Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-18 / 89. szám
KOKUNK Egy ismeretlen zöldségnövény: a vízitorma A virágkiállításairól híres NDK-beli Erfurt határában szokatlan formájú vízmedencéket pillanthat meg az utas. A medencékben élénk, zöld növényeik tömege tenyészik. A telep egy termelőszövetkezet tulajdona, a vízben élő növény pedig a vízitorma. A vízitorma a keresztes vi- rágúak családjába tartozó, télen is zöldellő évelő növény. Patak- és forrásparton gyako. ri. Friss, hideg és tiszta vízben a Föld minden mérsékelt éghajlatú talaján elterjedt. A vízitormát a XIV. század óta ismerik, mint salátanövényt. A növény 8—10 cm hosszú leveles hajtásvégeit használják fel. Fogyasztásának fő ideje a zöldfőzelékfélékben , legszegényebb télvégi és őszi időszakra -esik. Jelentős a vi- . támintartalma: 100 gramm vízitorma lSo nig C-vitamint tartalmaz, ami háromszorosa az azonos súlyú citrom C-vita- min tartalmának. Ezenkívül 4 mg karotint, jelentős mennyiségű Bi-vitaminí és jódot is kimutatott benne a vegyvizsgá- lat. Hajtásait változatos formában fogyasztják. A lédús, élénkzöld levelek nyersen vagy párolva, kellemesen reteksze- rűen csípősek, így vajas kenyérrel igen ízletesek. Salátának is elkészíthető ecettel, olajjal és kevés hagymával; különleges ízt ad a burgonyasalátának. Sültekhez és hidegtálakhoz díszítő köretként használható; húslevesbe főzve a levesnek pikáns zamatot kölcsönöz, de elkészíthető a spenóthoz keverve, főzelék formájában is. Szedésének és fogyasztásának ideje márciustól májusig és októbertől novemberig tart. Gyógyító hatása az ókor óta ismert. Vese- és reumatikus bántalmak eilen, cukorbetegeknek és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknek javall- ják, ezenkívül különleges frissítő hatást tulajdonítanak neki. A gyógyszeripar is felhasználja: a friss hajtásokból préslevet készítenek és ezt gyógyáruvá dolgozzák fel. A vízitorma termelésére vonatkozó első feljegyzéseket Erfurtban találták meg. 1687- ben építették itt az első víz- ágyásokat. Máshol is kísérleteztek termelésével, ahoi olyan források fakadnak, amelyek vize télen sem fagy be. Napóleon 1806-ban — erfurti tartózkodása idején — megismerte és megkedvelte a vízitormát. ezért 1809-ben két erfurti kertészt küldetett Francia- országba és elrendelte, hogy honosítsák meg a vízitormát. Jelenleg az NDK-n kívül Nagy-Britanniában, Franciaországban és Svájcban termelnek nagyobb mennyiségben vízitormát. A vízitorma életeleme a víz. Az erfurti termőterületet tápláló források vizei 11 C fok hőmérséklettel törnek elő a talajból és hőfokuk az egész év során egyenletes marad. Ez a termelés egyik feltétele, mivel a víz befagyása a növények pusztulását okozná. A másik fontos feltétel a víz állandó áramlása. Erre szükség van. mert az állóvíz feltétlenül befagyna a hideg téli éjszakákon. A legkedvezőbb, ha a talaj szintje 100 méterenként 50 cm-t lejt, mert az már elegendő az állandó , vízfolyáshoz, de sodrásával még nem zavarja a növények fejlődését.1 A gondosan, megépített vízágyá- soikban állandóan 12 cm magas vizet tartanak. a víz magasságát zsiliprendszerrel szabályozzák. A talaj összetételének és szerkezetének a vízitorma termelésében nincs jelentősége. Vízitorma termesztése Erfurt mellett. Mezőgazdasági repülő katamarán Ä világon először szovjet repülők — lengyel kollégáikkal szorosan együttműködve — turboreaktív hajtóművel felszerelt M—15 típusú repülőgépet alkottak a mezőgazdaság számára. A gép kétszer annyí vegyszert emel mint dugattyús elődje, az AN—2. Az úi repülőgép amely a katamaránra és .a szitakötőre emlékeztet, nagyon mozgékony, a legmodernebb navigációs műszerekkel van tUátva. Á hermetikusan elzárt kabinban a mikroklímát a repülő „ízlése” szerint tartják fenn. Az M—15 típusú gép . felülmúlja az AN—2 teherbíróképességét és más fontos repülési jellemzőit, ugyanakkor megőrizte annak legjobb „földi” sajátosságait. Mint az AN —2-esnek, minimális távolságra van szüksége a fel- és leszállásnál, ezért nem igényel különleges repülőteret, Noha a vízitorma évelő növény, évente egyszer — július—augusztusban — átültetik. A betelepítendő vízágyá- sokról a vizet leengedik, a talajt felássák és gondosan elegyengetik, majd a legsűrűbb állományból gondosan kiszedik a növényeket, a vízágy ás- ba szórják és deszkával lenyomkodják. A növények új helyükön rövidesen gyökeret eresztenek és gyors fejlődésnek indulnak; októberben már el lehet kezdeni aratásukat! A vízitorma, mint vadon élő növény, hazánkban i6 elterjedt. A tapolcai tavas barlang el- folyása mellett például zárt állomáhyban található, de fogyasztása az ott élő lakosság előtt is ismeretlen. Mivel számos olyan vízfolyásunk van, ahol a víz télen sem fagy be, termesztését nálunk is meg lehetne honosítani. H. J. Komfortos traktor A traktoros munkájának megkönnyítése a célja a több országban jól ismert „Belorusz” gépeket gyártó minszki traktorgyárnak. Most új modell, az „MTZ—80” kibocsátására készülnek. A vezetőfülkét két gumi rezgéscsillapítóra szerelik, izolálják a benzintartályoktól, akkumulátor-telepektől és a motortól. Speciális berendezés fogja tisztítani a levegőt, télen pedig a szükséges hőmérsékleten tartani. A szakemberek egy univerzális, távirányítású fülkén dolgoznak, melyet más mezőgazdasági gépeken is lehet alkalmazni. Ahol a Különös kert vonja magára a figyelmet Budatétényben. Nyáron csodálatosan szép. télen inkább csak érdekes. Az óriási kert gazdája az alapításának 25- évfordulóját ünneplő Kertészeti Kutató Intézet, ahol minden növény megfigyelés alatt áll — ezért a sok kicsi tábla. Az intézet feladata — röviden összefoglalva — gyümölcs. zöldség, valamint rózsa és egynyári virágok nemesítése és termesztésük komplex kutatása. Negyed századdal ezelőtt 63 fővel, egyetlen épületben, kezdetleges módszérekkel, de nagy lelkesedéssel kezdtek itt a kutatásokhoz. Főként gyümölcsnemesítéssel foglalkoztak. Uj Öntermékenyülő meggy fajtákat telepítettek, cseresznye ős őszibarack honosítására és a velük kapcsolatos egyéb problémák megoldására keresték a választ. Ma öt kísérleti telepen és három kutatóállomáson, korszerűen felszerelt laboratóriumokban és kísérleti tereken ezernél is többen dolgoznak azért, hogy a mező- gazdaságban termelt növények egyre több jó és hasznos tulajdonsággal rendelkezzenek. A intézet három osztályának munkáját dr. Kovács Ernő gazdasági igazgatóhelyettes így foglalja egybe; — A legkitartóbb munkát a gyümölcstermesztési főosztály kutatói végzik. Tudott dolog, hogy a gyümölcsfák csak jó néhány év múlva fordulnak termőre, így hosszú időbe telik. «míg megtudjuk, hogy a Gép születik a laboratóriumban A mezőgazdaságban! dolgozók létszáma világviszonylatban évről évre csökken. A létszámcsökkenéshez az is hozzájárul, hogy a gépesítés