Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-30 / 99. szám

f f A május 1-t nép* és A nemzetközi munkásság (legnagyobb közös ünnepe má­jus 1. eredete visszavezethető a természeti népek ősvallá6á- mak idejére, amikor a zsendü- ío ijyárkezdet kollektív ünne­pét jelentette. Ez az ünnep a népek emlékezetében és gya­korlatában mindmáig megta­lálható a történelmi korok vál­tozásai során, s ma is él az összes európai népek szokás­anyagában. a falvakban épp­úgy. mint a városokban. A szokás lényege 'május első napjának előesté­jén, vagy hajnalán egy le­gallyazott lombos fát, fenyő­ágat, vagy „ződágat" állítanak fel a házak elé, vagy kitűzik az ablakba, házra, majd a nap valamelyik időszakában táncot, vigalmat, mulatságot rendeztek a fiatalok a májusfa körül. A nap elmúltával vidám mulat­ság közepette ..kitáncolták” a májusfát. Május 1. a történeti korokban az egymást váltó korok űj meg új arculatát mutatták az ünnepnek. Említettük már a természeti népek tavaszkezdő szokásait. Az ókorban a görö­göknél „virágünnepeket” tar­tottak ekkor. A rómaiknál a termékenység istennőjének Maia-nak ünnepét tartották e napokban. Róla nevezték el magát a május hónapot is, s miután az európai népek át­vették a római kalendáriumot. Maia ünnepe átment a népek gyakorlatába. A germán ter­mészetkultusznak is megfelelt ez a természetünnep. A kereszténység, megerősö­désével egy időben tűzzel-vas­sal irtotta a „pogány” szokáso­kat, de az ősi, évnegyedes ün­nepekhez kapcsolódó hagyo­mányokat nem tudta véglege­sen kitörölni a népek emléke­zetéből; ekkor rugalmasan al­kalmazkodott hozzájuk és az egyház szentjeihez fűzött le* gendákkal igyekezett elhomá­lyosítani — többek között —» a tavaszünnep eredeti értel­mét. Májusfaállítás hazánkban: a szokás germán-szláv közvetí­téssel jutott el hozzánk, bár ázsiai rokonnépeink szintén ismerik e tavaszünnepet. Ná­lunk leginkább nemzetiségi környezetben (német, szlovák) él a májusfaállítás szokása. De a székelyek és anyaország­beliek is magukénak tartották és vidékenkint számos érté­kes változattal gazdagították. Első írásos nyoma Debrecen­ből datálódik, 1699-ből. ahol az ott állomásozó Marsigli ez­red francia-vallon katonái tán­coltak kardtáncot a májusfa körül. A székelyeknél: hajnalfa. Jakabfa, Jakabág néven, a szláv-német nyelvterületen má­jusfa, májfa néven ismerték. Anyaga legtöbb esetben nyír­fa. amelynek a néphit szerint gonoszűző jellege van. A legé­nyek, ha alkalmas fa nem akadt, elmentek érte a harma­dik határba is. Feldíszítették a lányoktól kapott színes sza­lagokkal. kendőkkel, papírdi- szekkel. Felállítás után hajna­lig őrizték a lányos ház előtt, hogy el ne lopják. Reggel, mikor a lányok is felserken­tek. gyönyörködtek a fában és nézték, hogy melyik ház előtt áll a legmagasabb. A májusfaállítás tehát nem­csak kollektív tavaszünnep, hanem szerelmi szimbólum is. A legény ezzej tett vallomást, s ha viszonzásra talált, a fa „kitáncolásakor” a lány neki ajándékozta a fára kötött ken­dőket. Hosszan lehetne még sorolni az e nappal kapcsola­tos szokásokat, de meg kell je­gyeznünk, hogy a pogány ta­vaszünnepre való emlékezés miatt sem az egyházi, sem a világi hatalmak nem nézték jó szemmel az ünnep megtar­tását és számos tiltó rendelke­zést hoztak ellene. Különösen akkor kezdték üldözni e nap hagyományos módon való megünneplését, amikor a nem­zetközi munkásmozgalom 1889. ben a világ munkásainak ün­nepévé nyilvánította. Május 1. munkásünnep így lett a legszebb tavaszi ünnep, melynek hagyományai évezredekre visszanyúlnak, a munkásság világünnepe. For­mai megnyilvánulásai: májfa, zöld ág. mulatság, tánc. majá­lis. megmaradtak, de az ün­nep lényege forradalmi tarta­lommal telítődött. A II. Intemacionálé alakuló kongresszusa 1889-ben Lavigne, francia küldött javaslatára, ki­mondta, hogy a munkások minden országban és minden városban egyidejűleg, egy meg­határozott napon követeljék a 8 órás munkanap bevezetését Május 1. napját jelölték meg erre, mely napnak már voltak előzményei a munkásmozga­lomban is. 1531. május 1-én volt az első európai munkás- tüntetés az olasz Lucca város­ban; s utaltak az 1886-os chi­cagói véres események emlé­kére is. A II. Intemacionálé felhívása nyomán már 1890- ben a munkások százezrei vet­tek részt a május 1-i felvonu­lásokon. tüntetéseken. Később egyes országokban május első vasárnapjára tették át a mun­kásünnepet Az USA-ban és Kanadában 1894-től szeptem­ber első vasárnapja a mun­kásünnep. (Az európai mun­kásmozgalomban hosszú időn át folyt a harc a forradalmi és a megalkuvó erők között a munkásszolidaritás napjának az eredetileg meghatározott napon való, harccal, általános sztrájkkal összekapcsolt meg­ünnepléséért Az I. világhábo­rút követően a munkásosztály több kapitalista országban ki­harcolta az V. 1-i munkaszü- netet. 1945-től a legtöbb or­szágban munkaszüneti nap. A nemzetközi munkásmozgalom ünnepének legfőbb tartalma és Apróhird GARÁZSBAN tartott Skoda Octavia Super jő állapotban el­adó. Szék-'-zárd, Kölcsey ltp. 1. VI. emelet 617. ________________(68«) M AZA. Kossuth u. 19. ház. gaz- dasági épületekkel. 1 kh szántó­val etpdó_____________ 164?) A s zekszárdi kórház felvétel­re keres anyag- és leltírellen- őrt, segédápolónöket, gépírönőt, segédápolót (elmeosztályra), be­tanított munkást (központi steri­lizálóba), takarítónőket, tálalóst, lakatost vagy vízvezeték-szerelőt vízlágyító-kezelői munkára és se­gédmunkást. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi csoportjánál. ________________________________(661) P AKSON szoba-konyhás ház eladó. Érdeklődni: Paks, Lenin u. 12» alatt, (373) etések... EGYÉVES, fekete dog szuka és tízhónapos németjuhász kan ku­tya eladó. Both, Pári, Nagy u. 22.____________________________(566) A NYAKOCÁK, választási ma­lacok, süldők eladók. Ifjú Széki Lajos, Szekszárd-Szölőhogy 67. (674) BONYHADON, Kossuth u. 34. számú HÁZ, azonnal beköltözhe­tően eladó. (675) 1200-as, klsablakos VW gépko­csi eladö. Érdeklődni: Dombóvár, H. utca 66. szám. (676) DOMBÓVÁR, Kossuth L. utca 5. szám alatti ház eladó. Érdek­lődni délután. («77) I I unkásszokások történetéből jelszava napjainkban a béke védelme. A szocialista orszá­gokban állami ünnep és az egész dolgozó társadalom nagy-; szabású felvonulása a világbé­ke és a szocializmus ügye melJ lett Hazánkban első ízben 1890- ben ünnepelte a főváros és több vidéki város munkássága e napot. Budapesten a Város­ligetben volt a nagygyűlés, amelyen 60 000 munkás vett részt. Az agrárproletariátus 