Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-25 / 95. szám
1 1 Fellendülőben a legelőgazdálkodás Gépsort — gyors kaszások helyett Ä természet jő megfigyeléséről tanúskodó paraszti hagyomány hazánkban, hogy április 24-én — a katolikus naptár szerint Szent György napján — szokták először kihajtani a jószágot a legelőre. Ez idő tájt, a szarvasmarha- és a juhprogramra figyelemmel, hasznos lehet körültekinteni megyénk rétjein, legelőin. Néhol olyan a fű, mint Mikszáth Boglárkáján, másutt inkább a Toldi első énekében leírthoz hasonló... Megvan ennek a maga oka, ami főleg a kiaknázott vagy ki nem aknázott lehetőségekben rejlik. A Központi Statisztikai Hivatal 1973. évi adatai szerint megyénk majdnem 36 és fél ezer hektárnyi gyepterületének kereken egyharmada rét, kétharmada legelő. Java hányada a termelőszövetkezeteké: több mint 28 ezer hektár; a közös birtok nyolc százaléka. Ezeken a hektárokon átlagosan 51 mázsa zöld fű termett. Az öntözött és az öntö- zetlen terület termésének különbsége — az előbbi javára szintén zöld fűben számolva •— hektáronként 96 mázsa. Tavaly a legelőknek csak egy- huszonötödét öntözték. A közös gazdaságok rétjeinek, legelőinek egyharmadán folytatnak intenzív gyepgazdálkodást Az állami segítség fontosságára lehet következtetni abból, hogy a gyeptelepítés 94 százaléka állami támogatással valósult meg a termelőszövetkezetekben. Lehetne éppen hosszas számításokat közölnünk arról, érdemes-e, nem érdemes-e az intenzív gyepgazdálkodá6ra erőt és pénzt áldozni. A Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőség megállapítása szerint az intenzív fejlesztés alatt álló gyepterületek átlagtermése hektáronként 1971-ben 197,1 mázsa, 1972-ben 299,7 mázsa, 1973-ban 261,1 mázsa volt; ugyanezekben az években pedig a kontrollterületeké 69,5, 62,7, illetve 82,4 mázsa. Ezekben az esztendőkben a tsz-ek 241,1, 401,9, 284 hektár gyepet öntöztek. A felügyelőség díjmentes szaktanácsadásában — gyakorlatilag — megyénk valameny. nyi termelőszövetkezete részesül. Az utóbbi három év tapasztalatai azt sejtetik, hogy a nagyüzemek egyre kevésbé sajnálják a pénzt a díjazásos szaktanácsadás igénybevételére. Az ennek felhasználásával művelt gyepterület 1971-ben 558,8, 1972-ben 695,1, tavaly pedig már 936,1 hektár volt A szövetkezeti parasztság véleménye összegeződik abban a nézetben, hogy a szarvasmarha-program sikeres megvalósítása szempontjából mind nagyobb a jelentősége a korszerű, öntözéses gyepgazdálkodás további elterjesztésének, az intenzív gyephasznosítás- nak. Szakértők számításai szerint megyénk termelőszövetkezeti gyepterületeinek majdnem harmadán — mintegy 8000 hektáron — lehet kifizetődő az öntözéses gazdálkodás. Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódva Győré József, a Tol1974. április 25. na megyei Állattenyésztési Felügyelőség felügyelője így fogalmazott: — A szarvasmarha-tenyésztés szakosodásával párhuzamosan, az intenzív tejtermelési rendszerben csak a kifejezetten legelő típusú importfajtáknak öntözött kultúrlege- lőn való legeltetése jöhet számításba; míg a nem kifejezetten legelő típusú állományok szárazon álló egyedeinek legeltetése feltétlenül megoldandó. Intenzív hústermelő rendszerekben zömmel legelőfűvel és legeltetéssel kívánatos megoldani a takarmányozást; a dajkatehenészetnél szintén. Kettős hasznosítású fajtáknál is a legelőre célszerű alapozni a tömegtakarmányozást; nyáron legeltetéssel, télen tartósított zöldfű etetésével. Te- nyészüsző-nevelésnél minden esetben kizárólagosan legelőfűre kell alapozni a takarmányozást. A húsmarháknál és a juhoknál a legelőn történő előhizlalás a leggazdaságosabb. Olyan igazságok ezek, amelyek ismeretében nem könnyű magyarázatot találni arra, hogy a tavaly rendelkezésre álló négymillió forintos keretből miért csupán 1,3 millió forintot vettek igénybe termelőszövetkezetek. Nem lehet véletlen, hogy éppen a lehetőd seggel élő tsz-ekben olyan — vagy a közeli jövőben — lesz olyan a szarvasmarha-állomány, amelynek tartása előnyös mind a gazdák, mind az ország részére. Ilyen az apar- hanti Búzavirág, a madocsai Igazság, a sárszentlőrinci Petőfi, a várdombi Uj Tavasz, a bölcskei, a gerjeni, az ireg- szemcsei Rákóczi, a dunaföld- vári Aranykalász, a gyönki, a szedresi Petőfi, a kisszékelyi Április 4, a kölesdi Egyetértés Tsz szarvasmarha-állománya, — hogy csak példálózva . említsünk néhányat a sok közül. A felsorolt tsz-ek közül az elsőként megnevezett négyben különös gondot fordítottak arra, hogy a majorság közvetlen közelében telepítsenek gyepet Éppen a jó eredmények tudatában viszont nem szorul bővebb magyarázatra, miért nőtt ebben az évben az előző esztendeinek csaknem háromszorosára a gyepgazdálkodás támogatására felkínált állami támogatás igénybevétele. A legfrissebb adatok szerint tizenkilenc tsz élt ezzel a lehetőséggel A 27/1970. MÉM sz. rendelet (XII. 13.) részletesen ismerteti a gyepgazdálkodás korszerűsítéséhez nyújtható állami támogatás módozatait; így csak emlékeztetünk arra, hogy annak mértéke öntözött területnél hektáronként több mint ötezer, száraz területnél kevés híján három és fél ezer forint. A támogatást főként újratelepítéshez és a megfelelő ößgyepek intenzív termelésbe vonásához lehet és gazdaságos igénybe venni. Noha több eső jobb fűhöz segítette volna a tsz-eket, megyénk legnagyobb részén ismét van mit legelnie a jószágnak. Az első legeltetés, vagy kaszálás után — május végén, június elején — nitrogén műtrágyázással lenne jó erőteljesebb növekedésre serkenteni a gyepeket. A tavalyi esztendővel ellentétben, sajnos, az idén eddig a műtrágya-ellátás nem volt zavartalan.. Egy efféle — remélhetőleg csupán múló jellegű — kellemetlenség azonban semmiképp sem alkalmas arra, hogy cáfolatául szolgáljon a lényegnek: a korszerű gyepgazdálkodásnak. Ehhez hasonlóan egyes gépek, gépsorok hiánya sem... „A bereknek gyors kaszási” immár visszavonhatatlanul irodalmi alakokká magasztosultak. A modem nagyüzemi mezőgazdaságnak nincsenek „kaszási”; sajnos, a fűtermés betakarítására alkalmas gépei, gépsorai sincsenek kellő számban. Megyénkben a dombóvári, a szomszédos Baranyában. a szentlőrinci gépbemutatón panaszolták ezt a termelő- szövetkezetekből, állami gazdaságokból összesereglett érdeklődők. A gyepgazdálkodást segítő gépeknek feltehetően szintén csak átmeneti hiánya sem akadályozhatja tartósan a fejlődést. A gazdasági mechanizmus ismeretében nem tűnik kétségesnek, hogy a szükséges gépek előbb-utóbb hozzáférhetők lesznek, hiszen azok nélkül a szarvasmarha- és juh- program végrehajtása összehasonlíthatatlanul nehezebb, mint könnyebb velük. A gondosan, hozzáértéssel ápolt legelő akkor is kamatozó érték, ha rét csak valamivel később lesz maradéktalanul hasznosítható. BORVARÓ ZOLTÁN A napokban teljesen befejezték a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat fiataljai számára Szekszárdon épülő száz lakás első ütemének munkáit. Az ötvenlakásos épületet, melyet már tavaly átadtak, idén burkolták a vállalat saját szabadalma alapján készülő Vulkán-habbal. így itt próbálják ki első ízben ezt a korszerű burkolóelemet. Az épület mögött folytatják a további ötven lakás építését, melyekbe még ebben a félévben beköltözhetnek a lakók. Foto: G. K. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Napirendem A szekszárdi Városi Tanács V, B. tevékenysége és az 1973-bán végzett költségvetési revíziók Tegnap délelőtti ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága a szekszárdi Városi Tanács V. B. tevékenységét értékelte. A munka alapdokumentumát ezúttal két jelentés adta. * Az egyik előadója Császár József, a városi tanács elnöke volt, a másiké a megyei tanács vb titkára, dr. Polgár Ferenc, aki jelentésében annak a komplex vizsgálatnak a megállapításait összegezte, amit a megyei tanács szakigazgatási szervei korábban a városi tanácsnál végeztek. E napirend megtárgyalásában részt vett az MSZMP városi bizottságának első titkára. Rúzsa János. Jeleni voltak a városi tanács tisztségviselői, valamint Vi- dóczy László, a dombóvári Városi Tanács elnöke is. A két előterjesztés felett igen élénk vita alakult ki, ami érthető. Szekszárd székhelyként a megye legexponáltabb települése, tanácsának munkájáról éppen ezért nem könnyű feladat számot adni. A számvetés ennek ellenére megtörtént — a vitában szót kérők egybehangzó véleménye szerint — önkritikusan, keveset beszélve arról, amire nem csak büszkék vagyunk, hanem lehetünk is. Annál többet szólva viszont