üteme meggyorsult, így sokkal kevesebb kézi munkaerőre van szükség. Különösen az önjáró célgépek, a kombájnok szabadítanak fel sok munkaerőt a mezőgazdaságban. Általános elterjesztésüket még akkor is ösztönözni kell, ha az év legnagyobb részében kihasználatlanul állnak, hiszen nehéz fizikai munkától mentesítik a dolgozókat. A kutatók elsőrendű feladata, hogy meggyorsítsák a műszaki fejlesztést, lerövidítsék a gyártmányok kihozatalával kapcsolatos előkészítő, tudományos, konstrukciós és kísérleti munkák időtartamát. Mindehhez ma már korszerű laboratóriumok állnak rendelkezésükre, amilyen a képen is látható, ahol éppen egy kukoricasilózó kombájn továbbfejlesztésén dolgoznak a szakemberek. „divatos” borsó terem keresztezett hibridek a várt eredményt hozzák-e. Az utóbbi évek kutatásainak középpontjában a magas terméshozamú, alacsony törzsű fajták kialakítása áll. A nemesítés mellet* termesztéstechnikái — idetartozik a koronaformák kialakítása, a talajművelő*, a vegyszeres termés szabályozás — ezenkívül növényvédelmi és a gyümölcstermesztés műszaki fejlesztésével kapcsolatos kutatásokkal foglalkozunk. Kölcsönösen együttműködünk a gépiparral és a vegyiparral, új termékeinket kipróbáljuk, tanácsokat, ötleteket adunk további fejlesztésekhez, kísérletekhez. Legszebb feladata a dísznö- vényfejlesztési osztálynak van. Rózsa és egynyári virágok nemesítésével és termesztésűit korszerűsítésével foglalkozik. A világpiacon nagyon megnőtt a dísznövények — elsősorban a rózsa és a szegfű — iránti kereslet, s a magyar virágoknak igen jó hírük van. Ezért most a fő hangsúly a sok virágot hozó fajták előállításán van. Az egynyári növények közül speciális magyar nemesítés a törpe mályva, amely állandóan virágzik és mivel kicsi, parkokban jól telepíthető. — Á zöldségtermesztés fejlesztésére hozott kormányhatározat megvalósításáért mit tehet a jubiláló intézet? — Erőink nagy részét erre a területre koncentráltuk. A borsónál és a búzánál kialakított zárt rendszerű gépesítést próbáljuk megvalósítani egyéb zöldségnövényeknél is. Az évenként megrendezésre kerülő Kertészeti Világkiállításon tavaly Hamburgban Magyarország 60 nemzet előtt elnyerte a zöldségtermesztés három fődíját, s ebben nem kis része volt a Kertészeti Kutatónak. — Milyennek keß lennie egy „modem” növénynek? — Felsorolni is nehéz mennyi követelményt kell kielégítenie egy-egy úi növénynek. a mezőgazdaságban fontos, hogy a fajtát jól lehessen gépesíteni. Figyelembe kell venni a konzervipar és a hűtőipar speciális igényeit. Korunk egyik fő problémája a folyók és tavak nagyarányú Bzennyezettsége. Mivel legtöbb helyen az öntözés köz- vetlenül a folyóból történik, lényeges a növények ellenálló- képességének növelése. Szem előtt kell tartani a magyar háziasszony ízlését is: hiába ér el ugyanis a kutató kimagasló terméshozamot zöld színű étkezési paprikából, amely ízre, minőségre megegyezik, vagy talán jobb is a sárga paprikánál. a gazdaságok nem veszik át termelésre, mert a piacon nem tudják eladni — a színe miatt. Végül érdemes lépést tartani a zöldségdivattai — i'yén is van. Külföldön például divatba jött az apró gyöngyszemű zöldborsó, amely a szakemberek szerint rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkezik. Hogy nálunk meghonosodik-e, elsősorban rajtunk, fogyasztókon múlik. Á Kertészeti Kutató szerint termelő és vevő egyaránt jól járna vele.
