Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
Lenin — a gyakorlatról (Október előestéjén Lenin ^ a következőket írta: ^Nem állítjuk, hogy Marx vagy a marxisták valamennyi konkrét vonatkozásban ismerik a szocializmushoz vezető utat. Ez képtelenség. Ismerjük en. nek az útnak az irányát, tudjuk milyen osztályerők vezetnek ezen az úton, de a konkrét gyakorlati utat majd csak a milliók tapasztalata mutatja meg. ha majd munkához látnak.” Lenin tehát felülemelkedett az ortodox dogmatizmuson éppúgy, mint a minden forradalmi romantikától mentes prakticizmuson. És nemcsak szavakban. Jó példa erre a Szovjet állam külpolitikai irányvonala a genovai és hágai nemzetközi konferencia idején. 1922 elején Szovjet-Oroszország meghívást kapott a genovai konferenciára, amelynek célja a háború utáni Európa helyzetének és fejlődési távlatainak megtárgyalása volt. Ilyen körülmények között természetesen felmerült a kérdés. milyen irányvonalat képviseljen a világ első munkásparaszt állama az őt körülvevő ellenséges, erős. de egyáltalán nem egységes országokkal szemben. A .,baloldaliak” szerint (akik a hatalmon lévő pártban nem voltak kevesen) megalkuvás nélküli, elvi álláspontra kell helyezkedni, nem szabad feláldozni a kommunista eszméket & kapitalista országokkal kötött egyezményekből származó, ideiglenes anyagi előnyökért. A konferencián, megsemmisítő beszédekkel kell fellépni a polgári pacifistákkal szemben, hangsúlyozni kell a burzsoázia erőszakos megdöntésének, az újabb imperialista háború elkerülhetetlenségének tételét. A másik oldalon viszont olyan párttagok is akadtak, akik -— még messzemenő engedmények árgn is — a „megbékélést” hirdették az ellenséges világgal. Lenin másképp gondolkodott. „Természetesen megmaradunk a kommunizmus alapelvein. És rossz kommunisták lennénk, ha megfeledkeznénk a munka és a tőke összeegyeztethetetlen ellentéteirőL Az imperializmus mint egész, természetesen reakciós és agresz- szív. s a pártprogram ezen elemi igazságairól megfeledkezni teljesen megengedhetetlen. De miért hunynánk szemet az előtt, hogy a burzsoázia táborában is van egy szárny, amely békés megoldásra, bár a mi kommunista szempontunkból meglehetősen szegényes és fenntarthatatlan pacifizmusra törekszik. Talán bizony mindegy nekünk, hogy polgári pacifistákkal, vagy nyílt ultrareakciósokkal van-e dolgunk? Miért ne próbálhatnánk meg kettéosztani Genovában a minket körülvevő tábort kiugratni annak pacifista szárnyát, és tárgyalásokat kezdeni vele? Tehát jogunk van-e nem kipróbálni ezt az — ámbár problematikus — lehetőséget, miként lelhetnénk meg a kiutat a zsáktucából, amelybe az emberiséget az imperializmus kergette? Vajon jogunk van-e tudatosan vállalni azokat a véres áldozatokat, amelyeket egy háború okozhat, ha csak egyetlen lehetőségünk is van elkerülni? Nem. Erre nincs jogunk. Mindent megteszünk, ami erőnkből telik, hogy ezt a szerencsétlenséget elkerüljük.” Leninnek az a tézise, hogy a kapitalista rendszer különböző elemeihez differenciáltan kell állást foglalnunk, teljes mértékben vonatkozik a szellemi szférákra is. Hiba volna valamiféle egységes „burzsoá” kultúráról beszélni, nem kiválasztani abból a progresszív, humanista és demokratikus áramlatokat, hanem az anarchista erőszak módszereivel elutasítani az emberi értelem valamenyi múltbeli vívmányát. Lenin mint tudós, forradalmár. államférfi szilárd, meg- rendíthetetlen eszmei alapról, de mindig rugalmas módon fogott hozzá a történelem áramlatai által felvetett, előre nem látott feladatok megoldásához. AZ ELMÉLETRŐL Lenin határozottan szembehelyezkedett a valósággal szembeni fatalizmussal, a történelmi szükségszerűség eszmélnek olyan értelmezésével, amely csökkenti az emberi tudat. akarat és kezdeményezés jelentőségét. Sokoldalúan és konkrétan világftotta meg azt az ismert marxista tételt, hogy az elmélet nem dogma, hanem vezérfonal a cselekvéshez. Ha lehet, még plasztikusabb Leninnek ez a magatartása a breszt-litovszki béke körüli vitákban. Történelmi közhely Jl................................... ma már, hogy „reálpolitikai- lag" Leninnek volt igaza a baloldali kommunistákkal széniben,, akik forradalmi háborút követeltek és ezzel kockáztatták, az orqsz tanácsköztársaság, fennmaradását. A helyes gyakorlati megoldás Lehinnél 'azon alapúit; h'ogy el- tnéletileg mélyen elemezte a forradalmi fejlődés összfolya- matának T>iltanatnyi • állapotát. A TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS ÜTJÄRÖL Lenin- több, mint fél évszázaddal ezelőtt rámutatott. Mi sem érthetőbb, mintha valaki nem örül különösebben három-négy hívatlan vendégnek, akiknek az a furcsa kívánsága, hogy a padláson mászkálva centivel mérjék meg a tetőt tartó szelemeneket, utóbb meg a ház sarkától a kemence szegletéi és a disznóólig mindent. Eközben még kérdezősködnek is. Mikor épült a ház? Kié volt? Változta ttak-e a belső beosztáson? Mit építettek át, mikor és miért? Végül pedig rajzolnak, homlokzati vázlatot, metszeteket készítenek. A szakályiak segítőkész kedvességére vall, hogy ezt szinte kivétel nélkül szívesen fogadták. Sokan ~■ joggal büszkélkedtek is, hogy lám, az ő régi házuk mennyivel érdekesebb a kutatóknak, mint a sok tízezerért épült modern villák. A Pollaek- főiskolások, tanársegédnőjük irísí.val, tizennyolc portát mértek, térképeztek feL A falumúzeum Hozzávetőlegesen egy hónapig tart a vázrajzok másolása, az állagra, korra jellemző adatok értékelése. Csak ezt KAPOS MENTI ÖSSZEFOGÁS Úttörők, főiskolások, egyetemisták és Sxakály község lakói követi majd a néprajzosok által falumúzeumnak alkalmasnak ítélt 3—4 házzal kapcsolatban a költségvetés elkészítése, ami a szakvéleménnyel együtt a végleges döntés alapja lesz az illetékes megyei vezetők számára. A. háznak jellemzőnek kell lennie a szaká- lyi típusra (első szoba, szabad- kéményes konyha, hátsó vagy lakószoba, kamra, fészer-kocsiszín, istálló a közös tető alatt), de az is mérlegelendő, hogy szegény, közepes módú. vagy gazdag családra jellemző bútorok, használati tárgyak kerüljenek-e bele és milyen elrendezésben. Köznapi módon, vagy esetlát valamelyik jeles nap, ünnep alkalmával megszokottan? Természetes, hogy ha már a Kapos menti fehér foltok felszámolása érdekében a szakályiak tették a legtöbbet, akkor a bemutatandó tárgyak zöme is innen kell, hogy származzon. Egyelőre csak a cserépanyag, a kerámia szegényes, ezeket alighanem máshonnan kell kiegészíteni a tájegység falvaibóL (Műiket« % 9ilto H&éáng» » Bölcső és kaszaverő szék A táborozás során összegyűlt, ajándékként felajánlott tárgyi anyag nagyjából arányosan oszlik meg a textíliák, bútorok, konyhai felszereléseit és mezőgazdasági eszközök között Előbbiek sorában van egy tüll „tilángli”, másként avatókendő 1910 tájáról, melyet az új asszony első templomba menetelekor viselt. Ugyanennek 1930 körüli párja már fehér selyemből van. Értékes bútordarab egy szép, kazettás, festett bölcső a századforduló idejéből. A konyhai felszerelések közé tartozik négy cserép köptilő, közülük az egyik ritkaságnak számító darab. A mezőgazdasági eszközök számát egy sajátos kaszaverő szék, és egy furmányos, ívelt, vastag vesszőrugóval kombinált tökgyalu szaporítja. Ezermesterre valló ügyességgel készült munka. Rendkívül gazdag a főleg viselet- és helytörténeti szempontból fontos családi fényképek gyűjteménye, mely a századfordulótól napjainkig terjedő időt hidalja át. Családi fényképeitől senki nem válik meg szívesen, a táborozáson részt vevő fényképész igen sokról készített reprodukciót. A folytatás As összegyűjtött nagy értékű anyag feldolgozása egyszerre folyik Szekszárdon, Pécsett és Budapesten. Utóbbi helyen Matolay Magdolna, az Országos Levéltárban kutatja a szakályi keresztnevek gyakoriságát a XVIII. század végétől mindmáig. A névgyakoriság bonyolult, és sok számítást igénylő grafikus ábrázolásából a szakemberek következtetni tudnak a régi, patriarchális életforma felbomlásának megközelítő időpontjára. Ez már azt is jelzi, hogy • Bnunlra hilOga igazság szerint az eredményes táborozással csak elkezdődött. A feldolgozás előreláthatólag nyárra befejeződik. A szaká- lyiak természetesen addig is láthatnak valamit áldozatkészségük gyümölcseiből. A gyűjtés legszebb darabjait a május 1-én Szakályban nyíló kiállításon mutatják be. A nyárra Kiss Pál szép portájának bejárata a Rákóczi utca 310. szám alatt A házról tulajdonosa úgy tudja, hogy a XVIII. század első harmadában épült. elképzelt folytatáshoz, ha ezt a lehetőségek megengedik, újkori történész (elsősorban a termelőszövetkezet történetének feltárásához) nyelvész, szociológus és talán antropológus bevonása is célszerűnek látszik. A tudomány összefogásával segíteni azt a Kapos menti összefogást melynek április első felében a szaká- lyialc olyan szép példáját adták. (Vége) ORDAS IVAN hogy a történelmi fejlődés útja soha nem sima és könnyű. „ ... Nem dialektikus, nem tudományos, elméletileg helytelen — írja Lenin —, ha úgy képzeljük el a világtörténelmet, hogy az simán és fennakadás nélkül, olykor gigászi visszaugrások nélkül halad.” A kommunlstaellenesség szószólói ma arra hivatkozva próbálják cáfolni a leninizmust. hogy a szocialista forradalom a fejlett nyugati országokban még nem aratott győzelmet, és hogy a kapitalizmus ezekben az országokban — a rájuk jellemző ellentmondások ellenére — műszaki és termelési szempontból még mindig fejlődik. Lenin kijelentéseinek tudatos eltorzításáról van szó. Lenin a szocialista forradalomnak a fejlett tőkésországokban bekövetkező lassúbb érlelődéséről szólva egyúttal azt is hangsúlyozta. hogy a forradalom győzelme után ezekben az országokban a munkásosztály magas fokú szervezettsége és összeforrottsága lehetővé fogja tenni a szocialista újjáépítés feladatainak gyors és hatékony végrehajtását. Az orosz munkásoknak hihetetlenül nehéz körülmények között kellett végrehajtaniuk a forradalmat, más országokban — október győzelmének eredményeként — könnyebben, „emberibb úton” valósulnak meg a forradalmak. „Nekünk a legkeményebb formájában kellett megvalósítanunk a proletariátus diktatúráját” — írta V. I. Lenin... Más országok más, „emberibb úton jutnak el ugyanoda: a szovjethatalomhoz.” Lenin elismerte a szocializmusra való áttérés különböző útjainak lehetőségét, és szüntelenül hangsúlyozta, hogy minden esetben változatlanok maradnak azok az alapvető sajátosságok, amelyek a politikai hatalom meghódítását és megtartását jellemzik. E vonások nemzetközi jelentőségét így fogalmazta meg: „Ma már nagyon jelentékeny nemzetközi tapasztalattal rendelkezünk. amely a legteljesebb határozottsággal bizonyítja. hogy forradalmunk egyes alapvető vonásai nem helyi, nem sajátosan nemzeti, nemcsak orosz, hanem nemzetközi jelentőségűek... Az adott történelmi időszakban azonban az a helyzet, hogy az orosz példa minden országnak valami nagyon lényegeset mutat meg elkerülhetetlen és nem is távoli lövőjéből.” A megtett útra emlékezni nem múlhat él anélkül, hogy Leninre emlékezzünk. Ék viszont. Ezért idéztük újonnan gondolatait születésének 104, évfordulójáét . 8XKK0KAB0fc% J