1891-ben kapcsolódott be a munkásünnep megtartásába. (Orosházi véres május 1.) Oros. házán és Békéscsabán össze­csapásra került sor a tüntetők és a katonaság között. Hód­mezővásárhelyen 1893-ban Szántó Kovács János volt a nagygyűlés szónoka. Ebben az időben terjedtek el a május 1-évej kapcsolatos munkásda­lok is, amelyeket évtizedeken át énekeltek: Indulj munkás tüntetésre, Május hónap elsejére. Nemzetközi munkásünnep, Minden munkás ülje azt meg. Éljen a munkás szabadság, Éljen a munkás! A fővárosban csak 1899-ben engedélyezték a felvonulást első ízben. Az ünnep fő jel­szavai a 8 órás munkanap, a munkásvédelmi törvények, majd a századfordulón az ál­talános választójog követelése. i Ekkor már általánosan is­mertté váltak az e naphoz kapcsolódó dalok: Itt van újra május elseje, A levegő dallal van tele, Zengedezzük hát mi is dalunk, Mindnyájan testvérek vagyunkl Igen népszerű volt. s főként a Viharsarokban terjedt el az alábbi májusi munkásdal: Májusi reggel bíborpírja vonja körül az eget. Fodros szélű forradalmi vö rös zászló integet. S mintha mondni volna készen: Talpra, sorba emberekj Jogotokért, szabadságért egy világgal küzdjetek! s Hódmezővásárhelyen tött dal: Ä május í-i dalok között a legnépszerűbb volt a Csizma­dia Sándor szövegére énekelt, A kikelet hívogató szózatára, Felpattan a műhelybörtön ócska zára. Virágillat, enyhe szellő jár a réten, Csak a gyáva marad most meg börtönében. Tegyetek le fúrót, vésőt, kalapácsot, Élvezzük, bár egy napra a szabadságot. Nemsokára úgy is bőven lesz belőle, Meg ■ne ártson, szokjunk hozzá jóelőrel gyű.H J 1919. május 1-én a Tanács-’ köztársaság vörös fővárosának virág- és zászlódíszbe öltözött utcáin százezernyi felvonuló ünnepelte az első szabad má^ jus 1-ét, a proletár államot,1 6 széliében énekelték a régebbJ ről ismert májusi dalokat« j Piros zászlónk, vörös zászlónk lobogtatja a szellő, Jer alá ja, jer alája, te jogtalan szenvedő, Testvérünk vagy mért ne tartanál velünk? Ha munkás vagy, nem le hetsz te ellenünk. De űj dalok is születtek eb- Zoltán—Lányi Ernő ’ májusi ben az időben, melyek közül dala« igen népszerűvé lett Somlyó A vörös május rőtszínü sugáréi 1 Benyilal minden ajtón, ablakon! Elér a fénye elvtárs s szívedbe^ j Ha bárhol is lakói. Légy bányász, ki föld mé lyébe turkál. Vagy miként Jézus vala egykor, ács Nem hallod-e, nem hallod -e, Hogy dalol a sarokban a kalapács? Áz ellenforradalom Idősza­kában az MSZDP és a szak­szervezeték majálisokat és he­lyi szakmai ünnepségeket ren­deztek. központi ünnepélyt a hatóságok csak egyes években engedélyeztek. A kommunis­ták szervező munkája sok eset­ben harcos tüntetéssé tette ezekben az években a mun­kásünnepet. 1945 az első szabad május í. éve. Ekkor vált hazánkban is hivatalos munkaszüneti nap­pá. amikor az ország valaí mennyi városában, községébe!* felvonulásokon, népünnepélye^ ken vesz részt a lakosság minJ den rétege. Különös jelentőségük volt az 1957. május 1-i ünnepségek^ nék, amelyeken a dolgozó töJ megek immár a levert elleni forradalom fölötti politikai és eszmei győzelem jegyében hiJ tét tettek a szocializmust épú- tő népköztársaság és a forral dalmi munkás-paraszt kori mány mellett. i 36. Arra számítottak, hogy a terrorizmus hulláma átterjed Szicüla más területeire is; a legalább annyira handabandá- zó, mint amennyire aljas pa­lermói maffiások, banditák és ifjúfasiszták ugyanis bizony­talan ígéretet tettek. Valójá­ban csak Giulianó lőtt május elsején: Giulianó, a bandája, meg azok az ártatlanok, aki­ket 'belekevert a portellad tö­megmészárlásba. — A többi városka nem lőtt; megígérték neked, hogy lő­nek — kérték számon a csa­patkapitányok, Terranova, Mannino, Passatempo. Pisciot- ta hallgatott, pedig lelke mé­lyén ő volt a legkiábrándul- tabb. meg volt győződve, hogy Orozza Black meg a közvetve vagy közvetlenül cinkos „po­litikusok” — és előbb-utóbb a maffia is — sorsukra fogják hagyni a banditákat, elárul­ják, rendőrkézre adják, vagy halomra gyilkolják őket. • Közben a nyomozás nagyon zavaros körülmények közt folyt, a rendőrtisztek és tiszt­viselők vad torzsalkodása kö­zepette. És nem terjedt ki, nem Irányult a felbujtókra. Csak néhány környékbeli birtokost kérdeztek ki, de se a nagy maffiásokra, se a politikusok­ra. se a gengsztervilágból ide­csöppent sötét amerikás ügy­nökökre nem terjedt ki- Lucky Luciano, a híres kábítószer­csempész „boss” pár héttel a porteilai tömegmészárlás előtt érkezett Szicíliába. Azt, hogy gyakorlatilag Giulianó rendezte a vérfürdőt, a nyomozók tudták. De hát köztudott volt, hogy Giulianó kapcsolatban, áll a maffiave­zérekkel. Ebbe az irányba nem indult nyomozás. Crozza Black ha­talma, homályos eredetű be­folyása, a vezető politikusok megzsarolása eléggé megnehe­zítette a nyomozást. Crozza Black kompromittált bizonyos személyeket. Ezeknek végig támogatniok kellett a terveit, különben elvesztik hitelüket, jön a szégyen vagy valami még rosszabb. Május 22-én, amikor Giu- liano már úgy érezte, hogy magára hagyták, akkor érke­zett Moniteleprébe egy megle­hetősen rámenős amerikai új­ságíró; M. S. A szenzációva- dász toliforgatók közé tarto­zott, nem ismert kíméletet, ha egyszer témalehetőséget szi­matolt Ebben az időben sók civil Viselte az amerikai hadsereg egyenruháját, ez az újságírd meg éppenséggel tiszti ryhát viselt, azzal a rangjelzéssel! amelyet a háborúban kapott Könnyen tudott találkozni Giulianóval. Beszélgetésükről semmi pontosat nem lehet tudni. Hónapokkal később, egy Pa^ lermo közelében, Passo Riga-í nóban meggyilkolt maffiás za­kójának zsebében találtak egy levelet, amelyet Giulianó az amerikai újságírónak írt Ró­mába, a külföldi sajtóirodába.' A bandita segítséget, utasítá-; sokait, nehézfegyvereket kért. Tehát Giulianó a levelet a maffiára bízta, a maffia vi­szont nem továbbította. De hogyan és ki ölte meg a maf­fiást, aki ezt a dokumentumot vitte? Crozza Black működé­si területén belül történt a dolog. A levél különben sincs meg, nem szerepel semmilyen rendőrségi vagy bírósági ak­tában. Vannak viszont fotó­kópiák róla a napilapok ar­chívumaiban. (Folytatjuk) MOZI ÁPRILIS 30. BONYHAD: Az ezredeseket akarjuk. (Olasz film.) DOMBÓVÁR: Riport a kikötő­ben. (Bolgár film.) szekszArd, panorama: Hangverseny Bangladesért. (Ame­rikai film.) SZEKSZARD. NAGYVILÁG: A sirály éjszakája. (Japán film.) (16.) TAMÁSI: Szent Teréz és az ördögök. (Román film.) TOLNA: Mese Szaltén cárról. (Szovjet film.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents