Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

4 « Húsz éve három atlétával kezdődött... Koséi ásásán as atléták találkosóján Találkozóra gyűlték 5ss2e fi vcxlt és a jelenleg is aktív atléták. 15-től 40 éves korig minden évfo­lyam képviseltette magát. (Még Kaposvárról. Pécsről, sőt még Pá­páról is.) A Szekszárdi Dózsa volt atlétái adtak egymásnak ta­lálkozót a BM-klubban. hogy fel­elevenítsék a múltat, elbeszélges­senek. A régi csúcstartók kíván­csian szemlélték a fiatalokat, akik náluknál jobb eredményeket ér­tek el. a fiatalok viszont me ét He- tődötten nézték azokat. akiknek csúcsai még ma is megdönthetet- lenek. A rendező bizottság nevében Varga István atléta — aki a szak­osztályvezetői tisztséget is hosszú éveken át betöltötte — üdvözölte a vendégeket. Az elnöki asztal­nál a BM Tolna megyei Főkapi­tányságot- dr. Dajka Miklós, a fő­kapitány helyettese képviselte, természetesen ott volt Pál László, a Dózsa Sportkör elnöke, valamint Mozolai János testnevelő, az atlé­tikai szakosztály edzője is. Varga István az elmúlt húsz év legfontosabb eseményeit elevení­tette fel, távirati stílusban. Kö­szönetét mondott Mozolai János­nak, aki húsz éve fáradhatatlanul dolgozik, hogy az atléták minél jobb eredményeket érjenek el. Mozolai János az elmúlt húsz évet a Szekszárdi Dózsa és a magyar atlétika felvirágoztatásá­nak szentelte, aki testnevelőnek is olyan maradt, mint amilyen spor­toló volt. Köszönjük. amit a szakosztályért és értünk, sporto­lókért tett — mondotta többek között Varga István. ^Mozolai János bemutatta a spor­tolókat. Névről említett minden vöt atlétáját, eredményeiket, eré­nyeiket és akkori hibáikat. Te­kintsük át, kik is jelentek meg az összejövetelen az ismertebbek közül. Doszpod András diszkoszvető sok éven át szerepelt az geyesület szí­neiben. sőt még ma is iár a pá­lyára. Debul&y Klára rövidtávfu­tó volt. tagja annak a 4xi00-as váltónak, mely az országos kö­zépiskolás bajnokságon második­ként végzett. Szagri Zsuzsa 80 gáton és magasugrásban képvisel­te az egyesület színeit, most mint testnevelő dolgozik, tanítja, szeretteti meg a fiatalokkal a sportot. Győrfi Katalin, mint ma­gasugró szerepelt, most Pécsett tanul. a Közgazdasági Egyete­men. Dr. Kosztolányi György négy éven át mint rövid táviul állt rajthoz, középiskolás bajnok­ságot nyert, még ma is áll a 3x100 méteres ifjúsági váltó. 10C- ©n n-et. 200-on 22.8-at futott. Céh Gábor 400. 800 és 1500 méte- i ren versenyzett, kitűnő taktikus volt. Bicskei Gizella legjobb ide­je lOO-on 12.7 volt. Pech József magasugró és középtávfutó volt. Galambos Ottó tagja volt annak a gerely csapatnak, mely az or­szágos középiskolás bajnokságon országos csúccsal lett első. Rács Tibor középtávon versenyzett, so­kat edzett. Bien János 110 gáton hármasugrásban és távolugrásban indult. Dózsa országos bajnoksá­got is nyert, no gáton. Krassai Judit többször volt a magyar vá­logatott tagja. 100-on 12,1-et fu­tott, tagja volt a 4x400-as váltó­nak. Győrfi Mária közel 100 me­gyebajnokságot nyert, ő volt me­gyénk első I. osztályú atlétála. Németh Antal Őstehetségnek szá­mított a2 50-es évek közepén, rövidtáv, gát és magasugxó volt. különösebb edzés nélkül 11.7-et futott 100-on. Maior László. a 60-as évek végén 200 méteren a megyei ranglista élén állt. Fejős Mihály a 60-as évek végén ma­gas-, távol- és -hármasugrásban ért el szép eredményeket. Csen­des Erika 1961-ig versenyzett, 100-on. 200-on és távolugrásban. Ranglistavezető volt 100-on és tá­volban. Hamar Mária 100-on. 200- on és 4xl00-on. valamint magas­ugrásban szerepelt. Országos kö­zépiskolás és vidék-bajnokságot nyert. Madaras Annamária rövid­távfutó volt. Papp Aranka 1962-től napjainkig diszkoszvető. Formadi Anna 100-tól 8ö0-ig versenyzett. Deó Márta többszörös megyei csúcstartó. Sokszoros belügyi és magyar ifi-válogatott. 100-on 12, 200-on 24.6. távolban 568 az ered­ménye. Szuprics Magda 800-on és 1500-on megyei csúcstartó. Kiss Eszter 1969 óta diszkoszban és súlylökésben a legjobbak között található. Fodor Rozália közép- távfutó. Vida Borbála tavaly 900- on és 15<M>-on elért eredményével aranyjelvényes sportoló lett. Csa­ba Györgyi 100-on li.9-cel me­gyei csúcstartó. Illés Antal több­szörös országos serdülő bajnok, Kinczli István 1961—62-ben spor­tolt. még most is ő a távolugrás megyei csúcstartó 6.73-as eredmé­nyével. Bányai Mária a megye legjobb középtávfutóla volt a 60- as évek közepén. Most mint test­nevelő dolgozik. Varga Margit gerelyhajításban jeleskedett. No­vikov József 200-tól 1500 méterig minden távot futott. BrSitigán Konrád négy éven át mint távol­ugró. majd a 4x100 és 4x400-as váltónak volt tagja. ' ahol éppen szükség volt rá. Tóth Ferenc tíz éven át versenyzett a Dózsa szí­neiben. 6 kg-os golyóval 14.02-t lökött, kalapácsvetésben 56 felet­ti az eredménye, másfél kilós diszkosszal megyei ifjúsági csú­csot ért el. Dr. Tóth Gyula 1961- től négy éven át 100-tól 400 méterig állt rajthoz. Bárdos Erzsébet tag­ja volt az országos középiskolás bajnokságot nyert 4x100-as váltó­nak. Sándor János 100-on. 200-on és a 4x100-as váltóban volt ered­ményes. Scherer Péter 100-on, tá­volban és gáton versenyzett jó eredménnyel, nagy része van annak, bogy tttt-bea sikerült & Szekszárdi Dózsának bajnokságot nyerni. Gyurcsövics Éva különö­sen 90 gáton ért el jó eredmé­nyeket. Fnázon Júlia középtávfu­tásban jeleskedett, tagja volt az országos középiskolás bajnokig második helyen végzett.. 3x800-as váltójának. Szabiár Ágnes távol­ban és magasban került a megye­válogatottba. Török Mária disz- k05jzvetésben megyei csúcstartó volt. országos versenyeken több esetben dobogós. SOKSZOR LÉLEKTANI DOLGOKON MÚLIK . Szabó Miklós, a bonyhádi gim­názium testnevelője, a többszörös magyar válogatott így emlékezik vissza a Szekszárdi Dózsánál töl­tött időszakra. — 1967. a legemlékezetesebb szá­momra. Ekkor már másodszor lettem a magyar válogatott tag­ja. és ebben az évben értem el legjobb eredményemet gátfutás­ban. egy magyar bajnokságon, a 14,7-et. Ez az akkori magyar ranglistán a 6. helynek felelt meg. Ma már ennél jobb eredmények vannak, de ehhez ' tudni kell. hogy akkor még salakon, ma re- tortán pályán versenyeznek. Hat éven át rendszeresen indultam a Dózsa színeiben. — A sok éves aktív sportolást versenyzőinél elsősorban miben tudja hasznosítani? —- A felkészítés mellett elsősor­ban a versenyeken szerzett ta­pasztalatok azok. melyek érté­kesek. Egy-egy 1ó tanács a ver­seny előtt döntő fontosságú. Sokszor lélektani dolgokon múlik egy versenyző 1ó. vagy gyengébb szereplése. Úgy gondolom, nem­csak nekem, hanem valamennyi testnevelőnek egyik legnagyobb és legnehezebb feladata a gátlás feloldása. Verseny előtt, bemele­gítéskor például dobószámokban egészen kiváló eredmények szü­letnek. és amikor elkezdődik a verseny, az a tudat, hogy éred- . méllyé mennyire döntően befo­lyásolhatja a csapat, vagy az is­kola. egyesület szereplését, helyt­állását. lerontja az eredményeket. AKT TIZENKÉT ÉVE MEGYEI CSÚCSTARTÓ Kinczli Istvánt, mint kézHafc- dást ismerik a megyében. Keve­sen tudják róla. hogy a 99-as évek eleién kitűnő atléta volt. — 1962-ben Laczkó testnevelőm javaslatára kerültem a Dózsához. atlétizálnL Előtt« kéziztem és ko­saraztam. — Miikor állította fel a még ma 3s „élő” megyei csúcsát? — Néhány hónapi atlétizálág után már jelentkeztek az eredmé­nyek. 1962. júliusában megyék kö­zötti válogatóverseny volt Szek- szárdon. ott ugrottam 673 cm-t ami még ma is ifjúsági és felnőtt- csúcs. Ez az eredmény már az új Dózsa-pályán született, melyet nem sokkal előtte adtak át. — Ezt követően is tartotta ezt a szintet, vagy ez csak egy ki­ugró teljesítmény volt? — Nem sokkal utána elkerültem a Ganz-MÁVAG-hoz. ahol nagy­jából hasonló eredményeket értem el. de ezt már nem tudtam túl­szárnyalni. — Miért hagyta abba az atléti­xálást? — 1963. őszén katonai szolgálat­ra vonultam be. ahol alaposan meghíztam. Utána még elkezdtem atlétizálni. de beláttam, hogy a eúlyfelesleget nem tudom leadni, és így lettem kézilabdád. AKI NEM AKART ATLÉTA LENNI Krassai Judit nem akart atléta lenni. Igaz. hogy Bátaszéken at­létikáit. de amikor a szekszárdi gimnáziumba került, nem akart versenyszerűen sportolni. Végül választania kellett a torna és az atlétika között, ö az utóbbit vá­lasztotta. — Azóta megbánta? — Nem. 1963-ban már a magvar ifjúsági válogatottal szerepeltem Romániában, ahol 100 és 200 méte­ren első lettem ? 1963-ban a ma­gyar belügyi válogatottal Kievben szerepeltem. — Legemlékezetesebb versenye? — Tatán voltunk kéthetes tábo­rozáson. egy NDK üt előtt. Ott került sor arra a válogatóverseny­re. melyen eldőlt, hogy én. vagy a nagy riválisom. Balogh Gyön­gyi utazik. Nagyon izgultam, de megnyertem a versenyt. így ke­rültem ki az NDK elleni viadal­ra. Frankfurtba, ahol KW méteren első lettem és váltóban csapa­tunk a második helyen végzett. Különben van még egy emlékeze­tes versenyem: két és fél hónaoos terhes voltam, amikor országos vidéki bajnokságot nyertem. A verseny után tudta meg edzőm, hogy terhes vagyok, és akkor azt mondta, hogy még egy lehetősé­gem van versenyzésre. Tehát a salgótarjáni országos vidéki baj­nokság megnyerése után Szek- szárdon még rajthoz álltam, és 12 másodpercet futottam. Srülés után még visszatértem a pályára. de néhány kísérlet után végleg abba­hagytam. Akkor már Deé Máriá­nak jól ment és természetesen legyőzött, és így végleg abbahagy­tam. Azóta csak nagy ritkán ju­tok ki egy-egy versenyre nézőnek. de az újságban rendszeresen fi­gyelem eredményeiket és büszke vagyok, hogy ebben az