Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

Szegedi egyetemi kutatók elkészítették az ország első nitrogénlézerét A Szegedi József Attila Tu­dományegyetem kísérleti fizi­kai intézetének kutatói nem­zetközileg i§ kiemelkedő sike­reket értek már el a lézerku­tatásban. Ennek a tudományos alapja azonos a lumineszcen­cia-kutatással. amellyel im­már fél évszázada kiváló fizi­kusok foglalkoznak a szegedi egyetemen. Mindkettőnek a lé­nyege a különféle anyagok ál­tal kibocsátott hidegfény tu­lajdonságainak vizsgálata. A lézersugár is valamilyen anyag által kibocsátott, azonos hul­lámhosszúságú, párhuzamos sugarakból álló, s nagy ener­giát képviselő fénynyaláb. Tu­lajdonságuk szerint három faj­tájuk ismeretes, így a szilárd­test —* például rubin — lézer, továbbá a gázlézer, s a folya­déklézer. Szegeden elsősorban lézer- alapkutatásokkal. tehát a su­garak tulajdonságainak vizsgá­latával a téma elméleti kérdé­seivel foglalkoznak a kuta­tók. A vizsgálatokhoz elsősor­ban folyadéklézereket alkal­maznak, mivel ezek „hangol­hatok”. Ez azt jelenti, hogy a fénysugarak hullámhossza vál­toztatható. Mégpedig igen egy­szerűen: a festék alapanyagú folyadék koncentrációjának változtatásával. Nemrégiben — szovjet kutatók közremű­ködésével — maguk állították elő az ország első üyen folya­déklézerét. A készülék jól segíti az in­tézetben folyó alapkutatáso­kat. Hangolhatósága ezt jelen­ti, hogy sokoldalú, tehát más jellegű kutatásokra is fel­használható. így például egy másik hazai tudományos teu­A tudományos szocializmus klasszikusai J Magyarországról Két hasonló témájú gyűjte­mény jeienik meg a közel­jövőben a Kossuth Kiadónál: a „Marx és Engels Magyaror­szágról” és a „Lenin Magyar- országról”. A Marx és Engels műveiből álló kötet olyan sze­melvényeket tartalmaz, ame­lyekben a marxizmus megala­pítói érdemileg szóltak Ma­gyarországról. hazánk múlt­századi társadalmi és politikai helyzetének alakulásáról, veze­tő személyiségeinek politikai tevékenységéről, és a magyar munkásmozgalomról. Első íz­ben jelenik meg ilyen váloga­tás. s nagyjelentőségű mind Marx és Engels szemléletének alaposabb megismerése, mind a magyar múlt tudományos megítélése szempontjából. A kötet első része az 1948—49-es magyar forradalom és sza­badságharc eseményeiről 6ZÓ1, amelyeket Marx és Engels natrv rokonszenwel és érdek­lődéssel kísért. A második rész Kossuth és a magyar emigrá­ció 1849 utáni tevékenységével foglalkozik. A szerzők, a tudo­mányos szocializmus klassziku­sai a szabadságharcot és emig­rációba került vezetőinek to­vábbi működését is a nemzet­közi politikával és a világ pro­letariátusának harcával össze­függésben szemlélték. Ugyan- ez a szemlélet hatja át a kö­tet harmadik és negyedik ré­szét is, ezek közül az előbbi Ausztria-Magyarország kül- és belpolitikájáról —, az utóbbi pedig azokról a kapcsolatokról szól, amelyek a magyarorszá­gi munkásmozgalmat a prole­tariátus nemzetközi küzdelmé­hez fűzték, A Marxizmus—lenin izmus klasszikusainak kiskönyvtára sorozatban lát napvilágot „Le­nin Magyarországról” című művének átdolgozott kiadása. A gyűjtemény Leninnek Ma­gyarországra vonatkozó írásait, megállapításait tartalmazza. Az első részben az 1948—49-es forradalomról, szabadságharc­ról. és a dualizmus korszaká­nak Magyarországáról tett megjegyzések, megállapítások szerepelnek. A továbbiakban