Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 87. szám

fiz ifjúkommunisták befolyása megyénk fiatalságának életére

Partunk a KISZ megalakulásakor abban határozta meg az ifjúsági szövetség fő feladatát, hogy legyen az egész magyar ifjúság politikai és tömegszervezete. Úgy irányítsa tevékenységét, hogy a különböző korú. érdeklődésű és felkészültségű fiatalok számára egyaránt vortzóvá tegye a mozgalmat. Nevelje kommunista szellemben az ifjúságot, a politikailag legérettebb, legaktívabb fiatalokat javasolja felvételre a pártba. