Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

Országos nyilvántartás a kutatási fejlesztési témákról Szélesebb körű részvétel a KGST“tagországok közötti műszaki-tudományos információcserében 5 tudománypolitikai irány­elveknek megfelelően, a hazai tudományos kutatómunka többsége a népgazdasági ter­vek megvalósítását célozza. A szakmánként-ágaza tönként változó, megoldásra váró ku­tatási fejlesztési feladatokhoz a felügyeleti szervek — a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság — nyújtanak anyagi támogatást, s irányítják, ösz- szehangolják a kutatóhelyek tevékenységét. A szerteágazó kutatómunkáról azonban je­lenleg Sehol nem vezetnek központi nyilvántartást, s ezért a szakemberek nem tá­jékozódhatnak kellőképpen, hol. milyen témában folyik az Huszonöt esztendővel ezelőtt alakult meg a Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttese. A felszabadulás után újjászüle­tő ország első hivatásos együt­tese úttörő feldatra vállalko­zott: hogy a művészet eszkö­zeivel a hadsereg és a polgá­ri lakosság széles rétegeihez eljuttassa a szocialista kultúra hazai és nemzetközi értékeit, részt vegyen a katonák művé. szeti nevelésében, igényes szó­rakoztatásában. méltó módon reprezentálja a hadsereg kul­turális életét, segítse a honvé­delem jelentőségének társadal­mi méretű tudatosítását. országban kutatómunka. így pedig gyakran előfordulhat a párhuzamosság, annál is in­kább, mert a Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai sze­rint 1972-ben 1400 intézetnél, vállalatnál, vagy más helyen összesen 27 ezer témában folyt kutatás. A közelmúltban ezért a kormány rendeletet hozott a kutatási, fejlesztési témák országos nyilvántartá­sáról­A július 1-től hatályba lé­pő rendelet szerint az Orszá­gos Műszaki Könyvtár és Do­kumentációs Központ kereté­ben kell a kutatásnyilvántar­tás működését megszervezni. A műszaki, a természet-, az agrár- és orvostudományban a százezer forintnál nagyobb lyafutásükat olyan művészek, mint Ilosfalvy Róbert. Kovács Dénes, Lukács Ervin, Ágay Karola, Réti József, Palcsó Sándor, Tárnái Gyula. Szőnyi Ferenc. Seregi László* 'Kibédi Ervin. A művészegyüttes április 25-én este hét órakor Szekszár- don. a megyei művelődési köz­pontban lép fel: ének-, zene- és tánckara az Együtt című kétrészes színpadi játékot mu­tatja be, amelynek főrendé, zője Major Tamás, művészeti vezetője Görgei György. költséget igénylő kutatás; te­vékenységet jelentik majd be az előírásnak megfelelően az intézmények. A társadalomtu­dományok területén és az or­vostudomány körében. ha anyagilag nem mérhető — az egy kutató évi munkájának legalább felét igénybe vevő téma bejelentése kötelező. Ezek mellett a ..tudományok kandidátusa” és a „tudomá­nyok doktora” fokozat elnye­réséhez alapul szolgáló érte­kezések fontosabb adatainak bejelentését is előírja a ren­delet. Nemcsak a hazai kutatások keresztmetszetét nyújtja a nyilvántartás, hanem számot­tevően hozzájárul a KGST- tagországok közötti nemzetkö­zi tudományos és műszaki in­formációrendszer kiépítéséhez is. Az integráció megvalósítá­sához ugyanis fontos, hogy a tagországok tájékoztassák egy­mást tudományos eredménye­ikről. Ezért 1972-től a tagor­szágok intézményei évente megküldik befejezett