Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

t [Ifi fl ok fiatalok Te mi lessel ? Az én szakmám: keszíyűszabász — Az az igazság, nem gon- , doltam soha, hogy egyszer kesztyűszabász lesz belőlem. Nakon születtem, ott jártam általános iskolába, s amikor elvégeztem, gimnáziumba irat­koztam. Nem tudnám meg­mondani pontosan miért lé­nyeg az, hogy otthagytam a gimnáziumot. Közben szüleim is Dombóvárra költöztek, s az egyik itteni barátnőm mondta akkoriban, hogy a Pécsi Kesz­tyűgyár dombóvári üzemébe felvesznek bármikor, csak je­lentkezzek. Bevallom őszintén, fogalmam sem volt arról, ho­gyan készül a kesztyű. Azt hittem, egy dolgozó végzi el a kesztyűk készítésének min­den fázisát. Nem így van, er­re később jöttem rá. Szerencsém is volt mert amikor én idejöttem, éppen akkoriban indították a kesztyű- szabász szakmunkásképző osz­tályt. így én azon túl, hogy dolgozni kezdtem, mindjárt iskolába is jártam, ami nem volt éppen a legkönnyebb. Mikor idekerültem a gyárhoz, Kelemen Zsuzsanna volt a ne­vem, ma pedig Csuti Károly- nénak hívnak, s kétéves kis­fiúnk van. Tehát tanulni kezdtem, s azt mondták, jól csinálom a munkámat» 1970 tavaszán aján- ; lották, nevezzek be „A szak­ma kiváló tanulója” verseny­be. Ezt megtettem és nem bán­tam meg, mert az országos kesztyűszabász-versenyen a harmadik helyezést értem eL Ennek eredményeképpen az évfolyamtársaimnál korábban kaptam kézhez a szakmunkás­bizonyítványt, pontosan 1970. március 19-én. Amint szakmunkás lettem, rá két hétre, április 1-én már mint darabbéréé szakmunkás dolgoztam a gyárban. Hogyan készül a kesztyű? Tulajdonképpen én csak rész­feladatot látok el, nem veszek részt a kesztyű készítésének valamennyi fázisában. Az én dolgom, hogy a kezem alá kerülő bőr alapanyagot — ál­talában sertésbőrrel dolgozunk — minőség szerint vegyem át és válogassam szét. Utána kö­vetkezik az összeszínelés, ami azt jelenti, hogy a bőr azonos árnyalatú részeiből vágom ki az egy pár kesztyűnek valót. Ezután az áztatás következik. Ezt azért csináljuk, hogy a bőr puhább, ruganyosabb le­gyen. Az áztatás után a sza­bás következik, illetve ezt a síkporozás előzi meg. A síkpor színt ad a bőrnek és csúszó- sabbá, simábbá teszi. A szabás abból áll, hogy a kész kesztyűsablont a bőrre helyezem, majd a sablon men­Hárman már „szabadultak" Ä szekszárdi 505. sz. Ady Endre Szakmunkásképző Inté­zet két tanulója a szakmunkás- tanulók országos versenyén első helyezést ért éL ök és egy harmadik társuk, a szak­ma kiváló tanulói, előrehozott szakmunkásvizsgát tehettek. Pár nap múlva kezükben lesz a bizonyítvány. Búzás István fodrásztanuló a szövetkezet fodrászüzletében dolgozik majd. — Eredményemet a mester­nőmnek is köszönhetem, hi­szen a felkészítés, a jó ered­mény rajta is múlott A? el­múlt évek során a maximumot adta át nekem, mindazt, amit tudott. A verseny izgalmas volt, megnyerni nagy öröm. Később is szeretnék részt ven­ni szakmai versenyeken. — Nem tudom ki örült job­ban István szép eredményének — veszi át a szót dr. Hadnagy Zsoltné — nekem még könny -is szökött á szemembe. Három év szívós, kitartó munkájának közös sikerét látom ebben a szereplésben. Mellettem dol­gozott és bizony munkára szorítottam őt. Néha még meg is szidtam, de sohasem a vendégek előtt, mert az ked­vét szegte volna. Építik a szakmunkásképző kollégiumát, Máté Dénes kő­műves a falat rakja. Szintén a versenyen szabadult fel Posch József osztályfőnök és Szászvári Bálint szakoktató korán észreyették tehetségét. Felkarolták, segítették, tovább­fejlődése érdekében szakköny. vekkel halmozták eL Az ered­mény közös öröm. Vélemé­nyük szerint a fiúnak tovább kellene tanulnia a szakközép iskolában, Pécsett. Dénes ma­gáról mond néhány szót, meg arról, ami elindította ezen a pályán. — Gyerekkoromban sokszor megcsodáltam, ha felépült egy ház. Láttam a beköltözők örö­mét, akkor határoztam el, hogy kőműves leszek. A fizi­kai munka nem riasztott el. Olyan családban nőttem fel, ahol ez volt a kenyérkereset forrása. Minden