Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

ÉLJEN A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS, A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK ÖSSZEFOGÁSA! (Folytatás az 1. oldalról) közép-európai haderők csök­kentésére vonatkozó bécsi tár­gyalások remélt eredményei lehetőséget teremtenének á ^fegyverkezési verseny lénye­ges mérséklésére. Ha a biz­tonsági értekezlet harmadik szakasza elfogadja a kidolgo­zás alatt álló dokumentumo­kat, ez fontos lépés lesfc az európai biztonsági rendszer létrehozása útján. Az európai helyzet javulásában nagy fontossága van az úgynevezett német kér­dés megoldásának. A Szovjet­unió, a Lengyel Népköztársa­ság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság kétoldalú szerződésed. a Nyu- gat-Berlinre vonatkozó négy­oldalú megállapodás, valamint 'az európai szocialista országok *— köztük a Bolgár Népköztár­saság és a Magyar Népköztár­saság — és a Német Szövet­ségi Köztársaság kapcsolatai­nak rendezése pontot tett Európa legvitatottabb kérdés­komplexuma után. A szocia­lista országok e rendezés alap­ján széles körű együttműködés kiépítésére törekszenek a Né­met Szövetségi Köztársaság­gal. s üdvözlik, hogy a Brandt-kormányban is meg­van a készség erre. A szocia­lista országok és a Német Szövetségi Köztársaság kap­csolatainak fejlődése előtt biztató perspektíva áll. Nyú- eat-Németországban azonban még befolyásos erők vannak, amelyek nem tudnak szaba­dulni egyes túlhaladott kon­cepcióktól. Különböző módon kétségbe akarják vonni a Né­met Demokratikus Köztársa­ság szuverén államiságát, megsértik a Nyugat-Berlihte vonatkozó négyoldalú megál­lapodást, holott a bonni kor­mány maga is elismeri, hogy e város nem tartozik a Né­met Szövetségi Köztársaság­hoz és nem onnan irányítják. A Német Szövetségi Köztársa­ság vezetői segítenék a béke és az államok együttműködé­sének ügyét, hn megakadá­lyoznák ezeket a manővere­ket. Minél előbb szabadul meg a nyugatnémet közélet a múlt kísértésétől, annál jobb lesz Európa békéjének és bizton­ságának. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet amelynek a7_ összehívásában a szocialista országok kezdemé­nyező szerepet játszottak *— eredményesen zárult első sza­kasza után már több mint fél éve tart Genfben a második szakasz. Á résztvevők szöve- gezik azokat az okmányokat, amelyeket az értekezlet har­madik szakaszán terjesztenek elő. A tárgyalások elhúzódá­sának fő oka, hogy a nyugati országok képviselői időt rabló mesterkedésekkel elvi enged­ményekre akarták kénysze­ríteni a szocialista országokat. A Magyar Népköztársaság kormánya mindig szívügyének tekintette az európai biztonsá­gi értekezletet és sikere érde­kében széles körű aktivitást fejtett ki. Küldöttségünk Géni­ben hasznosan tevékenykedik, amit a bizottságokban és al­bizottságokban beterjesztett nagy számú magyar javaslat is tanúsít. Ezt a munkát tovább folytatjuk. A szocialista országok azt szeretnék, ha a politikai jel­legű enyhülést katonai enyhü­lés egészítené ki. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének április 17—13-án tartott ülése megerősítette 1972. januárjában ezzel kapcsolato­san kialakított álláspontját A közép-európai haderőcsökken­téssel foglalkozó tárgyalások sikere lényeges hozzájárulás lehetne az enyhülés ügyéhez. Haderőesökkentési tanácskozás Mint ismeretes, a haderő- csökkentés ügyében 1973. ja­nuár 31-én kezdődtek meg a puhatolózó megbeszélések. Csaknem fél év telt el az ér­demi tárgyalások megkezdése óta, s nagyjából kirajzolódtak a felek elképzelései is. A szocialista országok 1973. novemberében átfogó, konkrét javaslatot terjesztettek a bécsi értekezlet elé, amely megfelelő alakul szolgálhatna egy köl­csönösen elfogadható megálla­podás kidolgozására. A NATO- országoknak ugyancsak az ősz­szel tett javaslata nem ad ér­demi választ a szocialista ter­vezet pontjaira, nélkülözi a realitásokat és nem fogadha­tó el á megállapodás alapjául. Figyelmük csupán egyes, az Észak-atlanti Szövetség szem­pontjából különösen fontosnak ítélt problémákra összpontosul. A közép-európai térség törté­nelmileg kialakult katonai erő­viszonyainak reálig mérlegelé­se helyett néhány önkényesen kiragadott részproblémát állí­tanak előtérbe. Olyan csökken­tési koncepció megvitatását kívánják, amely a szocialista országok számára elfogadha­tatlan. A Magyar Népköztársaság álláspontja a közép-európai haderőcsökkentés kérdésében változatlan. Támogatjuk a Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság közösen benyújtott javas­latát. Ezen túlmenően mi tel­jes jogú részvevőként hazánk biztonságának érdekeitől ve­zettetve csak akkor kapcsoló­dunk be a tárgyalásokba, ha Olaszország ugyanezt teszi. Púja Frigyes külügyminisz­ter ezután foglalkozott az indo­kínai és a közel-keleti helyzet­tel. A többi közt megállapí­totta: A dél-vietnami helyzet rom­lása rányomja a bélyegét a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság tevékenységé­re is. A bizottság a magyar és a lengyel tagozat erőfeszí­tései ellenére sem tud még maradéktalanul eleget tenni feladatainak. Az elmúlt időszakban a sai- goni hatóságok régalomhadjá- ratot indítottak a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság szocialista tagozata ellen. Cél­juk a bizottság megosztása, és ezzel tevékenységének teljes megbénítása. A magyar tagozat — átérez­ve a vállalt küldetéssel járó felelősséget — továbbra is kö­vetkezetesen és határozottan eíkraszáll a párizsi megállapo­dás és azon belül a nemzetkö­zi ellenőrző és felügyelő bi­zottság tevékenységére vonat­kozó előírások pontos értel­mezéséért, lelkiismeretes tisz­teletben tartásáért és végre­hajtásának elősegítéséért. Tö­rekvésünk valóraváltásában igényeljük minden tagozat konstruktív együttműködését. Az egyiptomi és az izraeli csapatok szétválasztásáról kö­tött megállapodásnak mint el­ső, előzetes lépésnek megvan a maga jelentősége- De azt feltétlenül további lépéseknek kell követniük, amelyek lehe­tővé teszik a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-í és I97Í. október 22-1 határozatá­nak teljes és maradéktalan végrehajtását. Az átfogó ren­dezést makacsul ellenző izraeli magatartás következtében a Szíriái—izraeli frontvonalon még nem kerülhetett sor a csapatok szétválasztására, sőt kiújultak az ellenségeskedé­A Szovjetunió és n szocialis­ta közösség más országai szor­galmazzák a genfi békekonfe­rencia második szakaszának megkezdését valamennyi érin­tett fél, köztük a palesztmai felszabadító mozgalom képvise­lőinek részvételével. Csak így látszik biztosítottnak, hogy a rendezés nem áll meg rész- megoldásoknál. A Magyar Népköztársaság változatlanul támogatja az arab országok igaz ügyét és kész az együttműködésre az igazságos, tartós béke létreho­zásának előmozdításában. A külügyminiszter a továb­biakban a latin-amerikai né­pek haladó mozgalmaival fog­lalkozott. majd így folytatta beszédét: A Magyar Népköztársaság külpolitikája a szocialista kö­zösség nemzetközi tevékenysé­gének szerves része, s ez egy­ben eredményességének leg­fontosabb biztosítéka. Pár­tunk és kormányunk irány- mutatásának megfelelően kül­politikánk fő feladata szociális, ta vívmányaink megvédelme- zésébez és a szocialista tár­sadalom építéséhez szükséges kedvező nemzetközi feltételek biztosítása. Nemzetközi tevé­kenységünkben ez a feladat elválaszthatatlanul összefonó­dik azzal a munkával, amelyet a szocialista országok egysé­géért, szoros együttműködésé­ért folytatunk, az antiimpe- rialista és a nemzeti felszaba­dító mozgalom iránti szolida. ritással, valamint a békés egymás mellett élés politikájá­nak teljes sikeréért folyó küz­delemmel. Törekvéseink a nemzetközi színtéren egybees­nek a tőkés országok dolgo­zóinak, haladó erőinek érde­keivel is. Alapvető külpolitikai törekvésünk, hogy minél hatékonyabban hozzájáruljunk a szocialista közösség összehangolt külpoli­tikai irányvonalának kidolgo­zásához és valóra váltásához. A tapasztalatok azt mutat­ják. hogy az enyhülési folya­mat egyenesen megköveteli a szocialista országok nemzetkö­zi együttműködésének tökéle­tesítését. rendszeresebbé téte­lét, intézményesítését. A je­lenlegi helyzetben fokozódik a hatékonyabb politikai koordi­nációt célzó szervezett együtt­működés igénye. A Magyar Népköztársasága többi szocialista országgal a legszorosabb együttműködésre törekszik. Ez külpolitikai te­vékenységünk legfontosabb irá­nya. Külpolitikánkban kiemelke. dő szerepet töltenek be a ma­gyar—szovjet kapcsolatok. Vi­szonyunkban példamutatóan testesül meg a szocialista in­ternacionalizmus elve. Kétol­dalú kapcsolataink minden vonatkozásban kedvezően fej­lődnek. testvéri együttműködé­sünk nroblémamentes. További gyümölcsöző fejlesztéséhez minden feltétel adott. A Szov­jetunió külpolitikája számunk­ra iránytű; változatlanul arra törekszünk, hogy nemzetközi tevékenységünket szorosan ösz- szehangoliuk a Szovjetunió te­vékenységével. Kötelességünk­nek tartjuk, hogy a nemzetkö­zi színtéren is fellépjünk a nacionalista, szovjetellenes ten- denciák ellén. A Magyar Népköztársaság és a Varsói Szerződés, illetve a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa többi tagállamai­nak kapcsolatai széles körűek és szüntelenül fejlődnek. Kapcsolataink a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­sasággal töretlenül fejlődnek. Ennek új impulzust adott Ká. dár János és Joszip Broz Tito elvtárs múlt évi találkozója. Nagy várakozással tekintünk Tito elvtársnak a közeli na­pokban esedékes magyarorszá­gi látogatása elé. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a két szomszédos szocialista ország együttműködése az élet min­den területén még sokrétűbb, még gyümölcsözőbb lesz. A külügyminiszter utalt ar­ra. hogy a magyar—albán vi­szonylatban csak a kereskedel­mi kapcsolatok terén történt bizonyos előrehaladás. A ma­gunk részéről készek vagyunk államközi kapcsolataink széles körű fejlesztésére. Reméljük, hogy e készségünk pozitív fo­gadtatásra tálál az albán fél. néi is. Országunk és a Kínai Nép- köztársaság államközi kapcso­latainak fejlesztésére a kölcsö­nös előnyök alapján továbbra is készek vagyunk. Nem raj­tunk, hanem a kínai vezetők politikáján rhúlt, hogy éz ideig kevés előrehaladást tettünk. Elvi alapon állva elítéljük a kínai vezetők szovjetellenes politikáját, amely nemcsak a szocialista országoknak, a ha­ladó mozgalmaknak okoz sú­lyos károkat, de magának a kínai népnek is. A fejlett tőkés országok és hazánk kétoldalú kaocsolatait mindinkább a kölcsönös érde­keken alapuló korrekt viszony jellemzi. Az elmúlt időszakban szin­te kivétel nélkül minden fej­lett tőkés országgal sor került eredményes miniszteri szintű eszmecserékre, államközi szer­ződések aláírására és egyéb előrevivő lépésekre. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság szoros kapcsolatai sok tekintetben példaként szolgálhatnak. Ez igazolja, hogy két különböző társadalmi berendezkedésű or­szág között is létrejöhetnek tartósan széles körű és magas szintű kapcsolatok. A magyar és a finn nép hagyományos rokoni barátságát napjainkban fokozódó mértékben szövik át új elemek. A semleges Ausztriával kap­csolataink az elmúlt Időszak­ban is kedvezően fejlődtek. A két kormányfő múlt évi buda­pesti tárgyalásai újabb lendü­letet adtak politikai, gazdasá­gi és kulturális-tudományos kapcsolatainknak. Az elmúlt évben tovább evő-1 södött a két ország gazdasági együttműködése. Mi e jószomszédi viszonyt további fejlesztésére törek­szünk. Tudjuk, hogy a hatá­ron túl vannak olyanok, akik nem jó szemmel nézik kapcso­lataink kedvező alakulását éS valótlanságok híresztelésével akarják megingatni népeink­nek a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósításé-! ba vetett bizalmát. Hisszük; hogy e kísérletek meghiúsul­nak, s a két ország vezetőinek 1974-ben esedékes találkozói tovább erősítik,' még szorosab­bá teszik együttműködésünket.' Mint ismeretes, az elmúlt év decemberében hazánk is felvette a diplomáciai kapcso­latokat a Német Szövetségi KöztársasággaL Kétoldalú kapcsolataink mái korábban is jók voltak. Külö­nösen gazdasági területen volt dinamikus a fejlődés, de előre léptünk egyéb vonatkozásbari is. Bízunk abban, hogy a dip­lomáciai kapcsolatok felvételé még inkább elősegíti kapcso-j lataink bővítését. Megjegyzem, hogy a kétolda­lú kapcsolatainkra is zavaróan hathatnak bizonyos nyugat­német körök Nyugat-Berlinnel kapcsolatos manőverek Eredményekről számolhatok be az Amerikai Egyesült Álla­mokhoz fűződő kapcsolataink rendezését illetően is. Sikerült megoldanunk több; hosszú idő óta függőben lévő prob­lémát. Bővültek gazdasági­kereskedelmi kapcsolataink is, bár az Egyesült Államok tör­vényhozása máig sem szánta rá magát a kereskedelmi for­galom növelését gátló diszkri­minatív korlátozások feloldá­sára — mondotta a többi közt a külügyminiszter. Kállai Gyula beszéde Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, a HNF OT elnöke is felszólalt at országgyűlés ta­vaszi ülésszakának második napján. A többi közt a követ­kezőket mondotta: A Magyar Népköztársaság külpolitikája azt a célt szolgál­ja, hogy hazánkban erőteljesen folytatódjék a szocializmus épí­tése, a nemzetközi életben pe­dig erősödjék a szocializmus, a béke, a demokrácia és a tár­sadalmi haladás tábora. Külpolitikánk nem kis mér­tékben részese annak a nyu­godt, alkotó légkörnek, amely­ben népünk megvalósítja tör­ténelmének legnagyszerűbb fel­adatát; a szocializmus teljes felépítését. Külpolitikánkban rendkívül fontosak és nagy területet ölel­nek fel az állami kapcsolatok, ám ezek a nemzetközi együtt­működésnek csak egy részét képezik. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemcsak kidolgoz­za nemzetközi politikánk alap­elveit, de maga is aktívan részt vesz azok gyakorlati megvaló­sításában. Szoros, testvéri kap­csolatokat tart fenn, rendsze­resen konzultál, kicseréli az elméleti és a gyakorlati mun­ka tapasztalatait a Szovjetunió Kommunista Pártjával, s ei szocialista közösség testvér­pártjaival. Nagy gonddal és figyelemmel ápolja a barátsá­got Európa és a világ kommu­nista és munkáspártjaival, épí­ti és erősíti a kapcsolatait a haladó pártokkal és mozgal­makkal. Egyre erősödő ' nemzetközi tekintélyünknek alapvető forrása, hogy követ­kezetesek vagyunk mind a hel-, mind a külpolitikában, ragaszkodunk céljainkhoz: a szocializmushoz, a békéhez, s érettük minden erőnket; latba vetjük. Álláspontunkat a kül­politika, s a nemzetközi viszo­nyok fejlődésének döntő kér­déseiben nem a politikai szél­járás esetleges változásai, ha­nem marxista—leninista el­veink, népünk érdekei, s a vi­lágfejlődés hosszú távú tenden­ciáinak felismerése határozza meg. Ez a külpolitika nemzet­közi méretekben a baráti Szovjetunióval, a szocialista országokkal való szilárd szö­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents