feltételei. Említsük meg a szocialista országok között kibontakozó gazdasági együttmű.cödés egy másik korai, ám igen jelentős példáját Magyarország és Csehszlovákia 1951-ben megállapodott abban, miszerint hazánk bauxitot és meghatározott ideig timföldet szállít északi szomszédja számára, ahonnan az alumíniumipar fejlesztéséhez a gépek sora és villamos energia érkezik. 1974. április 9. Hazánk 1960-ban Lengyelországgal is értékes együttműködési megállapodást kötött Ennek keretében 80 ezer tonnára emelkedő mennyiségben szállítunk timföldet, és az alumíniumtartalom negyven százalékát kapjuk vissza tömbalumínium formájában. Az elszámolás a mindenkori világpiaci árakon történik. Az 1960-as évek elején már mind nyilvánvalóbbá vált hogy az alumíniumipar vertikális termelés-fejlesz'ését — tehát a bauxitbénvászat. a timföld-* a tömbalumínium-. továbbá a készárugyártás' bővítését — az ország képtelen megvalósítani önerőből, elsősorban a korlátozottan rendelkezésünkre álló villamos áram miatt. A kormány két lehetőség között választhatott: vag7 lemond a leggazdaságosabb félgyártmány- és készárugyártásnak az ország nyersanyag- adottságaival arányos fejlesztéséről, vagy pedig a nemzetközi kooperációra építve „megtakarítja’' a rendkívül energiaigényes alumíniumkohászatot, ugyanakkor fejleszti a timföldgyártást és az alumí- niumíeldolgozó ipart. Az utóbbi megoldás ígérkezett célszerűbbnek. A magyar —szovjet timföld—alumínium egyezményt a két kormány 1962. november 15-én írta alá. A szerződés lényege, hogy Magyarország a Szovjetunió részére 1967-től kezdve, növekvő ütemben, végül is évi 330 ezer tonna timföldet szállít kohósításra. Ennek megtörténte után a Szovjetunió évi 165 ezer tonna alumíniumot szállít vissza Magyarországra. A megállapodás egyik oldalán az olcsó szovjet villamos áram áll, a másik oldalon pedig azok a gépszállítások, amelyekkel hazánk kiegyenlíti a volgográdi alumíniumkohászat költségeit. Az egyezmény nyomán a magyar alumíniumipar átrendezhette sorait. Jelentékenyen meggyorsult a bauxitbányászat, a meglévő tárnák mellett újak létesültek. Szint® ugrásszerűen bővült az aikai és az almásfüzitői timföldgyár termelése, A magyar—szovjet timföld— alumínium egyezmény, amely egvben kifejező megvalósítása a KGST komplex célkitűzéseinek. lehetővé tette, hogy a népgazdaság — a IV. ötéves terv kiemelt programjaként — fokozhassa a félkészgyártást és a készárutermelést. Székesfehérvárott új csarnokok épültek a Könnyűfémműben, korszerű berendezések, gépsorok kezdték meg a termelést. s külföldi licencek felhasználásával szélesítették a termék- választékot, illetve javították a gyártmányok minőségét. Reneszánszát éli az alumínium alapanyagú kábelgyártás is, miközben — egyebek között — a Fémmunkás Vállalatnál ötletes nyílászárók, könnyűszerkezetes elemek, Jászberényben autoszifonok, a budapesti Alumíniumárugyárban gázpalackok, kukták, s annyi más között — licenc alapján — teflonedények készülnek. Nem vitás, hogy a kétoldalú megállapodás, amelyet a magyar és a szovjet kormány lényegében 1985-ig meghosz- szabbított. lehetővé teszi, hogy hazánkban is bőség alakuljon ki az olcsó alumínium készárukból. s kifejlődjék a műszaki-tudományos forradalomnak megfelelő magasfokú alumíniumkultúra. Amíg az egy főre jutó alumíniumfelhasználás 1962-ben átlagosan mindössze 4.3 kiló volt, addig jelenleg már több mint 10 kiló jut egy-egy lakosra. Ez meghaladja Olaszország, Anglia, Franciaország fogyasztását, s a ..fejadag’’ csupán az NSZK- ban és Svédországban magasabb. További előny a magyar —szovjet egyezmény keretében, miszerint az alumínium- ipar mai és holnapi beruházásai lehetővé teszik, hogv az egy főre jutó átlagos felhasználás 1985-re már elérje a 20 kilogrammot! Nemzetközi gazdasági körökben nagyra becsülik és magas színvonala miatt egyértelműen elismerik a magyar alumíniumipart. Ugyanakkor az is köztudott, hogy e sikerek a szocialista nemzetközi együttműködésen. alapulnak. BENEDEK ISTVÁN GÁBOB 19. „Giuliano nem halt meg” — ezt akarta jelezni az újabb terrorcselekmény. Giu- liano valójában már ott hordta szívében a halált. Pis- ciottának és Sclortínóriak kesergett is, hogy olyan zászlóért — a szeparatizmus lobogójáért — gyilkolt, amely nem is volt igazi zászló. Tevékenysége már megint nem háború, „politikai” gerillaharc, hanem a büntető törvénykönyvben szereplő közönséges bűntény. Utolsó orvtámadása a távolsági busz ellen, rémület és félelmet keltett. Hogyan tevékenykedhet ilyerf biztonságban Giuliano, miközben egész Szicíliában bebörtőnzik és felkoncolják a banditákat? Két bandavezér a ma- doniei hegyekből, Oassara és Labruzzo kereste fel Giulia- nót Cippiben. Rendőrök és csendőrök vették körül őket a hegyekben, a maffiások csapdába csalták őket. Giu- lianótól kértek védelmet. Cassara és Labruzzo kegyetlen gyilkos volt, váreg rabló, vad bosszúálló. Elhatározásuk, hogy Giuliano védelme alá helyezik magukat, fölöttébb hízol gett a monteleprei fiúnak. És valóban, azonnal Egyre bővülnek a magyar— csehszlovák könyvkiadói kapcsolatok. Az 1953-ban indult kiadói együttműködés jő és tartalmas, kiterjed a kiadói tervek egyeztetésére, kéziratok és tankönyvek cseréjére, szak- lektorálásra és anyanyelvi bírálatra, és nem nélkülözi a kölcsönös vélemény-nyilvánítást. Húsz év alatt több mint félezer mű, mintegy 6 millió példányban jelent meg. Különösen élénkké váltak kapcsolataink az elmúlt öt év során: cseh, szlovák és csehszlovákiai magyar szerzőknek mintegy 300 műve csaknem 3 millió példányban látott napvilágot, s ezeknek mintegy fele a közös kiadásban. A kiadói kapcsolatokban elsősorban a szépirodalom dominál: évente 20—25 csehszlovák mű jelenik meg magyarul. 1973-ban is klasszikus és mai szerzők sora jutott el a magyar olvasókhoz: Olbracht, Capek, Neff, Capek Chod, Fuks. Danek. a csehszlovák szerzők közül Emil Boleslav Lukac költészeti válogatása és tanulmánykötete, Alfonz Bednar vagy Ladislav Novomesky Művészet és politika című tanulmánykötete. A csehszlovákiai politikai irodalom magyarországi megjelenése terén meg kell említeni Gustav Husak beszédeinek és nyilatkozatainak kötetét, valamint „Tanúságtétel a szlovák nemzeti felkelésről” című 1970-ben megjelent munkáját. Ide sorolható Vasil Bi- lak beszédeinek és cikkeinek kötete is. Széles skálán jelenik meg hazánkban a csehszlovákiai tudományos és felsőfokú ismeretterjesztés, de nem szűkölködik a kiadott művek terén a történettudomány, a pszichológia, a szociológia üzent a maffiavezéreknek, hogy a két madoniei bandát kíméljék meg. Labruzzo és Cassara kötelezte magát, hogy felfüggeszt minden garázdálkodást. Éppen ezekben a napokban jelent meg Giuliano és bandája történetében! egy hatalmas és titokzatos valaki. A legkülönbözőbb, a legváltozatosabb körülmények közt jelentkezett, és segítette a banditát, ám az akaratát is rákényszerítette, minden döntésében benne volt a keze. Ki vagy kik győzték meg Giulianót, vagy kényszerítették rá akaratukat, hogy minden tervüket kiszolgálja, szándékaik és céljaik puszta eszköze legyen? Kik voltak ezek, akik később aztárt őrülteknek nyilvánultak, kiderült, hogy egy csepp józan eszük sincs? A szerző, aki most itt rekonstruálja Giuliano történetét, nem tudja. Mindenesetre valami sötét és titokzatos „mindenható” lehetett, útja Észak-Amerikától vezetett a palermói közhivatalok felé, valamint bizonyos római politikai és közigazgatási körökből a finoman elhintett vidéki besúgó és provokációs-információs szervezet felé. vagy a közgazdaságtan sem,’ A szakkönyvek között elsősor* ban a műszaki és a mezőgazdasági jellegű munkák dominálnak. Ki kell emelni a nyolcJ nyelvű mezőgazdasági szótártj mint jelentősebb közös vállal*; kozást. Külön említést érdemel a cseh, a szolvák gyermek- és ifjúsági irodalom hazai megjelenése. továbbá a nemzetiségi iskolák tankönyvei is: 1968 és 1973 között húsz tankönyv és 31 kézirat közös előkészítése, megjelentetése igazolja ezt a törekvést. A magyarországi idegen nyelvű könyvkiadás fel- készült a cseh, illetve szlovák nyelvű könyvek megjelentetésére. Például megjelent a Budapest fotóalbum, városkalauz is cseh' nyelven. Sokoldalú a kapcsolat és a kooperáció a művészeti könyvek terén is. Számottevő azoknak a műveknek a 6záma. amelyeket a kiadók eleve úgy jelentetnek meg, hogy számítanak a másik országban megnyilvánuló keresletre. s nem elhanyagolható azon művek sora. amelyek a Corvina „Művészet kiskönyvtára” sorozatában jelennek meg. Nem hiányoznak a csehszlo*’ vákiai könyvüzletekből a magyar szépirodalmat reprezentáló alkotások sem. A régebbi és XX. századi klasszikusaink közül elsősorban Jókai, Mikszáth, Móricz, Babits, Kosztolányi. Karinthy Frigyes, Szerb Antal és Füst Milán művei jelentek meg. Még több figyelmet fordítanak Csehszlovákiában irodalmunk publikálására 1968 után: azóta sorozatban jelentek meg Déry Tibor. Illés Béla. Illyés Gyula, Lengyel József, Németh László. Ottlik Géza és Szabó Magda művei. (MTI) Egy név? Egy öreg pásat^ tor — aki néhány nappal azelőtt. hogy a Passatempót megölték, találkozott vele — bizalmasan elmondta a bérlőnek, akinek birtokában legeltette nyáját, hogy a bandita megjósolta saját halálát — Nem — mondta , nem akarnak élve elfogni, Crozza Black elhatározta, hogy eltétet láb alól. Ki volt az a Crozza Black? Vagy ki az a Crozza Black? A Cosa Nostra? m Moríteleprében; a távolsági buszra leadott sortűz után Calandra főtörzsőrmester bekopogtatott Giuliano anyjához. —- A fia továbbra is öldösi a csendőröket — mondta —» ártatlanok vérét ontja az országutakon. Maria Lombardo, a fia érdekében kérem, hozzon össze vele. Az altiszt természetesen azt a tervet forgatta fejében, hogy elfogja Giulianót. Évekkel később, Viterbóban, a Giuliano- banda élve maradt tagjai ellen folyó perben Calandra főtörzsőrmester elmondta, hogy élve akarta elkapni Giulianót. 9 A bandita anyja meghallgatta, majd azt motyogta, hogy semmit se tud a fiáról, fogalma - sincs, hol van, és hogyan lehetne elérni. Pedig a monteleprei csendőrök is tudták, hogy már hosz- szabb ideje Cippiben székel a banda vezérkara. Ezekben a napokban motorizált katonai különítmények járták a vidéket, aknavetőkkel, géppuskákkal felszerelve, még gépágyújuk is volt (Folytatjuk) ——^i—i i m——— FELICE CHILAIVTI: Három zászlót Saloatnre HMM