az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlásával, a munkás őszi tály 1919. márciusáig vívott harcával kapcsolatos anyagok kaptak helyet. A harmadik rész Leninnek a Magyar Tanács- köztársaság idején mondott be­szédeit, illetve beszédeinek részleteit, a magyar vezetők­höz és munkásokhoz intézett leveleit, táviratait foglalja ma­gában. A befejező írásokban és beszédekben Lenin össze­gezi a Magyar Tanácsköztár­saság történetének tanulságait, végül a fehérterror és az el­lenforradalom elleni harc idő­szakához kapcsolódó munkák kapnak helyet. Egymillión! forint értékű bútor a tervezetten fejül Az eredményes bútoripari rekonstrukció nyomán a ko­rábbi 300-zal szemben jelen­leg már mintegy 500—550 fé­le bútort gyártanak a vállala­tok, szövetkezetek. Igaz. hogy a bolti eladótér szűkössége miatt ennek a meglehetősen széles választéknak csupán egy része ismert a vásárlók körében, de mégis nagy az előrelépés. A két-hérom évvel ezelőtti mennyiségi hiány 1973 végére megszűnt, az ipar kíná­lata meghaladja a házi keres­letet, s a termékek egy részét a gyártók exportra is ajánl- | hatják a külkereskedelemnek. , A bútoripar sikeres re- . konstrukciója négy miniszté- S riumi, kilenc tanácsi vállalatot , és 33 szövetkezetét érint. Elő- ; reláthatólag a fejlesztésekre a tervezett 2 milliárd forintnál valamivel kevesebbet fordíta­nak a vállalatok és a szövet­kezetek, mert a beruházások a tervezettnél hatékonyabban valósulnak meg. 1975-ig évi mintegy 2.4 milliárd forint ér­tékű bútor előállítására szol* gáló korszerű gyártókapacitás Lép üzembe, s ez 1975-öt kö­vetően még valamelyest bővül az új berendezések teljesebb kihasználása útján. További je­lentős termelési többlet vár­ható a meglévő üzemek saját erőből történő fejlesztései, va­lamint a murikaszervezés és más belső intézkedések nyo­mán. A közelmúlt években a szekrényfalak, szekrénysorok gyártása gyorsabban növeke­dett, mint a kárpitozott búto­roké. Mivel a székek kelendő exportcikkeink és a hazai bol­tokban is keresett lakberende­zési kellékek, a Könnyűipari Minisztérium támogatásával az elmúlt év végén már meg is kezdődött a szék- és kárpitos­ipari vállalat fejlesztése a debreceni és mohácsi gyáregy­ségekben. Kanizsa, a Zala, az Agria ég a Székesfehérvári Bútorgyár teljes, valamint a győri Cardo bútorgyár részle­ges rekonstrukciója már az el­múlt év végén befejeződött. (MTI) tatóintézetnek is készjtettek az egyetemen ilyen folyadéklé­zert, a bányászati robbantások vizsgálatára. Számtalan más területen is rendkívül hasznos a folyadék­lézer. Felhasználható á bioló­giai kutatásokban, akár egy- egy; nagyobb sejt operációja is elvégezhető a segítségévek Rendkívül nagy előnye tehát a hangolhatóság. hátránya, hogy önmaga nem bocsát ki fénysu­garakat, hanem külön ger­jesztésre van szükség. Ezt a gerjesztést eddig egyszerű lámpák felvillantásával oldot­ták meg. ezek azonban cse­kély energiát képviselnek. A folyadéklézer gerjesztésére, energiájának növelésére, a szegedi _ kutatók megszerkesz­tették és elkészítették az or­szág első nitrogén-gázlézerét. Ez, bár nem hangolható, ugyanakkor rendkívül nagy energiájú: egy átlagos villany­égőnél egymilliószor nagyobb fényteljesítményt hoz létre. Ez a nagy energiájú' sugárzás, bár csak rövid ideig tart, ele­gendő a folyadéklézer haté­kony gerjesztésére, s a vele folytatott alapkutatások elő­segítésére. Ilyen módon szinte egyesí­tették a két fajta lézer elő­nyös tulajdonságait: a folya­dék-. illetve a nitrogén-lézer­rel- együttesen, viszonylag nagy energiájú, ugyanakkor — mintegy a rádiókészülékek­hez hasonlóan — hangolható lézersugarakat állítanak elő az intézet tudományos kutató munkájának elősegítésére. (MTI) Fii, fa, virág • • • Méregzöld sövény, barlang­fészkei sorjában kínálják a rejtekhelyeket bújócskához. Kert végi három jegenye, sű­rű jű, néhány szál zsenge me­zei virággal. Cseresznyefa, terebélyes lom- bú hárs, egy vén szikkadt ringlófa, amely minden évben hoz egy-egy ágacskát, terem néhány aranysárga gyümölcsöt. Röpdöső méhek, édes mézil­lat. Romantikus idill. De olyan jól esik szemünk­nek a zöld, orrunknak a virá­gok tiszta illata, emberi do­log, hogy a természethez ér­zelmek fűznek. Ki ne kívánt volna gyerek­korában titkos kertet? Olyat, aminek magas kerítésén haj­nalkák tekergőznek, a rejtett kapuról folyondár csüng, az öreg köveken moha bársonylik és a harmatos fűben gyík sur­ran ... Aztán lakótelepi lako­sok leszünk, hétházi kamasz, panellakó felnőtt. Egy időre elfelejtjük a ker­teket, aztán újra eszünkbe jut. nevezetesen, hogy miből telik másoknak kertes házra, honnét szerzik a kitűnő ma­gokat, ritka palántákat, kivel kapáltatják meg a szikkadt földet és hogyan Öntöznek... Mert a gyönyörű kertek csak a gyermekek számára terem­nek, keletkeznek, a felnőttek­nek dolgozni kell szépségükért, dús pompájukért. Nem elég felfedezni a fehér virágú cser­jét, büszke szárú virágot, is­merni kell az ültetés-nevelés fortélyait. No, és persze .dol­gozni is kell a kert szépsé­géért. Ezért aztán vannak, okító inkább lebetonozzák a kertet, szürke burkolatot húznak « földre, betemetik a magokat, elveszik a talaj termőkedvét. Betonos az udvar. Tipp-toppi nincs soha sár rajta, a szem­telen gyom sem üti fel a fejét! A praktikusok csak * virá­got, haszontalan cserjét szám­űzik. A földbe sárgarépát, pet­rezselymet, salátát, retketj krumplit és kukoricát ültet­nek. Mindenből egy ágyás, ép- pen elég a családnak. Ház körüli elfoglaltság a nagyma­mának, kikapcsolódás a csa­ládfőnek munka utánra. A vi­lágért sem ítélném el: nagyon jó, nagyon okos az ötlet. De miért sajnálnak egy-egy ágyást a virágoktól? Fűszeres illatú rezedától, es­tikétől, zsályától, izsóptól, ru­tától, mentától, kakukkfűtől^ levendulától, mályvától, nő­sziromtól, egy-két bokor labda-, rózsától? Alig látni egyik-másikát, é3 a mai gyerekek hármat sem ismernének meg közülük. Pe­dig még a nevük is izgató a n szép. Az általános városi kert nem iaazan kert: konyhakerti rö- vények hevenyészett termőhe­lye, itt-ott ötletszerűen elszór­va virágtövek. Hozzáértők szerint a kertész^, kedés egyre nagyobb divat. Ha így van, talán néhány fa múlva már kialakulnak a szép, szemet pihentető fás. bakra* „háztáji Ügetek”. A sivár városok oázisai 1 1 Mrág) ' FELICE CHILANTI: HM WM More Biulianónak 26. í* Megérkezett Cippibe a ban­da zöme: a csapatkapitányok Giuliano köré gyűlnek, ott van Pisciotta, Candela, Pal­ma Abbate, Terranova, Manni- no, Badalamenti. Licari és a többiek. A rémült fiúk a völgy mélyén várakoznak. Cucinella is megérkezik csapatával. — A dzsip is megjött •— mondja egy maffiás. Pisciotta Giulianóhoz for* dúl és rákacsint — Vigyük magunkkal! A javaslat mindenkinek tet­szik. Mannino és Terranova kardoskodik, hogy a maffiás is vegyen részt a kétségbeesett vállalkozásban. Giuliano meg­hallgatja embereit, aztán rövid csönd utáp kiadja a paran­csot: — Velünk jössz! A maffiavezér ijedten kö­nyörgésre fogja a dolgot: — De hát elküldöm veled a testvéremet; az én helyemre Giuseppe Sapienza áll, őt én fizetem. Én nem vagyok már fiatalember, nem bírok hegyet mászni. Mannino és Terranova gúny- nyai ígérik meg, hogy ma­guk viszik föl majd a vállu­kon a hegytetőre, Pisciotta pe­dig odamegy a félelemtől resz­kető öregemberhez, és dühö­sen fülébe dörgi: — Ezúttal a maffia is ve­lünk jön. Badalamenti, akinek arcát mély ráncok szabdalják ke­resztül-kasul, arckifejezését pedig valami bárgyú mosoly teszi még ijesztőbbé, nos, ezt a Badalamentit rendelte Giu­liano a fiúk élére. A banda-* vezér jelére a barakkhoz, a fegyverraktár elé vezeti csa­patát Giuliano személyesen osztja szét a puskákat meg a karabélyokat, mindenkinek négy tölténytárat ad hozzá. Nyolc Fiat típusú golyószórót és egy Breda-gyártmányú, há­romlábú könnyű géppuskát visznek az úton várakozó dzsipbe. A fiúk kppott amerikai egyenruhát viselnek. Badalamenti ügyetlenre si­került katonai vezényszóval so­rakoztatja fel kettesével a fiú­kát. aztán megindul velük. — De hát hová visznek ben­nünket? — kérdi valaki. — Majd megtudjátok, ha odaértünk. Az a fontos, hogy Giuliano ötezer lírát ad majd nektek — mondja Badalamen­ti. Közben két motorkerékpáros óvakodik be Piana degli Al- banesi és San Giuseppe fő­terére. Köpenybe burkolt, sie­tős férfiak szállnak le a mo­torokról — arcuk elé fekete kendőt kötöttek —, és keresz­teket rajzolnak a parasztházak kapujára. Piana degli Albane- si határában áll egy már­ványoszlop; Garibaldi emléké­re emelték, miután átvonult a falun. Az oszlop előtt hatal­mas Garibaldi-kép, a balolda­li blokk jelképe volt a leg­utóbbi választási hadjáratban. A maffia emberei arrébb te­szik most a képet, hogy 4 temető felé nézzen. Ä kapura és a falakra má­zolt fekete kereszt a maffia hagyományos figyelmeztető Je­le. ha halálos csapásra készük A fiúk Badalamenti vezeté­sével keresztülvágnak a nagy­birtokon : a Két Tinerva-testvér kézen fogva megy, mint az ijedt gyerekek. Egyikük a két Buffa-fivérhez fordul, Auto» nióhoz és Vincenzóhoz. — Mit mondott a sógorotok Rosario Candela? Hová vis»! nek bennünket? Ám a Buffa-fivérek se tud­nak semmit Valaki Motisihes forduL — Mit mondott a húgod fér­je Mannino? Mért visznek 4 halálba? A csapatkapitányok közbed a Pizzuta hegy lejtőjéhez év tek a dzsippel, és lerakták ai fegyvereket. Folytatódik a ke­gyetlen tréfa a maffiaveaér» reL — Te ezzel fogsz lőni -» mutat Mannino egy géppuskád ra — De hát nem tudom kezel­ni. Nem értek a fegyverek­hez. — Megtanulod. Majd éd megmutatom. Giuliano int az embereknek^ hogy hallgassanak el, aztán Pisciottával elindul a hegyre, a Portella lejtőjére vezető ös­vényen. v A két városkában egymás után nyílnak a kapuk. Asz- szonyok jönnek elő, sietve be­gyújtanak a kemencébe, ke­nyeret sütnek. Az öregek mi­sére mennek. Minden házban elő van már készítve a lá­nyok, fiúk ünneplő ruhája, sze­letelik a szalámit is, meg­töltik a borosfiaskókat, az is­tállóban derékig meztelen fiúk csutakolják lovukat Kinyitnak a parasztszövetsé­gek székházai, zászlók, transz­parensek jelennek meg a be­járat előtt (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents