Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

i V * . ----------------------———— ' n- F ORRÓ ÜDVÖZLET A KONGRESSZUS!, FELSZABADULÁSI MUNKAVERSENY KEZDEMÉNYEZŐINEK ÉS RÉSZTVEVŐINEK! (Folytatás a 2. oldalról) vétségre és egyre sokoldalúbb együttműködésre, továbbá a szocialista gazdasági integrá­ciót megvalósító Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsára, s a védelmi erőinek egyesíté­sét szolgáló Varsói Szerződésre épül. Ezekre a biztos alapokra tá­maszkodva kapcsolódik-kötő­dik külpolitikánk a kapitalis­ta országok és a fejlődő világ minden haladó, antiimperialis- ta erejéhez és segíti elő a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését európai és világmére­tekben egyaránt. A szocialista közösség országai egységének, együttműködésének megszilár­dításában és elmélyítésében, a szocialista közösség hatalmas erejének még hatékonyabb ér­vényesítésében nagy jelentősé­ge van a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé múlt heti ülésének. A tanács­kozás hozzájárult ahhoz, hogy a szocialista közösség államai eddigi politikájuknak megfele­lően újabb lépéseket tegyenek nemzetközi tevékenységük fo­lyamatos, sokoldalú koordiná­lására, amely biztosítja egysé­ges fellépésünket a nemzetközi enyhülés folyamatainak elmé­lyítéséért, visszafordíthatatlan­ná tételéért vívott közös harc­ban. Kállai Gyula a továbbiakban hangoztatta: A nemzetközi helyzetről, nemzetközi tevé­kenységünkről szólva nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a rendkívül jelentős akti­vitást. amelyet társadalmi szerveink és mozgalmaink folytatnak. A töxnegszerveze- tek és tömegmozgalmak érté­kesen járulnak hozzá a nem­zetközi életben való jelenlé­tünk, részvételünk gazdagítá­sához. Széles István, a dunaföldvári községi pártbizottság titkára a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhez Interpellált kiegészítő földrendezés tárgyá­ban. Tolna megyében, Szek- szárd város, Dunaföldvár és Paks határában a mezőgazda­ság szocialista átszervezése so­rán nem kerültek közös mű­velésbe a zöldség-, gyülmölcs- termő és a hagyományos mű­velésű szőlődűlők, szórvány­kertek. Az átszervezés óta el­telt 14 évben a tagság egy ré­sze lemondott a használati jog­ról, a kívülállók közül is so­kan otthagyták a földparcel­lákat, a szövetkezeti tagok örököséi kökül sokan fterh kö­töttek haszonbérleti szerződést a szövetkezetekkel. Felaján­lották a szabadon maradt föld- parcellákat a szövetkezetek­nek, amelyek azonban rendre visszautasították ezeket. Növel­te a parlagon maradt területe­ket az 1967-es szövetkezeti és földtulajdontól, földhasználat továbbfejlesztéséről szóló tőr­gazdaság szakmai és tömeg­szervezeti vezetősége gondos­kodik arról, hogy a dolgozók versenyét rendszeresen érté­keljék. a vállalások teljesíté­sében élenjárókat népszerűsít, sók. A napirendi vitában fel­szólalt Darvas! István buda­pesti, dr- Antalffy György Csongrád megyei, dr. Bartha Tibor Hajdú megyei képvise­lő, majd Púja Frigyes vála­szolt az elhangzottakra. A külpolitikai napirend után interpellációkra került sor. Tolna megyéből két képviselő nyújtott be interpellációt vény végrehajtása. Ennek kap­csán a szövetkezetek felbontot­ták a haszonbérleti szerződé­seket a kívülállókkal, s mi­után a parcellákat nagyüzemi- lég nem tudják művelni, újabb területek maradtak szabadon. A képviselő javasolta, hogy kiegészítő földrendezéssel táb- lásítsák a zártkerteken kívül eső területeket, és azokat a szövetkezetek vegyék nagyüze­mi művelésbe. Dr. Dimény Imre, mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter válaszában kiemelte: a minisztérium ezért több lehe­tőséget biztosított a földtulaj­don és földhasználat rendezé­sére. így például az 1967. évi IV. törvény alapján zárt kertet lehet kijelölni ott, ahol a te­rületi adottságok vagy a föl­dek tulajdoni és használati viszonyai ezt szükségessé te­szik. E'lehetőség alapján Szek- szárdon 1269 hektár zárt kert kijelölésével a nagyüzemeknek a szétszórt földek használatá­val és megművelésével kapcso­latos problémája lényegében megoldott, A szétszórt földek összevonásának másik módja a közös megegyezésen alapuló földcsere; a szövetkezetek nagy számban élnek is ezzel a lehe­tőséggel. A harmadik mód a kiegészítő földrendezés. Erre azonban a mai jogszabályi rendelkezések szerint csak a szövetkezetek és állami gazda­ságok kérelme alapján egysze­ri alkalommal akkor kerülhet sor, ha annak politikai és jog­szabályban előírt feltételei fennállnak. Sem Paksról, sem Dunaföldvárról eddig nem nyújtottak be kérelmet a ki­egészítő földrendezésről a gaz­dálkodó nagyüzemek az illeté­kes szervekhez. A miniszter bejelentette: uta­sította a Tolna megyei Föld­hivatal vezetőjét annak vizs­gálatára, hogy Pakson és Du- naföldváron megvannak-e a politikai és jogszabályi felté­telei a kiegészítő földrendezés­nek, továbbá, hogy van-e aka­dálya annak, hogy ezt az érin­tett nagyüzemek kérjék. Fo­lyamatban levő vizsgálat az is, hogy Dunaföldváron van-e le­hetőség zártkert kijelölésére. Valószínű azonban, hogy a vizsgálatok és a megtehető in­tézkedések nem hoznak teljes megoldást. Tekintettel arra, hogy az országban nem egye­düli az ilyen jelenség, szüksé­gesnek mutatkozik e kérdés további J?eható vizsgálata — mondotta a miniszter. Mivel politikailag és gazdaságilag jelentős kérdésről van szó, a megoldás több időt vesz igény­be, erre előreláthatólag csak a n ál ást., s jobb munkaszerve­zéssel növelik a gépek kihasz­nálását. A Petőfi és Lenin szarvas- marha szocialista brigádok tagjai vállalták többek között, hogy növelik az egy tehénre eső tejmennyiséget, s csökken­tik a tej önköltségét. Vállalá­sokat tettek még a gépműhely, ben dolgozó Béke szocialista brigád, a Dózsa György sertés­hizlaló, valamint az Egyetér­tés sertéstenyésztő szocialista brigádok tagjai is. beilleszkedő tisztítási eljárást dolgoznak ki. A mechanikai osztály dolgozói vállalták, a nyolc lengőhengeres bőrmeg­munkáló géphez olyan védő­berendezéseket szerkesztenek, melyek a jelenleginél nagyobb biztonságot nyújtónak. Hersits Ferenc, a kereskedelmi osztály dolgozói nevében vállalta, hogy félmillió forinttal több bőrhulladék eladásához szerez­nek piacot Reisz Tamás a bőr­kikészítő nevében tett ígére­tet. hogy szocialista címért küzdő ifjúsági brigádot alaki, tanak. melynek első vállalása: selejtes munkadarabot nem ad­nak ki a kezük közül A gyár valamennyi fiatalja nevében szólalt fei Sitkéi Ferenc, a vál­lalati pártbizottság ifjúsági fe­lelőse. Felajánlásuk központjá­ban a közeljövőben beinduló jelentős fejlesztéshez adandó segítség állt. Elmondta, hogy a fiatalok védnökséget vállal­nak az érkező új gépek üzem- be állítása érdekében, erre a célra ifjúsági kommunista mű­szakokat szerveznek. A vállalások jelentős része a termelés növelésére irányult. Ezek lehétővé teszik, hogy a meglévő berendezésekkel a ta­valyi 23 százalék helyett ez idén az össztermék 36—40 szá­zalékát a korszerű bőrök te­szik- ki. következő években kerül hej sor. A miniszter válaszát a7 in­terpelláló képviselő és az on« szággyűlés elfogadta. Fülöp László, a bátai No­vember 7. Tsz elnöke is DiJ meny Imréhez interpellált a folyók hullámterének haszná­lata tárgyában. Az érvényes rendeletek alapján a folyópar­ti sávokon például értékes éré dőrészeket ki kellene irtani,' Az elmúlt években azonban folyóinkat szabályozták, erős jégtörő flottánk van a jégel­vonás megkönnyítésére, s ár­védelmi töltéseinket is sok te-; kintetben megerősítettük. Mi­lyen lehetőség van a jelenleg érvényben lévő rendelet módoj sítására, a parti sáv leszűkíté­sére, a szántóföldi növények termelési tilalmának feloldásá­ra. a ritka térállású erdők te­lepítésének engedélyezésére, a meglévő fák megmentésére, illetve a tulajdoni és hasz­nálati jogviszony rendezésére? •i— hangzott a kérdés. Dr. Dimény Imre válaszában utalt az 1964; évi IV. törvény rendelkezésére. - amely szerint a folyómeder megközelítése és a mederrel kapcsolatos szak­feladatok ellátása érdekében a parti sáv a Duna mindkét ol­dalán legfeljebb 10—10 méter lehet. A sávon belül nem sza­bad fát pltetni, az ottlévő fá­kat. bokrokat és a meder használatát akadályozó vagy annak épségét veszélyeztető növényzetet el kelj távolítani. E sáv fenntartására a jövő­ben is feltétlenül szükség van. E törvény alapján a végrehaj­tási rendelet arról is intézke- " óik, hogy az árvíz- és a jég szabad levonulásának elősegí­tése. valamint a mezőgazdasá­gi termelés biztonságának fo­kozása érdekében a folyók, hul­lámterének a parti sávhoz csatlakozó részén szabad sávot kéül kijelölni. Erről a terület­ről a meglévő erdőket, fákat és bokrokat legkésőbb 1974. végéig el kelj távolítani és nein szabad új erdőt, gyümöl­csöst telepíteni. Az ilyen tér­ségekben csak gyeDgazdálko- dást. valamint egyes esetekben szántóföldi művelést lehet folytatni. A szabadon tartan­dó sáv meghatározása különö­sen nagy figyelmet és körül­tekintést igényelt a Duna Bu­dapesttől a déli országhatá­rig terjedő szakaszán. Ugyanis a jeges árvíz veszélye itt a legnagyobb. Mivé; időközben a jeges árvíz elleni védekezés műszaki-technikai feltételei so­kat fejlődtek, az erre a Duna- szakaszra készített előzetes terveket az illetékes szervek felülvizsgálták. Ennek során figyelembe vették az erdésze­ti, vadgazdálkodási, természet- védelmi és a környezetvédelmi igényeket. Ennek alapján le­hetőség nyílt arra. hogv a ke. vésbé veszélyeztetett folyósza­kaszokon csak minimális mér­tékben távolítsák el az erdő­ket. fákat. Jelentősen csök­kentette a szabadon tartandó Sáv területét a felülvizsgálat, így Tolna megyében nem több száz. hanem körülbelül 55 hektár erdőterületet érint, amelyek egy része a dunai szi­geteken fekszik. Ennek ellenére a miniszter indokoltnak tartja annak meg. vizsgálását, hogy az árvádéitól érdekek sérelme nélkü1 t~vább csökkenthető-e a szabad sáv mérete, illetve a földek hnsz. nosításával kapcsolatban mi­lyen további engedmények fe- hetők. A vizsgálatot a MÉM és az Országos Vruizvi Hiva­tal 1974. június 30-ig elvégzi. A választ a képviselő és az országgyűlés elfogadta. Az interpellációk után az orstóBgvű1és tavaszi ülésszaka befejezte munkáját. ^ ' ' "• • ' Újabb üzemek csatlakoznak a kongresszusi versenyhez (Folytatás az L oldalról) megjelölték, hogy egy-egy bri­gádnak, munkacsapatnak mi a verseny első szakaszában a tennivalója és miként kell a másik szakaszra készülni. A Hét és fél millió forinttal nagyobb árbevétel A megye ipari szövetkezetei közül a Szekszárdi Szabó Szö­vetkezet dolgozói tartották meg ■ tegnap csatlakozó nagy­gyűlésüket a Garay Szálló nagytermében. Itt ünnepelték meg azt is, hogy a szövetke­zet elmúlt évi jó munkája eredményeként elnyerte a könnyűipari miniszter és az OKISZ elnöksége által adomá­nyozott Kiváló Ipari Szövet­kezet címet. A kibővített kül­döttközgyűlésen Telek István, a szövetkezet párttitkára az 1300 dolgozó nevében felaján­lást tett az MSZMP XI. kong­resszusa és hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója tisz­teletére. Elmondta, hogy az egyes brigádok és munkacso­portok felajánlásait összegezve a szövetkezet 130 helyett, majd­nem 132,5 millió forintos ár­bevételi tervet teljesíthet. Ezen belül igen jelentős a bel. Korszerű munkaszervezés, nagyobb takarékosság Szerdán nagygyűlésen jelen­tették be a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezet dolgozói, hogy a XI. pártkongresszus, valamint hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója tisz­teletére milyen felajánlásokkal csatlakoznak a kongresszusi munkaversenyhez. Lakos Jó* zsef, a szövetkezet elnöke a vezetőség és a tagság nevében vállalta, hogy korszerű mua* szerben termesztett kukorica hozamát hektáronként 2,6 má­zsával növelik, a kukorica előállításához szükséges élő munkát tovább csökkentik. A növénytermesztők elhatározták, hogy megkétszerezik a cukor­répa-értékesítést, s hogy a község lakosságának zöldség­es gyümölcsellátását maradék­talanul biztosítják. A trakoros- brigád dolgozói vállalták, hogy csökkentik a javítási állásidőt, az anyag- és alkatrész-felhasz­kereskedelem számára készí­tett termékeik mennyiségének növekedése. Százalékban kife­jezve ez több mint 12 száza­lékkal múlja felül a tervezet­tet. A lakossági szolgáltatást a tervhez viszonyítva négy­százezer forinttal kívánják emelni, amelyet a választék bővítésével, a kiszolgálás kul­turáltságának növelésével, a vállalási határidők csökkenté­sével érnek éL A párttitkárt követően többen felszólaltak, Nyúl Györgyné. a szekszárdi III. számú „kismama-szalag” nevében mondta, hogy elha­tározták. a brigád minden tag. ja vállalja több reszort beta­nulását. hogy ezzel is biztosít­sák az esetleges hiányzás el­lenére is a munka folyamatos­ságát. Murei István, a Gagarin szocialista brigád nevében vál­lalta. hogy a termelési progra­mot 105 százalékra teljesítik. kaszervezéssel, a belső tarta­lékok jobb kihasználásával, a munkaintenzitás fokozásával, takarékossági intézkedések be. vezetésével tovább növelik gazdálkodási eredményüket, csökkentik a termelési költsé­geket, termelésszerkezetüket a népgazdaság igényeinek szol­gálatába állítják. A növénytermesztés dolgozói, felajánlották, hogy a zárt rend­Védnökség az új üzem felszerelésére A széksorok mind megtel­tek, s mögötte is több mint százan álltak tegnap reggel, a Simontornyai Bőrgyár éttermé­ben rendezett nagygyűlésen. A munkások azért jöttek el a munkapadok mellől, hogy a SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ KB felhívására hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója és az MSZMP XI. kongresz. szusa tiszteletére munkafel­ajánlásokat tegyenek. A munkásokat a gyár igaz­gatója köszöntötte, s elmond­ta azokat a szempontokat, melyek figyelembevételével versenyfelajánlásaikkal előse­gíthetik a gyár kollektívája előtt álló nasv feladatok sike­res végrehajtását. Az igazgató rövid bevezető, je után a munkásoké volt a szó. Egvmás után tettek fel­ajánlásokat. Gyenei György, műszaki főosztályvezető mun­katársai nevében vállalta, hogv az energiatelepet saj^t erőből, a meglévő gépek felújításával olyan állapotba hozzák hogy a jelenlegi százezer k’lowatt helyett, ennek kétszeresét ál­líthassák elő. Vállalta, hogv a szennyvíztisztító téleoen a meg­lévő műtárgyak felhasználásé val. illetve csak minimális át alakításával világszínvonalba Tolna megyei képviselők interpellációj a

Next

/
Thumbnails
Contents