nyaram mun­kával telt eL Nehezen hittem el ezt az eredményt, de boldog vagyok és szeretnék jó kő­műves lenni. Ha kezemben lesz a bizonyítvány, dolgozni fogok, egy maszek vesz fel tizenhat forintos órabérrel. László Csaba villanyszerelő volt a harmadik, aki már le­tette a szakmunkásvizsgát Je­lenleg a verseny fáradalmait piheni ki. A három újdonsült szakmunkás közül ketten a vállalatuknál maradnak, Dénes elmegy máshová dolgozni. Nagy a család, kell a több pénz. V. E tén kivágom a megfelelő nagy ságú bőrt. A sablon szerint téglalap alakú bőrfelületet sza­bok ki, amit azután egy má­sik műhelyben préselnek is. Az én munkám eddig tart A kesztyű további útja s következő: a préselés után ki vágják az ujjközöket, majd a leendő kesztyűt allangírozzák. Ez szakkifejezés, jelerttése pe­dig az ujjközök tisztázása, azaz a fennmaradó bőröket gondosan levágják. Utána bőr a varrodába kerüL s a kesztyű ott kapja meg végle­ges alakját, formáját. Munkaeszközeim nem bonyo­lult szerkezetek. A legfonto­sabb munkaeszközöm a bőr- vágó olló, azt hiszem, nem kell külön megmagyaráznom mit csinálok vele. Másik a piketta, ami magyarul életlen kést jelent. Ugyancsak munka­eszközöm még a coL a mérő­léc, aminek fontos szerepe van a bőr méretre szabásánál. Fizetésein változó, mivel tel. jesítménybérben dolgozom. Ál­talában elé’-em a havi 2300— 2500 forintot, persze, vin olyan hónap, amikor több is össze­jön. Egy műszak, alatt általá­ban 25 pár kesztyű alapanya­gát szabom ki, ez persze sok­ban függ a bőr minőségétőL A szakmámat szeretem, s at, a véleményem, hogy nők­nek igazán nem megerőltető munka, amit a kesztyüszabá szoknak végezniük kell. Feljegyezte: írj A gyerekek gondozták Kígyó a könyvtárban Három hónapnál tovább koplalt eOV kígyó Pakson, a nagyközségi és járási könyv­tárban, bár mindent elkövettek táplálására. Az iskolások tanu­lását rendhagyó biológiai órák­kal is elősegítő könyvtárban még decemberben élő hüllők szemléltetésével tartott óriás­kígyókról előadást Kasza Lász­ló. a veszprémi növény- és va­daspark igazgatója. Előadás után egy kövi siklót — terrá­riumbán — ideiglenesen a könyvtárban hagyott, tekintet­tel a gyerekek nagy érdeklő­désére. (Előzőleg Mónikát, a kedvenc csimpánzot is bemu­tatták a paksi és a dunaföld- vári iskolásoknak.) A kígyót a paksi gyerekek vették gondozásukba: száraz fűvel takargatták, nehogy fáz­zon a hétköznapokon fűtött könyvtárban. egereket, mezte­lencsigát hordtak táplálására. A kígyó azonban megmaka­csolta magát és semmit sem evett. Igaz, a hozzá betett víz­ből ivott, s így ásványi sók jutottak szervezetébe. „Éhség, sztrájkja” több mint három hónapig tartott, míp a közel­múltban terráriumostól vissza- vitték Veszprémbe. Ez is tanúsítja, hogy a ki- gyók milyen hosszú ideig bír­ják a koplalást. Bár némiképp ellensúlyozta, hogy ivott a hozzá betett „fürdővízből", s így ásványi sók jutottak szer­vezetébe. Harmadszor I« „Aranykoszorús'* kiváló ifjúsági klub a FŰK Harmadszor nyerte él a szekszárdi Fiatal Utazók Klub­ja az országosan meghirdetett klubok közötti versenyben az „Aranykoszorús” kiváló ifjúsági klub elmet. Ritkaságba menő szám ez. Nagyon kevés klub dicseked­het ilyen eredménnyel. Ezzel végérvényesen beigazolódott, hogy a FŰK Tolna megye jelenleg legjobban működő, leg­jobb munkát végző és legaktívabb klubja. Az eredményhirdetés 9-én volt a budapesti FÉSZEK Klub­ban. Jól megválasztott helye ez a fogadásnak, hiszen ezt a klubot a klubok királyának lehetne nevezni. A FUK-ot öten képviselték. A Kaláka együttes műsorával kezdődött az üné népség, majd a versenyt meghirdető minisztériumok nevében elhangzó köszöntő szavak után átvehette a kilencvenkét klub az aranykoszorút, és a vele járó pénzjutalmat. Ebből 12 klub kapta meg harmadszor ezt a címet. ' Ez az ünnepség klubtalálkozónak is beillett volna, hiszen rengeteg ismerőssel találkozhatott az ember. Főleg a mód­szervásárról emlékezhettünk Ismerős arcokra, de voltak olya­nok is, akik már jártak klubunkban. Ismerősként üdvözöltük az egri Pallas, a bonyhádi Botond, a pécsi Postás, a kalocsai Fórum klub tagjait. A klubok évi munkájáról összesítést kell írni és ez alap- fán bírálják el, hogy érdemes-e a kitüntető cím elnyerésére, vagy sem. Az eredmények önmagukért beszélnek, de nem árt, ha közelebbről megnézzük, mit is csinál ez a FŰK? Három szó: oktat, nevel, szórakoztat. Frázis, de így van. A sok tu­dományos, híres utazók, előadók által előadott ismeretterjesz­tő előadásból a klubtagok sokat tanulhatnak. Hogy egyeseket megemlítsek: pl. Rákos Sándor költő, Kulcsár István, Csathó István, Szőnyi János, Anghi Csaba, Vedres László stb„ mind rendszeres látogatói a klubnak. Ezt a tudásukat prótíáljuk mi a megye területén más kluboknak átgdni. A nevelés kérdése már nem a megszokott formában ért tendő. Nem kisiskolás módszerek, hanem felnőtt emberhez illő, értelemre ható. A klftbba sem akárkit veszünk fel. A jelentkező egyéniségének alapos megvizsgálása után szavat zat alapján döntjük el, hogy felvételt nyert-e! A szórakozás elsősorban az utazásra értendő. Az utazás már önmagában is élmény, és jó programösszeállítással válik szórakozássá. A cél az, hogy a szórakozás tartalmas legyen, de néha meg­engedett a lazítás is. Sokan szeretnek utazni az egész ország; ban mindenütt, így Szekszárdon is. Ezért alakult meg a FŰK. Társasággal sokkal jobb utazni, mint egyénileg. Főleg ilyen remek közönséggel. Három éve alakult meg Szekszárdon a FŰK, Legszembe­tűnőbb eredménye: háromszor nyert aranykoszorút. Persze ez az elismerés csak a hivatalos része az értékelésnek. A klub tagjainak sokkal többet adott. Élményekben gazdag utakat és előadásokat. E három év alatt sok belföldi és külföldi úton járt a FŰK. Felsorolni is hosszú volna. NAGY VENDEIi Dél-amerikai diákok részvételével Szolidaritási nap Dombóváron Kedden, a Dombóvár váro­si KISZ-bizottság megrendezte az ifjúság nemzetközi szolida­ritási napját. A hazánkban tanuló dél-amerikai diákok 24 tagú küldöttsége dél körül ér­kezett meg Dombóvárra. A délután folyamán látogatást tettek a Láng Gépgyár dom­bóvári gyáregységében, a Kesztyűgyárban és a Vegyes­ipari Szövetkezetben. Az egyik kisebb csoport Dalmandon, az állami gazdaság kukorica­termesztését és a sertéstenyész­tést tanulmányozta. IFJCSAGI NAGYGYŰLÉS A városi művelődési köz­pont szabadtéri színpadán es­te 19 órakor kezdődött meg az a forró hangulatú nagygyűlés, ahol a dél-amerikai fiatalok találkoztak a város iíjúságá- vaL A nagygyűlésen megjelent Gyuricza István, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára, Vidóczy László, a városi tanács elnöke. Dobos Gyula, a Tolna megyei KISZ-bizottság titkára, Tóth Ferenc, a dom­bóvári MÁV-csomópont MSZMP bizottságának titkára, valamint a városi pártbizott­ság több tagja. Dobos elvtárs ünnepi beszé­de után a mintegy 1500 részt­vevő viharos tapsa közepette vette át Gyuricza István elv­társ a dél-amerikai fiatalok kedves ajándékát Ezután a vendégek dél­amerikai dalokkal, Pablo Ne­ruda egyik versével tették fe­lejthetetlenné a nagygyűlést. ÜDVÖZLET A KOMSZOMOLISTAKNAK Kovács Éva ifjúgárdista ja­vaslatára, a dombóvári fiatalok táviratban köszöntötték a le­nini Komszomol XVII. kong­resszusát A szolidaritási nap fáklyás felvonulással, közös éneklés­sel, a Gőgös Gimnázium ud­varán meggyújtott barátság tábortűz mellett vidám han­gulatban ért véget. Szerdán reggel a városi KISZ-bizottságon Hornyik La­jos elvtárs, a KISZ-bizottság titkára fogadta a dél-amerikai fiatalokat, majd biztosította őket a dombóváriak szolidari­tásáról, segítőkészségéről. A vendégek köszönetét mondtak azeit, hogy részt vehettek a találkozón, megismerhették a várost. A szolidaritási nap si­keréhez nagyban hozzájárulta MÁV Építési Főnökség, vala­mint a meglátogatott üzemek önzetlen segíteni akarása. Délelőtt 10 órakor kissé könnyes szemmel, ezekkel a szavakkal köszöntek el a kül­földi fiatalok: „Nagyon jól éreztük magunkat, bármikor szívesen jövünk Dombóvárra.” Magyarszéki Endre

Next

/
Thumbnails
Contents