Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-04 / 79. szám
Segít a számítógép Magyarország egyik legnagyobb számítóközpontjaként működik a Számítástechnikai Koordinációs Intézet Siemens-típusú komputerekből álló berendezése. Ezeket a számítógépeket főleg bérmunkában veszik igénybe a különböző vállalatok, intézmények. Óránként 7400 forintos díjért végzik el részükre a megrendelt számításokat. Annak érzékeltetésére, hogy ez milyen előnyös a megrendelőnek: egy tervezőmérnök több hetet igénylő számítási munkáját a gép néhány perc alatt elvégzi. Vannak azonban olyan feladatok is, amelyeket számítógép nélkül megoldani nem lehet. A MÉLY- ÉPTERV például a vidéki városok vízvezeték-hálózatának tervezését végezteti számítógépen. A sok száz kilométer hosszú csővezeték-rendszerek méretezése olyan sok számítást igényelne, hogy korábban nem is gondolhattak arra, hogy azt megtegyék, hanem e helyett csak hozzávetőleges, közelítő számításokat végeztek. 1968 óta ezeket a munkákat számítógéppel végzik, s így nemcsak drága mérnöki munkaórák ezreit takarítják meg, hanem — és ez ennél is fontosabb — a komputer segítségével méretezett hálózatok olcsóbban elkészíthetők és jobban megfelelnek a követelményeknek. Most mintegy 50 millió forintos költséggel újabb gépekkel bővítik a számítóközpontot, s így annak adattárolóiban egyszerre elhelyezhető lesz például 10 ezer újságoldalnyi helyet elfoglaló szöveg. Ez indokolja az adatbank elnevezést, mert olykor így is nevezik az ilyen nagy tárolókapacitással rendelkező számítóközpontokat. Amint a bankok feladata nagy mennyiségű pénz tárolása, ehhez hasonlóan a számítógép adatbankja nagy tömegű és gyorsan kikereshető adatokat tárói. A számítógéphez előfizetők is csatlakozhatnak. A komputertől bármilyen távol lévő helyen, egy viszonylag olcsó berendezés, valamint telefonvonalak segítségével ugyanúgy „kérdezni lehet”, illetve válaszokat kaphatnak az előfizetők, mintha az a saját tulajdonú és a telephelyükön működő számítógép lenne. Képriportunk a számítóközpont munkájába és általában a számítógépek működésének titkaiba enged bepillantást. B. I. Képes Magyaro A Budapest központjában elhely ezkedő számítógépet úgy üzemeltetik, hogy az érdeklődők bármikor szabadon beleshetnek az ablakokon át. Cyckran állnak gyerekek a „kirakat" előtt, s ez azt jelzi, hogy mire ők felnőnek, számukra a számítógép már nem jelent csodát Ahhoz, hogy az adatok bejuthassanak a számitógépbe, úgy kell előkészíteni azokat, hogy gép számára olvashatók legyenek. A leggyakrabban használt adathordozó a lyukkórtya és ezen a képen látható, amint a berendezés asztalán fekvő, kézzel irt adatlapból a gép számára érthető lyukkártya lesz. Ez a televízióhoz és írógéphez egyaránt hasonlító készülék módot ad arra, hogy „társalogni” lehessen a komputerrel. A kérdést az írógépen kell leírni, s a válasz pillanatokon beiül leolvasható a képernyőn. számítógép az adatokat vagy mágnesszalagon, vagy mágnesmezen tárolja. A mágnesszalag nagyon hasonlít a magnószalag. m, a mágneslemez pedig a hanglemezhez. Mi is gyorsabban A Kohó. és Gépipari Minisztéri um modern épülete, amelynek acélszerkezetét a számítóközpont igénybevételével tervezte az IPARTERV. megtalálunk egy keresett zeneszámot a hanglemezen, mint a magnószalagon, ezért a számítógépeknél ma már szívesebben alkalmaznak mágneslemezeket
