Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-30 / 99. szám

H I Udvariasan, egymásra vigyázva közlekedjünk Az útjainkon a járművek száma egyre nő. egyre több ember válik autóssá, motoros­sá. Sajnos ezzel együtt a bal­esetek száma is nő. Pedig a balesetek számának növekedé­se nem törvényszerű, hogy kövesse a járműve^ számsze­rű növekedését. Az igaz. hogy ha a közutakon több a jármű, több baleseti helyzet is jöhet létre. Ha a balesetek okát vizsgál­juk, azt látjuk, hogy elsődle­ges a KRESZ szabályainak be nem tartása, majd az agresz- szív vezetés, igen sok esetben a gyakorlatlanságot is, mint okot találjuk egy-egy baleset létrejöttében. A KRESZ szabályait min­denkinek be kell tartani, a járművezetőnek és a gyalogos­nak is és egymással szemben udvariasnak, türelmesnek kell lenni. Az agresszív vezetés igen rossz módszer, mert az ilyen vezető minden más járműben és gyalogosban egyaránt el­lenfelet lát. A gyakorlatlanság zömmel kezdő vezetőknél áll fenn és főképpen olyanoknál, akik ei akarják tagadni, hogy ők kezdők. Pedig a T-betű ki­Kilométerpénz Ä közelmúltban íelent meg a munkaügyi miniszter ú.i rendelete a belföldi hivatalos kiküldetésre vitázó dolgozók saját gépjárművé­nek használatáról. Miben tér el az úi rendelet a régitől és miért vált időszerűvé az új intézkedés? — erre kaptunk választ a Mun­kaügyi Minisztériumban. — A személyi tulajdonú gépjár­műveket már 195.5. óta igénybe vehették a dolgozók belföldi ki­küldetésre. — mondták a mi­nisztériumban, — kilométerenként azonban csak 70—SO fillér térítést kaptak. 1972-ben. amikor az állami •gépkocsik számát jelentősen csök­kentették. a kilométerpénzt egy­ségesen felemelték 2 forintra és bevezették az átalányt is. ami azt jelentette, hogy á belterületen megtett utakra minden hónapban bizonyos összeget lehetett a dol­gozóknak fizetni. Megállapították. hogy minden vállalat és dolgozó élt a rendelet •adta lehetőségekkel az intézkedést azonban nem egységesen hajtották végre. Egyes, vállalatok túl** bő­kezűnek mutatkoztak, kevésbé in­dokolt kiküldetésekre is szó „nél­kül megadták a 2 forintos kiló­in éterpénzt. Több helyütt az áta­lány és az esetenkénti kilométer- pénz már-már f izetéskí égés zffcést jelentett. Más vállalatok viszont nem adták meg az engedélyt a dolgozóknak, vagy ha megadták, akkor 2 forint helyett csak egyet fizettek kilométerenként. Eljárá­sukat azzal indokolták, hogy az 1972-es rendelet értelmében a vál­lalatok nem léphették túl az 1971. évi kiküldetési költségeket. Az új rendelet megszüntette ezt az úgynevezett 1971. évi bázis- költségvetést”. A gazdasági veze­tők feladata annak megállapítása, hogy milyen összeget szánnak a dolgozók saját tulajdonú gépjár­művével történő kiküldetésekre. A kilométerpénz azonban szigorúan Áz autóklubból jelentjük V Májustól pénteken, szomba­ton és vasárnap járnak me­gyénkben Szekszárditól Bony- hádig. Tamásiig és Dunaköm. lödig a sárga angyalok. Ön is értékes jutalmat nyer­het, ha részt vesz a Magyar Autóklub 1+1 néven ismert tagtoborzó akciójában. A meg­mozduláshoz május 30-ig csat­lakozók a június 15-ig. a no­vember 30-ig jelentkezők a december 15-i sorsoláson vesz­nék részt. A sorszámozott nyomtatványokat az autóklu­bok megbízottaméi lehet át­venni. • Klubtagok részére egész nyá­ron át minden hónap első hét­főjén tartanak díjmentes ta­nácsadást délután kettő és hat óra között a szekszárdi Ge­menc Szálló mellett lévő ga­rázssornál. A szakemberek ugyanakkor a kisebb javítá­sokat is elvégzik. * v ötven autós jelentette be igényét a „Balesetmentes köz­lekedésért” plakett öt-, tíz- és tizenöt éves fokozatára Tolna megyénkben. A plakettek át- nyújtására május végén kerül fioh. csalc 2 forint lehet, illetve motor­kerékpárok esetében a hengerűr­tartalomnak: megfelelően 40—80 fillér. A rendelet szerint az átalány fizetésében részesíthetők körét kollektív szerződés, a munkaügyi szabályzat. vagy a munkarend rögzíti. Általában olyan munka- le örökről vn szó — például: kör­zeti orvos, belső ellenőr, szerviz- szolgálatban dolgozó anyagbeszer­ző. ügynök, szerelő stb. — ahol az illető dolgozó számára halaszt­hatatlanul fontos a gépjármű használata. Az átalány összegének felső határaként: belterületi hasz­nálat esetén 500 kilométer (1000 forint), járás vagy Budapest te­rületén 800 kilométer (1800 forint), megye, vagy annál na­gyobb terület esetén pedig havi 1500 kilométert (3000 forint) meg nem haladó utazás vehető figye­lembe. Az átalányon kívül termé­szetesen megilleti a dolgozót az esetenkénti kiküldetés alkalmával a 2 forintos kilométerpénz is. Az átalányról még azt iá tudni kell. ha a dolgozót betegség, ka­tonai szolgálat. vagy a gépjár­mű üzemképtelensége 30 napot meghaladóan akadályozza a gép­kocsi használatában. akkor az átalány összegét csökkentik. Az ú i rendelet persze csak akkor éri el cébát. ha végrehajtását mind a . vállalatok. mind .3 KPM Autó- felügyelete szigorúan ellenőrzi. PETHES SÁNDOR tétele előnyös, mert a többi vezető tudja, hogy ezzel szem­ben udvariasabbnak, türelme­sebbnek kell lenni. Útjainkon egyre többször találkozunk olyan gépjárművezetőkkel, és gyalogosokkal, akik megértik, és tudják, hogy egymásra vi­gyázni kell Az köztudott, hogy a gyorsabb jármű a lassúbb járművet megelőzi, ha arra a lehetősége megvan. Egy sze­mélygépkocsi utolér egy teher­gépkocsit. de kellő előrelátás miatt nem mer' előzni. Az elő­zéshez sokszor a tehergépkocsi vagy autóbusz vezetője segít­séget ad. mert ő előrébb van és magasabb helyzetből látja & forgalmat. Ilyenkor kézintés­sel. vagyis irányjelző jobbra való felvillantásával jelzi, hogy szabad az út. vagy azt jelzi, balra kitett irányjelző­vel, vagy kézfeltartással, hogy nem szabad az út. Olyan esetekkel is találkozunk, hogy balra nem tud a gépjármű elfordulni, a szembe jövő for­galom miatt. Ekkor egy gép­kocsi megáll, mögötte ezzel lezárja a forgalmat, és int a balra fordulónak, hogy szabad az út. Van aki helyet biztosít több soros közlekedésnél a be- sorolónak. Másik eset, hogy utat biztosít az alacsonyabb rendű útról a magasabbra ki­hajtónak. amikor a nagy for­galom miatt a kihajtás igen nehéz. Sokszor találkozunk még azzal, amikor egyik jár­mű vezetője a másiknak előnyt ad. és segíti annak biztonságos elhaladását. Az illető legyen gyalogos, vagy járművezető, a nemes cselekedetért köszönet jár neki... Udvariassággal, türelemmel, egymásnak segít­ségnyújtással elősegítjük a biztonságos közlekedést K. í. ítélt a megyei bíróság Csinosítást nem térít a Biztosító Figyelemre méltó indokolás­sal tett jogerősen pontot egy ügyre a napokban a Szekszárdi Megyei Bíróság polgári fel- lébbviteli tanácsa. Az ügyben első fokon a Szekszárdi Járás, bíróság dr. Gujás István ta­nácsa ítélkezett, N ^ G. I. simontornyai lakos Moszkvics—408 típusú személy­gépkocsijának 1972. június 17- én elölről nekiütközött egy közületi teherautó. G. X. vétlen volt a karambol bekövetkezé­sében, A Moszkvics siralmas látványt nyújtott; már első pillantásra szembeszökő volt. hogy kijavítása több tízezer forintba kerül. A Biztosító ezért felajánlotta, hogy úgy­nevezett egyösszegű * kártalaní­tást fizet. G. I. ezt nem fogad­ta el, hanem ragaszkodott az autó kijavításához. A véletlen úgy hozta, hogy éppen a Biz­tosító helyiségében találkozott — a tárgyalás izgatott légkö­rében — egy kisiparossal. A károsult tévesen értelmezte a Biztosító dolgozójának tájékoz­tatását. és úgy vélte, megbí­zással egyenértékű az a taná­csa. hogy azzal a kisiparos­sal javíttassa ki a kócsit. A javítás megtörtént; a számla végösszege több mint 60 000 forintra rúgott. A Biztosító el­lenőrizte a