azokról a gondokról, am el vek a tanács közigazgatási tevékenvségében ma még akadáivozzák a megyeszékhely tanácsát a valóban színvonalas és maradéktalan közmegelégedésre szolgáló munkában. A reális kép megrajzolásának szándéka viszont kéllő biztosítékot jelent arra, hogv a városi tanács államigazgatási munkája színvonalában felzárkózik a fejlesztési tevékenység színvonalához A megvef fences végrehajtó bizottsága a nanirend felet® vitában állapította meg. hogy a negvedík ötéves terv élsó három évében tovább fnlv+gfódott Szekszárd város fejlődése. az inar+elonóés. * n a r^ei! esztés következtében VríThwAft a m**pvp- c^rnktVírája és ez a változás vezetett a város társadalmi arculatá- nák átformálódásához. Mindezeknek nem csak szemlélője, egyben élvezője is a lakosság, melynek bizalmát az esetenként adódó nehéz ügyek ellenére is élvezi a városi tanács. A továbbiak során azt állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy javult a városi tanács testületi munkájának a színvonala. Jól gazdálkodott a megyeszékhely városi tanácsa a tanácstörvényben biztosított nagyobb önállósággal és a rendelkezésre bocsátott anyagi lehetőségekkel. A kétségtelen fejlődés ellenére azonban a tanácsi munkának nem minden területén történt meg az elvárható és megkövetelhető előrehaladás. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a napirend megtárgyalása kapcsán esedékes határozathozatalt következő üléséig napolta el azzal a döntéssel, hogy a vitában elhangzott javaslatok, észrevételek kerüljenek be a városi tanács munkájának minőségi javulását célzó határozatokba. Mint arra a napirend zárszavában Szabópál Antal utalt, a város már régen kinőtte azt a ruhát, melyet a „kis város nagy falu”, vagy az „alvó város” jelző jelentett rteki évtizedekkel ezelőtt Ez a változás nagy erőfeszítéseket komoly munkát igényelt. E feladatainak a városi tanács jól felelt meg. kell, hogy energiája legyen megtenni mindent azért, hogy tovább növeked jék a testület elhatározó szerepe, elevenebbé váljon a tanácsi bizottságok munkája és tovább fejlődjék a várost tanács és a lakosság kapcsolata is. Mint mondotta. nagy körültekintést, gondosságot Igénye! ezenkívül a negyedik ötéves terv siker«? befejezése mellett az őtöd'k ötéves terv előkészítése. S mindezeken tül az. hogy valóban, javuljon a városi tanács szakigazgatási szerveinek a munkája. Ebben a törekvésében számíthat a város! tanács a megvet tanács szakigazgatási szerveinek az eddiginél hatékonyabb segítség gére. Következő napirendként tár-' gyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága azt a jelentést, amiben Ribling Ferenc, a pénzügyi osztály vezetője az 1973. évi költségvetési revíziók teljesítéséről és tapasztalatairól adott számot. A testület — egyebek között — megállapította, hogy az elmúlt évi költségvetési revíziók főként a jogszabályok betartására, érvényesülésére vonatkoznak. így. még mindig nem kellőért kihasznált az a lehetőség, amit a revíziók a gazdálkodó szerveknek nyújthatnak tevékenységük átfogó értékelésével. A végrehajtó bizottság éppen ezért ítélte szükségesnek, hogy a jövőben a pénzügyi osztály revíziós tevékenységében ne a mennyiségi szemlélet legven domináns. hanem a minőségi követelmény érvényesüljön. A pénzeszközök jogszerű föl- használása mellett értékelje a felhasználás célszerűségét, hatékonyságát is. Indokoltan kifogásolta a testület, homr a megyei tanács szakigazgatási szerveinek többsége nem vett részt az 1973. évi revíziók munkájában. Kívánatos tehát. hogy a pérfzügyi osztály éves vizsgálati munkatervének készítésében részt vegyenek a szakosztályok és a kitűzött vizsgálatokban is megfelelj "nek a tervkészítéskor vállalt feladatuknak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezután a bejelentések megtárgvalásával foglalkozott, majd dr. Schneider Zoltánné. vb-tag indítvánvára . elhatározta annak fölmérését, hogy a megye fekvőbeteg-intézeteiben lévő szülészeti osztályok tehermentesítésére, illetve bővítésére milyenek a lehetőségeink. E döntést az tette szükségessé, hogy a demográfiai határozatokra hozott szociális és egyéb kedvezmények hatására országosan mintegy 40 százalékkal nőtt a születések száma A megyei növekedés sem sokkal alacsonyabb ennél.
