Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-09 / 82. szám

J A líbiai átszervezés háttere Anvar Szadat egyiptomi köztársasági elnök hétfőn ren­deletét adott ki, amellyel egyiptomi állampolgárságot adott Idrisz száműzött líbiai uralkodónak és családjának. A jelenleg 84 esztendős ex- királyt 1969-ben a Kadhafi vezette tiszti lázadás fosztotta meg trónjától és azóta Kairó­ban él. Távollétében egy lí­biai bíróság 1971-ben halálra ítélte. A kairói sajtó egyébként elemző kommentárokban vizsgálja a legutóbbi líbiai események hátterét, s keres Válásit arra a kérdésre, hogy miért mentették fel politikai, államigazgatási és protokollá­ris kötelezettségei alól Kadha­fi elnököt. Az Ál Gumhurija kimutat­ja, hogy az utóbbi években több alkalommal támadtak nézeteltérések . a forradalmi parancsnokság tanácsán belül, illetve Kadhafi és a tanács tagjai között. 1972-ben például éles vita bontakozott ki akö­rül, hogy fenntartsák-e a ka­tonai diktatúra rendszerét, vagy pedig alkotmányos pol­gári rendszert hozzanak létre Kadhafi elnökletével, a pa­rancsnokság tanácsának meg­szüntetésével. 1973-ban a pa­rancsnokság tanácsának tagjai ismét vitába szálltak Kadha­fival, kétségbe vonták az ál­tala meghirdetett kulturális forradalom értelmét Kadhafi ezt követően „lemondott" el­nöki tisztségéről, majd a nyo­másnak engedve visszatért az ország élére. A parancsnokság tanácsa egységesen hozott határozatait ugyancsak heves összecsapások előzték meg. Ez történt az úgy­nevezett népi bizottságok lét rehozása. az egyiptomi—líbiai unió megvalósításának gyorsí­tott ütemterve és a kudarcba fulladt líbiai—tunéziai unió kérdésében; valamint azzal az izolációs politikával kapcsolat­ban, amelyet az októberi há­ború idején követett Kadhafi elnök. Az Arab Szocialista Unió lapja végezetül úgy véli, hogy alapvető változásokra van szükség Líbia belpolitikájában, arabközi és nemzetközi politi­kájában egyaránt. Az A1 Ah ram kommentárja leszögezi, hogy nincs szó sem­miféle államcsínyről, amelyet Dzsallud miniszterelnök haj­tott volna végre Kadhafi ellen. A líbiai változások menete és logikája egyaránt cáfolja ezt a feltételezést. Az utóbbi idő­ben több tényezőből is arra lehetett következtetni, hogy Kadhafi számos bel- és kül­politikai kérdésben felülvizs­gálta álláspontját —' írja a lap. — A mostani változások kulcsa az a kudarc és meg­rázkódtatás, amely Kadhafi arab politikáját és egység- törekvéseit érte. Peking Repülőtéri demonstráció A pekingi megfigyelőket élénken foglalkoztatja a kínai vezetésnek az a szinte példa nélkü| álló felvonulásán arpely. a Térig Hsziao-ping miniszter­elnök-helyettes vezette ENSZ- delegáció búcsúztatásakor, zaj­lott le a főváros repülőterén. Protokoll-megfontolások sem­miképp sem teszik indokolttá, hogy a kormányfő, egyik (nem­rég rehabilitált) helyettesét, a politikai bizottság egyik tag­ját, és. kíséretét, maga a mi­niszterelnök, s vele együtt a PB-nek összesen tizenegy tag­ja, a pártközpont és az érde­kelt minisztériumok felső és középvezetőinek egész serege kísérje el. Az okokat másutt célszerű keresni: egyfelől Teng Hsziao-ping küldetésé­nek jelentőségében, másfelől belső és külső propaganda- szempontokban. Ami az előbbit illeti: Kíná­nak, amely az afrikai állam­fők pekingi látogatásai során ismét elkötelezte magát a „harmadik világhoz” tartozása és az el nem kötelezett orszá­gok — igaz, néha sajátosan értelmezett — politikai és gaz­dasági programja mellett, most először nyílik módja ar­ra, hogy a világfórumon az egész emberiség sorsát érintő kérdésekben a „harmadik vi­lág” szószólójaként lépjen fel, s az általa helyeselt program teljes vagy részleges elfogadá­sa esetén teljesen a maói po­litika „győzelmét” lássa és még inkább láttassa igazolva. A kínai ENSZ-küldöttséget búcsúztató repülőtéri transz­parensek például taktikusan elegyítették a „harmadik vi­lág” függetlenségi» önállósági gazdasági harcait tartalmazó feliratokat az olyan jelszavak­kal, melyek „a szuperhatal­mak politikájával és, hegemó­niájával ßzembeni egységet .sürgetik’ ugyancsak a .harma­dik világban.” Ami pedig a Teng Hsziao- ping vezette küldöttség magas szintű búcsúztatásának propa­gandaszempontjait illeti, e te­kintetben a Konfuciusz- kampánnyal kapcsolatos sze­mélyi találgatások lehetnek irányadóak. Pekingi diplomá­ciai körökben úgy vélekednek, hogy Csou En-laj, vagy Csiang Csing és. a többi politikai bi­zottsági tag valamint tucatok­ban számolható központi bi­zottsági tagok együttes meg­jelenését a kínai veretőség az egység demonstrálásának szán­ta. Az Uj Kína hírügynökség tudósításában erre utalhatott az a mondat, amely szerint „a repülőtér hangulatát a har­ci egység szelleme hatotta át" Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő fogadta Walter Scheelt (Folytatás az 1. oldalról) Well, az NSZK külügyminisz­tériumának politikai főigazga­tója. Púja Frigyes külügyminisz­ter hétfőn hivatalában fogadta Walter Scheelt, a Német Szö­vetségi Köztársaság külügymi­niszterét. A találkozón jelen volt Ham- ' burger László, a Magyar Nép- köztársaság bonni nagykövete és Hermann Kersting, a Né- 1 met Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Az eszmecserét követően hi­vatalos tárgyalásra került sor a két külügyminiszter vezette delegációk között. A tárgyaláson áttekintették a két ország közötti kapcsola­tok alakulását, megvizsgálták ezek továbbfejlesztésének le­hetőségeit. és eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet legfontosabb időszerű kérdé­seiről. Walter Scheel, a Német Szö­vetségi Köztársaság alkancel- lárja és külügyminisztere, va­lamint felesége hétfőn ebédet adott Púja Frigyes külügymi­niszter és felesége tiszteleté­re a Duna Intercontinental Szállóban. Részt vett az ebéden Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese. dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, s a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több vezető sze­mélyisége. Jelen volt az ebé­den Hamburger László, a Ma­gyar Népköztársaság bonni nagykövete és Hermann Kers­ting. a Német Szövetségi Köz­társaság budapesti nagykövete is. A szívélyes hangulatú ebé­den Walter Scheel és Púja Frigyes pohárköszöntőt mon­dott. Közlemény Walter Scheel-nek, a Né­metországi Szövetségi Köztár­saság alkancellárjának és kül­ügyminiszterének 1974. ápri­lis 7—9 között a Magyar Nép- köztársaságban tett hivatalos látogatásáról közleményt ad­tak ki, amelyből a többi kö­zött kitűnik: A megbeszélések szívélyes és konstruktív légkörben foly­tak le. A felek méltatták a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztésében eddig elért eredményeket. Ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a diplomáciai kapcsolatok fel­vétele kedvező feltételeket te­remtett a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kultu­rális együttműködés tovább­fejlesztésére. Egyetértettek ab­ban is. hogy az országaik kö­zötti diplomáciai kapcsolatok felvétele pozitív hatást gyako­rol az európai politikai légkör­re és hozzájárul a béke és az enyhülés megszilárdításához. Azzal a szándékkal, hogy a gyümölcsöző és kölcsönösen előnyös együttműködés tovább­fejlesztéséhez szerződéses kere­tet biztosítsanak, a felek el­határozták az alábbi megálla­podások megkötésének előké­szítését: — hosszú lejáratú megálla­podás a gazdasági-műszaki együttműködés fejlesztéséről; — tudományos és műszaki együttműködési megállapodás; — kulturális egyezmény; —• egyezmények a közleke­dés különböző területein. Az időszerű nemzetközi kér­dések áttekintésekor a minisz­terek üdvözölték á nemzetkö­zi helyzetben, különösen az Európában kibontakozó eny­hülést és a különböző társadal­mi rendszerű államok békés együttműködésében elért hala­dást. A nemzetközi feszültség csökkentésében Európában el­ért sikerekkel kapcsolatban a két fél aláhúzta a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság, illetve a Németországi Szövetségi Köz­társaság között aláírt megál­lapodások nagy jelentőségét. Egyetértettek abban, hogy aa 1971. szeptember 3-án aláírt négyoldalú megállapodás lé­nyeges hozzájárulás az euró«' pai politikai helyzet stabilizá­lásához. A külügyminiszterek meg­erősítették elhatározásukat; hogy a jövőben is aktívan részt vesznek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájában. Elő kívánják se­gíteni, hogy a lehető legköze­lebbi időben sor kerüljön a biztonsági értekezlet harmadik szakaszának összehívására és az értekezlet sikeres befejezé­sére. A két fél ugyancsak nagy jeJ lentőséget tulajdonít a jelen­leg Bécsben folyó tárgyalások­nak. Aláhúzták annak szüksé­gességét, hogy a politikai fe­szültség csökkenését kiegészít­se a katonai feszültség csök­kenése is. Kifejezésre juttatták készségüket, hogy további erő­feszítéseket tesznek e tárgya^ lások sikerének elősegítésére. Walter Scheel külügyminisz­ter a Németországi Szövetségi Köztársaságban teendő hivata­los látogatásra hívta meg Pú­ja Frigyes külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. » Sírmező Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) tették őket Szekszárd mellé, ahol évszázadokon keresztül éltek, békében, egyetértésben másokkal és a sírok épp erről vallanak. Nagyon sok gyerek- sír került elő. ami jele annak, hogy itt nagy családok, hosz- szasan éltek. A sírokból kard, ezüst ékszer, övveret, fülbevaló szép számban. És két kulacs. A kulacs manapság a népmű­vészeti boltok ajándéktárgya, a régészeknek azonban arany­nál többet érő kincs. A Kár­pát-medencéből összesen tizen­egy kulacsról tudnak a kuta­tók. további kettőt most ástak ki a fiatalok Szekszárdon. Az egyikhez hasonlót ismer a szaktudomány — az Aral-tó északi partjáról. Ott mongo­loid sírban találták, itt ger­mán jeliegűben, ami a két nép összemosódására, együtt élésé­re utal. Hiszen ha másfél ezer évvel ezelőtt egy szomszéd- asszony kölcsön adott valaki­nek egy főzőkanalat, az akkor 6zfvesség volt. ma bizonyítéka annak, hogy jóban voltak. Úgy tűnik, hogy a népvándorlás ko­rának vad lovasai nem ismer­ték a leigázást, hanem a meg­hódított területek lakóit be­építették a tulajdon etnikumuk­ba. átvették és átadták szoká­saikat. együtt éltek. Valószí. nűleg azért, mert a népek nem utálják egymást. A Baj- kái partjairól mongolok jöt­tek, a Kaspi mentéről törkö­ket sodortak magukkal, á Kár­pát-medencében germánokkal olvadtak össze, és kései utó­daikként. egy megszákíthatat- lan lánc egyik szemeként itt vagyunk mi magunk. A szekszárdi sírmező „égből jött” ajándék a tudománynak. A különböző iskolák diákjai­nak segítsége április 10-ig tart. Hirtelen lett táboruk létreho­zásának érdekében örvendetes gyorsasággal fogtak össze a megyei tanács és a KISZ ille­tékesei. A szekszárdi szakmun­kásképző iskola már jelentke­zett, hogy szünet után is ad embert, erőt az ásatások foly­tatásához. Az AGROBER ifjú­sági szocialista brigádja ha­sonlóképpen. Jó lenne, ha pél­dájukat a megyeszékhely és megye más szocialista brigád­jai is követnék. O. I. Fotó: G. K. Tolna megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat központi munka­helyre, azonnali belépés­sel felvesz KÉPESÍTETT KÖNYVELŐT ÉS GYORS- ÉS GÉPÍRÓT. Jelentkezés a vállalat személyzeti csoportjánál, Szekszárd, Mártírok tere 5» (174) Deir-Jaszin emlékezetére Április 9-én sok országban megemlékeznek a Palesztinái menekültek napjáról. Nálunk is kifejezik ezen a napon szo­lidaritásukat a Palesztinái néppel a politikai és társadalmi szervezetek. Világszerte kifejezik együttérzésüket a hontalanokkal, a menekültekkel mindazok, akik emberségesen gondolkodnak és cselekszenek. A palesztinai kérdés nem csupán menekültek problémája, nemcsak humanitárius kérdés, mert akkor huma­nitárius eszközökkel meg lehetne oldani. Politikai, nemzeti kérdés és egyben nemzetközi probléma is, hiszen egy szét­szórt, hazájától megfosztott arab nép követeli önrendelkezési jogát, akar hazájába visszatérni. Ennek a népnek nemzeti felszabadító mozgalmát támogatják a béke és a haladás nemzetközi erői. Olyan béltét sürgetnek a Közel-Keleten, amely a térség valamennyi népének, beleértve a palesztinai arab népnek is biztosítaná nemzeti, törvényes jogait. Az április 9-i dátum 1948-hoz kapcsolódik; ezen a napon egy cionista terrorista szervezet kivégezte egy palesztinai faiu, Deir-Jaszin lakosságát. A falu pusztulására emlékezve határozta el a Béke-világtanács, az Afro-Ázsiai Szolidaritási Szervezet és az emberi jogokat védő több más nemzetközi szervezet, hogy minden április 9-én emlékeztetik a nemzet­közi közvéleményt a palesztinai nép keserves sorsira, és kö­vetelik a palesztinai nép törvényes nemzeti jogainak elismer­tetését. A palesztinai nép többsége hazájától távol, mindenétől megfosztva, a szomszédos arab országok területén, menekült- táborokban sínylődik. Az ENSZ már több mint két évtizede évről évre megújítja határozatait, amelyek szerint a paleszti­nai menekülteknek vagy haza kell térniök, vagy javaikért kártérítésben kell részesülniök. A bejrúti amerikai egyetem felmérése szerint az Izrael által elragadott palesztinai tulaj­don értéke 10—12 milliárd dollárra becsülhető; de pénzben nem lehet kifejezni azt a szenvedést, amely a palesztinai nép osztályrésze lett hontalansága, üldöztetése, szabadságá­nak és alapvető emberi jogainak tagadása miatt. Ezért a tragédiáért, a palesztinai diaszpóráért azok az izraeli kormánykörök viselik a felelősséget, amelyek figyel­men kívül hagyják az ENSZ határozatait, akadályozzák a közel-keleti válság békés rendezését, a palesztinai arab nép jogainak érvényesítését. Már pedig a Közel-Keleten igazi megbékélés csak akkor lehetséges, ha a térség valamennyi népének jogait és biztonságát tiszteletben tartják, — bele­értve a palesztinai arab népét is. Közvéleményünk ezért is sürgeti: szolgáltassanak igazságot a palesztinai népnek hajt­sák végre az ENSZ határozatait, teremtsék meg a Közel- Kelet népeinek biztonságát szavatoló igazságos békét. RUDNYÁNSZKY ISTVÁN J£

Next

/
Thumbnails
Contents