Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-26 / 96. szám
ÉLJEN A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS, A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK ÖSSZEFOGÁSA! (Folytatás az 1. oldalról) közép-európai haderők csökkentésére vonatkozó bécsi tárgyalások remélt eredményei lehetőséget teremtenének á ^fegyverkezési verseny lényeges mérséklésére. Ha a biztonsági értekezlet harmadik szakasza elfogadja a kidolgozás alatt álló dokumentumokat, ez fontos lépés lesfc az európai biztonsági rendszer létrehozása útján. Az európai helyzet javulásában nagy fontossága van az úgynevezett német kérdés megoldásának. A Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú szerződésed. a Nyu- gat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás, valamint 'az európai szocialista országok *— köztük a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság — és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak rendezése pontot tett Európa legvitatottabb kérdéskomplexuma után. A szocialista országok e rendezés alapján széles körű együttműködés kiépítésére törekszenek a Német Szövetségi Köztársasággal. s üdvözlik, hogy a Brandt-kormányban is megvan a készség erre. A szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlődése előtt biztató perspektíva áll. Nyú- eat-Németországban azonban még befolyásos erők vannak, amelyek nem tudnak szabadulni egyes túlhaladott koncepcióktól. Különböző módon kétségbe akarják vonni a Német Demokratikus Köztársaság szuverén államiságát, megsértik a Nyugat-Berlihte vonatkozó négyoldalú megállapodást, holott a bonni kormány maga is elismeri, hogy e város nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz és nem onnan irányítják. A Német Szövetségi Köztársaság vezetői segítenék a béke és az államok együttműködésének ügyét, hn megakadályoznák ezeket a manővereket. Minél előbb szabadul meg a nyugatnémet közélet a múlt kísértésétől, annál jobb lesz Európa békéjének és biztonságának. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet amelynek a7_ összehívásában a szocialista országok kezdeményező szerepet játszottak *— eredményesen zárult első szakasza után már több mint fél éve tart Genfben a második szakasz. Á résztvevők szöve- gezik azokat az okmányokat, amelyeket az értekezlet harmadik szakaszán terjesztenek elő. A tárgyalások elhúzódásának fő oka, hogy a nyugati országok képviselői időt rabló mesterkedésekkel elvi engedményekre akarták kényszeríteni a szocialista országokat. A Magyar Népköztársaság kormánya mindig szívügyének tekintette az európai biztonsági értekezletet és sikere érdekében széles körű aktivitást fejtett ki. Küldöttségünk Géniben hasznosan tevékenykedik, amit a bizottságokban és albizottságokban beterjesztett nagy számú magyar javaslat is tanúsít. Ezt a munkát tovább folytatjuk. A szocialista országok azt szeretnék, ha a politikai jellegű enyhülést katonai enyhülés egészítené ki. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének április 17—13-án tartott ülése megerősítette 1972. januárjában ezzel kapcsolatosan kialakított álláspontját A közép-európai haderőcsökkentéssel foglalkozó tárgyalások sikere lényeges hozzájárulás lehetne az enyhülés ügyéhez. Haderőesökkentési tanácskozás Mint ismeretes, a haderő- csökkentés ügyében 1973. január 31-én kezdődtek meg a puhatolózó megbeszélések. Csaknem fél év telt el az érdemi tárgyalások megkezdése óta, s nagyjából kirajzolódtak a felek elképzelései is. A szocialista országok 1973. novemberében átfogó, konkrét javaslatot terjesztettek a bécsi értekezlet elé, amely megfelelő alakul szolgálhatna egy kölcsönösen elfogadható megállapodás kidolgozására. A NATO- országoknak ugyancsak az őszszel tett javaslata nem ad érdemi választ a szocialista tervezet pontjaira, nélkülözi a realitásokat és nem fogadható el á megállapodás alapjául. Figyelmük csupán egyes, az Észak-atlanti Szövetség szempontjából különösen fontosnak ítélt problémákra összpontosul. A közép-európai térség történelmileg kialakult katonai erőviszonyainak reálig mérlegelése helyett néhány önkényesen kiragadott részproblémát állítanak előtérbe. Olyan csökkentési koncepció megvitatását kívánják, amely a szocialista országok számára elfogadhatatlan. A Magyar Népköztársaság álláspontja a közép-európai haderőcsökkentés kérdésében változatlan. Támogatjuk a Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közösen benyújtott javaslatát. Ezen túlmenően mi teljes jogú részvevőként hazánk biztonságának érdekeitől vezettetve csak akkor kapcsolódunk be a tárgyalásokba, ha Olaszország ugyanezt teszi. Púja Frigyes külügyminiszter ezután foglalkozott az indokínai és a közel-keleti helyzettel. A többi közt megállapította: A dél-vietnami helyzet romlása rányomja a bélyegét a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tevékenységére is. A bizottság a magyar és a lengyel tagozat erőfeszítései ellenére sem tud még maradéktalanul eleget tenni feladatainak. Az elmúlt időszakban a sai- goni hatóságok régalomhadjá- ratot indítottak a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság szocialista tagozata ellen. Céljuk a bizottság megosztása, és ezzel tevékenységének teljes megbénítása. A magyar tagozat — átérezve a vállalt küldetéssel járó felelősséget — továbbra is következetesen és határozottan eíkraszáll a párizsi megállapodás és azon belül a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tevékenységére vonatkozó előírások pontos értelmezéséért, lelkiismeretes tiszteletben tartásáért és végrehajtásának elősegítéséért. Törekvésünk valóraváltásában igényeljük minden tagozat konstruktív együttműködését. Az egyiptomi és az izraeli csapatok szétválasztásáról kötött megállapodásnak mint első, előzetes lépésnek megvan a maga jelentősége- De azt feltétlenül további lépéseknek kell követniük, amelyek lehetővé teszik a Biztonsági Tanács 1967. november 22-í és I97Í. október 22-1 határozatának teljes és maradéktalan végrehajtását. Az átfogó rendezést makacsul ellenző izraeli magatartás következtében a Szíriái—izraeli frontvonalon még nem kerülhetett sor a csapatok szétválasztására, sőt kiújultak az ellenségeskedéA Szovjetunió és n szocialista közösség más országai szorgalmazzák a genfi békekonferencia második szakaszának megkezdését valamennyi érintett fél, köztük a palesztmai felszabadító mozgalom képviselőinek részvételével. Csak így látszik biztosítottnak, hogy a rendezés nem áll meg rész- megoldásoknál. A Magyar Népköztársaság változatlanul támogatja az arab országok igaz ügyét és kész az együttműködésre az igazságos, tartós béke létrehozásának előmozdításában. A külügyminiszter a továbbiakban a latin-amerikai népek haladó mozgalmaival foglalkozott. majd így folytatta beszédét: A Magyar Népköztársaság külpolitikája a szocialista közösség nemzetközi tevékenységének szerves része, s ez egyben eredményességének legfontosabb biztosítéka. Pártunk és kormányunk irány- mutatásának megfelelően külpolitikánk fő feladata szociális, ta vívmányaink megvédelme- zésébez és a szocialista társadalom építéséhez szükséges kedvező nemzetközi feltételek biztosítása. Nemzetközi tevékenységünkben ez a feladat elválaszthatatlanul összefonódik azzal a munkával, amelyet a szocialista országok egységéért, szoros együttműködéséért folytatunk, az antiimpe- rialista és a nemzeti felszabadító mozgalom iránti szolida. ritással, valamint a békés egymás mellett élés politikájának teljes sikeréért folyó küzdelemmel. Törekvéseink a nemzetközi színtéren egybeesnek a tőkés országok dolgozóinak, haladó erőinek érdekeivel is. Alapvető külpolitikai törekvésünk, hogy minél hatékonyabban hozzájáruljunk a szocialista közösség összehangolt külpolitikai irányvonalának kidolgozásához és valóra váltásához. A tapasztalatok azt mutatják. hogy az enyhülési folyamat egyenesen megköveteli a szocialista országok nemzetközi együttműködésének tökéletesítését. rendszeresebbé tételét, intézményesítését. A jelenlegi helyzetben fokozódik a hatékonyabb politikai koordinációt célzó szervezett együttműködés igénye. A Magyar Népköztársasága többi szocialista országgal a legszorosabb együttműködésre törekszik. Ez külpolitikai tevékenységünk legfontosabb iránya. Külpolitikánkban kiemelke. dő szerepet töltenek be a magyar—szovjet kapcsolatok. Viszonyunkban példamutatóan testesül meg a szocialista internacionalizmus elve. Kétoldalú kapcsolataink minden vonatkozásban kedvezően fejlődnek. testvéri együttműködésünk nroblémamentes. További gyümölcsöző fejlesztéséhez minden feltétel adott. A Szovjetunió külpolitikája számunkra iránytű; változatlanul arra törekszünk, hogy nemzetközi tevékenységünket szorosan ösz- szehangoliuk a Szovjetunió tevékenységével. Kötelességünknek tartjuk, hogy a nemzetközi színtéren is fellépjünk a nacionalista, szovjetellenes ten- denciák ellén. A Magyar Népköztársaság és a Varsói Szerződés, illetve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa többi tagállamainak kapcsolatai széles körűek és szüntelenül fejlődnek. Kapcsolataink a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal töretlenül fejlődnek. Ennek új impulzust adott Ká. dár János és Joszip Broz Tito elvtárs múlt évi találkozója. Nagy várakozással tekintünk Tito elvtársnak a közeli napokban esedékes magyarországi látogatása elé. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a két szomszédos szocialista ország együttműködése az élet minden területén még sokrétűbb, még gyümölcsözőbb lesz. A külügyminiszter utalt arra. hogy a magyar—albán viszonylatban csak a kereskedelmi kapcsolatok terén történt bizonyos előrehaladás. A magunk részéről készek vagyunk államközi kapcsolataink széles körű fejlesztésére. Reméljük, hogy e készségünk pozitív fogadtatásra tálál az albán fél. néi is. Országunk és a Kínai Nép- köztársaság államközi kapcsolatainak fejlesztésére a kölcsönös előnyök alapján továbbra is készek vagyunk. Nem rajtunk, hanem a kínai vezetők politikáján rhúlt, hogy éz ideig kevés előrehaladást tettünk. Elvi alapon állva elítéljük a kínai vezetők szovjetellenes politikáját, amely nemcsak a szocialista országoknak, a haladó mozgalmaknak okoz súlyos károkat, de magának a kínai népnek is. A fejlett tőkés országok és hazánk kétoldalú kaocsolatait mindinkább a kölcsönös érdekeken alapuló korrekt viszony jellemzi. Az elmúlt időszakban szinte kivétel nélkül minden fejlett tőkés országgal sor került eredményes miniszteri szintű eszmecserékre, államközi szerződések aláírására és egyéb előrevivő lépésekre. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság szoros kapcsolatai sok tekintetben példaként szolgálhatnak. Ez igazolja, hogy két különböző társadalmi berendezkedésű ország között is létrejöhetnek tartósan széles körű és magas szintű kapcsolatok. A magyar és a finn nép hagyományos rokoni barátságát napjainkban fokozódó mértékben szövik át új elemek. A semleges Ausztriával kapcsolataink az elmúlt Időszakban is kedvezően fejlődtek. A két kormányfő múlt évi budapesti tárgyalásai újabb lendületet adtak politikai, gazdasági és kulturális-tudományos kapcsolatainknak. Az elmúlt évben tovább evő-1 södött a két ország gazdasági együttműködése. Mi e jószomszédi viszonyt további fejlesztésére törekszünk. Tudjuk, hogy a határon túl vannak olyanok, akik nem jó szemmel nézik kapcsolataink kedvező alakulását éS valótlanságok híresztelésével akarják megingatni népeinknek a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósításé-! ba vetett bizalmát. Hisszük; hogy e kísérletek meghiúsulnak, s a két ország vezetőinek 1974-ben esedékes találkozói tovább erősítik,' még szorosabbá teszik együttműködésünket.' Mint ismeretes, az elmúlt év decemberében hazánk is felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Német Szövetségi KöztársasággaL Kétoldalú kapcsolataink mái korábban is jók voltak. Különösen gazdasági területen volt dinamikus a fejlődés, de előre léptünk egyéb vonatkozásbari is. Bízunk abban, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételé még inkább elősegíti kapcso-j lataink bővítését. Megjegyzem, hogy a kétoldalú kapcsolatainkra is zavaróan hathatnak bizonyos nyugatnémet körök Nyugat-Berlinnel kapcsolatos manőverek Eredményekről számolhatok be az Amerikai Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataink rendezését illetően is. Sikerült megoldanunk több; hosszú idő óta függőben lévő problémát. Bővültek gazdaságikereskedelmi kapcsolataink is, bár az Egyesült Államok törvényhozása máig sem szánta rá magát a kereskedelmi forgalom növelését gátló diszkriminatív korlátozások feloldására — mondotta a többi közt a külügyminiszter. Kállai Gyula beszéde Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, a HNF OT elnöke is felszólalt at országgyűlés tavaszi ülésszakának második napján. A többi közt a következőket mondotta: A Magyar Népköztársaság külpolitikája azt a célt szolgálja, hogy hazánkban erőteljesen folytatódjék a szocializmus építése, a nemzetközi életben pedig erősödjék a szocializmus, a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás tábora. Külpolitikánk nem kis mértékben részese annak a nyugodt, alkotó légkörnek, amelyben népünk megvalósítja történelmének legnagyszerűbb feladatát; a szocializmus teljes felépítését. Külpolitikánkban rendkívül fontosak és nagy területet ölelnek fel az állami kapcsolatok, ám ezek a nemzetközi együttműködésnek csak egy részét képezik. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemcsak kidolgozza nemzetközi politikánk alapelveit, de maga is aktívan részt vesz azok gyakorlati megvalósításában. Szoros, testvéri kapcsolatokat tart fenn, rendszeresen konzultál, kicseréli az elméleti és a gyakorlati munka tapasztalatait a Szovjetunió Kommunista Pártjával, s ei szocialista közösség testvérpártjaival. Nagy gonddal és figyelemmel ápolja a barátságot Európa és a világ kommunista és munkáspártjaival, építi és erősíti a kapcsolatait a haladó pártokkal és mozgalmakkal. Egyre erősödő ' nemzetközi tekintélyünknek alapvető forrása, hogy következetesek vagyunk mind a hel-, mind a külpolitikában, ragaszkodunk céljainkhoz: a szocializmushoz, a békéhez, s érettük minden erőnket; latba vetjük. Álláspontunkat a külpolitika, s a nemzetközi viszonyok fejlődésének döntő kérdéseiben nem a politikai széljárás esetleges változásai, hanem marxista—leninista elveink, népünk érdekei, s a világfejlődés hosszú távú tendenciáinak felismerése határozza meg. Ez a külpolitika nemzetközi méretekben a baráti Szovjetunióval, a szocialista országokkal való szilárd szö(Folytatás a 3. oldalon)