számlát, s mivel úgy találta, hogy a szükséges javítások ellenértéke csak a 40 000 forintot haladja meg, annyit fizetett. A különböze- tért perelte G. I. az Állami Biztosító Tolna megyei Igaz­gatóságát. A Szekszárdi Járásbírósága keresetet elutasította, és G. I. terhére 1272 forint perköltsé­get állapított meg. A járásbí­róság lényegileg azzal indokol­ta ítéletét, hogy a Biztosító csupán a tényleges kár megté­rítésére köteles, de nem tar­tozik kizárólag esztétikai vagy más okok miatt kicserélt al­katrészek: árának megtérítésé­vel. A megyei bíróság helyben hagyta a járásbíróság ítéletét, és további 660 forint perkölt­séget rótt a felperesre. A me- gyei bíróság az ítélet indoko­lásában részletesen kifejtette, hogy a Biztosítót a keletkezett kár megtérítésének kötelezett­sége. nem pedig a karambolos kocsi kijavításának költsége terheli; tehát kötelezettsége arra sem teljed ki, hogy va. lakinéi a javítást megrendel­tesse. A javítás kockázatát e szerint a felperes vállalta. A megyei bíróság úgy találta, hogy a jövőben célszerű lenne írásba foglalni, milyen össze­gű totálkártérítést ajánl fel a Biztosító; erre vonatkozóan ugyanis ebben a perben más­ként emlékezett a károsult és a biztosító intézet dolgozója. Többek számára lehet tanul­ságos, amire az alábbiakban utalt a megyei bíróság. Jele­sül arra. hogy nem lehetetlen; ha a károsult a beépített új alkatrészeket kiszereltetné, és értékesítené, azokért — talán — kedvezőbb árat érne él, mint a kijavított gépkocsiért. A Biz­tosító kötelezettségével kapcso. latban még arra hívta fel a figyelmet a megyei bíróság, hogy a karambol idején meg­volt alkatrészeknek úi. tehát jobb nlkatrészekre történő cse­reiéből származó értéknöveke­dés mindig a tulajdonost ter­heli. Érdekek metszopontja: a termelékenység Razónkbpn c. foglalkozta­tottság mértéke — a lakos­ságnak majd1 a fele aktív kereső — világviszonylatban a legmagasabbak közé tartozik. Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem viszont a nemzet­közi mezőny közepén biztosít csak helyet számukra. Az ellentmondás mindenekelőtt a munka termelékenysége vi­szonylagos elmaradottságával indokolható. Azaz gazdasági növekedésünk üteme ejvá- laszthátatlon a termelékeny­ség alakításától. SOKFÉLE TÉNYEZŐ A termelékenység színvo­nalára, növelésének forrásai­ra erőteljesen kihat a terme­lés szerkezete, nagysága, a termelési eljárások, eszközök korszerűsége, a gépi munka aránya, a munkaerő szak- képzettsége, a vezetés, a szervezés színvonala. S pusz­tán a legfőbb összetevőket említettük. Tavaly a népgazdaság egé­szében javult a társadalmi termelés hatékonysága, az iparban a termelésnövekedés 82 százaléka a termelékeny­ség emelkedéséből szárma­zott A föntebb említett té­nyezők mindegyikének része volt az eredményben. Ám aligha kell különösebben bi­zonygatni, hogy társadalom- politikai céljainkat csakis ak­kor érhetjük el, ha ez a fo­lyamat tovább tart, sőt, több tekintetben gyorsabb lesz. TERMELÉSNÖVELÉS, VÁLTOZATLAN LÉTSZÁMMAL Vannak ebben feladatai az iparirányításnak, a tervezés­nek éppúgy, mint a vállala­toknak, s vállalatokon belül természetesen mindenkinek. A vezetés dolga, hogy megte­remtse a növekedés feltételeit, a lehetőségek hasznosítása viszont már valamennyi dol­gozóval szemben követelmé­nyeket támaszt Mert a ter­melékenységet nemcsak kor­szerű gépek növelhetik. Ha­nem a kihasznált munkaidő, a technológiai fegyelem, az üzemben, műhelyben szoros tempót diktáló szervezettség szintén. A közös célokért közös erő­feszítések szükségesek. A munkaidőalap ugyanis a kö­vetkező években sem bővül lényegesen. Magyarul: a nö­vekvő termelés gyakorlatilag változatlan létszámú munka­erőre hárul. A kívánatos ter­melési többletet semmi más­sal nem teremthetjük elő, csakis a termelékenység fo­kozásával. A termelési több­let viszont elengedhetetlen az életszínvonal folyamatos emel­kedéséhez, a lakásépítéshez, az oktatás korszerűsítéséhez éppúgy, mint a pénzbeni jö­vedelmek gyarapításához. SOKATMONDÓ SZAMOK Lássunk néhány adatot, melyek eredményeket és te­endőket világítanak meg.’ A termelékenység-emelkedés lé-* nyeges mércéje az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés növekedése. Ez tavaly 5,8 szá­zalékra rúgott. Gyors volt ott, ahol maga a termelés is di­namikusan bővült. így pél­dául a vegyiparban, ahol a termelés 10, az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés 8 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1972-ben. A közlekedési esz­közök gyártásában a 14 szá­zalékos termelési többletet úgy állították elő, hogy a foglalkoztatottak száma csök­kenti Biztató tények? Igen. Te­gyük hozzá: a központi fej­lesztési programok által érin­tett iparterületeken lehetünk elsősorban tanúi ilyeneknek. A már említetteken túl pél­dául a textilruházati iparban, ahol nagy arányú rekonstruk­ció valósul meg. Ám sorakoz­tathatunk másféle adatokat is. Egyebek között azt, hogy a legutolsó, 1972-ben meg­ejtett felmérés szerint a szocialista iparban minden száz munkás közül csak 27 lá­tott el teljesen gépesített te­vékenységet, 49 viszont egy­általán nem gépesített mun­kát végzett. A GÉP NEM MINDEN Kézenfekvőnek tűnik a kö­vetkeztetés: minél több gépet a termeléshez, s akkor majd ugrásszerűen javul a terme­lékenység. Kétségtelenül nagy lehetőségek rejlenek az élő­munka gépekkel történő he­lyettesítésében — ahogy a műszaki fejlesztésben, a nem­zetközi munkamegosztás ered­ményeinek hasznosításában szintén —, de legalább ek­kora szükség van a munka­idő és az állóeszközök jobb kihasználására, azaz a már meglévő források szervezet­tebb kamatoztatására. Elgondolkoztató, hogy ugyanolyan értékű beruházás még azonos iparágon belül is erősen eltérő termelékenység­növekedéssel jár, s fokozot­tan igaz ez iparágakat össze­vetve. Azaz nem minden a gép, a beruházás. Nem árt a közfigyelem reflektorfényét ar­ra terelni, mi történik a be­ruházás után; mert olykor a régi üzem termelékenyebb volt az újnál... Vannak tehát rövid'távon "megtehető lépé­sek, s hosszabb időszakra terjedő feladatok a termelé­kenység növelésében. A gyártmányszerkezet gazdasá­gosabb kialakítása — ami erőteljesen közrejátszik a ter­melékenység színvonalában — nem oldható meg néhány hónap alatt Ám a gépek ésszerűbb alkalmazása, a nagy termelékenységű beren­dezések két- vagy három­műszakos üzemeltetése, a za­vartalan szerszámellátás, hogy csak hármat említsünk a lehetséges példák közül, nem kíván esztendőket! KEZDET A TERVEZÉSNÉL Tartós, s a jelenleginél gyorsabb növekedésre van szükség a termelékenységben, mint az életszínvonal emel­kedésének forrására. Az erő­feszítések nagyon is kifizetőd­nek. Bizonyítsuk ezt egyetlen példával. A közlekedési esz­közök gyártásában az egy foglalkoztatottra jutó társa­dalmi tiszta jövedelem ma több, mint a másfélszerese az 1968. évinek! Ennek legfőbb forrása a gyártmányszerkezet átalakulása, s a termelékeny­ség növekedése volt. Meglelhetek másutt is ha­sonló forrósok? Természete­sen. Ám ehhez az szükséges, hogy már a tervezés idősza­kában, a vállalati középtávú terv formálásakor kutassák, mit lehet tenni a termelé­kenység növelése érdekében, s nem egyik vagy másik, ha­nem valamennyi területen, eszközzel. A feladat ugyanis összetett, a megoldás útja hasonlóképpen. Idén január­februárban az egy foglalkoz­tatottra jutó ipari termelés 5,5 százalékkal emelkedett: a lendület tart. S hogy rit­musa fokozódjék, erejéből hosszú távra is fussa, azt az állandó „edzés", tények és teendők összevetése, elemzé­se, a célratörő cselekvés biz­tosíthatja. MÉSZÁROS OTTÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents