Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 87. szám

CSALÁD—OTTHON

Egyenjogúság és házimunka

A női egyenjogúság témáját újra és újra előveszik nagy értekezéseket írunk és mondunk róla, elsősorban mi férfiak. Gyakran ezzel le is tudjuk az egészet, mintegy megnyugodva levesszük lelkűnkről a súlyt. Pedig a párt és a kormány nagyon sokat tett ebben az ügyben is, hiszen az elmúlt évek nagy határozatai mind eszmei, mind anyagi (jóléti, egészségügyi) szempontból példamubatóak országvilág (és a férfiak) számára. De vannak területek, amelyeken semmilyen határozat sem tud segíteni, vannak az egyenjogúságnak „magánterületei”, amelyeken csak a férfiak magatartása, szíve, segítőkészsége viheti előbbre az ügyet. Mondjuk ki: teheti boldogabbá könnyebbé a nők életét. Mindenekelőtt egy elvi kérdést próbáljunk meg egyetlen fogalommal tisztázni. Az egyenjogúság. nem jelent egyformaságot A nők a határozatoktól függetlenül fizikailag gyengébbek maradtak, sokkal gyengébbek a férfiaknál. A gyengébb nőiknek tehát tulajdonképpen előnyt kell biztosítani ahhoz, hogy velünk, »egyenlőikké”, egyenjogúakká válhassanak. Egyébként a párt és kormány határozatai részben ezeket az előnyöket célozzák. próbálják megteremteni a köz- és a társadalmi életben. Csakhogy a társadalmi élet alapja, sejtje a család, a családi közösség,

Vegyük a legegyszerűbbet, a

mindennapit, a házimunkát, amelyhez sokkal jobban illene a családi munka meghatár rozás, hiszen nem a házért, lakásért, de éppenséggel a családért végzik az asszonyok a

munkát. Szabad idejükben persze, amikor mi férfiak sakkozunk, olvasunk, focimeccset nézünk, ki-ki gusztusa szerint. A gyökerénél kell kezdenünk a baj orvoslását, a gyermek- nevelésnél. Évszázados hiba, hogy a kislányokat a mamák már értelmi képességük villódzásakor megtanítják mosogatni, főzni, takarítani, bevásárolni, házimunkát végezni, és dicsérjük, ha ügyes, dicsérjük ha cipel. Sajnos ez a „bűn” mindenekelőtt az anyáké. A fiú az más. Ö felkészül a világ meghódítására, tanul, pihen, meccsre jár, tízéves korában elkezdi felnőtt „rossz szokásait” mint ahogy a kislányok rendszerint e korban hajtják be fejüket a házimunka jármába, vagyis kezdik ők is asszonyi „rossz szokásaikat”.

Ez a világ rendje! Valóban ez volna? A szocialista közösségben. amelyben a legszentebb jelszó a tiszta humánum, amelyben minden, a megnövekedett szabad idő is az emberért van? Természetesen nem ez a világ rendje! Egyébként is a világ olyan, amilyenné tesszük, formáljuk. Tegyük hát odahaza is emberségesebbé.

Kultúrotthonainkban és más társadalmi szerveinknél az utóbbi években dicséretesen elharapództak a barkácsolótanfolyamok: „Barkácsolj velünk!” Ott ülünk mi atyák és fiúk és szakemberektől tanuljuk a bütykölést, mosógép vagy villanyvasaló nem fog ki többé rajtunk. Rákényszerültünk a szakmák alapfokú elsajátítására, mert a szolgáltató- ipar képtelen a rohamosan gépesedé háztartásokkal lépést tartani. Szép dolog, jó dolog, hogy a kilincset mi férfiak magunk rakjuk vissza ha leesik. De hát a kilincs igazán ritkán esik ki a zárból, viszont főzni, takarítani, mosni, sőt mosogatni is mindennap, de hetenként legalább egyszer kell. Ebben a monoton, drága időt rabló munkában segítsünk.

Vegyük a szabad szombatot például. Jobbára az anya, feleség is egész héten dolgozott a munkahelyén és ha minden este hivatali munkája után is szorgalmasan tett-vett, csinált valamit a ház körül, azért sok elvégeznivaló marad hét végére is. És ha mi, „bajnok” férfiak nekilátnánk segíteni» fele időre fele fáradságra csökkenne az egész, a délután, s a vasárnap a miénk volna, a nemesebb értelemben vett családi életé. Időt adnánk az asszonynak is mozira, színházra. kirándulásra, könyvre, vagy éppen a családi problémák megbeszélésére. És, uram bocsá, a szerelemre is, amelynek egyébként éppenséggel legnagyobb gyilkosa a fáradtság, a testet-lelket szürkére festő, monoton, örökké konyhába zárt robotos élet. Együtt dolgozni, együtt pihenni, együtt örülni az élet szépségeinek, hát miért nősültünk meg ha nem ezért?

Visszatérve a gyökerekhez, a fenti családi modellt kialakítani, előítéleteket lerombolni akkor lehet, ha a kisfiú is megtanulja a házimunkát, ha ezért dicséri őt anyuka és apuka, akár jutalmazza is. de semmiképp sem neveti ki, hogy milyen rosszul áll kezében a seprű.

Éktől még újra felfedezheti a világot, felrepülhet a Holdba, hiszen, mint tudjuk az űrutasok is maguk végeznek minden odafenn.

(sah:»

Húsvéti köszöntő

Háromszék? (Erdély) eredetű az alábbi négysoros húsvéti köszöntő:

Kelj fel párnáidról, szép ibolya virág;

Wézz ki az ablakon, milyen szép a világi

Folytatás a vízszintes 3. és a függőleges %« sz. alatt.

Vízszintes: 1, A fontál Vegyjele. 3. A köszöntő harmadik sora (zárt betűk:

Z, P, H.) 16. Elvezet. 17.

A Hawaii-szigeteken használatos gitárféle. 18. Egymást előző betűk. 19. Kiborítják a folyadékot. 21.

Az egyik szőlő. 22. Kiejtett betű. 23. Az állam által kötelezővé tett magatartási szabályok összessége. 25. Szekszárdon Ga- rayról is neveztek el egyet. 26, Tudományos szervezetünk, rövidén. 28.

Női név. 30. Nem lehetünk nélküle. 32. Eszményi értékek gondviselői.

34. Ausztria második legnagyobb városa. 35. Ilyen az olvadó hó. 37. Község az edelényi járásban. 39.

TDÉ. 40. Csont- vagy húsléből készült finom kocsonya. 42. Borókapálinka.

43. Rejtjel. 45. . . .-móg.

46. Olaszországban élő

magyar szobrász. 47. Hetven km hosszú nagy karsztos medence Jugoszláviában (Rigómezői. 50. AAA!

51. Ritka férfinév. 52.

Izrael szociáldemokrata

pártjának elnevezése. 53.

Fél sajt! 54. Tv-riporter, az egyik Riporter keres- tetik-ben tűnt fel. 56. Majdnem fél ezrelék! 57. Nevek előtti rövidítés. 59. Névutó. 60. Komárom megyei község. 61. Erőltetett, mesterkélt rím. 63. Maró folyadék. 65. A Vörös és fekete főhőse (Julién). 67. A lakás része. 68. Gottwaldow csehszlovákiai város korábbi neve. 70. Bizonyos fogyasztásmérő eszközök. 72. Övön -ya?& östósML 75. Oloi, angolul.

emse

r*

■

r55

5

6 .

v.

1T“

i®

__

n

i

ß

if“

g-*

16

H

•

17

*

18

•

m

20

W7

y

rl

23

24

25

26 1

27

s

28

29

30

31 .

a

VT

33

□

34

35

'

36

37

38

ú

39

4P

r1

4l

a

43

45

46

ifi

47

48

49

■

5.0

3

51

•

l

S3T

.

*

53

•

S3

54

5?

56

|57

58

59

£0

w

61

62

•

63

64

m

65

*

67

68“

69

ß

70

71

**

72

74 "

SS

75

*

76

77.

78

79“

ü

8Ö

91

H

<

81

03

X

w

35“

86

87

Sí

88

89----5

^2

7(r\ Pálca. 78. Összevissza Foraí

zár! 79.

tott kettősbetű. 80. Makacs ellenszegülés. 82. Senkinek sem szabad

tudni róla. 84. Árkus. 85. Gyümölcsöt szárítani. 88. Hisz az előre megszabott és megmásíthatatlan sorsban.

Függőleges: 1. A köszöntő negyedik sora (zárt betűk: R, S, O.) 2. Művek. 3. Te és én. 4. Izomban rejlik. 5. Község a Vértes-hegységben. 6. Művelet a vaskohóban. 7. Község a Bakony nyugati peremén. 8. Tyúk, tájszóval. 9. Fél tízI 10. LU. 11. Budapesti villamosipari üzem rövidítése. 12. Versenyeznek érte. 13. Nanwárosi zsargon. 14. Zene fele! 15. Éltető, serkentő. 20. Meteorológiai sugárzásmérő műszer. 24. Színfa. 26. Építészeti elem. 27. Tartó. 29. Pusztít. 31. Sekély, de állandó vízborítású terület. 33. A legprimitívebb tápTavaszi iFvat

Érdekes vonalú tavaszi kabát, arasznyival hosszabb, térdet takaró szoknyával, a szoknya anyagával díszített kihajtóval.

(Az OKISZ Labor modellje)

Kell-e hozomány?!

Feltá madóban egy letűnt kor divatja

Mostanában újra divatba

jött a hozomány. Nyíltan, vagy szemérmesen és sejtelmesen hallgatva róla, ismét gyűjtik a lányok a stafírungot, virágkorát éli a kelengyekultusz. Az elmúlt két-három évtized alatt az egyenjogúsághoz jutott gyengébbik nem új társadalmi helyzetének birtokbavételével volt inkább elfoglalva: szakma, megfelelő iskolai végzettség, s olyan munkakör elsajátítására törekedtek inkább a lányok, ami a

VSfkozásI Folyamot 36.' Magasí 6tes hangon kiáltó. 38. Stanislaw Lem regénye, film is készült belőle. 41- Félsziget Ázsiában. 43. A rubel századrésze. 44. Díj betűi, keverve. 48. Svéd, olasz és német autók jelzése. 49. Csapatrész I 51. ügyel a minőségre. 53. Elpuhuft, fényűző semmittevésbe« élő ember. 55. Gőzben puhít. 56. A szerelem Istene a görög mitológiában. 58. Énekelsz. 62. NZC. 64. Vidám. 65. A Balatonban ered; a Dunába torkollik. 66. Pedál, kissé régiesen. 69. Község Fejér megyében* határában geodéziai szintezési alappont. 71. Község a nyíregyházi járásban. 74. Lúddal együtt is emlegetik. 77. Taszító. 81. összekevert cin. 82. Hajórész. 83. Gyakori magyar családnév. 86. Kiejtett betű. 87. Európai nép. 86. Fésű egynemű betűi, 89. Egyforma betűk.

Beküldendő a vízszintes 3. és a függőleges 1. sz. sorok megfejtése 1974. április 22-ig levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ, 7101. Szekszárd, Pf.: 15. címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: ^REJTVÉNY”.

A helyes megfejtést beküldők kozott őt darab könyvet sorsolunk ki.

Az 1974. március 31-1 rejtvény helyes megfejtése:

Vízsz. 1,í — és ezt a kezet kértem én meg valamikori

Függ. 14. — Hol egy gyalogot ütök el, hol egy futót.

Könyvjutalmat nyertek: Davor János 7192 Szakály, Vasútállomás; Dudás Ernő 7100 Szekszárd, Táncsics u. 1. C/ll. 6.; Cserék Attila 7100 Szekszárd, Bartina u. 23; Kóbor Dénesné 7625 Pécs, Ótemető u. 26; Őszi Györgyné 7200 Dombóvár, Kisfqludy u. 34.

A könyveket postán küldjük eL

SZEREK

1074. áorilis 14.

társadalmi munkamegosztási ban biztonságot nyújt számukra. Igaz. az elmúlt években kevésbé számított a házasodd fiatalemberek körében isi hogy van-e a lánynak hozoH mánya, és mennyi az? S most újra fellángolt a gyűjtés; a pártában , maradás „félelme” elöl — úgy tűnik — ágynemű, garnitúrák, törülkö zőtomy ok, és vadonatúj szoba garnitúrád 6áncai mögé helyezkednek az asszonyjelöltek. A szülők pedig „rátesznek” még egy la-í pattal hajadon lányuk buzgalmára; családi házat, telket, autót kuporgatnak össze, hogy amikor eljön az ideje, „kapó- sabb” legyen a lányuk. Az új divat hívei azonban megfeledkeznek arról, hogy éppen a jószándékú fiatalembereket ijeszti ei a hivalkodó nagyságú hozomány, 6 a számítókat teszi egyre nagyobb „étvágyúvá”.

Tegyük fel tehát a kérdést! kell-e egyáltalán hozomány és feleljünk rá megfelelő józansággal. A válasz egyértelmű: a mértéktartás határain belül jó, ha a fiatalok nem kezdik alapvető gondokkal az életet. Olyan áron azonban nincs szükség rá. amikor gyomorbetegséget szed össze a lepedők begyűjtése közben rosz- szul étkező fiatal szövőlány, vagy eladósodnak a szülők .kivagyiságuk” bűvkörében. Régebben ágyneműk és edények, egy szoba-, s legfeljebb még egy konyhabútor volt a természetes és elfogadott mérce a hozománynál.

Ma a fiatalok többnyire mindketten keresőként kezdik közös életüket, s alapvető gondjuk a lakás, az otthonuk megteremtése. Ezért a célért érdemes előtakarékoskodniuk, de természetesen kölcsönösen, mindkettőjüknek. Kár tehát egy letűnt kor divatját a kelengyehalmozást újra feltámasztani, és kizárólag a lányok feladatává tenni a közös jövő anyagi alapjainak megteremtését. A feltámasztott kispolgári hozományszemlélet helyett sokkal hasznosabb, ha a lányok figyelmét változatlanul a szakmatanulás, egy hivatás meghódításának célja köti le elsősorban.

K. É.