Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

I

1

Mu nkáslakás

hetvenkét tolnai családnak

Mozgalmasak ezen a tavaszon a hétvégék a tolnai Újtelepen, a Víztorony utca és a Sport utca között. Építkeznek. Az elmúlt hetekben az akácost irtották ki, az évek óta felgyülemlett szemetet hordták el (ez volt az Újtelep szemétdombja). a terepet egyengették az építők. Pontosabban: építők és építtetők egy személyben. Hamarosan megkezdők az alapárkok kiásását és az alapok betonozását, hogy aztán — rövid időre — átadják a helyet a hivatásos építőknek. a Dunaújvárosi Házgyár darusainak, hegesztőinek, szerelőinek, szigetelőinek.

Az ősszel huszonnégy tolnai munkáscsalád költözik be új otthonába, 1975-ben pedig további negyvennyolc. Azután következik a parkosítás, ami után — és most adjuk át a szót Hámori Ottónénak, a Há- mán Kató Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet elnökének: — „Ez lesz Tolna legszebb lakótelepe”.

A nagyszabású akció —amire a napokban hívta fel figyelmünket tudósítónk, Görgé- nyi Zoltán — két éve kezdődött. Akkor kezdték el — kezdeményező a pamutszövőgyári pártszervezet és szakszervezeti bizottság, valamint a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársága volt — a lakásszövetkezet szervezését. Az indok közismert: Kevés a lakás, sok fiatal házaspár lakik albérletben, vagy a szülőknél. Kell a lakás. Az előkészítő bizottság megindította a munkát. Sokat szaladgáltak. kilincseltek: összehozni a tagságot, tárgyalni tervezőkkel. kivitelezőkkel, felmérni az anyagi lehetőségeket, egyeztetni az igényeket — jó is legyen, tágas is legyen, korszerű is legyen és ami a legfőbb: olcsó is legyen és végül: minél hamarabb készüljenek el a lakások. A tanács már eleve felajánlotta segítségét, támogatását és ami ebben az ügyben a legfontosabb: minden érdekelt szerv, hatóság, vállalat azon volt. hogy segítsen a lakásra váró tolnai családoknak.

Problémát okozott, hogy hol legyen a Lakótelep. A pamut- szüvőgyáriak a gyár közelében szerették volna, a lakásszövetkezeti tagokból a legtöbb — egyharmada — pamutszövőgyári, de ez különböző okok miatt nem ment. Végül is a község déli részén, az Újtelepen jelölték ki a helyet. A tanács ingyen bocsátotta rendelkezésre a területet, csak közműhozzájárulást kér — lakásonként 12 000 forintot, ami töredéke a tényleges közművesítés! — úthálózat, víz. villany. csatornázás — költségeknek. Aztán: milyenek legyenek a házak?

Tárgyaltak több kivitelezővel — az egyik túl drága lett volna, a másik csak négyemeletes házak építését vállalta és „természetesen” kulcsátadással, a mi egyenlő a magas költséggel. Végül is a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársága javasolta: meg kellene nézni a | dunaújvárosiakat. Az ottani házgyár éppen ilyen társasházak gyártására, szerelésére rendezkedett be. és hajlandó ' „csak” felépíteni, összeszerel - jni a házakat, az előtte és utána lévő munkákat ki-ki úgy végzi el és olyanra csinálja, ahogyan és amilyenre akarja, tudja. „Tanulmányutak” Székesfehérváron. Polgárdiban, Lajoskomáromban, Mezőfalván — ahol már épültek ilyen házak — például Székesfehérváron 160 lakás és újabb 180 van folyamatban — a rajzok megmutatása az érdeketeknek, közgyűlés közgyűlés után és

végül döntés. A dunaújvárosi panelházak mellett.

Négy, illetve nyolc lakásból álló egyemeletes társasházak lesznek. Minden lakás külön utcai bejárattal. Az alapozást nem vállalja a házgyár, azt a tulajdonosok végzik el. Ugyanígy a parkettázást, víz- és villanyszerelést, festést, mázolást (aki akarja, tapétázást). A házgyár a székhelyéhez közelebb eső városokban, községekben 124 ezer forintért szállított és szerelt egy-egy lakást. Tolna messzebb lévén, itt 130—135 ezerbe kerül majd. A költségek — ha hivatalos áron számoljuk — az elvégzett és elvégzendő társadalmi munkát is 290—300 ezer forintra rúgnak lakásonként. És mindezért egy-egy hetvenkét négyzetméter alapterületű komfortos lakás. A lakások előtt élőkért, hely a garázsnak. mögöttük pedig kamrának, aminek a terve szintén elkészül, de a kivitelezésről ki-ki maga gondoskodik.

Ki-ki maga — ez persze nem szó szerint értendő. Mert itt a hetvenkét lakásszövetkezeti tag közösen végez mindent. Elvégezte a durva tereprendezést — az Aranykalász Tsz markológépet és pótkocsis vontatót adott, a Volán és a pamutszövőgyár is járművet — a szövetkezet tagsága már „ösz- 6zegyűjtött” — egyelőre csak papíron, de nem kétséges, hogy a felajánlást követi a tényleges intézkedés — tizenegy betonkeverő gépet az alapozáshoz. A hetvenkét tag- család közt akad minden építési-szerelési szakma képviselője. így a szakipari munkákat is el tudják közösen végezni a szövetkezet által másodállásban alkalmazott építészmérnök irányításával.

Kéuszázkilencven-háromszáz- ezer forintba kerül egy-egy lakás. Ebből lejön a meglévő, vagy vállalt gyermekek utáni 30—30 ezer forintos szociális kedvezmény. A megmaradó összeg 25 százalékát kell készpénzben befizetni. Azaz nem készpénzben, hiszen az előtörlesztésből vonják le a társadalmi munka értékét is. Lakásonként tehát 40—50 ezer forint jut egy tagra. Húszezret már mindenki készpénzben befizetett. Ebből fedezték a tervezési költségeket (a tanács is hozzájárult 80 ezer forinttal) és fizetnek ki még az idén 720 ezer forintot. A többi OTP-kölcsön, harmincöt évi törlesztésre. A „felvonulási épület” egy kimustrált busz lesz,

ennek megvásárlása is „folyamatban van”.

A hetvenkét lakásszövetkezeti tagból már 68 megvan, ők nemcsak beléptek, hanem , be is fizették a húszezer forintot. Ez az adat egyébként naponta változik, nem kétséges, hogy mind a hetvenkét hely „betelik”. Rövid statisztika a 68-ról: átlagéletkor feleségeknél 25, férjeknél 28 év. A szövetkezeti családok gyermekeinek száma 54. A vállalt gyermekek száma 67 (közülük néhány már útban van). A szövetkezeti tagság közül hatvan a munkás és nyolc az alkalmazotti család. Jelenleg albérletben 13. szülőknél 42, szolgálati lakásban lakik, vagy vidékről jár bé 13 család. A hatvannyolc közül huszonöt a pamutszövőgyári, tíz a többi a Volán, a selyemgyúr és más vállalat dolgozója, ktsz-tag.

JANTNER JÁNOS

Kiváló ipari szövetkezetek

A könnyűipari miniszter az 1973. évi szocialista munkaversenyben elért kiemelkedő eredményekért három Tolna megyei ipari szövetkezetét tüntetett ki a „Kiváló ipari szövetkezet” címmel. A Szekszárdi Szabó Szövetkezetei, a „Kövendi Sándor” Tolna megyei Cipészipari Szövetkezetét, valamint a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezetei. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter a Bonyhádi Építőipari Szövetkezetnek, valamint a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezetnek adományozta a „Kiváló ipari szövetkezet’’ címet. A kohó- és gépipari miniszter elismerő oklevelét a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet nyerte eL

A Tolna megyei KISZÖV elnöksége hat szövetkezetét részesített elismerésben az 1973. évi jó munkáért. Az elnökség vándorzászlaját a Tamási Vegyesipari. a Bátaszéki Fémipari. a Tolna megyei Ruhaipari, valamint a Dunaföldvári Faipari Szövetkezetnek, adományozta. a „BONY” Bonyhádi Cipőipari, valamint a dunaföldvári „Földvár” Gumiipari Szövetkezet elismerő oklevelet kap.

Ölvén propagandistát tüntettek ki

Lenin közelgő születésnapja alkalmából a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya bensőséges ünnepség keretében vendégül látta azokat a társadalmi munkásokat, akik propagandista tevékenységükkel a legtöbbet tették a marxizmus—leniniz- mus igazságainak terjesztése érdekében, ötven propagandista kapott Lenin mellképét ábrázoló emlékplakettet.

Az ünnepséget István József, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd Király Ernő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának titkára mondott beszédet. Beszédében hangsúlyozta a propagandisták felelősségét igazságaink terjesztésében, elismeréssel szólt arról a munkáról, amit a kitüntetett elvtársak végeznek. Beszédében Leninről szólva hangsúlyozta: „A

történelem kétféle nagy em3 bért ismer. Az egyik, akineld neve mellé valamely megtiszJ telő jelző kívánkozik. A másikj akinek a neve maga vásli la megtisztelő jelzővé. Lenin aa utóbbiak közé tartozik. Min4 den. ami napjainkban igazán forradalmi, nagyszerű és emberséges, egyben azt is jelenti. hogy lenini. Ezért is mondjuk, hogy a kommunistáid egyik legnagyobb feladata LeJ nin tanításait terjeszteni, len’4 ni típusú propagandistává váW ni.”

A továbbiakban Király Ernői a megyei párthizottság titkára, a pártunk előtt álló legfontosabb feladatokról szólt, éa kérte a propagandistákat, a jövőben is legyenek lelkes segítői politikai munkánk érvé»: nyesülésének.

A kitüntetéseket az öt ven propagandistának Király Erna adta át.

Elnökségi ülés a szekszárdi TESZÖV-nél

Tegnap délelőtt kibővített elnökségi ülést tartott a Szek- szárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége, az ülésen, részt vett Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője, is.

Elsőként a szövetség területén működő termelőszövetkezetek elmúlt évi eredményeiről esett szó. Megállapították, hogy a termelőszövetkezetekben tovább erősödtek a vállalati gazdálkodás elemei. javult a tervszerűség, a közös gazdaságok többsége jól alkalmazkodott a közgazdasági szabályzók követelményeihez. A szövetség 49 tagszövet- kezetáben a földterület alakulásában lényeges változás nem volt. A tagok létszáma az előző évekhez hasonlóan tovább csökkent, mely a kiöregedéssel és a nyugdíjazással magyarázható. Kismértékben módosult a vezetésszerkezet. Csökkent a kalászosok vetésterülete, a kukoricáé viszont emedkedett. A munkaintenzív növényféle- ségeknél viszonylagos csökkenés tapasztalható, de mértéke egyre inkább kisebb. Az elmúlt év során gondot okozott a fóliában tárolt, nem Szárított kukorica értékesítéPécsi Kesztyűgyár dombóvári üzemében ebben az évben kezdték el gyártani a lovagló- kesztyűket, Ausztria, Svájc, és az NSZK lovasai már megkedvelték a dombóvári kesztyűket. A piackutatók véleménye szerint még több nyugati partner fog rendelni.

Fotó; KZ.

se; ez még a mai napig sem megoldott. A szövetkezetek ipari növényekből, szálas, és tömegtakarmány okból jó termést értek eL viszont a cukorrépa, a burgonya és a szántóföldi zöldségfélék érzékenyen reagálnak a szélsőséges időjárásra. A kertészeti termelésben, s ezen belül a friss zöldség termelésében lényeges előrehaladás nem történt. Az; előző évekhez hasonlóan problémát okozott, hogy nem volt elegendő alkatrész. Emelkedtek a szociális és kulturális alapok, a részesedési alap és a fejlesztésre fordított összegek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrejöttük óta az:

előző gazdasági évben érték el a legjobb eredményt.

Ebben, az évben elsősorban az elért eredmények stabilig zálása, a technológiai színvonal további emelése és a hatékonyság javítása a cél. Az állattenyésztés területén a gyors ütemű fejlődés feltételei a legtöbb helyen adottak. A szövetkezetekben elkészített; 1974. évi tervekből megállapítható, hogy azokat az ágazat elképzelései, az üzemi adottságok és hagyományok figyelembevételével készítették el. A termelőszövetkezetek ez évben tovább növelik az őszi búza. a kukorica és a burgonya vetésterületét. Csökken viszont a napraforgó területe, melynek termesztéstechnológiája egyelőre még nem kidolgozott, megoldatlan a gépi betakarítás. A cukorrépa termésterülete sem emelkedik lényegesen. melynek oka a nem megfelelő vetőmag, a gyomirtószer-ellátás, s a betakarítás, melynek gépesítése csak részben megoldott. Csökkenti a termelési kedvet, hogy a cukorrépa átvételi szabványa nem alkalmazkodott a megváltozott termelési technológiához. A termelőszövetkezetek a műtrágya-felhasználást növelni kívánják, ezt viszont akadályozza. hogy nem egyenletes a műtrágyaellátás, s így félő. hogy a szövetkezeteken kívül álló okok miatt csupán elképzelés marad a nagyobb arányú műtrágya-felhasználás. A szövetkezetekben elkészült tervek szerint idén kevesebb lesz a bruttó jövedelem, mint az elmúlt évben volt. A csökkenés azzal magyarázható, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a múlt évben kiemelkedő eredményt értek el, s ezt megtartani a mező- gazdaság sajátos adottságai miatt nem könnyű feladat