egyesület­ben szerepeltem én is. NÉHA SAJNÁLOM. HOGY NEM LETTEM L OSZTÁLYÚ SPORTOLÓ" 1960-at írtak, amikor Kosztolá­nyi György Szekszárdon új hiú­sági megyei csúcsot állított fel 160 m-es síkfutásban. Erről beszél­gettünk dr. Kosztolányi György- gyel. aki azóta már pécsi lakos lett. « — i960 nyarán Szekszárdon volt egv verseny, de már nem tud­nám megmondani, hogy milyen. Alikor 190 méteren 10,9 volt az I. osztályú szint. Még ma is em­lékszem. hogy amikor a versenyt megnyertem. Kázmér Zsiga. az egyik időmérő örömmel mondta: 10,9 az eredményem, első osztályú szintet értem el. A másik időmérő órája 11 másodpercet mutatott, de egyöntetű volt a vélemény, hogy csak az utóbbi időt írhatjuk be a jegyzőkönyvbe, mert a IL osztályú versenyeken eredmé­nyeimmel több pontot tudok gyűjteni az egyesületnek, mintha első osztályú versenyeken in­dulnék. — Utána hozta még ezt fi* eredményt? — Sajnos, nem. pedig akkor úgy éreztem, hogy lesz jobb is. Néha- néha sajnálom, hogy nem mond­hatom azt. hogy voltam első osz­tályú sportoló. Pécsre kerültem, ahol mindenáron 400-ast akartak belőlem „faragni”. Két éven át keményen dolgoztam, de a köz­bejött sérülések is hozzájárultak, hogy ezen a távon soha nem ér­tem el kiugró eredményt. Végül egy szigorlat előtt két nappal volt versenyem, ahol izomszaka­dást kaptam, és abbahagytam a sportolást. — Figyeli m szekszárdiak ered­ményeit? — Igen. Igaz. hogy közel 14 éve pécsi lakos vagyok, de ma is szekszárdinak vallom magam, szekszárdi szemmel nézek min­dent. Szurkolok a Dózsa-labda- rúgóknak. és örülök, amikor az atléták 1ó eredményeit olvasha­tom a Népsportban. A 4X100-AS VÁLTÓ HARMADIK EMBERE Scherer Péter tagja volt annak a 4x100-as váltónak, mely eredmé­nye 12 éve is megyei csúcs. — Pécsett. a Vasutas-pályán volt a verseny. Emlékszem, a ver­seny előtt nagy vita volt. hogy si­kerül-e végre a 11-es átlagot el­érni. Azt mondták, azon múlik minden, hogy Szeleczki és én hogy tudunk váltani. Éppen ma néztük meg a ranglistát. ahol kiderült, hogy a váltó első em­bere Tóth nevezetű volt. de őszintén megmondom, nem tudok rá visszaemlékezni. Tőle Szelecz­ki vette át a botot, én voltam a harmadik ember és Szabó Mik­lós volt a befutó. A váltások iól sikerültek, de ennek ellenére nem sikerült 44-en belüli eredményt elérni. 44.1-et mutattak az órák, melyet azóta sem tudtak meg- dönteni a megyében. — Úgy tudom, édesapja Is atlé- üzált. — Igen. Tfcpróbás volt. de — ha jól tudom — a súly lökést kedvel­te legjobban. . — Milyen körülmények között utaztak azokban az években, vi­déki versenyekre? — Teherautóval. Emlékszem egy bajai versenyre, bizony hűvös volt. még ponyva sem volt a te­herautón. úgy mentünk. Akkor narpi 31 forintot kaptunk étkezés­re de megbeszéltük, hogy csak felét költjük el. hogy a legköze­lebbi versenyre is maradion. Most már az atléták külföldi ver­senyeken vesznek részt. Hiába, nagyot változott a világ. — Nem hiányzik a sportolás? — De igen. Nálam is jelentke­zett az a probléma, mint annyi sok embernél, hogy aki abbahagy­ja az aktív sportolást, elhízik. Én rövid idő alatt tíz kilót szed­tem fel. de szerencsére sikerült csak ezt a súlyt tartanom. — Mi a vélem érivé azokról a ragyogó eredményekről, melyet a Dózsa sportolói az elmúlt évek­ben elértek? — Nagyon szépek az eredmé­nyek. de valahogy olyan érzése támad az embernek, hogy nagy a szintkülönbség a versenyszerű sport, valamint a kocogómozga­lom között. Nagyok a feltételek, magasak a szintek és aki csak „szürke” sportoló, hamar kedvét veszti. Talán jó lenne, ha a fiata­lok jobban tudnának versenyezni egymással, ezalatt arra gondolok, hogy azonos szintű, képességű fiatalok találkozhassanak egymás­sal. Az egészségmegóvás szem­pontjából ez rendkívül hasznos lenne. HÁROM VERSENYZŐVEL KEZDTÜK Mozolai ~ Jánostól, azt kérdeztük, hogyan is kezdődött a Szekszárdi Dózsánál az atlétikai élet. 1953-ban a TF-en felkeresett a belügyből egy sportvezető, aki miután elbeszélgetett velem, és érdeklődött az atlétikai tanszéken is utánam. azt mondta. hogy Szekszárdra kell jönnöm dolgozni, és ott a Dózsánál atlétikai szak­osztályt életr ehívni. Amikor a szekszárdi gimnáziumhoz kerül­tem. mindössze három versenyző volt. összetoboroztam vagy 25—39 fiatalt, de nem volt felszerelés. A Bástyától és a Dózsától ugyan vol­tak kint melegítők, va.^v 49—50 darab, de senki sem tudta, nogy kinél. Megkezdtük ezek össze­gyűjtését. Sióagárdról például Szelecki öt garnitúra felszerelést hozott vissza. Ekkor elhatároz­tuk. hogy .rendszeresen dolgozunk. Attól kezdve heti három volt az edzések száma. A cél az volt. hogy egy erős bázist kialakítani Szekszárdon. Aki akart atlétizál­ni. mindenkit szívesen fogadtunk. — Húsz év távlatából hogy látja az elmúlt két évtizedet? — Úgy gondolom, elértem cé­lom. és aminek külön örülök, akik elkerültek tőlünk, és ha abba is hagyták az atlétizálást. megállták helyüket az életben. Ma itt van köztünk négy orvos, két mérnök, legalább tíz olyan volt atléta, akinek komoly vezetői beosztása van különböző vállala­toknál. Úgy érzem, nemcsak mint atlétákkal foglalkoztunk velük» nemcsak sportolókat képeztünk ki, hanem úgy. hogy sikerült az élét­ben megtalálni a helyüket, fees — HÍREK A bonyhádi járási férfi aszta­litenisz-csapatbajnokság sorsolása. Május 5: ÁFÉSZ—MEZŐGÉP, Kakasd—Kisvejke, Kéty—Bonyhá­di Vasas II. Május 19: ÁFÉSZ— Kéty, Kakasd—Bonyhádi Vasas II., MEZŐGÉP—Kisvejke. Május 26: Kéty—MEZŐGÉP, Bonyhádi Vasas II.—Kisvejke, Kakasd— ÁFÉSZ. Június 2: Kisvejke— ÁFÉSZ, MEZŐGÉP—Bonyhádi Va­sas II., Kéty—Kakasd. Június 93 Bonyhádi Vasas II.—ÁFÉSZ ME­ZŐGÉP—Kakasd, Kisvejke—Kéty. * Labdarúgó-játékvezetőink közül Haáz, Takács Gy„ Varga és Várad! az országos JT-töl kapott küldést vasárnapra. Kilencen az<; NB Ill-ban működnek. Mohács— Kaposvár: Pataki, Ritzel, Pap­iauer. Mezői alva—PEAC: Szín­ger, Kiss, VVeidinger. Nagyatád—> Porcelán: Sebestyén, Stumpl, Kor- vicska. • Közös megegyezéssel április 27-én, szombaton játsszák le az egy nappal későbbre kisorsolt Dombóvári VSE—Fadd megyebaj­noki mérkőzést. * Megkezdődött Bonyhádon a kíto» pályás labdarúgó-bajnokság. Ered- -\ mények: MEZŐGÉP—Rendőrség 4:1, ZIM KISZ—ZIM öregfiúk 1:3, Vasipari—Cipőgyár 5:1, Ruházati Pannónia I. 4:1, Pannónia H.— Sütőipar 0:5. • A szekszárdi—paksi járási kézi­labda-bajnokság sorsolása: Nőki Április 28: Szedres—Bogyiszló, Tolna—Nagydorog. Május 5: Bo- gyiszló—Tolna, Pálfa—Szedres. Május 12: Tolna—Pálfa, Nagydo­rog— Bogyiszló. Május 19: Pálfa —Nagydorog. Szedres—Tolna Má­jus 26: Bogyiszló—Pálfa, Nagydo­rog—Szedres. Férfiak: Április 28: Szedres—Bogyiszló. Május 5: Bo­gyiszló—Szekszárdi ITSK. Május 19; Szekszárdi ITSK—Szedres, * A Bonyhádon tartott Járási asz» talitenisz seregszemle végeredmé­nye: Csapatban: 1. L sz. Iskola Bonyhád (Lakner, Pechár, Ko­vács), 2. Kisvejke L, 3. Kisvej­ke II. Egyéniben: 1. Lakner Mi­hály (Bonyhád I.), 2. Beek György (Kisvejke), 3. Pechár Csaba (Bonyhád I.) és Kovács Csaba (Bonyhád L). • 1 Az idén is megrendezték g már hagyományos AFOR sport» napokat. Kispályás labdarúgás^ sakk és asztalitenisz sportágban mérték össze a tájegységek doC gozói sportbéli tudásukat. A Ka» posvárott tartott területi verseny» ben a szekszárdi AFOR dolgozói kispályás labdarúgásban -a ‘ hat csapat közül az első helyet sze» rezték meg. A kaposvári tájegy» ség válogatottjába meghívták Szekszárdiból Imre Attilát és lu kacs Józsefet, , Járási csapatból az NB I B-be Stercz József vasárnap szerepelt először az NB I B-s Szekszárdi Dózsa labdarúgó-csapatában. Arra kértük, mutatkozzon be. — Kakasdi vagyok, 1971-ben ott kezdtem a labdairúgást. Néhány mérkőzést az ifiben, utána a járási bajnokságban szereplő felnőtt- csapatban játszottam. Tavaly a megyei ifjúsági válogatottban kap4 tam helyet, hatszor húztam magamra a roegyeválogatott mezét. Az ősszel igazoltak át a Szekszárdi Dózsába. A Palánk* Mezőgazdasági Szakközépiskola harmadéves tanulója vagyok. — Mikor tudta meg, hogy tagja a Spartacus elleni utazó kö­tetnek? — Pénteken szólt Misi bácsi, hogy ne vegyek részt az ifisták edzésén, mert másnap éa is megyek Budapestre*, — Meglepődött? . — Igen. —* Számított arra, hogy pályára lép és nem a kispádról 16z2 végig a mérkőzést? —- A mérkőzés első perceiben még nem, de később gondoltam rá, mert nagyon kemény volt a küzdelem. Pólyákat percekig, ápolták. Kalász szemöldöke felrepedt, majd Lelovics kapott agyrázkódást az ellenfél nem éppen kíméletes játékától. —- Mikor szólt az edző, *Logy melegítsen? — Az első félidő végén. Én már a második fétldő elején Le- lovScs helyett pályára léptem. Az első percekben nagyon Ideges yúir tam, de fokozatosan megnyugodtam. —- Hogyan zajlott le a gól előtti akció? — Szentestől kaptam a labdát, aki miután leadta, a kapu felé futott. Én azonnal visszajátszottam elé és a kimozduló kapus mellett Szentes megszerezte a gólt, —. A mérkőzés végén mi volt az edzője véleménye? — Misi bácsi kezet fogott velem, és azt mondta: *Jól van Bam, Csak így tovább, meg vagyok elégedve veled.” Bizony ez a néhány szó nekem nagyon jói esett. — kas — A hét 11-e Banász (Hogy ész) Szlber Gecző Káló Máté (Domb. Spart.) (Bonyhád) (Fornád) (Bonyhád) Aradi n. Szűcs (Fadd) (Fadd) Tornai Fazekas H. Baranyai Szeled (Szedres) (Tolna) (Simontomya) (Simontornya) Tartalékcsapat: őri (Tengelic) — Koleszár (Szedres), Rudolf (Tengelic), Papp (Szedres), Horváth (Dombóvári Spartacus), Tóth II. (Tamási), Bazsonyi (Fornád), Szőcs I. (Majos), Vida L (Dombóvári Spartacus), Geruszi (Simontornya), Kiss L (Fadd). 4 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents