Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 87. szám

magazin • magazin • magazin Moszkva ^gördülő” házai Moszkvában házakat gördí­tenek el. A nyilvánosság alig szerez tudomást erről, legfel­jebb a közelben élők, na és természetesen azok, akik ben­nük laknak. De ők sem aggód, nak különösebben miatta és et­től nyugodtan elmennek dol­gozni. A Gorkij utcában levő szemklinikán az „eltolás” nap­ján ugyanúgy vizsgáltak, dol­goztak, gyógyítottak. mint máskor. A betegek csak a ke­zelés után vették észre, hogy mi történt. Kelet felől léptek az épületbe, s aztán — ugyan, azon az ajtón keresztül — dé­li irányba távoztak. Ráadásul még vagy 100 métert sétálhat­tak egy csendes mellékutcá­ban, míg ismét kiértek a Gor­kij utcára, ahonnan reggel át­lépték a klinika küszöbét. Igaz: ez még 1940-ben tör­tént. A moszkvai városatyák legutóbb 50 olyan épületet je­löltek ki. amelyeket a közel­jövőben el kell gördíteni. Moszkva fejlesztésének általá­nos terve ugyanis az utcák és sugárutak egész sorának kiszé­lesítését írja elő. A szovjet fővárost a jövőben megfelelő­vé kell tenni az eddiginél is nagyobb arányú forgalom cél­jainak. Pedig a város szíve va­lóságos „szabadtéri múzeum"; a művészet és az irodalom élete, valamint az Orosz fővá­ros története szoros kapcsolat- ' ban áll az épületekkel, ame- . lyek hajdani lakóikról is neve. zetesek, nem is szólva az orosz építőművészet kincseirői. De mit lehet tenni? A moszkvai építészeti hatóság visszanyúlt régebbi .tapasztalataihoz. Már 1897-ben 'megtörtén!., hogy egy kétemeletes tégla­épületet 100 méfferrel áthe­lyeztek. A harmincas évek .végén általános jelenség volt, hogy egyes épületeket '.félre­toltak” a nagy közlekedési vonalak útjából. Az első „gör­dülő” ház 1937-ben költözött el a pavelecki pályaudvar kö­zeléből. Ez óriási teljesítmény volt. tekintettel az épület mé­reteire: a 15 000 köbméter tér­fogatú ötemeletes ház súlya 7000 tonna volt. Egv másik házat 2 méterrel fel kellett emelni ahhoz, hogy 75 méter­rel odébb vigyék. A keskeny, de gyönyörű Tverszkaia utcát ilyen előzmények után alakí­tották át 1938-tól 1941-ig Gor­kij utcává: sok kis házat egy­szerűen lebontottak 9 értékes épület kedvéért. Hogyan is vándorolnak a házak? Zahar Parelstejn. a Glavmoszsztroj mérnöke — a legidősebb szakemberek egyi­ke — elmagyarázta: „Először is kiszámítjuk a vándorkedvű épület súlyát, aztán kikeressük a neki megfelelő helyet. A la­kók kívánságát is figyelembe vesszük, akik nem szeretik a túl forgalmas, élénk, zajos he­lyeket. Aztán elő kell készíte­ni az úi helyszínt: ez azt je­lenti. hogy mindent’ pontosan ki kell mérni, planírozni, meg. szilárdítani. Egyidejűleg vas­úti síneket fektetünk a ház régi helyétől új „állomáshe­lyéig”, több sínpárt egymás mellé. Végül :a sínekre, fekvő görgős acélkeretet csúsztatunk a ház alá. Az előkészületek 3—6 hónapot vesznek igénybe: maga az „utazás” csak néhány, óráig tart. Ezután egyenletes tempóban villanycsörlőkkel az új helyére vontatjuk a házat,- percenként 10—12 méter se­bességgel. Közben működik a fűtés, az áramszolgáltatás és .a telefon: csak a vízszolgálta- .tást kapcsoljuk ki az ..átkelés” idejére. Moszkvában a vándorló há­zak költöztetése- korábban min­Oryosság a bolgár rózsából Á bolgár rózsa, s a rózsá­ból készült különböző termé­kek gyógyító és kozmetikai tulajdonságait már régóta is­meri és felhasználja a bolgár népi orvostudomány. Szinte az egész világon nagy érdek­lődés nyilvánul meg a bolgár rózsaolai iránt, mert az koz­metikai értékeit tekintve egyedülálló. A Balkán-hegy­ségtől délre termelt rózsa ere­deti sajátosságai a sajátos földrajzi-klimatikus feltételek­nek köszönhetők. Az eddigi kí­sérletek, hogy más országok­ban. más klimatikus feltételek mellett termesszék, sikertele­nek maradtak. Érdeklődésre tarthat szá­mot a rozanol ;nevű készít­ménnyel folytatott gyógyszeré­szeti kísérlet. Ennek eredmé­nyei feljogosítanak arra a re­ményre, hogy a rozanolt ha­marosan széles körben hasz­nálják majd az orvosi' gyakor­latban a krónikus koUecftisz bronchiális asztma és egyéb betegségek gyógyítására. Meg­állapították. hogy nem okoz mellékhatásokat. Klinikai Vizsgálatok bizonyítják, hogy a rozanol igen hatásos tabletta formájában is. Gamma-sebészkés Ä gamma-sugarak hatalmas energiájával működő, monitor­ral vezérelt „sebészkés” ké­pes arra, hogy eloszlassa az agy beteg részeit anélkül, hogy megsértené a koponya­csontot, anélkül, hogy az or­vosnak fel kellene nyitnia a koponyát. Az orvosi körökben „gamma műtőkés” néven is­mert megoldást három esetben lehet alkalmazni: egy 30 mil­liméternél nem nagyobb át­mérőjű agydaganat eltávolí­tásánál, a Parkinson-kór oká­nak kiiktatásakor, a fájdalom­érző központok semlegesítésé­re. Erről a találmányról szá­molt be a milánói Carlo Er- ba alapítvány tagjainak Lars Leksell, a stockholmi Karo- linska Intézet idegsebésze. Ismerhette az idegsebészet legújabb technikai megoldá­sait, és egy új,' radarszerű be­rendezést, amely az agy be­teg részeit mikrometrikus pontossággal határozza meg.­A dzsesszzenekar hangereje Liverpoolban egy kis étte­rem tulajdonosa, átengedte a helyiséget egy fiatalokból álló dzsesszzertekarnak próbáihoz. A zenészek igen nagy hang­erővel játszottak. „Nem mond­hatom, hogy nekem tetszett ez a zene — jelentette ki az ét­terem tulajdonosa. — de mi­óta a fiúk itt játszanak ná­lunk, a patkányok teljesen el­tűntek a konyhából és a rak- tárbóiU’L den esetben '„ősbemutató” volt: egyre nagyobb lett a tá­volság, egyre nagyobb az át­költöztetett'' épületek súlya. Máig sem szárnyalták túl azt a teljesítményt, amelyet a Gorkij utca egyik' 25 000 ton­nás. 50 000 köbméter térfogatú épületének áthelyezése jelen­tett, de a következő 50 „jelölt­nél” mindenféle nehézségek­kel keil megküzdeni: egyesek­nek a vándorlás közben még meg is kell fordulrilók. Ezek közé tartozik a Kali- nyin sugárúton fekvő Építé­szeti Múzeum. Komolvan aka­dályozza a közlekedést.- de át­helyezése nem könnyű; mert közvetlen közelében fut a földalatti. A 15 000 tonnás épü-, letet először 20—30 méterrel távolabbra kell gördíteni a sugárúton, aztán meg kell ke­rülnie egy sarkot, míg végre 90 méterrel messzebb, az egyik lakónegyed határán lehorgo­nyozhat”. A közelében fekvő Prága étteremnek 140’ méteres utat kell megtennie, s még ak­kor 80 fokkal megfordulnia a saját tengelye körül. Rahma-. ninov szülőháza is készülő­dik az átköltözésre, s a KiroVi sugárút átépítése során az egyik 9 emeletes háznak 110 méter távolságba kell költöz­nie. " Normális kflrfifjínirak kö­zött a „költözés” fogalmához olyan képzetek társulnak, mint bútörszállító kocsi, csomagolás, összevisszaság, izgalmak, ká­rok. Ebben az esetben viszont- mindössze annyiról van - szó:. „Anyjuk, tedd a kávét az asz1 talra; költözünk.”’ Parelstejn mérnök kijelenté­se szerint' gondosan elkerülik,, hogy az ilyenfajtá költözés , a legcsekélyebb megrázkódtatás­sal járjon. A szerelőnél — Nem tudná rendbehozni a kocsimat? A szerelő bizalmatlanul né­zi az özönvíz előtti márkájú, agyonhasznált autót. — Mi a baja, tulajdonkép­pen? — Tudja, : rettenetesen Zö­rög. — És honnan ered a zör­gés? — Ezt neheien .tudnám meg­mondani, mivel minden alkat­része hangot ad, kivéve -a du-, dát. Koncertek gyertya fény nél Varsó kultürélete új szín­folttal gazdágodott Az iro­dalom, művészet és zene ked­velői örömmel ’ fogadták a hírt hogy a Varsó környéki wila-nówi palota • termeiben rendszeresen „gyertyafényes koncerteket” ’ rendeznék. A palota gyönyörű termeiben tartandó irodalmi-zenei este­ken kiváló varsói előadómű­vészek és színészek mytaijaH' l be a XVII.- és XVIII.:-százign di zeneműveket és.irodá}mial<í, kotásokat. A legutóbbi. j,-gyei'ß., tyafényes” wilánówi estfen. • varsói színművészek - olvasták .- fel Sobieski III. János kU’ájy-A nak feleségéhez, Marysiénkú- . hoz írt leveleit, amelyekét;..;:dí törökökkel vívott „híres, vBeíí} : alatti csata idején . írt’ , V - ------------------------­----------------* ­A likingek nem előzték meg Kolumbusz Kristófot ~ Az a térkép, amelyet 1957- ben feüeztejc fel és amely­nek alapján úgy vélték, hogy a vikingek 1000-ben fedezték fel Amerikát — hamisítvány­nak bizonyult. A Yale egye- mén, közjölték, hogy ezt a térképet, amely 1965-ben ke­rült ; az' egyetem birtokába, olyan tintával rajzolták, amelynek egyes alkotóelemeit csalt a XX. században fedez­ték fel és ’mindössze 1920-tól kezdte használták. Csak a pergamen bizonyult'”'-’vnl6di*K' nak. . w ■ A térkép, amelyet ■-'á' 'N'evJt Haven-i Lawrence Wit tért! amerikai’ könyvkereskedő leA dezett fel, annak -idejéri- láz!» ba hozta az egész. világot • és ' különösen az olaszokat- rázta meg, akik úgy, érezték,- hogf-:. Kolumbusz Kristóf hírnevéül, esett csorba.’ A • -térképet , egyébként 1965-ben egy : név­telen mecénás ajánlottá ’ ; fel a Yale egyetemnek; Határjárás, mátkaiálküldés, tojásgurító versem húsvétkor Se szeri, se száma a húsvét- hoz fűződő népszokásoknak. A patinás rítusok között való­sággal újdonságnak számít a za­laegerszegi határjárás, amely „alig” ’néhány évszázados múlttal dicsekedhet. Előzmé- •rtye történelmi esemény volt* a nagykanizsai török .pasa' egykor hatalmas seréggel őst? romolta a zalaegerszegi vá: rat. A védők azonban húsvét napjára virradóan megfutamí­tották az óriási túlerőben ■ levő török hadat. E győzelem em­lékére vonult végig a fiatal­ság dobpergés, * énekszó • mel­lett a városon és járta körül a határt. Ez azonban nem maradt a zalaegerszegiek „specialitása”: az ország más részein is szokássá vált a hús­véti határjárás, hogy a kö­rüljárt területekről a rossz szellemek eltávozzanak, a természet csapásai elmaradja­nak; a termést megoltalmazzák, és szép, bő aratásnak örülhes­senek. ’ Az: egyik legnagyobb bara­nyai-községben, Bolyban hús­vét hétfőn az egész falu kivo­nul a szőlőbe; azokat is meg­hívják, akiknek nincs sző­lőjük sőt vendégül látják a községben tartózkodó idegene­ket is, -majd pincéről pincé­re „járva, étellel, - itallal -kínál­ják egymást. Szép és elter­jedt szokás a húsvéti koma­tál- ■ mátk^tálküldés. Az ínyencségekkel megrakott tá­lat olyarf házhoz küldik, ahol eladó lány vagy férjnek való legény van. Ha a mátkatálat hasonlóképpen viszonozzák, minden bizonnyal lehet ké­szülődni a lakodalomra. Érdekes szokás a porcelán* járói híres Herenden - a tpjós- gurító verseny. A tojások és „irányítójuk” rajtja a- környe­ző dombok egyikének tetején* a cél a völgyben 'van.-:- A fűben guruló hímgs tojósokl ra sok „veszély” 'leselkedik? kövek, faágak, amelyek meg* repeszthetik, feltörhetik' ta-'szé* pen festett héjat. A yerT senynek az a győztese; aki olyan ügyesen > és Szerencsé-’ sen gurított, hogy. a,-- Mmes? tojás épen, sértetlenül • ..kjsjr-*' kezik” be a célba. > ' ’ A Balaton-felvidék -falvai­ban népszerű a pénzdobálós, jtojásverseríy. A földön szét­szórtan helyezik el a hímes' tojásokat, amelyeket meghatá­rozott távolságról fémpénzek­kel kell eltalálni. Aki a leg­jobban céloz, azé a legtöbb díszes célpont, „i t

Next

/
Thumbnails
Contents