Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

ÍJ gy hisszük, mindenki előtt, aki áttanulmá­nyozta az MSZMP X. kong­resszusa után megjelent doku­mentumokat; már 1970 őszén nyilvánvaló volt. hogy a ben­ne felvetett megannyi feladat teljesítése csupán egy hosszú folyamat eredménye lehet. A kongresszusi határozat nem mindennapi, konkrét kérdése­ket boncolgat, nem operatív teendőket sorakoztat, hanem sommázott áttekintést ad a kül- és belpolitikai helyzetről, kiemeli a legfőbb kérdéseket, irányt jelöl a további munká­nak, bátorít a konkréi kérdé­sek kimunkálására, megoldá­sára. Az MSZMP Központi Bizott­sága 1972 őszétől mostanáig, alig másfél év leforgása alatt, háromszor, kibővített ülésen vetette össze a gyakorlati mun­kát a X. kongresszuson meg­fogalmazott elvekkel. A mér­leg kedvező: politikánk irány­vonala töretlen, a X. kong­resszus határozatai áthatják mindennapi munkánkat, ezek szellemében készülünk az MSZMP következő, 1975 már­ciusára meghirdetett kongresz- szusára. Természetesen ez a po­litika nem dogma, részletei­ben, a konkrét helyzettől füg­gően szüntelenül változik. Na­gyon röviden, leegyszerűsítve azt mondhatjuk: pártunk min­dennapi tevékenysége úgy vál­tozik. hogy közben általános politikája megújulva marad a régi. És ez nemcsak amolyan szellemes játék a szavakkal. Lényegére utaló példa pártunk munkáspolitikája. Pártunk mindenkor megkü­lönböztetett gondossággal ta­nulmányozta a munkásosztály véleményét, javaslatait, igé­nyeit. Ezt tette a Központi Bizottság legutóbbi, 1974. már­cius 19—20-i ülésén is. Ter­mészetes ez a megkülönböz­tetett gondosság, hiszen a mi pártunk a munkásosztály párt­ja, marxista—leninista párt Kommunista párt csak úgy elemezheti reálisan a társada­lomban végbemenő folyamato­kat, úgy adhat számot a fej­lődés irányáról és nagyság­rendjéről. ha a társadalmi ha- ' ladás jellegét megszabó, a tár­sadalmat vezető, a hatalmat gyakorló munkásosztály hely­zetéből és érdekeiből indul ki. Pártunk osztályütközetekben megvívott harca, történelmi tapasztalata azt bizonyítja, hogy újból és újból, a tár­sadalmi-gazdasági haladás min­den egyes szakaszában vilá­gossá kell tennünk a politikai és gazdasági döntések osztály- tartalmát. Ez hatalmi érdek, gazdasági érdek, erkölcsi ér­dek. Ebből az alapelvből indult ki pártunk Központi Bizottsága most is. amikor ismételten el­készítette a X. kongresszus óta végzett munkánk mérlegét. Az elmúlt hónapok társadalmi tapasztalatai még inkább meg­erősítik. hogy a pártnak ál­landóan elemeznie kell a mun­kásosztály összetételében vég­bemenő változásokat; az osz­tály belső rétegződését; a mun­kásosztály különböző rétegei­nek gazdasági, szociális hely­zetét és politikai aktivitását Rendszeresen elemeznünk kell. hogyan változik a munkásosz­tály helye szocialista társadal­mi struktúránk egészében, ho­gyan alakul a munkásosztály viszonya a társadalom többi osztályához és rétegéhez, fi­gyelembe véve azt is, hogy mi­lyen változások mennek vég­be a többi osztály és réteg helyzetében, összetételében. A munkásosztály nem zárt, mozdulatlan tömb. Számszerű növekedése, politikai, szakmai és általános műveltségének gyarapodása, társadalmi befo­lyásának és tekintélyének nö­vekedése szüntelen változó fo­lyamat. Egész társadalmunkban fo­kozatosan szélesedik a tudatos és tettre kész aktív munkástö­megek köre. erősödik ezek hangja, közéleti tevékenysége. Ezzel együtt társadalmi mére­Együttes erővel tekben erősödött meg az a fel­ismerés, hogy a szocialista fejlődésnek abban a magasabb szakaszában vagyunk, amikor céljaink megvalósulását az ed­diginél is elsődlegesebben ha­tározza meg a munkásosztály tevékenysége, a társadalomban elfoglalt vezető szerepének ér­vényesülése. az osztály tagjai­nak politikai tudatossága, fe­lelősségérzete, 1 hangulata és tettrekészsége. Az elmúlt időszak kiemel­kedő társadalompolitikai ese­ménye, a munkástömegek nagyarányú aktivizálódása. Ez éppúgy kifejeződik a munká­ban, a munkahelyi kezdemé­nyezésekben, mint a közéleti tevékenységben. Tavaly már­cius—áprilisban például a munkások százezrei vettek részt a választói jelölő gyűlé­seken és nagygyűléseken, s ma is ezrek és tízezrek hallatják szavukat a közélet különböző fórumain, népfront-eszmecse­réken. brigádgyűléseken, szak­szervezeti megbeszéléseken. De — amint ezt a Központi Bi­zottság legutóbbi üléséről ki­adott közlemény kimondja — pártunk szükségesnek tartja olyan átgondolt intézkedési rendszer kidolgozását, amely­nek eredményeképpen tovább növekszik a munkások szere­pe a társadalom mindennapi életében. A Központi Bizottság 1972 novemberi ülése óta szembetű­nően növekszik a párt és a munkásosztály megbecsülése és tekintélye társadalmunkban. A szövetkezeti parasztság, de az egyes társadalmi rétegek is megértették és alapvetően pozitívan fogadták a párt 1972. évi álláspontját, hogy minden területen növelni kell a mun­kásosztály politikai súlyát, be­folyását, valamint a munkás­bérek emelésével és a munká­lok-szociális — elsősorban la­kásviszonyainak — javításával kapcsolatos intézkedések meg­valósítása révén, javítani kell gazdásági helyzetüket. 1973 ja­nuárjában anyagi lehetősége­inkhez mérten, emeltük egyes dolgozórétegek, főként a nagy­ipari munkásság bérét. Sikere­sén bevezettük és újabb dol­gozó rétegekre terjesztjük ki a 44 órás munkahetet. Több fontos' intézkedést hoztunk az anyák és a nagycsaládosok •fokozottabb támogatására, élet- körülményeik javítására. La­kosságunk áruellátása kielégí­tő, tovább gyorsul a nagymér­vű lakásépítkezés. A munkás- - osztály szép üzenettel, tettek­kel felel párfiának: bízunk az MSZMP politikájában, igent mondunk a kormány intézke­déseire, amelyek felemelkedé­sünk biztosítékai. A munkásosztály vezető sze­repét oly módon kell erősíte­ni, hogy az szilárdítsa szövet­ségi politikánk hatékonyságát is. Pártunk minden döntését annak tudatában hozza, hogy az egész társadalmat vezeti, tehát felelős az egész társada­lom helyzetéért, fejlődéséért, a társadalomban végbemenő fo­lyamatokért, az egész nép bol­dogulásáért, a szocializmus ke­retei, á proletárdiktatúra vi­szonyai között. A szövetségi politika erősítése — ezen belül elsősorban a munkás-paraszt szövetség erősítése — mind a két osztálynak alapvető érde­ke. Ennek az érdeknek a fel­ismerése. érvényesülése azon­ban nem megy végbe valami­fajta automatizmus útján. Ká­dár János elvtárs. az MSZMP ' Központi Bizottságának első titkára írja A szocializmus tel­jes győzelméért című könyvé­ben: „Világosan meg kell kü­lönböztetnünk az érdekazonos­ságot a véleményazonosságtol. mert ezek— társadalmi osztá­lyok esetében — nem mindig esnek egybe... A parasztság jó része korábban nem értette meg, hogy a szocializmus elé­gíti ki a' legteljesebben az ő igényeit is, s véleménye a szo­cializmusról nem egyezett tel­jesen a munkásosztály véle- • ményével. Ezért az alapvető érdekazonosság ellenére eddig fennállott bizonyos vélemény- eltérés is. A szocialista átszer­vezés befejezése arról tanúsko­dik, hogy a munkásosztály és a parasztság között most már nemcsak érdekazonosság, ha­nem véleményazcmosság is van a szocializmust illetően.” Pártunk vezető testületé is­mételten leszögezte: a munkás- osztály és a parasztság testvé­ri szövetsége — a munkásosz­tály vezetésével — változatla­nul a társadalom legjelentő­sebb ereje. Népünk helyesli és támogatja azt a következetes, szilárd és elvhű marxista—le­ninista politikát, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt másfél évtizede lankadaflsri erővei folytat, amelyből jottá­nyit sem enged, s amely meg­szabja a követendő utat. Foly­tatjuk azt a politikát, amelyet nálunk munkások, parasztok és más rétegek már jól ismer­nek, helyeselnek, támogatnak. Értelmiségünk döntő több­sége is látja, érzékeli, hogy a Központi Bizottság állásfogla­lása az egész nép ügyét szol­gálja. A magyar értelmiség nem külső szemlélője a kor­szakalkotó társadalmi, gazda­sági változásoknak. Elfogadva a munkásosztály vezető szere­pét, az értelmiség is gazdája országunknak, alkotó, anyagi és szellemi értékeit gyarapító, újat kereső, tervező gazdája. Tervei, elképzelései csak úgy lehetnek'hatékonyak, ha gon­dolatait egyezteti a párt. a ipunkásosztály céljaival. A munkások közegében élő értel­miségi — lett légyen az mér­nök vagy tisztviselő — kézzel­fogható jel-ét tapasztalja, hogy a kétkezi munka az egész or­szág — közötte- az értelmiség -— anyagi és erkölcsi gyarapo­dását szolgálja. Az MSZMP hagyományt vállal és folytat, amikor arra kéri, ösztönzi az értelmiséget, hogy gazdag ta­pasztalatát ötvözze a munká­sok kiapadhatatlan leleményes­ségével, áldozatvállalásával, tenniakarásával. Pártunk ha­gyományt vállal és folytat ak­kor is. amikor kéri. hogy kom­munisták és pártonkívüliek, munkások, parasztok, értelmi­ségiek, továbbá a városi kis­polgári rétegek is fogjanak össze annak a felismerésnek a jegyében: a nemzet boldo­gulását szolgáló szocialista céljainkat csak együttes erő­vel érhetjük el. Válaszol: Császár József Mikor jutnak megfelelő lakáshoz a nagycsaládosok? Mint a reflektorfény, - úgy világított rá a nagycsaládosok sorsára az új családjogi törvény, Felfigyelt gond­jaikra, bajaikra a köz­vetlen környezeten, a mun­kahelyeken. a tanácsokon és a hivatali szerveken kívül a rádió, televízió, újsá'gok is. Az ország legnépesebb család­jának feje már nem is haj­landó beszélgetni senkivel sem otthoni örömeiről, gondjairól, annyira „rákaptak” mostaná­ban az emberek, az újságok, hogy kellemetlenné vált szá­mára a közszereplés ... Valóban, sok szó esik mos­tanában a sokgyermekes csa­ládokról. Szenzációként cso- dálkozzuk körül azt, ami egy nemzedékkel előbb is termé­szetes volt: hogy egy család fészkében négy-öt, vagv akár tíz fióka cseperedett felnőtté. Persze ma már több tényező okolja, hogy a fiatalok két- három' kicsi születése után, nem vállalnak több gyermek- áldást. Elsősorban anyagi dol­gok. És legelső sorban a la­káskérdés. A közelmúltban nemes ve- tekedés indult meg a városok között: melyik tanács tudja több sokgyermekes család la­kásgondjait megoldani, jnüyen hamarosan? Szekszárd város tanácselnö­két azért kerestük még, hogy erről faggassuk. Városunk mit tehet a nagy családokért? <fc. — 1973-ban a megyei tanács végrehajtó bizottsága elrendel­te, hogy mérjék fel a megyé­ben élő nagy családok helyze­tét. Megtörtént a felmérés Szekszárdon is? — Igen. több szempontból is megvizsgáltuk azoknak a csa­ládoknak a helyzetét, ahol há­rom vagy több gyermek van. Megállapítottuk az egy főre eső jövedelmüket, szociális kö­rülményeikről tájékozódtunk. De elsősorban a lakáshelyze­tüket mértük fel, hiszen a la­kásgond megoldása a legsür­getőbb. Az 1974. január elseje előtt beadott lakásigények kö­zött negyvenkettő nagycsalá­dosoké. — Negyvenkettő? A többi város adataihoz viszonyítva alacsony szám. — Szekszárdon mindig- is divat volt az egyke. Sajnos, ez a szám tükrözi a helyzetet, a gyermekvállalási kedvet. Egy szempontból viszont ió: ezeket az igényeket teljesíteni tudjuk két éven belül, 1975-ig. — Bizonyára vannak olya­nok is, akik nem adtak be la­kásigénylést. — Tudunk több olyan nagy családról, aki házat épít. Vagy nem js gondolt rá, hogy né­pes családjának megfelelő la­kást kaphatna a tanácson ke­resztül, és ezért nem fordul hozzánk. 1700 igénylőnk van. de ennél többen vannak la­kásgondban. — A nagycsaládosok között sok a cigánycsalád. — Csakhogy ők nem adnak be lakásigénylést. Arra gon­dolnak, hogy az új. összkom­fortos lakás bérét nem tudnák kifizetni. Aki közülük bejut egy rendes kőépületbe, az meg­elégszik azzal. Úgy támogatjuk őket, hogy a házakhoz hozzá­építésre adunk engedélyt, és -bontási anyagokat biztosítunk az építkezés számára. — A lakásigénylőkön túl, a többi nagycsaládos helyzetét is szemmel tartja a tanács? — Az egészségügyi osztály foglalkozik velük, esetenként vagy állandó jellegű szociális segélyt utalunk ki nekik. — Mindenesetre elengedik a nagycsaládosoknak a lakás- használati díj befizetését? — Csak akkor, ha kérik. Eb­ben az esetben az egészségügyi és az igazgatási osztály felül­vizsgálja a kérelmet, és ha in­dokolt, elengedjük a befizetést. — A negyvenkét nagycsalá­dos lakáskérelmét hogyan elé­gítik ki? — Tíz család jelenleg is ál­lami bérlakásban lakik, de az kicsi, nagyobbat szeretnének. Van, aki egyszobás állami bér- lalrásban lakik három gyer­mekkel. egy egyedül álló asz- szony hat gyermekkel lakik egy szoba, komfort nélküli la­kásban. Amikor ők nagyobb lakásba költöznek, felszabadul tíz állami bérlakás. Nehezebb a helyzet a huszonöt igénylő­vel, akik albérletben, szülők­nél. szívességi lakáshasználat­ban élnek három-négy gyer­mekkel. Van köztük olyan is, aki kénytelen volt állami gon­dozásba adni gyermekeit, mert lakása nem alkalmas arra, hogy vele élhessenek. Ezek között az igénylők között hét vidéki van. akik Öcsényben, Decsen, Tengelicen, Mözsön laknak, de már évek óta itt dolgoznak. Hat család tanácsi lakásban lakik, és tanácsi értékesítésé­re pályázik. Közülük két csa­lád 1973. augusztusa óta a ta­nácsi értékesítési! lakáshoz juttatandók névjegyzékén sze­repel. tehát hamarosan megol­dódik gondjuk. Egy tíztagú család helyzete pedig már megoldódott, akik -két és fél szobás komfort nélküli lakás­ban laktak, és most egybe­nyitottak számukra egy-egy szolja, komfort nélküli és egy kétszoba-komfortos lakást. Ez a megoldás: a megüresedő la­kásokat utaljuk ki, és az épü­lő nagyméretű — két és fél, háromszobás — lakások kö­zül. A nagycsaládosoknak nem kell kivárniuk a sorolást, so­ron kívül lakáshoz jutnak. — Folyamatos a nagycsalá­dosok lakással való ellátása? — 1972—73-ban harminc- nyolc nagycsaládos jutott la­káshoz. Nem kampányszerűen, és nem is azért figyelünk rá­juk, mert most más városok­ban is foglalkoznak a sok- gyermekesekkel. • — Említette, hogy a meg­üresedő és az épülő lakásoké ban kapnak helyet a sokgyer­mekesek. Hány lakás épül 1975-ig? — Általában kétévenként tizenöt lakás szokott megüre­sedni. mert gazdáik gyűjtöttek annyit, hogy építkezésbe kezd­hessenek. 386 állami bérlakás^ 150 tanácsi értékesítésű és 6—• 700 OTP-öröklakás épül fel Szekszárdon 1975-ig. Az arány mégsem olyan jó. amilyennek tűnik: sok lakást kell szanálni, és lakóinak megfelelő úi he­lyet biztosítani. De nem sze­repel az 1700 lakásigénylő kö­zött az OTP-öroklakások igénylőinek zöme sem, hiszen nagyobb részüket vállalatok, intézmények építik saját dol­gozóiknak. Speciális helyzetet jelent, hogy az épülő állami lakások nagy része garzon. Lesz egy nyugdíjasházunk, amelynek közösségi helyiségei is lesznek: tévészoba, klubszo­ba, meg lesz oldva az ott élő öregek orvosi felügyelete is. ötemeletes lesz a ház, termé­szetesen lifttel. Máris vannak érdeklődők, akik szívesen cse­rélnék el nagyobb lakásukat a nyugdíjasok házában lévő összkomfortos garzonra. A fiatalok garzonházában közös­ségi helyiségek nem lesznek, és egyebek között ezért sem hívjuk albérlők házának. Az albérlők házában kisgyermek­kel nem lakhatnának, ebből a házból azonban nem kell el­költözni, ha gyermek születik. — A fiatalok garzonháza se­gíthet a fiatal házasoknak az indulásnál, talán abban is, hogy nagy családot tervezhes­senek .. * — Olcsó bére mellett gya­rapodhatnak a fiatalok, és a család létszámának, igényei­nek alakulásával természete­sen. jelentkezhetnek minőségi cserére. A jelenlegi nagy- családosok pedig két éven be­lül megkapják az értesítést, hogy mikor és hová költöznek. Virág F. É.

Next

/
Thumbnails
Contents