Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

Pártsxerr esés — pártirányítás Szövetségi politika — osztálypolitika A szocializmus az egész em­beriségnek a jövője, százmil­lióknak pedig már ma min­dennapos élete, tevékenysége, így van ez nálunk is, ahol tu­lajdonképpen az egész nemzet: munkások, parasztok, értelmi­ségiek, önálló kistermelők éle­te és sorsa, osztályos és egyé­ni boldogulása a legszorosab­ban összekapcsolódik a szocia­lizmussal. A Magyar Szocialista Mun­káspárt szövetségi politikája híven fejezi ki társadalmunk­nak ezt a közös érdekeltségét. S minél tudatosabb a kölcsö­nös érdekeltség felismerése, annál erőteljesebb lesz né­pünk szocialista nemzeti egy­sége, a társadalmi haladásnak és felemelkedésnek cz az alap­vető forrása. Igaz, az egyes osztályok és a főbb társadalmi rétegek helyzete ma még sok minden­ben különböző és eltérő. Eb­ből következően elválasztó, esetenként szembeállító érdek- különbségeik is lehetnek, Ezek azonban egészen más termé­szetűek, mint azok, amelyek a kizsákmányoló társadalmakat feszítik. Nálunk éppen a leg­főbb dolog: a szocialista tu­lajdon és a hatalom vonatko­zásában alapvető az egység. Az elsődleges tehát az, ami összeköt, és ehhez képest mindaz, ami szétválaszt, el­különít- — legyen bármilyen jelentős is — csupán másod­lagos. A párt a szövetségi politika fejlesztése során számol a szövetségen, belüli ellentmon­dásokkal, eltérő érdekekkel, nézetkülönbségekkel. E politi­ka lényeges vonása, hogy ide­jében felismeri ezeket az el­lentmondásokat, megelőzve ki­éleződésüket és a súlyosabb konfliktusokat.. A párt olyan megoldásokat dolgoz ki, ame- Ivek az egység erősítésére, és egyre magasabb színvonalon való megszilárdítására irányul­nak. A társadalmi haladás szo­cialista célkitűzéséből és az összefogásban részt vevők hely­zetének különbözőségéből fa­kad, hogy az egyes társadalmi osztályok és rétegek nem azo­nos politikai súllyal és felelős­séggel szerepelnek a szövet­ségben. Ebből az eltérésből következik, hogy ezt a szövet­séget a munkásosztály vezeti, ő ennek az összefogásnak a vezető ereje. A munkásosztálynak, mint a társadalmi haladás élenjáró osztályának ez a különleges szerepe történelmileg alakult ki és ma is döntő jelentőségű. Ez az osztály érdekelt legjob­ban a szocialista viszonyok fejlesztésében, erősítésében, vé­delmében. Tevékenysége alap­vető és meghatározó a társa­dalmi gyakorlatban, nem utol­sósorban azért, mert a szo­cialista nagyipar döntő szere­pet játszik a7 egész népgaz­daság korszerű fejlesztésében, az anyagi javak termelésének minden szférájában, ezen ke­resztül pedig a társadalom jó­létének, szellemi kultúrájának növelésében. / A munkásosztály vezető sze­repének érvényesülése egyál­talán nem hátrányos a többi dolgozó osztály számára. Ép­pen ellenkezőleg, előfeltétele annak, hogy alapvető érdekek sajátos törekvéseik megvaló­suljanak. Ez a közös érdekelt­ség magyarázza, hogy a mun­kásosztály vezető szerepe ma nálunk társadalmilag elfoga­dott. Ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a többi dolgozó osztály és réteg szilárd híve a szocializmusnak, tevé­kenységükkel a munkásosztály politikai céljait szolgálják, egy­re inkább azonosulnak eszméi­vel és mind jobban maguké­nak vallják a szocialista élet­formát Manapság gyakran esik szó a munkásosztály vezető szere­pével és a szövetségi politiká­val összefüggésben az osztályt politikáról, illetve annak kö­vetkezetes érvényesítéséről. Ezen nem mindenki ugyanazt érti. Nemegyszer leszűkítik a problémát a munkások létfel­tételeinek javítására, anyagi, szociális, társadalmi, kulturá­lis körülményeik, életszínvo­naluk emelésére. Ezek termé­szetesen nélkülözhetetlen ele­mei az osztói.vpol: t; kának, amelynek központi célkitűzése, hogy • folyamatosan javítsuk azokat a feltételeket, amelyek közvetlenül és kedvezően be­folyásolják a munkások hely­zetét, erősítik öntudatukat, nö­velik társadalmi aktivitásukat. Ám bármilyen fontos össze­tevője is ez az osztálypoíitiká- íiak, az mégsem merül ki csak ebben. Idétartozónak kell te­kinteni mindazt, ami az egész szocialista fejlődést, a társa­dalmi haladás ügyét szolgálja: tehát* a szocialista külpolitikát, belpolitikát, gazdaság- és kul­túrpolitikát is. Hiszen végső fokon a munkások közvetlen élet- és munkafeltételeit is azok az általános feltételek ( határozzák meg, amelyek a társadalom szocialista fejlődé­sében jutnak kifejezésre. Az utóbbi évtizedben végbe­ment társadalmi, gazdasági fejlődés kedvező feltételeket teremtett a szövetségi politika sikeréhez. A munkásosztály, mindenekelőtt a szocialista iparra támaszkodva, olyan tár­sadalmi-gazdasági, műszaki, technikai bázist hozott létre, amely megfelelő alapot bizto­sít mind a mezőgazdaság, mind pedig a szellemi élet fejlődé­séhez. .......v•' • ­E zen az alapon bontakozik ki nálunk a mezőgazdaságnak a zárt rendszerű, ipari jellegű termelési rendszerekre való át­térése. Ezek alkalmasak arra, hogy maximálisan kiaknázzák a tudományos-technikai forra­dalom eredményeit,’ és., csök­kentve a két dolgozó osztály közti lényeges különbségeket, magasabb színvonalra emel­jék a munkás-panaszt szövet­séget. E folyamat további ki­bontakoztatása és erősítése nagy társadalmi összefogási igényel A párt általános politikája kedvező feltételét jelenti a munkásosztály és az értelmi­ség szövetségének is- Ennek a szövetségnek nagy történelmi múltja van. Mióta a szocializ­mus tudománnyá lett, és irány­tűként szolgál a munkások mozgalmának, azóta e szövet 6ég élő valóság. Ma is e köl­csönhatásban fejlődik: a mun­kások szocialista mozgalma te­remt a tudomány, a civilizá­ció, a humanista gondolat szá­mára olyan természetes köze­get, amelyben az szabadon és korlátlanul fejlődhet. Napjainkban ez a. szövetség különös jelentőségű. Egyrészt az értelmiség szám szerint is egyre népesebb, egyre nagyobb részét alkotja a társadalom­nak. Másrészt tevékenységé­nek funkciói is szelesednek és egyre jelentősebbé válnak, szinte az egész társadalmat át­fogják. A gazdasági c« politi­kai tevékenység minden szfé­rában egyre inkább magas fo­kú hozzáértést, .tudományosan megalapozott szakmai ismere­tet követel, ami növeli az ér­telmiség szerepét. Az ennék megfelelő társadalmi gyakor­lat kialakítását megkönnyíti az a körülmény, hogy egyre több az értelmiség műveltségi színvonalán álló munkás, illet­ve a munkásból lett értelmi­ségi, akik számára a politikum és a szalcszerűség ilyen fajta kapcsolata természetes és ma­gától értetődő. A szocialista építés maga­sabb szintjén sem csökken te­hát a munkásosztály szövet­ségi. politikájának jelentősége. A változó viszonyok közepette változatlanul szolgálja vala­mennyi dolgozó osztály és ré­teg együttes boldogulását R. I. Kongresszusi félidőben a Hazafias Népfront Két év eredményei, két év teendői Alakulóban a bonyhádi agrokémiai társulás A múlt évben a tsz-szövet- ségekben — de sok mezőgaz­dasági üzem vezetőségében is — megfogant a hőgyészihez hasonló agrokémiai társulások létrehozásának gondolata. A gondolatot tulajdonképpen a szükségszerűség sugallta: a mű­trágya-forgalmazás, -felhasz­nálás jelenlegi rendszere, ma­ga a szállítás, a tárolás és a kijuttatás már-már meghalad­ja egy-egy gazdaság erejét. Ezért szükséges több üzem összefogása, együttműködése. az anyagi erők koncentrálása. Bonyhád környékén már előrehaladott stádiumban van az agrokémiai társulás meg­alakítása: bejelentette csatla­kozását az aparhanti, a bony­hádi, a kisvejkei, a nagymá- nyoki, a mócsényi, a kakasdi, zómbai termelőszövetkezet és a lengyeli tangazdaság. A szállítmányokat fogadó tárházat a bonyhádi vasútállo­máson szándékoznak megépí­teni. úgy, hogy az 1975 végére már üzemképes Népfrcmtmozgalmunk két kongresszussá között négyéves munkaciklusban dolgozik. Leg­utóbb 1972 áprilisában ülése­zett a Hazafias Népfront V. országos parlamentje, így ezek­ben a napokban vált időszerű­vé a kétéves első félidő ered­ményeinek mérlege és a szám- bavetós a következő két esz­tendő feladatairól. Az V. kong­resszus állásfoglalása, útmuta­tásai alapján mit végzett ed­dig, mit végez ezután, a moz­galom? — erről tájékozódott a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál Tóth Ferenc, az MTI munkatársa. Feladatok rendszerezett so­kaságát tűzte ki állásfoglalá­sában az V. kongresszus an­nak érdekében, hogy a mos­tani ciklusban tovább széle­sedjék a Hazafias Népfront mozgalmi tevékenysége, köz­életi szerepe, bővüljön hatókö­re az élet minden területén. A mögöttünk levő időiben a népfrontmurokához is rendkí­vül kedvezően alakultak a fel­téttelek: a külpolitikában túl­súlyban voltak a pozitív és előremutató jelenségek és ha­zánk építésében újabb sikere­ket énünk el. Országunkban erősödött a közéleti demokrá­cia, egyebek között születtek olyan új törvények, rendele­tek, amelyek fontos alapot nyújtanak a népfrontmozga­lom munkájához is. ahhoz, hogy — a szocialista demok­ratizmus növekedése jegyében — mind szélesebb rétegeket vonhattak be a közéleti, moz­galmi tevékenységbe. Kiemel­kedő esemény volt e tekintet­ben például a, VIII. magyar békekongresszus és a részvétel a békeszerető erők moszkvai világkongresszusán. A munkás-paraszt szövetség — mint a szocialista nemzeti egység fő bázisa — a kong­resszus állásfoglalásában kü­lönleges nyomatékkai szere­pelt, azzal a tanulsággal: erő­teljesebben kell szorgalmazni a munkásság bevonását a nép- frontmozgalomba. A népfront- mozgalom számára a munkás­politikai folytatás nem öncél, hanem olyan követelmény, amely nagyon is hozzátarto­zik a mozgalom szelleméhez. A munkásosztály áldozat­vállalásának. életszemléleté­nek, az egészséges munkáser­kölcsnek olyan pozitívan érvé­nyesülő tényezőnek kell len­nie, amely kihat az egész tár­sadalomra. Az elmúlt két év tapasztalatai válóban azt mi tátják, hogy a munkások a la­kóterületi népfrontmunka köz­napi, olykor hálátlannak tűnő feladatait is vállukra vették, igen sokat tesznek a lakóterü­let fejlesztéséért. A munkáspolitika érvénye­sülésének a lakóterületen pél­dául az az eredménye, hogy az elmúlt tanácsi, illetőleg la­kóbizottsági választásokon a munkások bevonása a közélet­be a korábbihoz képest szám­szerűleg is növekedett. A kö­zös munkálkodás további javí­tása érdekében együttműködé­si szerződést kötött a Hazafias Népfront a SZOT-tál. Élénken foglalkoztatja országszerte a néofrontbizottságokat az átala­kuló falu élete, napirendre ke­rültek olyan témák, mint a szövetkezetek szerepe a helyi politikában, a lakóhelyi de­mokrácia erősítése, a tanya- kérdés. Az értelmiség széles köre továbbra is rendkívül értékes szellemi tőkével gazdagítja a népfront-mozgalmat, különösen a várospolitikai munkában ér­tékes partnerei ez értelmisé­giek a tanácsoknak és más ál­lami szerveknek, amelyek ré­széről fokozódott az igény a helyi kérdésekben való véle­ménynyilvánításra, mégpedig/ a határozatok meghozatala előtt. Társadalmi üggyé vált a nő­politikái, majd a népesedés- politikai határozatok megva­lósítása. amelyhez a népfront — a maga tömeg-mozgósító erejével — nagyban hozzájá- ruL A következő népfront kong­resszusig terjedő teendők to­vábbhaladást jelentenék a megkezdett úton. A Hazafias Népfront tovább akarja fej­leszteni a lakóterületi politikai munkát, megerősítve a váro­sok, körzetek népfrontbizottsá­gainak hálózatát. Javítani ki-* vámják a -kapcsolatot a külön­böző szintű tanácsokkal és a megyei képviselőcsoportokkal, országgyűlési képviselőkkel, a megyei tanácstagok járási cso­portjaival és a községi taná­csokkal. Fokozott figyelmet kí­ván az a teendő, hogy bevon­ják a népfrontmozgalomba a fiatalokat, különösen azokat, akiket alkatuk és képességeik alkalmassá tesznek a közéleti- ségre. Törvénvkezdeményező jogá­val a népfrontnak a jövőben az eddiginél jobban kell együttműködnie az országgyű­lés és a kormány szerveivel. Gyakran akarják társadalmi vitafórumok elé vinni a tár­sadalom egészét érintő törvé­nyeket, amint azt a családjo­gi törvény küszöbönálló mó­dosítása esetében igen sikere­sen tették. Jelentős gazdaság- politikai feladatának tekinti a Hazafias Népfront az ötödik ötéves terv előkészítésében va­ló közreműködést. A következő időszakban az eddiginél is fokozottabb mér­tékben feladatának tekinti a Hazafias Népfront a szocialis­ta közerkölcs erősítését, kibom- ' takoztatását. Hatezer tonna kukoricát sűrít a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat az NSZK-nak. Dóm boriban és Ihinaföldváron kerül uszályokba a mag. Képünk a dombon kikötőben az i...,. indulás előtti pillanatban készüli» 1971. április U,

Next

/
Thumbnails
Contents