Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-14 / 87. szám
f 1 I Húsvéti hagyományok Szótalan víz, métázás, mátkatál A fekete cár Történelemből jó lecke fiúknak Húsvéti sonka, hímes- tojás, ajándékozás. Ez jut eszünkbe a húsvétról, legalábbis nekünk, fiatalabbjának. Mert az idősebbek — főként faluhelyen másra is emlékeznek. Hogy mire. azt csak ők tudják, meg a néprajzzal foglalkozó könyvek olvasói. A húsvéttal kapcsolatos népszokásokról, hagyományokról kérdeztük meg a megye legdélibb községének. Bétának két idős lakóját, Berényi Im- rénét és Szántó Józsefnét.. Mindketten jóval túl vannak' már a hetvenen, téesznyugdí- jasként dolgoznak a háztájiban. Emlékezetük azonban friss és misem természetesebb annál, hogy szívesen beszélnek azokról a szokásokról, amelyek elmaradhatatlan kísé. rő; voltak a lány-, vaay me- nyecskekorúak húsvétjainak. Forog a magnetofon orsója, csak jegyezni kell Berényi Imréné ízes tájszólásban elmondott szavait. HŰ SHAGY ÓKEDD — Húshagy ókedden kezdő» dött a nagyböjt. A régi időkben hét hétig nem ettünk főtt ételt. Hogy mit ettünk? Majd minden háznál volt két tehén — legalábbis kettő. Az asszo- -Jiyok fejen hordták a tejet Bajára, ami megmaradt, elhasználták. Abból készült, a x, túró,-' , tejföl, vaj. Aztán akkor még mindenki annyi halát fogha- ■ tott. amennyit akart. Miéri ettek volna a mezőben hagymát,' mikor rostélyon Süthettek halat. Öntöttek hozzá salátát is. így aztán könnyű volt böjtölpi. SZÓTALAN VÍZ — Nagypénteken reggel el szoktunk menni a Sárvízre, vagy a Dunára vízért. Napfelkelte előtt indultunk egy-egy bendivel (kannaszerű "bserép- ed ény). Hát ezt a vizet mondták szótalan, víznek. Persze nem szólalt ám meg ez a víz nagyszombaton sem. Azért nevezték így, mert aki hozta, an- iúak hallgatnia kellett. Hiába kérdezte ám akárki, hogy „hol voltál?” — válasz nélkül maradt a kérdés. Szántó Józsefné veszi át a szót: — Ebben a vízben meg kellett mosakodnunk, de nem ám bent a konyhában vagy a szobában, hanem kint az .udvaron. Akármilyen hideg volt is. nem mehettünk be. A nagyszombati ebédnél, vacsoránál a legtöbb - családban ma is asztalra kerül a főtt sonka, főtt tojás, kolbász. Régen még inkább így vólt. Be rényi Imréné emlékezete szerint, amikor kisült a perec, elkészült a sonka, kolbász, megszenteltették a pappal. Amíg ezekből az ételekből nem ettek, addig máshoz sem nyúlhattak. Még egy kis tormát is beleerőszakoltak a gyerekekbe, ' hogy egész évben ne fájjon a torkuk. (Mennyit ért ez az óvintézkedés? Megtudhatjuk, ha fölütjük a katolikus plébánia halotti anyakönyvét: 1879-ben 103 halálesetet jegyeztek föl, a következő esztendőben 250- et. Ez utóbbiak közül 155 volt ***m«a«> a gyedek; Ok: diftériajár■ vány. MÉTAZAS és KARIKAzAs A vasárnapi ebéd után a lányok, legények lementek a Síkra (a falu alatt húzódó sík terület), ott aztán elkezdtek karikázni. Körbeálltak, mindenki a kiválasztottja mellé. Népdalokat énekeltek és lassú tánclépésekkel jártak körbe. Sokszor elhangzott az a szép hátai népdal. amit Szántó Józsefné énekeit el a . kedvűn kérta Lesütött a Nap a Síkra; Jönnek én utánam sírva. Ne jöjjetek olyan sírva. Katonának vagyok írva. Á karikázásban a lányok is; legények is részt vettek. Előfordult azonban, hogy a legények a karikázás helyett- a csöngézést választották. A csöngét megnedvesített marha- szőrből gyúrták labdává. Egyik játékos dobta, a másik meg bottal elütötte. MÄTKATÄL, Á húsvéti locsolás hagyománya máig él, a mátkatál hordása azonban már nem szokás. A mátkatál egy szép virágos tányérba tett perecből, széles aljú. borral téli literesüvegből, meg a mellé rakott hímes tojásokból állt. Áz egészet letakarták piros, ternó- kendővel. pántlikát tűztek a tetejébe. Ezt vitték aztán a tíz-tizennégy esztendős süldőlányok. Először bementek vele egy lányos házhoz, itt kicserélték a hímes' tojásokat. Pénzt adtak a mátkatál vivőknek, majd megmondták nekik, hogy melyik legényhez kopogtassanak be a mátkatál:: lal. Ez így. ment egész, estig. Húsvéthétfővel aztán vége szakadt a nagy ünnepsorazatj nak. Kezdődtek • a munkás hétköznapok, hogy a következő esztendőben is asztalra lehessen tenni a'húsvéti sonkát, tojást, kolbászt, perecet. — *y — Az ellent nem gyűlölni keU, hanem legyőzni. 1527-ben vélekedett így Ordas Iván szerint Géczy András szécsényi várkapitány, amikor saját költségén kiállított száz lovasa élén Cerni Jo- van -parasztserege ellen készülődött János király hatalmának védelmében. Amint „A fekete cár” fejezeteiből kitűnik, a magyarok által Fekete Embernek hívott vezér — egykor Zápolya János lovásza — hadával szintén nem majálisra indult, hanem a török ellen ment volna. Imi- olvasni nem tudott ugyan Cerni Jovan, de volt annyira széles látókörű, hogy nem kételkedett abban: a maga erejével nem fektetheti két vállra a szultánt. Kért tehát ágyút Zápolyától. Nem kapott. Fer- dinándtól is kért; attól sem kapott. A király ósdi-ellenkirá- lyosdi nem á fenyegető törököt verte ki a Balkánról, hanem végkövetkezményeként „hatvanezemyi magyar és szerb vitéz csontjai felett furulyázott a szél” Szabadkától Temesvárig, Szegedtől a De- libláti-pusztáig. Ordas Iván könyvében az urak Cemi Jovant és bajtársait nincs ezen meglepődni való! — mindvégig lázá- dókként emlegetik, egy sorban Dózsával és népével. Annak ellenére így, hogy Cerni Jovan nem a kizsákmányoló nemesség, hanem — ma így mondanánk: —- az imperialista török birodalom ellen fordult. Sok vér folyik a könyvben. Az író művészetére jellemző módon, „természetesen” folyik. A háborút a kései középkorban sem glaszé-, hanem vaskesztyűben vívták. És öltek akkor is, ha nem kellett. Ennek ellenére csupán egyetlen istenigazán hátborzongató jelenet akad a műben. Az, amelyben a művelt, több nyelven beszélő János magyar király ebédlőasztalára téteti, majd megkorbácsolja a halálos sebből vérezve lemészárolt Cemi Jovan fejét. Történelemből jó lecke fiúknak és lányoknak — úgyszintén a felnőtteknek — Ordas /Iván könyve. Szigorú tárgyilagossággal, fanyar humorral segít a magyar történelem egyik igen szomorú fejezcie- nek, a Mohácsot megelőző és a Mohács után következő kornak teljesebb megértéséhez. Ezen belül bizonyára nem keveseket lep meg egy új, de- valóságos Török Bálint figurával. Török úron az Egri csillagok olvasója mint a török szószegés áldozatán sajnálkozott. Más érzelmekkel viseltetünk Török Bálint iránt, mihely megtudjuk, hogy egy vadászat sikere kedvéért nem kevesebbet könnyelműsködött. el, mint Nándorfehérvár kulcs- fontosságú erősségét... Ordas Jván a Damjanich írásakor is. A fekete cár írásakor is ellenállt annak a kísértésnek, hogy szerelmi mellékhistóriával „élénkítse” történetét. Nyert ezzel, amint főleg ifjú olvasói azzal, hogy szóhasználata ez alkalommal a Damjanichénái is közérthetőbb. ■ A mű megjelentetésével a Móra Könyvkiadó tett értékes szolgálatot a jó könyv barátainak, B. Z. Április a paksi Dunán Az atomerőmű építése felfrissítette az életet a paksi Dunán. Dohogó vontatók tajtékját mély merülésű, anyaggal megrakott üszályök szelik. A parthoz kiálló hajókat! uszályokat keskeny palló köti ösz- sze a szárazfölddel. A világot megértő felnőttet elgyönyörködteti az újat teérdekességet kínál a vízi járművek fedélzete. Bizony, a hajósoknak nem egyszer kell elhessegetniük a kíváncsiskodó kicsiket a pallók közeléből. Úgy igaz. semmi szükség arra, hogy éles kövek közé a vízbe vagy az uszályon rakodó térbe potyogjon, a szele- burdi gyerek. Ahogyan majd feljebb csillog a hőmérő higanya, úgy 1974. április 14. (foto: Komáromi Zoltán) népesül be maid még inkább á Duna. Megjelennek a csónakos kirándulók, a.vízbe 'kívánkozik. Több lesz a vízi biztonságon őrködő hivatásos és önkéntes rendőrök dolga. Sajnos, az iskolai előadásokon ismét el kell mondaniok, megint- volt halálos áldozata a strandkorláton kívüli fürdés-' nek;. célszerű lesz emlékeztetniük, hogy hajó előtt 300' méteren belül nem szabad csó-. nakkal áthaladni, s hogy hajót, uszályt 30 méternél jobban' megközelíteni" szintén tilos.' mert életveszélyes.. . Pakson atomos tónak nevezik az erőműhöz majdan vezető csatornát, amely most még, ■ a Dunához csatlakoztatás előtt, tiszta, langyos vizű medence. Az építők hallgatólagos beleegyezésével az elmúlt nyáron vidáman lubickoltak benne a paksiak, de'még a-környékből ide rándulók is; Most mégnem ■ tudni, mi • lesz • • ezen • a nyáron. Nem tudni, tart-e • tovább az engedékenység, nem akadályozza.e majd a • strandolás- a munkát. Ha lehet- fürdeni az atomos tóban, úgy széD feladatra vállalkozhatnának az ifiúgárdis- ták Legalább a hétvégeken, a nagy forgalom idején őrködhetnének a fürdőzők biztonságán. Egy csónak és eev mentőöv nem a világ, — esetleg kölcsön lehetne kapni valahonnan néhány hónapra.
