Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-09 / 82. szám
J A líbiai átszervezés háttere Anvar Szadat egyiptomi köztársasági elnök hétfőn rendeletét adott ki, amellyel egyiptomi állampolgárságot adott Idrisz száműzött líbiai uralkodónak és családjának. A jelenleg 84 esztendős ex- királyt 1969-ben a Kadhafi vezette tiszti lázadás fosztotta meg trónjától és azóta Kairóban él. Távollétében egy líbiai bíróság 1971-ben halálra ítélte. A kairói sajtó egyébként elemző kommentárokban vizsgálja a legutóbbi líbiai események hátterét, s keres Válásit arra a kérdésre, hogy miért mentették fel politikai, államigazgatási és protokolláris kötelezettségei alól Kadhafi elnököt. Az Ál Gumhurija kimutatja, hogy az utóbbi években több alkalommal támadtak nézeteltérések . a forradalmi parancsnokság tanácsán belül, illetve Kadhafi és a tanács tagjai között. 1972-ben például éles vita bontakozott ki akörül, hogy fenntartsák-e a katonai diktatúra rendszerét, vagy pedig alkotmányos polgári rendszert hozzanak létre Kadhafi elnökletével, a parancsnokság tanácsának megszüntetésével. 1973-ban a parancsnokság tanácsának tagjai ismét vitába szálltak Kadhafival, kétségbe vonták az általa meghirdetett kulturális forradalom értelmét Kadhafi ezt követően „lemondott" elnöki tisztségéről, majd a nyomásnak engedve visszatért az ország élére. A parancsnokság tanácsa egységesen hozott határozatait ugyancsak heves összecsapások előzték meg. Ez történt az úgynevezett népi bizottságok lét rehozása. az egyiptomi—líbiai unió megvalósításának gyorsított ütemterve és a kudarcba fulladt líbiai—tunéziai unió kérdésében; valamint azzal az izolációs politikával kapcsolatban, amelyet az októberi háború idején követett Kadhafi elnök. Az Arab Szocialista Unió lapja végezetül úgy véli, hogy alapvető változásokra van szükség Líbia belpolitikájában, arabközi és nemzetközi politikájában egyaránt. Az A1 Ah ram kommentárja leszögezi, hogy nincs szó semmiféle államcsínyről, amelyet Dzsallud miniszterelnök hajtott volna végre Kadhafi ellen. A líbiai változások menete és logikája egyaránt cáfolja ezt a feltételezést. Az utóbbi időben több tényezőből is arra lehetett következtetni, hogy Kadhafi számos bel- és külpolitikai kérdésben felülvizsgálta álláspontját —' írja a lap. — A mostani változások kulcsa az a kudarc és megrázkódtatás, amely Kadhafi arab politikáját és egység- törekvéseit érte. Peking Repülőtéri demonstráció A pekingi megfigyelőket élénken foglalkoztatja a kínai vezetésnek az a szinte példa nélkü| álló felvonulásán arpely. a Térig Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes vezette ENSZ- delegáció búcsúztatásakor, zajlott le a főváros repülőterén. Protokoll-megfontolások semmiképp sem teszik indokolttá, hogy a kormányfő, egyik (nemrég rehabilitált) helyettesét, a politikai bizottság egyik tagját, és. kíséretét, maga a miniszterelnök, s vele együtt a PB-nek összesen tizenegy tagja, a pártközpont és az érdekelt minisztériumok felső és középvezetőinek egész serege kísérje el. Az okokat másutt célszerű keresni: egyfelől Teng Hsziao-ping küldetésének jelentőségében, másfelől belső és külső propaganda- szempontokban. Ami az előbbit illeti: Kínának, amely az afrikai államfők pekingi látogatásai során ismét elkötelezte magát a „harmadik világhoz” tartozása és az el nem kötelezett országok — igaz, néha sajátosan értelmezett — politikai és gazdasági programja mellett, most először nyílik módja arra, hogy a világfórumon az egész emberiség sorsát érintő kérdésekben a „harmadik világ” szószólójaként lépjen fel, s az általa helyeselt program teljes vagy részleges elfogadása esetén teljesen a maói politika „győzelmét” lássa és még inkább láttassa igazolva. A kínai ENSZ-küldöttséget búcsúztató repülőtéri transzparensek például taktikusan elegyítették a „harmadik világ” függetlenségi» önállósági gazdasági harcait tartalmazó feliratokat az olyan jelszavakkal, melyek „a szuperhatalmak politikájával és, hegemóniájával ßzembeni egységet .sürgetik’ ugyancsak a .harmadik világban.” Ami pedig a Teng Hsziao- ping vezette küldöttség magas szintű búcsúztatásának propagandaszempontjait illeti, e tekintetben a Konfuciusz- kampánnyal kapcsolatos személyi találgatások lehetnek irányadóak. Pekingi diplomáciai körökben úgy vélekednek, hogy Csou En-laj, vagy Csiang Csing és. a többi politikai bizottsági tag valamint tucatokban számolható központi bizottsági tagok együttes megjelenését a kínai veretőség az egység demonstrálásának szánta. Az Uj Kína hírügynökség tudósításában erre utalhatott az a mondat, amely szerint „a repülőtér hangulatát a harci egység szelleme hatotta át" Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő fogadta Walter Scheelt (Folytatás az 1. oldalról) Well, az NSZK külügyminisztériumának politikai főigazgatója. Púja Frigyes külügyminiszter hétfőn hivatalában fogadta Walter Scheelt, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A találkozón jelen volt Ham- ' burger László, a Magyar Nép- köztársaság bonni nagykövete és Hermann Kersting, a Né- 1 met Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Az eszmecserét követően hivatalos tárgyalásra került sor a két külügyminiszter vezette delegációk között. A tárgyaláson áttekintették a két ország közötti kapcsolatok alakulását, megvizsgálták ezek továbbfejlesztésének lehetőségeit. és eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb időszerű kérdéseiről. Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság alkancel- lárja és külügyminisztere, valamint felesége hétfőn ebédet adott Púja Frigyes külügyminiszter és felesége tiszteletére a Duna Intercontinental Szállóban. Részt vett az ebéden Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese. dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, s a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több vezető személyisége. Jelen volt az ebéden Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete és Hermann Kersting. a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. A szívélyes hangulatú ebéden Walter Scheel és Púja Frigyes pohárköszöntőt mondott. Közlemény Walter Scheel-nek, a Németországi Szövetségi Köztársaság alkancellárjának és külügyminiszterének 1974. április 7—9 között a Magyar Nép- köztársaságban tett hivatalos látogatásáról közleményt adtak ki, amelyből a többi között kitűnik: A megbeszélések szívélyes és konstruktív légkörben folytak le. A felek méltatták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében eddig elért eredményeket. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele kedvező feltételeket teremtett a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműködés továbbfejlesztésére. Egyetértettek abban is. hogy az országaik közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele pozitív hatást gyakorol az európai politikai légkörre és hozzájárul a béke és az enyhülés megszilárdításához. Azzal a szándékkal, hogy a gyümölcsöző és kölcsönösen előnyös együttműködés továbbfejlesztéséhez szerződéses keretet biztosítsanak, a felek elhatározták az alábbi megállapodások megkötésének előkészítését: — hosszú lejáratú megállapodás a gazdasági-műszaki együttműködés fejlesztéséről; — tudományos és műszaki együttműködési megállapodás; — kulturális egyezmény; —• egyezmények a közlekedés különböző területein. Az időszerű nemzetközi kérdések áttekintésekor a miniszterek üdvözölték á nemzetközi helyzetben, különösen az Európában kibontakozó enyhülést és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködésében elért haladást. A nemzetközi feszültség csökkentésében Európában elért sikerekkel kapcsolatban a két fél aláhúzta a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság, illetve a Németországi Szövetségi Köztársaság között aláírt megállapodások nagy jelentőségét. Egyetértettek abban, hogy aa 1971. szeptember 3-án aláírt négyoldalú megállapodás lényeges hozzájárulás az euró«' pai politikai helyzet stabilizálásához. A külügyminiszterek megerősítették elhatározásukat; hogy a jövőben is aktívan részt vesznek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájában. Elő kívánják segíteni, hogy a lehető legközelebbi időben sor kerüljön a biztonsági értekezlet harmadik szakaszának összehívására és az értekezlet sikeres befejezésére. A két fél ugyancsak nagy jeJ lentőséget tulajdonít a jelenleg Bécsben folyó tárgyalásoknak. Aláhúzták annak szükségességét, hogy a politikai feszültség csökkenését kiegészítse a katonai feszültség csökkenése is. Kifejezésre juttatták készségüket, hogy további erőfeszítéseket tesznek e tárgya^ lások sikerének elősegítésére. Walter Scheel külügyminiszter a Németországi Szövetségi Köztársaságban teendő hivatalos látogatásra hívta meg Púja Frigyes külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. » Sírmező Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) tették őket Szekszárd mellé, ahol évszázadokon keresztül éltek, békében, egyetértésben másokkal és a sírok épp erről vallanak. Nagyon sok gyerek- sír került elő. ami jele annak, hogy itt nagy családok, hosz- szasan éltek. A sírokból kard, ezüst ékszer, övveret, fülbevaló szép számban. És két kulacs. A kulacs manapság a népművészeti boltok ajándéktárgya, a régészeknek azonban aranynál többet érő kincs. A Kárpát-medencéből összesen tizenegy kulacsról tudnak a kutatók. további kettőt most ástak ki a fiatalok Szekszárdon. Az egyikhez hasonlót ismer a szaktudomány — az Aral-tó északi partjáról. Ott mongoloid sírban találták, itt germán jeliegűben, ami a két nép összemosódására, együtt élésére utal. Hiszen ha másfél ezer évvel ezelőtt egy szomszéd- asszony kölcsön adott valakinek egy főzőkanalat, az akkor 6zfvesség volt. ma bizonyítéka annak, hogy jóban voltak. Úgy tűnik, hogy a népvándorlás korának vad lovasai nem ismerték a leigázást, hanem a meghódított területek lakóit beépítették a tulajdon etnikumukba. átvették és átadták szokásaikat. együtt éltek. Valószí. nűleg azért, mert a népek nem utálják egymást. A Baj- kái partjairól mongolok jöttek, a Kaspi mentéről törköket sodortak magukkal, á Kárpát-medencében germánokkal olvadtak össze, és kései utódaikként. egy megszákíthatat- lan lánc egyik szemeként itt vagyunk mi magunk. A szekszárdi sírmező „égből jött” ajándék a tudománynak. A különböző iskolák diákjainak segítsége április 10-ig tart. Hirtelen lett táboruk létrehozásának érdekében örvendetes gyorsasággal fogtak össze a megyei tanács és a KISZ illetékesei. A szekszárdi szakmunkásképző iskola már jelentkezett, hogy szünet után is ad embert, erőt az ásatások folytatásához. Az AGROBER ifjúsági szocialista brigádja hasonlóképpen. Jó lenne, ha példájukat a megyeszékhely és megye más szocialista brigádjai is követnék. O. I. Fotó: G. K. Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat központi munkahelyre, azonnali belépéssel felvesz KÉPESÍTETT KÖNYVELŐT ÉS GYORS- ÉS GÉPÍRÓT. Jelentkezés a vállalat személyzeti csoportjánál, Szekszárd, Mártírok tere 5» (174) Deir-Jaszin emlékezetére Április 9-én sok országban megemlékeznek a Palesztinái menekültek napjáról. Nálunk is kifejezik ezen a napon szolidaritásukat a Palesztinái néppel a politikai és társadalmi szervezetek. Világszerte kifejezik együttérzésüket a hontalanokkal, a menekültekkel mindazok, akik emberségesen gondolkodnak és cselekszenek. A palesztinai kérdés nem csupán menekültek problémája, nemcsak humanitárius kérdés, mert akkor humanitárius eszközökkel meg lehetne oldani. Politikai, nemzeti kérdés és egyben nemzetközi probléma is, hiszen egy szétszórt, hazájától megfosztott arab nép követeli önrendelkezési jogát, akar hazájába visszatérni. Ennek a népnek nemzeti felszabadító mozgalmát támogatják a béke és a haladás nemzetközi erői. Olyan béltét sürgetnek a Közel-Keleten, amely a térség valamennyi népének, beleértve a palesztinai arab népnek is biztosítaná nemzeti, törvényes jogait. Az április 9-i dátum 1948-hoz kapcsolódik; ezen a napon egy cionista terrorista szervezet kivégezte egy palesztinai faiu, Deir-Jaszin lakosságát. A falu pusztulására emlékezve határozta el a Béke-világtanács, az Afro-Ázsiai Szolidaritási Szervezet és az emberi jogokat védő több más nemzetközi szervezet, hogy minden április 9-én emlékeztetik a nemzetközi közvéleményt a palesztinai nép keserves sorsira, és követelik a palesztinai nép törvényes nemzeti jogainak elismertetését. A palesztinai nép többsége hazájától távol, mindenétől megfosztva, a szomszédos arab országok területén, menekült- táborokban sínylődik. Az ENSZ már több mint két évtizede évről évre megújítja határozatait, amelyek szerint a palesztinai menekülteknek vagy haza kell térniök, vagy javaikért kártérítésben kell részesülniök. A bejrúti amerikai egyetem felmérése szerint az Izrael által elragadott palesztinai tulajdon értéke 10—12 milliárd dollárra becsülhető; de pénzben nem lehet kifejezni azt a szenvedést, amely a palesztinai nép osztályrésze lett hontalansága, üldöztetése, szabadságának és alapvető emberi jogainak tagadása miatt. Ezért a tragédiáért, a palesztinai diaszpóráért azok az izraeli kormánykörök viselik a felelősséget, amelyek figyelmen kívül hagyják az ENSZ határozatait, akadályozzák a közel-keleti válság békés rendezését, a palesztinai arab nép jogainak érvényesítését. Már pedig a Közel-Keleten igazi megbékélés csak akkor lehetséges, ha a térség valamennyi népének jogait és biztonságát tiszteletben tartják, — beleértve a palesztinai arab népét is. Közvéleményünk ezért is sürgeti: szolgáltassanak igazságot a palesztinai népnek hajtsák végre az ENSZ határozatait, teremtsék meg a Közel- Kelet népeinek biztonságát szavatoló igazságos békét. RUDNYÁNSZKY ISTVÁN J£
