Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-02 / 77. szám
ÍJ gy hisszük, mindenki előtt, aki áttanulmányozta az MSZMP X. kongresszusa után megjelent dokumentumokat; már 1970 őszén nyilvánvaló volt. hogy a benne felvetett megannyi feladat teljesítése csupán egy hosszú folyamat eredménye lehet. A kongresszusi határozat nem mindennapi, konkrét kérdéseket boncolgat, nem operatív teendőket sorakoztat, hanem sommázott áttekintést ad a kül- és belpolitikai helyzetről, kiemeli a legfőbb kérdéseket, irányt jelöl a további munkának, bátorít a konkréi kérdések kimunkálására, megoldására. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972 őszétől mostanáig, alig másfél év leforgása alatt, háromszor, kibővített ülésen vetette össze a gyakorlati munkát a X. kongresszuson megfogalmazott elvekkel. A mérleg kedvező: politikánk irányvonala töretlen, a X. kongresszus határozatai áthatják mindennapi munkánkat, ezek szellemében készülünk az MSZMP következő, 1975 márciusára meghirdetett kongresz- szusára. Természetesen ez a politika nem dogma, részleteiben, a konkrét helyzettől függően szüntelenül változik. Nagyon röviden, leegyszerűsítve azt mondhatjuk: pártunk mindennapi tevékenysége úgy változik. hogy közben általános politikája megújulva marad a régi. És ez nemcsak amolyan szellemes játék a szavakkal. Lényegére utaló példa pártunk munkáspolitikája. Pártunk mindenkor megkülönböztetett gondossággal tanulmányozta a munkásosztály véleményét, javaslatait, igényeit. Ezt tette a Központi Bizottság legutóbbi, 1974. március 19—20-i ülésén is. Természetes ez a megkülönböztetett gondosság, hiszen a mi pártunk a munkásosztály pártja, marxista—leninista párt Kommunista párt csak úgy elemezheti reálisan a társadalomban végbemenő folyamatokat, úgy adhat számot a fejlődés irányáról és nagyságrendjéről. ha a társadalmi ha- ' ladás jellegét megszabó, a társadalmat vezető, a hatalmat gyakorló munkásosztály helyzetéből és érdekeiből indul ki. Pártunk osztályütközetekben megvívott harca, történelmi tapasztalata azt bizonyítja, hogy újból és újból, a társadalmi-gazdasági haladás minden egyes szakaszában világossá kell tennünk a politikai és gazdasági döntések osztály- tartalmát. Ez hatalmi érdek, gazdasági érdek, erkölcsi érdek. Ebből az alapelvből indult ki pártunk Központi Bizottsága most is. amikor ismételten elkészítette a X. kongresszus óta végzett munkánk mérlegét. Az elmúlt hónapok társadalmi tapasztalatai még inkább megerősítik. hogy a pártnak állandóan elemeznie kell a munkásosztály összetételében végbemenő változásokat; az osztály belső rétegződését; a munkásosztály különböző rétegeinek gazdasági, szociális helyzetét és politikai aktivitását Rendszeresen elemeznünk kell. hogyan változik a munkásosztály helye szocialista társadalmi struktúránk egészében, hogyan alakul a munkásosztály viszonya a társadalom többi osztályához és rétegéhez, figyelembe véve azt is, hogy milyen változások mennek végbe a többi osztály és réteg helyzetében, összetételében. A munkásosztály nem zárt, mozdulatlan tömb. Számszerű növekedése, politikai, szakmai és általános műveltségének gyarapodása, társadalmi befolyásának és tekintélyének növekedése szüntelen változó folyamat. Egész társadalmunkban fokozatosan szélesedik a tudatos és tettre kész aktív munkástömegek köre. erősödik ezek hangja, közéleti tevékenysége. Ezzel együtt társadalmi méreEgyüttes erővel tekben erősödött meg az a felismerés, hogy a szocialista fejlődésnek abban a magasabb szakaszában vagyunk, amikor céljaink megvalósulását az eddiginél is elsődlegesebben határozza meg a munkásosztály tevékenysége, a társadalomban elfoglalt vezető szerepének érvényesülése. az osztály tagjainak politikai tudatossága, felelősségérzete, 1 hangulata és tettrekészsége. Az elmúlt időszak kiemelkedő társadalompolitikai eseménye, a munkástömegek nagyarányú aktivizálódása. Ez éppúgy kifejeződik a munkában, a munkahelyi kezdeményezésekben, mint a közéleti tevékenységben. Tavaly március—áprilisban például a munkások százezrei vettek részt a választói jelölő gyűléseken és nagygyűléseken, s ma is ezrek és tízezrek hallatják szavukat a közélet különböző fórumain, népfront-eszmecseréken. brigádgyűléseken, szakszervezeti megbeszéléseken. De — amint ezt a Központi Bizottság legutóbbi üléséről kiadott közlemény kimondja — pártunk szükségesnek tartja olyan átgondolt intézkedési rendszer kidolgozását, amelynek eredményeképpen tovább növekszik a munkások szerepe a társadalom mindennapi életében. A Központi Bizottság 1972 novemberi ülése óta szembetűnően növekszik a párt és a munkásosztály megbecsülése és tekintélye társadalmunkban. A szövetkezeti parasztság, de az egyes társadalmi rétegek is megértették és alapvetően pozitívan fogadták a párt 1972. évi álláspontját, hogy minden területen növelni kell a munkásosztály politikai súlyát, befolyását, valamint a munkásbérek emelésével és a munkálok-szociális — elsősorban lakásviszonyainak — javításával kapcsolatos intézkedések megvalósítása révén, javítani kell gazdásági helyzetüket. 1973 januárjában anyagi lehetőségeinkhez mérten, emeltük egyes dolgozórétegek, főként a nagyipari munkásság bérét. Sikeresén bevezettük és újabb dolgozó rétegekre terjesztjük ki a 44 órás munkahetet. Több fontos' intézkedést hoztunk az anyák és a nagycsaládosok •fokozottabb támogatására, élet- körülményeik javítására. Lakosságunk áruellátása kielégítő, tovább gyorsul a nagymérvű lakásépítkezés. A munkás- - osztály szép üzenettel, tettekkel felel párfiának: bízunk az MSZMP politikájában, igent mondunk a kormány intézkedéseire, amelyek felemelkedésünk biztosítékai. A munkásosztály vezető szerepét oly módon kell erősíteni, hogy az szilárdítsa szövetségi politikánk hatékonyságát is. Pártunk minden döntését annak tudatában hozza, hogy az egész társadalmat vezeti, tehát felelős az egész társadalom helyzetéért, fejlődéséért, a társadalomban végbemenő folyamatokért, az egész nép boldogulásáért, a szocializmus keretei, á proletárdiktatúra viszonyai között. A szövetségi politika erősítése — ezen belül elsősorban a munkás-paraszt szövetség erősítése — mind a két osztálynak alapvető érdeke. Ennek az érdeknek a felismerése. érvényesülése azonban nem megy végbe valamifajta automatizmus útján. Kádár János elvtárs. az MSZMP ' Központi Bizottságának első titkára írja A szocializmus teljes győzelméért című könyvében: „Világosan meg kell különböztetnünk az érdekazonosságot a véleményazonosságtol. mert ezek— társadalmi osztályok esetében — nem mindig esnek egybe... A parasztság jó része korábban nem értette meg, hogy a szocializmus elégíti ki a' legteljesebben az ő igényeit is, s véleménye a szocializmusról nem egyezett teljesen a munkásosztály véle- • ményével. Ezért az alapvető érdekazonosság ellenére eddig fennállott bizonyos vélemény- eltérés is. A szocialista átszervezés befejezése arról tanúskodik, hogy a munkásosztály és a parasztság között most már nemcsak érdekazonosság, hanem véleményazcmosság is van a szocializmust illetően.” Pártunk vezető testületé ismételten leszögezte: a munkás- osztály és a parasztság testvéri szövetsége — a munkásosztály vezetésével — változatlanul a társadalom legjelentősebb ereje. Népünk helyesli és támogatja azt a következetes, szilárd és elvhű marxista—leninista politikát, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt másfél évtizede lankadaflsri erővei folytat, amelyből jottányit sem enged, s amely megszabja a követendő utat. Folytatjuk azt a politikát, amelyet nálunk munkások, parasztok és más rétegek már jól ismernek, helyeselnek, támogatnak. Értelmiségünk döntő többsége is látja, érzékeli, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása az egész nép ügyét szolgálja. A magyar értelmiség nem külső szemlélője a korszakalkotó társadalmi, gazdasági változásoknak. Elfogadva a munkásosztály vezető szerepét, az értelmiség is gazdája országunknak, alkotó, anyagi és szellemi értékeit gyarapító, újat kereső, tervező gazdája. Tervei, elképzelései csak úgy lehetnek'hatékonyak, ha gondolatait egyezteti a párt. a ipunkásosztály céljaival. A munkások közegében élő értelmiségi — lett légyen az mérnök vagy tisztviselő — kézzelfogható jel-ét tapasztalja, hogy a kétkezi munka az egész ország — közötte- az értelmiség -— anyagi és erkölcsi gyarapodását szolgálja. Az MSZMP hagyományt vállal és folytat, amikor arra kéri, ösztönzi az értelmiséget, hogy gazdag tapasztalatát ötvözze a munkások kiapadhatatlan leleményességével, áldozatvállalásával, tenniakarásával. Pártunk hagyományt vállal és folytat akkor is. amikor kéri. hogy kommunisták és pártonkívüliek, munkások, parasztok, értelmiségiek, továbbá a városi kispolgári rétegek is fogjanak össze annak a felismerésnek a jegyében: a nemzet boldogulását szolgáló szocialista céljainkat csak együttes erővel érhetjük el. Válaszol: Császár József Mikor jutnak megfelelő lakáshoz a nagycsaládosok? Mint a reflektorfény, - úgy világított rá a nagycsaládosok sorsára az új családjogi törvény, Felfigyelt gondjaikra, bajaikra a közvetlen környezeten, a munkahelyeken. a tanácsokon és a hivatali szerveken kívül a rádió, televízió, újsá'gok is. Az ország legnépesebb családjának feje már nem is hajlandó beszélgetni senkivel sem otthoni örömeiről, gondjairól, annyira „rákaptak” mostanában az emberek, az újságok, hogy kellemetlenné vált számára a közszereplés ... Valóban, sok szó esik mostanában a sokgyermekes családokról. Szenzációként cso- dálkozzuk körül azt, ami egy nemzedékkel előbb is természetes volt: hogy egy család fészkében négy-öt, vagv akár tíz fióka cseperedett felnőtté. Persze ma már több tényező okolja, hogy a fiatalok két- három' kicsi születése után, nem vállalnak több gyermek- áldást. Elsősorban anyagi dolgok. És legelső sorban a lakáskérdés. A közelmúltban nemes ve- tekedés indult meg a városok között: melyik tanács tudja több sokgyermekes család lakásgondjait megoldani, jnüyen hamarosan? Szekszárd város tanácselnökét azért kerestük még, hogy erről faggassuk. Városunk mit tehet a nagy családokért? <fc. — 1973-ban a megyei tanács végrehajtó bizottsága elrendelte, hogy mérjék fel a megyében élő nagy családok helyzetét. Megtörtént a felmérés Szekszárdon is? — Igen. több szempontból is megvizsgáltuk azoknak a családoknak a helyzetét, ahol három vagy több gyermek van. Megállapítottuk az egy főre eső jövedelmüket, szociális körülményeikről tájékozódtunk. De elsősorban a lakáshelyzetüket mértük fel, hiszen a lakásgond megoldása a legsürgetőbb. Az 1974. január elseje előtt beadott lakásigények között negyvenkettő nagycsaládosoké. — Negyvenkettő? A többi város adataihoz viszonyítva alacsony szám. — Szekszárdon mindig- is divat volt az egyke. Sajnos, ez a szám tükrözi a helyzetet, a gyermekvállalási kedvet. Egy szempontból viszont ió: ezeket az igényeket teljesíteni tudjuk két éven belül, 1975-ig. — Bizonyára vannak olyanok is, akik nem adtak be lakásigénylést. — Tudunk több olyan nagy családról, aki házat épít. Vagy nem js gondolt rá, hogy népes családjának megfelelő lakást kaphatna a tanácson keresztül, és ezért nem fordul hozzánk. 1700 igénylőnk van. de ennél többen vannak lakásgondban. — A nagycsaládosok között sok a cigánycsalád. — Csakhogy ők nem adnak be lakásigénylést. Arra gondolnak, hogy az új. összkomfortos lakás bérét nem tudnák kifizetni. Aki közülük bejut egy rendes kőépületbe, az megelégszik azzal. Úgy támogatjuk őket, hogy a házakhoz hozzáépítésre adunk engedélyt, és -bontási anyagokat biztosítunk az építkezés számára. — A lakásigénylőkön túl, a többi nagycsaládos helyzetét is szemmel tartja a tanács? — Az egészségügyi osztály foglalkozik velük, esetenként vagy állandó jellegű szociális segélyt utalunk ki nekik. — Mindenesetre elengedik a nagycsaládosoknak a lakás- használati díj befizetését? — Csak akkor, ha kérik. Ebben az esetben az egészségügyi és az igazgatási osztály felülvizsgálja a kérelmet, és ha indokolt, elengedjük a befizetést. — A negyvenkét nagycsaládos lakáskérelmét hogyan elégítik ki? — Tíz család jelenleg is állami bérlakásban lakik, de az kicsi, nagyobbat szeretnének. Van, aki egyszobás állami bér- lalrásban lakik három gyermekkel. egy egyedül álló asz- szony hat gyermekkel lakik egy szoba, komfort nélküli lakásban. Amikor ők nagyobb lakásba költöznek, felszabadul tíz állami bérlakás. Nehezebb a helyzet a huszonöt igénylővel, akik albérletben, szülőknél. szívességi lakáshasználatban élnek három-négy gyermekkel. Van köztük olyan is, aki kénytelen volt állami gondozásba adni gyermekeit, mert lakása nem alkalmas arra, hogy vele élhessenek. Ezek között az igénylők között hét vidéki van. akik Öcsényben, Decsen, Tengelicen, Mözsön laknak, de már évek óta itt dolgoznak. Hat család tanácsi lakásban lakik, és tanácsi értékesítésére pályázik. Közülük két család 1973. augusztusa óta a tanácsi értékesítési! lakáshoz juttatandók névjegyzékén szerepel. tehát hamarosan megoldódik gondjuk. Egy tíztagú család helyzete pedig már megoldódott, akik -két és fél szobás komfort nélküli lakásban laktak, és most egybenyitottak számukra egy-egy szolja, komfort nélküli és egy kétszoba-komfortos lakást. Ez a megoldás: a megüresedő lakásokat utaljuk ki, és az épülő nagyméretű — két és fél, háromszobás — lakások közül. A nagycsaládosoknak nem kell kivárniuk a sorolást, soron kívül lakáshoz jutnak. — Folyamatos a nagycsaládosok lakással való ellátása? — 1972—73-ban harminc- nyolc nagycsaládos jutott lakáshoz. Nem kampányszerűen, és nem is azért figyelünk rájuk, mert most más városokban is foglalkoznak a sok- gyermekesekkel. • — Említette, hogy a megüresedő és az épülő lakásoké ban kapnak helyet a sokgyermekesek. Hány lakás épül 1975-ig? — Általában kétévenként tizenöt lakás szokott megüresedni. mert gazdáik gyűjtöttek annyit, hogy építkezésbe kezdhessenek. 386 állami bérlakás^ 150 tanácsi értékesítésű és 6—• 700 OTP-öröklakás épül fel Szekszárdon 1975-ig. Az arány mégsem olyan jó. amilyennek tűnik: sok lakást kell szanálni, és lakóinak megfelelő úi helyet biztosítani. De nem szerepel az 1700 lakásigénylő között az OTP-öroklakások igénylőinek zöme sem, hiszen nagyobb részüket vállalatok, intézmények építik saját dolgozóiknak. Speciális helyzetet jelent, hogy az épülő állami lakások nagy része garzon. Lesz egy nyugdíjasházunk, amelynek közösségi helyiségei is lesznek: tévészoba, klubszoba, meg lesz oldva az ott élő öregek orvosi felügyelete is. ötemeletes lesz a ház, természetesen lifttel. Máris vannak érdeklődők, akik szívesen cserélnék el nagyobb lakásukat a nyugdíjasok házában lévő összkomfortos garzonra. A fiatalok garzonházában közösségi helyiségek nem lesznek, és egyebek között ezért sem hívjuk albérlők házának. Az albérlők házában kisgyermekkel nem lakhatnának, ebből a házból azonban nem kell elköltözni, ha gyermek születik. — A fiatalok garzonháza segíthet a fiatal házasoknak az indulásnál, talán abban is, hogy nagy családot tervezhessenek .. * — Olcsó bére mellett gyarapodhatnak a fiatalok, és a család létszámának, igényeinek alakulásával természetesen. jelentkezhetnek minőségi cserére. A jelenlegi nagy- családosok pedig két éven belül megkapják az értesítést, hogy mikor és hová költöznek. Virág F. É.
