Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
f 1 A legkisebb — a legjobbak kozott Kiváló vállalat a Bonyhádi Cipőgyár Négy ország agráregydemelnek hallgatói megyénk mezőgazdasági Két napon át a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyéi Szervezetének vendége volt az a 45 tagú egyetemi diákcsoport, amely résztvevője volt a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen rendezett nemzetközi tudományom diákköri konferenciának. Dr. Petróczy István és dr. Faragó Ferenc Tolna megyei származású egyetemi tánárok vezetésével az egyesület gödöllői diákklubjá- hoz Csatlakoztak a konferencián részt vett bulgár, lengyel és csehszlovák agrárfelsőoktatási nitézmények hallgatói is. A csoport tagjai, akiknek túlnyomó többsége az egyetemi évek befejezése után megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben talál munkalehetőséget, Takács Kálmán igazgatóhelyettes és Marczy Tivadar csoportvezető révén megismerkedett a Szekszárdi Állami Gazdaság, a Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködés (KSZE) tevékenységével, a zárt termelési rendszer lényegével. Látogatást tett az őcsényi Kossuth Termelőszövetkezetben, majd megismerkedett a Sárköz népműnag) üzemeiben vészetével a Decsi Szövetkezetben. Háziipari A látogatás második részében részletes tájékoztatást kaptak a hallgatók a Kapos-Vop- pány Völgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége — Tamási, tevékenységéről, a szövetség hatáskörébe tartozó nagyüzemek és a kapcsolódó mezőgazdasági üzemek munkájáról. A nagy érdeklődéssel kísért kétnapos tanulmányi kirándulás része volt annak a programnak, amelyet a MAE és a megyei tanács vb. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya tűzött maga elé a megyénkhez legjobban kapcsolódó három felsőoktatási intézmény — Gödöllő, Kaposvár és . Keszthely — hallgatóinak, már az egyetemi évek alatt a megye mezőgazdasági nagyüzemeihez való kapcsolásával, az elmélet és gyakorlat egységének minél szélesebb körű és minél hatékonyabb megteremtése érdekében. Szakái László MAE-titkár Toyább boy ülnek a magyar— jugoszláv kulturális kapcsolatok Ez év április 4-én a Munka érdemrend arany fokozatával tüntették ki Dobler Istvánt, a Bonyhádi Cipőgyár igazgatóját. A Munka érdemrend ezüst fokozatát kapta Zentai József, a gyár főmérnöke. A napokban pedig megjött az értesítés a Könnyűipari Minisztériumból: a Bonyhádi Cipőgyár „Kiváló vállalat" lett Közölték egyben azt is. hogy nyolcvan- kétezer forint jutalommal jár ez utóbbi kitüntetés, a gyár vezetőségének hatáskörébe tartozik ennek az összegnek a szétosztása — és természetesen „megtoldása” is —, ha van vállalati pénz hozzá. A hivatalos közlemény — és a május elseje előtt átadásra kerülő díszoklevél is majd — arról szól, hogy a bonyhádi gyár az 1973. évi szocialista munkaversenyben elért kimagasló teljesítménye alapján lett kiváló vállalat. Azt azonban mindenki tudja a gyárban, hogy a kitüntetés — és a- annak alapjául szolgáló 1973. évi eredmények — több évi, még- inkább egy-két évtizedes szívós munkának a gyümölcse. Mert a Bonyhádi Cipőgyár nem tavaly került a legjobbak közé. És talán éppen a méretei miatt nem jutott korábban hasonló elismeréshez (utódjára 1958-ban volt élüzem). A gyár ugyanis a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó cipőgyárait „Benjáminja”. Ha az évi termelést nézzük, az utolsó helyen áll a „rangsorban”. Míg a „listavezető” Tisza Cipőgyár évi hétmillió pár felett termel, a bonyhádiak alig több, mint másfél milliót állítanak elő. De ha a többi mutatót nézzük, már nem Benjamin, hanem „Botond”, ami kifejezésre is jut az öt éve használt márkajelzésben. A termelés évi növekedési ütemét tekintve messze lehagyja a többi ötöt: 1968 és 1972 között 67,9 százalékkal nőtt a termelése. Az első helyen áll az export-részarányt tekintve is. Termelésének 1972-ben 54,8 százalékát vitték szocialista, 4,2 százalékát pedig tőkés exportra. Az első — vagy más értelemben az utolsó — a száz munkásra jutó alkalmazottak száma tekintetében: Ez 131 fő, a legalacsonyabb a minisztériumi cipőiparban. Az egy munkásra jutó átlagos havi személyi jövedelem tekintetében a „középmezőnyben” foglal helyet, a harmadik a rangsorban, 2490 forinttal. (Ennek helyessége vitatható). De nézzük a többi mutatót: A minőséget tükrözi az eiső- osztályú és az anyag- és minőségi hibás, valamint az értékesíthetetlen 6elejt aránya, E mutató szerint a legjobb a Bonyhádi Cipőgyár. 1972-ben az iparági átlag az első osztályú termékeknél 91,1 százalék volt, a bonyhádiaké 94,1, a bonyhádi gyár sedejtje az iparági átlag 1,3-mal szemben 0,7 százalék. (1973-ban már a 94,1 százalék 96,2-re módosult). Az ezer pár értékesített cipőre jutó reklamáció kapcsolódik az előbbi mutatóhoz. Ez a bonyhádiaknál kettő a belföldi, és ugyanennyi az export-értékesítésnél. Egy- tizede a „listavezetőének” (Ez utóbbi megnevezésétől most tekintsünk el). A bonyhádi gyár eredményeinek igen sok az összetevője. Egy mutató alapján nem lehet értékelni, elemezni egy gyár termelését, gazdálkodását, hiszen az eredményekbe „bejátszik” a technológia, a gyártmányok korszerűsége, divatossága, a termelési költségek, az értékesítés, anyaggazdálkodás, és még sok minden. A gyártott választékról csak annyit, hogy értékesítési gondokkal talán soha rém küzdött a gyár, a „Botond'’ cipők kelendőek, mert nemcsak erősek, strapabírók, hanem divatosak — és tényleges értékükhöz képest — olcsók is. A három hete megrendezett „Fogyasztók fóruma” kiállításon méltán arattak sikert a bonyhádi „Botond” cipők. Maradjunk most a minőségnél. A cipők minősége ugyanis évek óta napirenden van. Nem azért, mert általában jóminő- ségűek, tartósak a cipők, hanem éppen a sok hiba miatt. Nos, a bonyhádi cipőkről nem lehet ezt mondani. Bonyhádon jó, tartós cipőit gyártanák, és ha néha újságcikkek foglalkoznak a cipő minőségével, a bonyhádi gyár rendszerint a jó, a pozitív példái A gyárban ugyanis kiváló és lelkisimere- tes szakemberek dolgoznak és a szocialista munkaverseny hagyományai közt a legáüandóbb éppen a minőségért, a minőség tartásáért, javításáért folyó verseny. Ezt támasztja alá a bérezés is. Több mint másfél évtizede rendszeres a minőségi premizálás. Minden olyan munkahelyen, ahol el lehet „menet közben” rontani a cipőt, minőségi prémiumot fizetnek. Külön prémium jár azoknak, akik a ragasztás technológiájának valamelyik posztján — portalanítás, borzolás, kenés, préselés stb. — dolgoznak. Legutóbb a Bőr-, Műbőr- és Cipőipari Kutatóintézet vizsgálta a gyárban a minőséget. Hat modellt — modellsnként 20—20 párat — vizsgáltak meg és mindössze háromnál találtak párosítási hibát, egynél ránco6odást A szakítópróbánál (5—8 poniton vizsgálták a cipőt) 4,28 és 6,28 kilopond/cm értékek jöttek ki. Az előírás 2,7 kilopond, a gyári „belső szabvány” 3 kilopond. E felett jár a minőségi prémium a dolgozóknak. öt éve megszűnt a kereskedelem minőségi ellenőrzése a gyárban, a MEFO és a MERT kihelyezett szakemberei, akiknek feladatuk minden pár cipő minőségi átvétele a szalag végén, vagy a raktárban, elköszöntek a gyártól, munkájukra nincs szükség, és itt-tartásuk nem fizetődik ki a kereskedelemnek, A bonyhádi gyárban ugyanis bízni lehet, közvetlen ellenőrzés nélkül is jó minőséget szállít És még egy módszer, amit jó pár évvel ezelőtt éppen lapunk hasábjain ajánlottunk az egész magyar cipőiparnak: A fogyasztói reklamációk intézése. A* * általános gyakorlat az, hogy a vásárló visszaviszi a meghibásodott cipőt a boltba, ott jegyzőköriyvezik, a vásárlót kártalanítják, a cipő visszakerül a nagykereskedelemhez, az jegyzéket küld a gyártó vállalathoz, és a vállalat ennek alapján megtéríti a kárt. Bonyhádon visszavárnak, visszakövetelnek minden reklamált cipőt. Megállapítják, tényleg hibás-e, mi, vagy ki okozta a kárt, egyéni felületesség, vagy a technológiában, esetleg a gépben, anyagban volt-e a hiba. Néha valóságos „orvosi konzílium” ül össze, hogy kielemezze a selejt okát. Ha megtalálják, felülvizsgálják azon a ponton a technológiát és kiküszöbölik a hibát. Sok éves munka eredménye a kitüntetés. A minőség csak egyik tényező, de a fogyasztónak ez a legfontosabb. És ebben vitathatatlanul első a bonyhádi gyár. J. JBorsótormesitési < társulások A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-dunántúli Központja a három dél-dunán_ túli megye — Baranya, Somogy és Tolna — területén egy-egy borsótermesztési társulás, együttműködés létrehozását kezdeményezte. A társulás mintegy 8000 hektár területen termel borsóvetőmagot. A vállalat együttműködése a termelőkkel ebben az évben kezdődik, és a szerződés értei, mében öt évig tart A társulások célja: biztosítsák a nép- gazdasági szempontból fontos borsószükséglet egy részét, valamint a gazdaságok számára elegendő vetőmagot. A társulások segítségével lehetővé válik, hogy a jelentkező exportigényeknek is eleget tudjanak tenni. 1974-ben és a következő években tovább gazdagodnak a jugoszláv—magyar kulturális kapcsolatok. Egyebek között tovább bővülnek az egymással közvetlen kapcsolatban álló felsőoktatási intézmények, illetve, a már eredményesen tevékenykedő nyelvi lektorátusok. A tervek szerint az 1974—75-ös tanévben szlovén nyelvi lektor kezdi meg működését a szombathelyi tanárképző főiskolán. Arra is mód nyílik majd a nemrég aláírt, 1974—76-os évekre szóló kulturális munkaterv alapján, hogy a ljubljanai egyetem bölcsészettudományi karán magyar nyelvi lektor. a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig szlovén nyelvi lektor álljon munkába. Továbbra is biztosítják a lehetőséget ahhoz, hogy magyarországi és jugoszláviai fiatalok tanulmányokat folytassanak a másik ország egyetemein ösztöndíjjal, vagy saját költségen. Jelentős előrelépés várható a következő időszakban országaink között a művészet és a kultúra más területein is. Kölcsönösen ott lesznek a két ország művészei, alkotói a különböző nemzetközi irodalmi. zenei, színházi rendezvényeken. képzőművészeti kiállításokon. Magyar írók utaznak ki az idén a szarajevói költészeti napokra, a strugai költőestekre. a pirani írótalálkozóra. Viszonzásul jugoszláv íróvendégeket fogadunk az ünnepi könyvhéten, az. irodalom- . kritikusok nemzetközi szervezetének ülésén, és a budapesti költőtalálkozón. 1975-ben az Állami Opera- ház, balett-társulata vesz részt a dubrovni.ki nyári játékokon, továbbá a Nemzeti Színház és utána a Pécsi Balett ismerteti meg a jugoszláv közönséggel a magyar művészet színvonalát. A következő időszakban három jugoszláv népi együttest fogadunk a délszláv nemzetiségek lakta magyar területeken. Jugoszláviában pedig három magyar színházi társulat turnézik a jövőben. Magyar • fplklóregyüttes vesz részt a balkáni népdal- és néptánc- fesztiválon. míg a Cetinje-i • Njegos folklóregyüttes a balatoni nemzeti folklórfesztiválon szerepel. Folytatódik a festők, grafikusok. szobrászok cseréje, részvétele a másik ország művész- tele.peinek munkájában. Továbbfejlődik a könyvtárak, levéltárak, múzeumok, műemlék- védelmi intézmények együttműködése is. (MTI) A pincehelyi Vörösmarty Tsz lakásépítési alapot létesített. Az alapból ebben az évben nyolc tsz-tag részesül, összesen 295 000 forint erejéig. Az építési alap nem csupán új ház építésére, de régi létesítmény tatarozására is igényije vehető. •v>r-: : • ....$$ i é 1974. április 2L < 4 A tervek szerint június 30-án átadják a Költs•'y-iakótclep uiolsó lakóházát. Haszonnégy állami bérlakás, és a földszinten üzlethelyiségek kerülnek átadásra. • " Fotó: K. Z. t Lakásépítési alap Pincehelyen