kutatá­saikról az információkat. Moszkva a nemzetközi tudo­mányos és műszaki informá­ciós központ, ahol összegyűj­tik, s a megrendelőknek el­küldik az eredmények listáját. Jelenleg 28 témakörben folyik tagországok között ez a szer­vezett információcsere, s az elmúlt évben 15 ezer' kutatási eredményről kaptak hírt az in­tézetek. Hazánk tavaly csupán 600 információval járult hoz­zá a tudományos eredmények körképéhez, de az országos nyilvántartás nyomán lehető­vé válik, hogy több kutatási eredménnyel bővítsük a KGST-tagországok közötti nemzetközi információcserét. Ma Szekszárdon vendégszerepei Huszonöt érés a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese FELICE CHILANTI; Három zászlót SaloatoFB hűé A művészegyüttes negyedszá­zados történetének néhány fon­tos dáutma: 1948 szeptembe­rében alakul meg a Honvéd Központi Táncegyüttes, a NÉ- KOSZ-, a Vasas Együttes tán­cosaiból. amatőr munkásegyüt­tesek tagjaiból. Majd megkez­dődik az énekkar szervezése, a Zeneművészeti Főiskola énekszakos hallgatóiból, mun­kásénekkarok dalosaiból, sor­katonákból, tisztiiskolásokból, majd rövidesen létrejött — ugyancsak jórészt zeneművé­szeti főiskolai növendékekből — a szimfonikus zenekar. 1949 áprilisában megszületett a Nép­hadsereg Központi Művész- együttese. 1949-ben külön meg. tiszteltetésben részesültek a katonaművészek: a budapesti VIT városi színházi nyitómű­során üdvözölhették öt világ­rész fiataljait. 1953. július el­sején az esztergomi táborban bemutatott műsor volt az ez­redik előadás. Ugyanazon év szeptember ”29-én a szocialista kultúra terjesztéséért, a had­seregben végzett kulturális ne­velőmunka elismeréseként az Elnöki Tanács a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki a Néphadsereg Művészegyüttesét Az együttes negyedszázados történetét számos külföldi fel. lépés is gazdagítja. Tizenhárom ország számos városában mu­tatták be népünk művészetét, szereztek újabb és újabb ba­rátokat szocialista hazánknak. Az első külföldi bemutatkozás 1951-ben volt a Szovjetunió­ban. szintúgy q legutóbbi is 1973-ban. Jártak Algériában, Ausztriában. Bulgáriában, Csehszlovákiában. Egyiptom­ban. Franciaországban. Jugo­szláviában. Kínában, Kubában, Lengyelországban, az NDK- ban, Romániában. Ugyancsak az elmúlt hu­szonöt év krónikájához tartó, zik, hogv a Nénhadsereg Mű­vészegyüttesében kezdték pá­32. Fönt a hegyen Giulianó szé­les mozdulattal meglenget egy fehér zsebkendőt, és a bandi­ták meg a legényeik keze nyomban elszakad a fegyve­rektől. Giulianó most a völgy­szorost nézi: hallja a nyögé­seket, a jajszavakat, a fájda­lomkiáltásokat. Passatempo megfordul, rá­néz, és hidegen, kétségbeeset­ten kérdi: — Mit tettünk? Giulianó átnéz a Cumeta- hegyre. Már nincs ott senki. Csak egy ember figyeli a csúcsról a Piana della Gi- rtestrát: mozdulatlan. ' Pisciotta dühödten ordít: — Csák mi lőttünk! Éles dudálás visszhangzik hosszan, a monreale—paler­mói országúira vezető figurel- lai ösvényen türelmetlenkedő dzsip dudál. A fiúk sietősen igyekeznek le a hegyről, hármas-négyes kis csoportokban lopakodnak át a réten, a hegvi patakok árterébe, a kisebb-nagyobb m ébredésekbe rejtőzködve fut­nak. Tizennégy ember, a banda tényleges tagjai, a hegyolda­lon évülnék össze, és lassan ''repkednek le ogv másik lej­tőm a figurellai ösvényig. Elhaladnak egy zöld moha és levélrengeteg közt rejtőzkö­dő barlang előtt. Bent, a for­rás mellett bújt meg a pros­tituált meg a három fiatal­ember. Ezek négyen a bar­lang ihélyén egyre közelebb­ről hallják Giulianó bandájá­nak lépteit, aztán látják is a fegyveres embereket. amint sorban elvonulnak a barlang előtt. A fáradt, izzadt Gaspare Pisciotta fülét megüti a bar­langban csörgedező forrás hangja. A három fiatalember már tartja is föl a kezét, a lánynak már kiáltásra nyílik a szája, ám Pisciotta egy mozdulattal hallgatásra inti. Iszik pár korty vizet, majd kimegy ä barlangból, siet a többi bandita után. csatla­kozik Giulianóhoz — és nem szól semmit. Piana della Girtestrán las­san föltápászkodik valaki. Kö­rülnéz. Végre csönd borult a vérfürdőre, és ebben a né­maságban egyre erősebben hallatszik a sebesültek jaj­gatása, az asszonyok sírása, a gyerekek kiabálása. Lassan- lassan fölállnak az épségben maradtak, és elindulnak sze­retteik kétségbeesett keresésé­re: és már varinak asszonyok, akik csíkokra szaggatják ün­Meghalt Jonas A szerdára virradó éjszaka röviddel éjfél után Bécsben hosszú betegség után 75. élet­évében elhunyt Franz Jonas osztrák szövetségi elnök. A második osztrák köztársaság negyedik elnöke volt, legutóbb 1971 tavaszán választották meg, újabb hat esztendőre. A bécsi rádió a hírt műso­rának megszakításával közöl­te. majd gyászzenét sugárzott. Franz Jonas 1899. október 4- én Bécsben született munkás­családból. Nyomdászként kezd­te életpályáját, később mun­kásfőiskolákon képezte magát. Fiatal nyomdászként rövid ideig Budapesten is dolgozott. A munkásmozgalomba korán bekapcsolódott, a nyomdász­szakszervezetben bizalmi volt. Majd az Osztrák Szocialista Párt florisdorfi kerületének szervező titkáraként működött. E tisztségében szembekerült a hatóságokkal. 1936-ban a szo­ciáldemokraták elleni perbe ő vádlott volt. de bizonyítékok hiányában felmentették. Ausztria náci megszállásá­nak időszakában Bécs munkás- kerületében, Florisdorf egyik neplőjüket, a szép népvisele­teket, és kötést készítenek be­lőle. • A tizennégy bandita odaér a dzsiphez. Tizenegy fölnyer­geit ló várakozik az autó mel­lett. A nehéz fegyvereket föl­rakják a kocsira, és Giulianó, Pisciotta* meg a maffiás is beszáll. A többi tizenegy lóra ül, és vágtatva indul a Strasatto- birtokra. A völgyben a nyolc halott köré már nyolc csoport gyűlt asszonyokból, rokoríokból, ba­rátokból. Az anyák, a feleségek sira­tóénekükben már a meggyil­kolt férj, gyerek dicséretét zengik. Közben a fiátalemberek, lá­nyok segítséget visznek a legsúlyosabb sebesülteknek. Óvatosan kocsira rakják őket, másokat a gyümölcsös- és zöldségárusok szekereire emel­nek. Az emelvényt rohamtem­póban szétbontják, és széles hordágyat csinálnak belőle. A megbokrosodott lovak ügetve téritek vissza a völgy­be, keresik gazdájukat. Prowidenza egyedül indul a városkába, kezét vérző ar­cára szorítja. A dzsip Monreale felé szá­guld. Pisciotta elkeseredett, tombolva fordul Giulianóhoz: — A maffiások átvertek ben­nünket! — Én nem vertem át sen­kit, én is veletek lőttem —, védekezik a maffiás. — Csak Montelepre lőtt. Egyedül vagyunk, elátkoztak bennünket. — A Cumeta-hegyen is voltak. ' — De elmentek, egy lövést se ad*ak le. Giuliarfo azt mondja: — Nagy vérfürdőt rendez­nünk, nagyobbat mint egész Montelepre. mint az egész gyárában dolgozott, majd a fep szabadulás után ennek a kerü* letnek újjáépítését irányította^ s kerületének elöljárója lett, Részt vett a szociáldemokratáin bécsi pártszervezetének Újjá*, szervezésében, később 1949— 1965 között a bécsi szervezet vezetője volt. 1948-ban a bécsi városi tanács tagjává válasz­tották. majd 1951—1965 között a főváros polgármestereként írta be nevét Bécs történeté­be. 1951—53 között az osztrák szövetségi tanács, majd 1953— 1965 között a nemzeti tanács tagja volt. A szövetségi elnöki tisztséget 1965. május 23-án nyerte el a szocialista párt jelöltjeként. 63 ezer szavazattal kapott töb• bet. mint néppárti ellenfelei Gorbach. Megválasztását nagy­ban segítették az osztrák kom* munisták szavazatai, mert a párt tagjai a szocialisták jelölt­jét támogatták. Hatéves hivataj li idejének letelte után pártja ismét jelölte az államfői poszté ra, április 25-én újabb hat esz­tendőre megválasztották sző-; vetségi elnöknek. Ezúttal a je­lenlegi ENSZ-fötitkár, dr. Kurt Waldheim volt az ellenfele, akit a néppárt jelölt, s Jonas őt már 262 ezer szavazattal előzte meg. Belpolitikai téren számos jelentős kezdeményezés fűző- dik nevéhez. A külpolitikában igyekezett érvényt szerezni az Ausztria semlegességéből adó­dó követelményeknek. E tö­rekvései során személyesen is segített kiépíteni országának a Magyar Népköztársasággal való jószomszédi kapcsolatait. 1970 nyarán hivatalos látogat tást tett hazánkban, 1971-beri Bécsben fogadta Losonczi Pált, s az Elnöki Tanács elnökével 1972 őszén határ menti találko­zó keretében is tárgyalt a két ország közötti együttműködés fejlesztéséről. » banda. Mindenki lőtt: egész Szicília benne volt ebben a mészárlásban. Most a széké-, rünkhöz kötöttük őket. — Csak ne végezzük egy szakadékban, ahová éppen ők lőttek bennünket — Azok a népek is velünk jönnek abba a szakadékba. Meg aztán kik haltak meg ott a völgyben? Azok. akik túl sokat mertek, elözönlötték a földeket, jó életet akartak, de kockázat nélkül. A mások föld.- jét akarták, és mindent el­őző nlöttek, mint a sáskák; ahová betették a lábukat ott nekünk már nem maradt talp- alattny; hely se. Túl nagyra nőtt a szarvuk, most letörtük egy kicsit. — De asszonyok és gyere­kek voltak ott. — Volt idő. amikor a mi asszonyainknak, a mi anyáinknak nem volt nyug­tuk: éjjel-nappal zsaruk ta­nyáztak náluk. állandóan a börtönt jártuk. Aztán ott vol­tak köztük a kiközösítettek. — Igen, igen. hiszen mind kiközösített volt — A maffiások átvertek bennünket. — Majd rendezzük a szám­lát. A nyolc halottat vállukra veszik, és óvatosan a lovakra teszik, mindegyiküket síró kis tömeg veszi körül, az asszo­nyok siratódalokat énekelnek. Aztán a kocsik következnek, rajtuk a rögtönzött hordágya- kon a sebesültek. A könnyebb sérültek saját lábukon jönnek, rokonaik, barátaik támogatják őket. Eleonórát férje a lóra emel­te, amelyet lassan, kantárszá­ron vezet. Az asszonyka össze­görnyedve öleli át a ló nyakát; nagyon sok vért vesztett az oldalán keletkezett sebből. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents