Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-18 / 89. szám
Az örökölt brigád 36 napot. A köszönés a föld alól jön. Pontosabban egy autó alól, ami a szerelőaknán áll. Aztán kinyúlik egy olajos kéz, majd a hang gazdája is előbújik a Moszkvics alól. Szekszárdon, a Vasipari Vállalat autószervizében lassan egy évtizede él. dolgozik egy szocialista brigád. Pontosabban. és ezzel már a brigád nevét is leírtam: Ifjúsági szocialista brigád. Tagjai szerelők, a beteg Trabantok. Zsigulik, Barkasok, szóval autók doktorai. Orbán Józseftől, a brigádve- Retőtől azt kérdeztem, hányán vannak? Gondolkodott. Nem mintha nem tudta volna a jelenlegi létszámot, hanem, mert azon meditált, ide kéne sorol, ni azokat is, akik most katonák, meg a régieket, akik a vállalatnál más poszton állnak. O Ugyanis tavaly szeptemberben lett a brigád vezetője, de az elődje, meg az azt megelőző az alapító is. a szervizben van. Ezért folytatódott a beszélgetés az üzemvezetői irodában. Bandi János ugyanis, aki 1965- ben megalakította a kis szocialista kollektívát, most az egész szervizt vezeti. — Hogyan kezdődött? Az idő lassan szertemosta az első évek apróbb történéseinek emlékeit. A volt „brisadéros” apránként idézi a múltat. —• Akkor még a GELKA. meg a Nemzeti Bank helyén dolgoztunk, a Széchenyi utca 36 alatt. Én voltam a vállalati KISZ-titkár. Sokat ügyködtem a város szebbé tétele érdekében, szerveztem a társadalmi munkát. Talán az ilyen együttdolgozáskor jött az ötlet, legyünk egy szocialista címért küzdő brigád. A következő évben elnyertük a címet is. Az ifjúsági szocialista brigád ezután is ott volt. ahol fiatalos hévvel kellett segíteni. Építettek és bontottak A volt üzemük, és a Babits Művelődési Központ helyén lévő házak tégláiból sok, kezük nyomán került ki Dombofiba, a vállalat üdülőjébe, ahol újra falakat emeltek belőlük. Persze emellett napi nyolc órán át a kocsikat javították. Akkoriban a vállalat gazdasági hely. (sete nem volt valami rózsás, és a szerviz jelentette a bevétel egyik jelentős forrását. A brigád húsz fiatalt fogott ösz- sze. S egyik fő feladatuk volt képezni a holnap, a jövő szakembereit. Ahogy az évek múltak, a belépő új cégek elcsábították sok dolgozójukat, de az elvándoroltak helyébe léptek azok, akik tanulóéveiket itt töltötték. Erről azonban már Hepp Péter beszél, aki a stafétabotot hét éve átvette. Bandi János. aki még brigádvezetőként vett részt a költözésben, az új telep szerelőcsarnok-építésében — a napi munkán kívül itt is sok órát dolgoztak a fiatalok •— tisztséget váltottak, kinevezték művezetőnek. — Nem váltak el haraggal azoktól, akik az AFIT szervizét választották új munkahelyül? ANYAGKALKULÁTORT cipőipari technikusi képesítéssel és legalább 5 éves gyakorlattal FELVESZ A „BONY" Cipőipari Szövetkezet. Jelentkezés: Bonyhqd, Baj- csy-Zs. u. 2. (369) — Ebben a szakmában haragosok nem élnek meg. Egymásra vagyunk utalva. Hol nekik kell egy alkatrész, hol mi kérünk tőlük. Akik helyettük jöttek, ma már régi brigádtagok. Már ők is régi emlékként őrzik a hőskor éveit. Mikor egymás után jöttek a szép, új kocsik, ők fiatalon, lelkesen tanulmányozták az új szerkezeteket, hogy könnyebben, jobban javítsák azokat is. Persze ez nemcsak a múltra jellemző. A mostaniak is hivatásnak, s nem csupán kenyérkereső foglalkozásinak tekintik szakmájukat. Bizonyítja, hogy az idén a vállalat kiváló ifjú szakmunkás versenyének legjobbjai közöl hárman vannak a brigádban. Bachusz László lett az első. Kovács Vince a második és Nagy István a negyedik helyezett. A brigádvezetőrőt — tavaly ősztől Hepp Péter lett a vevő- szolgálati meós és Orbán József követte őt a brigád élén — az irodában elmondták, tavaly Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott, idén pedig jutalomból a május elsejét Moszkvában ünnepelheti. Tőle a brigádvezetés gyakorlati feladatai felől érdeklődtem. — Én már régi vagyok a szakmában. így természetes, hogy a fiataloknak gyakran adok tanácsot, segítséget. Minden kocsinál más és más a probléma, néha anyaghiány miatt meg is kell állni, s hogy a munka azért menien tovább, sok a szervezési feladat. Ismerni kell az embereket, tudni ki mihez ért legjobban. Nem panaszkodom, nincs sok baj velük. Összeszokott a gárda. Legfeljebb az a négy ember hiányzik, aki ősszel katonának bevonult. Végigkérdeztem a brigádta- pokat. Bachusz László, Fricsi János. Kövécs Vince, Nagy István. Nemes István és Bocs István mind elégedett volt Az egyik elmondta, akkor érezte igazán, hogy egy közösségnek tagja, -amikor egy évig kórházban volt. Mindig meglátogatták, ajándékot, könyveket hoz-! tak, s mikor orvosi szempontból már felgyógyult, a kollektíva segített, hogy az életben is megtalálja a helyét Elmondták, hogy sokan tanulnak. Itt Székiszárdon a szakközép- iskolában, és van aki ipost jelentkezett Pécsre is. Ezekben a napokban. ha lejár a munkaidő. az udvar végén egy lemezekből. csövekből összeállított kis busz-imitáción dolgoznak. Játék, amit a déli kert városi óvoda csöppségeinek egy másik brigáddal közösen készítenek. Számukra ez egyáltalán nem új feladat. Az apróságoknak már a korábbi években is szinte sorozatban készítették a játékokat. Most csak heten vannak. Aránylag kis kollektíva. De erejüket megsokszorozza, hogy közösen, egymásért egymást segítve do1 goznak. SZEPESI LÁSZLÓ Erdőövezet Pécs körül Pécs körül összefüggő erdő övezetet alakítanak ki. A 2000 éves várost ily módon köröskörül üdezöld lomberdő szegélyezi majd. A program során csaknem ezerhektámyi erdőt telepítenek a Mecsek déli előterében. Pécs lakossága társadalmi munkával járul hozzá a „smaragd-program” sikeréhez. A munka a múlt év őszén a város közéleti vezetőinek faültetésével kezdődött és most társadalmi munkások folytatják az erdőtelepítést. Elsőként szocialista brigádok ültettek facsemetéket az Éger- völgyben. Az ország három nagy leve- gőszennyezettségi góca közül az egyik Pécs: évente 7500— 8000 tonna por, pernye és korom, valamint 80 000 tonna kénoxid szennyezi a levegőjét. A jelenlegi zöldövezet már nem képes betölteni funkcióját, a város „átszellőzését” levegőjének folyamatos cseréjét. Pécs belvárosának középkori eredetű településszerkezete — az összezsúfolt házak, a keskeny utcák és a szűk terek rendszere — nem is teszi lehetővé nagyobb zöldfelületek kialakítását, ezért kell az erdőövezetet a városon kívül, a város peremén megteremteni. (MTI) Beszélik, hogy Több cukor esik egy lire Elégtétellel állapítom meg, hogy nálunk ma már az élet egyetlen területén sem lehet dobálózni. Sem szavakkal, sem mással. Fenti állítás bizonyítására engedtessék meg ezúttal csupán két jellemző példa. Az egyiknek látszólag semmi köze sincs a futballhoz. Nemrégen volt az idén esedékes egészségügyi világnap és ebből az alkalomból tudományos tájékoztatót szerveztek, amelyen professzorok és táplálkozási szakemberek tartottak előadásokat Az ez évi téma ugyanis abban a jelmondatban fogalmazható meg, hogy „jobb táplálkozás —egészségesebb világ!” No már most nekem már akkor föltűnt, hogy a tudományos világ megjelent szakértői félreérthetetlenül és elszántan a cukor ellen intéztek kirohanásokat. Vagyis, hogy a korszerű táplálkozás, illetőleg az egészségesebb világ legnagyobb kerékkötője a kristályosított szénhidrát, kevésbé előkelőén mondva a cukor. Az egyik professzor egyenesen kijelentette, hogy valóságos felelőtlenség az, amit mi a cukorral művelünk. Mindent jobban megcukrozunk, mint észszerű volna, feketekávét, tejeskávét, teát, mákos tésztát, süteményeket, általában túlcukrozzuk táplálékunkat, fittyet hányva a káros következményeknek. Pedig ennek az édes életnek semmiképpen sem lesz jó vége, emelte fel ujját figyelmeztetően a táplálkozástudomány elismert szakértője. Jómagam, de a jelenlévők közül más se nagyon tudhatta akkor, hogy ezek valóságos prófétai szavak. Ki is sejthette volna, hogy szinte ugyanazokban a percekben a főváros egyik egészen más pontján, merőben más jellegű ülésen ugyancsak a cukrot marasztalják el felelős férfiak. Anélkül, hogy előzőleg összebeszéltek volna a táplálkozástudományi szakemberekkel, szintén arra a következtetésre jutottak, hogy egyes helyeken felelőtlenül bánnak a cukorral, fittyet hányva a káros következményeknek. Ezt pedig nem nézhetjük tétlenül. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez menynyire örvendetes állásfoglalás, hiszen nem akárhol hangzott el, hanem a Magyar Labdarúgók Szövetségének fegyelmi bizoltsá» gában. Érdemes ezek után közelebbről is szemügyre venni, hogy mi köze van a népszerű labdarúgásnak az ugyancsak népszerű kristályosított szénhidráthoz, népszerűbben szólva a cukorhoz. A magyarázat voltaképpen egyszerű. Az történt, hogy április 3-án váratlanul félbeszakadt a Vasas—Szombathelyi Haladás első osztályú bajnoki labdarúgómérkőzés. Az első jelentések szerint azért, mert a Vasas harmadik gólját követő pillanatokban a nézőtérről valaki megdobta kővel a partjelzőt, népszerűbben szólva a taccspírót. Közvéleményünk nagyjából el is fogadta ezt az indokot, mondván, hogy ha valahol kővel dobálóznak, hát ott viseljék ennek minden felelősségét. Igen álé, de mint a szombathelyi Vas Népe nem sokkal ezután nyilvánosságra hozta, az a bizonyos kő voltaképpen nem is kő volt, hanem celofánba csomagolt cukorka. Őszintén szólva nem voft könnyű megemésztenem ezt az újabb és módosult tényállást, de most már mindenképpen hitelt- érdemlőnek kell tekintenem, mert megjelent az MLSZ fegyelmi bizottságának hivatalos közleménye is, amelyben ez áll: „A bizottság megállapította, hogy a találkozó második félidejének 12. percében a nézőközönség soraiból egy kemény cukorrúddal fejbe dobták az egyik partjelzőt”. Lám, mennyire összefüggnek mostanában a dolgok: egy tudományos tájékoztatón azt hallja az ember, hogy országosan több az egy főre jutó cukor, mint kellene, s ehhez az intelemhez azonnal nyomatékosan csatlakozik a Magyar Labdarúgók Szövetségének fegyelmi bizottsága. Az elégedettség mellett azonban maradtak bennem bizonyos kételyek is. Egyrészt azért, hogy táplálkozási szempontból nem helyeselhető, ha néhány napon belül még a kő Is cukorrá alakul át nálunk. Másrészt a közvélemény kétségeket hagy az iránt, hogy mi lett a tárgyi bizo. nyitókként a fegyelmi bizottság rendelkezésére bocsátott cukorral. Mert, ha mondjuk megették» az táplálkozási szempontból mindenképpen egészségtelen. ARKUS JÓZSEF A szép rend öröme Szűcs Zsófia kiváló népi ellenőr Másodízben az Idén jutalmazták a népi ellenőrzés legjobbjait a Kiváló népi ellenőr kitüntetéssel. Az elismerésben részesítettek között volt Szűcs Zsófia, a Szekszárdi Járási és Városi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja, a sióagárdi Sió- Völgye Tsz főkönyvelő-helyettese. A fiatal, fontos munkakörben dolgozó szövetkezeti vezető ma már talán mulatságosnak tetsző okból kapcsolódott be — 1961-ben — a népi ellenőrzés tevékenységébe. A tolnanémedi termelő- szövetkezettől „valakjt. aki jól számol” kért a járási NEB. A választás reá esett. Persze, már az első napokban kitűnt, hogy nem hosszú számoszlopok hibátlan összeadása a feladat, hanem következtetés számszerű adatok alapján. A népi ellenőrzés abban az időben a kölesdi erdőbjrtokosság és a legeltetési bizottság tevékenységét elemezte. Nem sokkal később a hőgyészi ÁFÉSZ által biztosított nyári áruellátás . majd a gyönki Vörös Csillag Tsz háztáji termelésének vizsgálata következett. Java hányadában tehát csupa nagyüzemi me-".'T'zdasági téma. Szűcs Zsófia szívébe® bsp gyón közel álló témák. Olyan kérdések, amelyek megoldása egyszáüg a falu dolgos népének gyorsabb felemelkedését segítette. Szűcs Zsófia falusi kislányként közvetlen közelről ismerkedett meg a paraszti élettel. Valamikor kopott szandálkában hordta a vizet az aratóknak. Aki végigolvassa azoknak a népi ellenőrzési vizsgálatoknak anyagát, amelyekben Szűcs Zsófia részt vett, amelyeket vezetett, érdekes képet kap megyénk — és főleg az utóbbi években — a szekszárdi járás mezőgazdaságának fejlődéséről. A fejlődéshez személy szerint éppúgy hozzájárult, mint a népi ellenőri hálózat. A közismert módon tette ezt; az egyik szövetkezetben alkalmazott jó módszerrel megismertette a másik szövetkezetei; az egyik tsz- ben talált hibától óvta a másikat. Ügyszeretete miatt indokolatlan a kérdés, hogy szereti-e a népi ellenőrzési munkát. De vajon mj mindenért szereti? ■ — Alaposabban megismertet azzal a világgal, a mezőgazdaság; nagyüzem világával. amelyben élek, — válaszolta a kitüntetett népj ellenőr. — Változatos ez a munka azért is. mivel hol egyetlen szövetkezetben vizsgálunk, hol nagyobb területen. 1966-ban, például a pincehelyi Vörösmarty Tsz-ben a kemizálás, majd az egész megye mező- gazdaságának gépesítettsége volt vizsgálódásunk tárgya. Állandó Jellegű öröm. hogy a népj ellenőrzés sosem dolgozik hiába, itt előbb, ott utóbb, de feltétlenül eredményes a munka, ebből eredően kisebb vagy nagyobb területen szebb az emberek élete. _— Hamarjában két olyan vizsgálatra emlékszünk, amelyben részt vett, és amely többek számára, kellemetlen következménnyel járt. Az egyiknél egy termelőszövetkezet vegyi termékének hasznavehetetlenségét, a másiknál egy, szintén hasznavehetetlen működési szabályzatot gyártó társaság manipulációját leplezte le a népi ellenőrzés. Sajnálta valaha azt. akit mondjuk nyersen; — lebuktatott? — Mindig sajnálom. Ennél jobban csak azt sajnálnám, ha egy-két ember lelkiismeretlensége miatt sokakat sújtana meg nem érdemelt hátrány. Á nagyüzemek szép rendje fontos; fontosságán túl számomra gyönyörködtető is. Szűcs Zsófia vezette — többek között — a termelőszövetkezetek bizonylati rendiének és belső ellenőrzésének szekszárdi járási vizsgálatát A munka, — amint annak idején beszámoltunk róla —. eredményes volt. Most pótlólag, de talán nem elkésetten fűzzük hozzá, hogy gördülékeny is; A zavartalanság a programkészítés alaposságának. a végrehajtás következetességének köszönhető. Olyan erények ezek, amelyek nem csekély mértékben járultak részint ahhoz, hogy Szűcs Zsófia fiatalon legyen bizottsági tag, s hogy méltónak bizonyuljon a kitüntetésre. ■ — Népi ellenőri és hivatásbeli munkáján kívül mivel foglalkozik a legszívesebben? — A matematikával. Annyira, hogy egyidőben mennyf- ségtantanárnő szerettem volna lenni. Nem fájlalom, hogy másként alakult a sorsom. Megvolt a lehetőségem arra, hogy beiratkozzam - a számviteli főiskolára. A szén emlékek között őrzött diploma a bizonyság arra, hogy. Szűcs Zsófia szenvedélyes tanulással töltötte a felnőtt diákéveket B. Z.
