Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-04 / 79. szám
agazin agazia Minden évben egy állatfaj kihal Kőfolyamok Szinte minden évben kihat egy állatfaj. Az elmúlt 300 év alatt már több mint 200 emlős- és madárfaj tűnt el a földkerekségről. A lista az arab strucctól a szürkemeivón át. egészen a berberoroszlánig terjed. A „Környezet 2000-ben” című tanulmány, amelyet a Frankfurtban működő természetkutató társaság adott ki. faunánk ijesztő elszegényedéséről beszél és a következő mérleget vonja meg: évente mintegy 300 000 nyúl, szarvas, s őz és vaddisznó, ezenkívül Nem mindennapi felfedezést tett Anne Kilmer, amerikai tudós, az óasszír kultúra és művészet szakembere. Tizenöt esztendei megfeszített munka eredményeként sikerült megfejtenie egy ősi zene kéziratát, amely körülbelül időszámításunk előtt 1300-ban készült. Ezt a zenei szöveget agyaglemezekre vésték, amelyeket francia tudósok találtak meg az ötvenes évek elején Szíriá- oan folytatott régészeti ásatások során. Anne Kilmernek a bonyolult hangjelzések későbbi — görög — skálákkal történt összehasonlítása segítségével most sikerült „elolvasnia” az űei zenei kéziratot. Kilmer felfedezése jelentősen kiterjeszti a zenetörténet határait. A szakemberek a legutóbbi időkig úgy vélték, hogy az úgynevezett nyugati zene az ősi Görögországban született időszámításunk előtt körülbelül 400 évvel. A mostani felfedezés azt bizonyítja, hogy a zenekultúra gyakorlatilag legalább 1400 évvel idősebb, s hogy a zenét először Mezopotániában rögzítették. A tudósok a korai asszíriai— babiloni kultúra magas fejlettségi színvonalának anyagi bizonyítékaira támaszkodva feltételezték, hogy abban a korszakban a Földközi-tenger térségében már léteztek zenei szövegek. Anne Kilmer felfe dezése előtt azonban erre nem volt bizonyíték: R. Croker. a Kaliforniai Egyetem , zeneprofesszora, szakértők körében lanton előadta az ősi művet. Zenei felépítése és ritmusa alapján feltételezhető, hogy ez — dal. A mai fül számára úgy cseng, mint egy b.ilcsődal, vagy melodikus népdal. A 11 húros lant. amelyen a világ legősibb dalát előadták, olyan hangszer, amelyet annak az ősi asszíriai—babiloni lantnak a mintájára készítettek, amelyet körülbelül 50 évvel ezelőtt találták Dél-Irakban egy régészeti ásatás során. Anne Kilmer jelenleg a dal szövegének megfejtésén dolgozik. Sajnos, a hurita nyelv anyagi 1974. április 4. kis emlősök, madarak és csúszómászók milliói pusztulnak el a szövetségi köztársaság útjainak forgalmában. A sündisznót az a veszély fenyegeti, hogy az autóforgalom miatt teljesen kipusztul. A ro- Varevő énekesmadarak, az elmúlt 70 év alatt 90 százalékkal csökkentek — a madárfogás és a kártevők irtószereinek áldozatává váltak . A 6zilás ceteket is a kipusztulás fenyegeti — folytatódik a világra kitekintő tanulmány —■ az Északi Jeges-tengeren emlékei, amelyek ma tudósok rendelkezésére állnak csak az ősi szókincs egy kis1 töredékének összeállítását tették lehetővé. Anne Kilmer ennek alapján egyelőre csak az agyagtáblákon levő irodalmi 6zöveg egyes szavait tudta megfejteni. A szövegben olyan szavak és szókapcsolatok fordulnak elő. mint ..a szívből szeretett kedves”, az „apa”, ,az „istenek és istennők”. Ennek alapján feltételezhető. hogy az ősi zenemű lírai dal. A friss fű tartósítására eredeti eljárást dolgoztak ki szovjet szakemberek. A hagyományos módon készített szénában 20—40 százalékkal kevesebb a tápanyag, mint a friss fűben, ezért a lekaszált füvet nem szárítják, hanem megfagyasztják. Az eljárás lehetővé teszi, hogy a szarvasmarhák egész évben már hamarosan befejezett lesz a megsemmisítés műve. 1900 előtt a világ tengerein évente körülbelül 600 szilás cetet zsákmányoltak. 1932-ben 43 000-et lőttek le, ma mintegy 70 000-et, lényegesen többet, mint amennyi fiatal születik. „Ezeknek az állatoknak szinte minden részét fel lehet dolgozni, és pénzzé lehet tenni. Vajon ez jogossá teszi-e a tömegpusztítást és eev egész állatcsoport kiirtását?” „Aszalás cetek fogásának törtéhete a rablógazdálkodás és a gyilkolás története.” Az orrszarvúak az öregedő férfiak miatt halnak meg. A. orrszarvúak szarvának anyagát a kínai kereskedők Dál- kélet-Ázsiában nagy nyereséggel erősítőszerként adják el. A jávai orrszarvúból már legfeljebb c.sak 25 darab van. a szumátraiból mintegy 10 és az indiai páncélos orrszarvúból pedig legfeljebb 200. A jávai és a szumátrai orrszarvút a szabad vadonban már nem lehet megmenteni. Mivel Kelet-Afrikéban is évente mintegy 1000 orrszarvút gyilkolnak meg a vadorzók, a társaság véleménye szerint: „Már ebben az évtizedben számolni kell valamennyi orrszarvú-fajta végleges kiirtásával.” friss, magas tápértékű zöld fűhöz jussanak. A lekaszált fű egyenesen a különleges felépítésű hűtőkamrákba kerül, ahol mínusz 17 Celsius fokon tárolják. A tapasztalat azt mutatja. hogy a frissen fagyasztott fű karó- tintartalma egy fél év múlva is kétszer annyi, mint a hagyományos módon tárolt szénának. (BUDAPRESS—APN) Aid már járt Bulgáriában, bizonyára kedves emlékeket őriz Várna pompás tengerpartjáról, aranyló fövenyéről, a színpompás kolostorokról. Szófia ezernyi bájáról. Meglehet, hogy a bolgár fővárosból feljutott a 2500 méteres Vitására, Szófia Széchenyi-hegyé- re. De vajon látta-e a Vitosa észak-nyugati lejtőjén, a Fekete-csúcs és a Szelimica közelében a világhírű kőíolya- mokat? Félelmetes, feledhetetlen látvány. Az elmúlás és az örökkévalóság szintézise. Sok száz méter szélesen, kilométerek hosszán „ömlik lé” tucatnyi kőfolyam a magasból. Az egymásra torlódott, hat-nyolc méteres kövek szinte apokalipszist sejtetnek. Pedig nem történt itt semmi egei-földet rengető katasztrófa. Ellenkezőleg. A természet erőinek nagyon is csendes, lassú műve nyűgözi itt le a turistát. És hern az óriáshegységekből, -z Alpokból ismert gleccserekről, vagy morénákról van itt szó. Nem. A kőfolyamok másként keletkeznek. Évmilliók során a hőmérséklet ingadozása. s a fagyok 'következtében felaprózódott kőzet törmeléke „zúdul le” a lejtőkön. Aki arrafelé iár, a Vitosán, a Fekete-csúcs közelében, ne mulassza el megnézni a természet kínálta e csodálatos látnivalót A szőlőtőke rekordja.« Egyetlen tőkéről másfél tonna szőlőt szüreteltek a grúziai Kvemo-Bodve faluban. A rekorder szőlőtőke 150 éves. Törzsének kerülete 117 centiméter. Lugasa 300 ember befogadására képes hatalmas sátor. Igen érdekes egy mazsolaszőlőtőke is: fürtjeinek átlagos súlya 600 gramm, de némelyik a két kilogrammot is eléri. A Grúz Kertészeti és Borászati Intézet munkatársai számos hasonló tőkéről készítettek leírást. E tőkék agrob!oló- giai sajátosságainak tanulmányozásával új. nagy hozamú fajtákat nemesíthetnek és javíthatják a már meglévőket. Grúziában több mint 500 szőlőfajtát termesztenek. Most készül egy atlasz Grúzia ritka szőlőtőkéiről. {BUDAPRESS— AEí&s ■ 1 ...mki ...... A jövő húsának szója a neve A rendelkezésre álló hústartalékok, legfőbb proteinforrásaink a világ lakosságának hiperbolikus növekedése folytán kimerülőben vannak. A FAO számításai szerint egy évtizeden balül az állati eredetű proteinek terén 20 százalékos hiány mutatkozik majd. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a nélkülözhetetlen tápanyagoknak egyötödét a növényi világból kell pótolnunk. Még nem is olyan-, régen a szegényebb osztályok csak ritkán jutottak húshoz, ehelyett lencsét, babot és borsót fogyasztottak, az úgynevezett „szegények kenyerét”, amelyek kivétel nékül gazdag proteinforrások. A későbbiek során az emberek figyelme a tengeri algák felé fordult, mert ezek valósággal kimeríthetetlen proteirffor- rásnak bizonyulnak. Számos országban (Hawaii, Fülöp-szigetek, Jáva, Szúrnát- . ra, Malájföld) fogyasztják az algát. A fecskefészek fogyasztóit ’ is a proteinutánpótlás igénye , vezeti. Ezek a fészkek lényegében különböző algákból állnak, amelyeket a madarak (nem okvetlenül a fecskék családjához tartozóik) építe- 1 nek fészekké. Az algákban rejlő tápértéí- ket egyre inkább felismerik korunkban és az algákból készült agar a konzervipar és az édesipar egyik alapvető anyagává vált. Milánóban a „Carló Erba” alapítvány legutóbbi szimpóziumán szóba került a szója, mint jelentős proteinforrás. A bolognai táplálkozástudományi kutatóintézet profesz- szora Edoardo Turvhetto hangsúlyozta, hogy a szója értékes, könnyen emészthető proteineket tartalmaz, amelyeket olyarf komplett aminósavak alkotnak, amelyek révén tulajdonságaik a húsban, tojásban, tejben található „nemes proteinekkel” vetekszenek. További óriási előnye az állati proteinekkel szemben, hogy nem tartalmaz állati eredetű zsírokat és nincs benne az oly félelmetes koleszterol. Miért éppert a szója, és miért nem más egyéb magféleség? A kérdés tudományos magyarázatát Armado Lanzani | professzor adta meg. Kije- * lentette, hogy a szója egy sor olyan tulajdonséggal rendelkezik. amelyet más magfélékben hiába keresnénk. Először is tápértéke csak igen kevéssel marad a kazeiné alatt. amelv, mint tudjuk, táolálkozástudományi szempontból a legkO’Tm’ct-hb »«ml«'« Ua 4-oXtúf a nnuftlMík állatot szójával tápláljuk, azt tapasztaljuk, hogy súlygyarapodása majdnem eléri azt a szintet, mint amit a fent említett kazeinnal táplált állatoké. Vegetáriánusnak lenni tehát nem jelenti azt. hogy kevesebb proteint kell fogyasztania az embernek, mint a mirtdenevóknek. És nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről sem, hogy a növényi eredetű táplálékokban nincs koleszterol, tehát ezekkel a táplálékokkal eredményesen vehetjük fel a harcot az érelmeszesedés ellen. Az Egyesült Államokban már 1971-ben megkezdték a szójából nyert proteinek alkalmazását az iskolai közös étkeztetésben. Előfordult, hogy 30 százalékos arányban keverték a hússal. Olaszországban: a veronai neuropszáchiátriai kórház profesz- szora, Manlio Ficera igen kedvező eredményeket ért el mind táplákozási, mind gazdasági téren a proteinek alkalmazásával a diétás ételek elkészítésében. A kísérletek azt mutatták, hogy a szójából nyert proteinnel kevert darált húst szívesen fogyasztották a betegek. Nyilvánvaló, hogy eaek a növényi proteinek nem helyettesítik teljesen a húst, d~ minden bizony- r.yal szere0'-'” etnék az ember A legrégibb dal Mirelit széna
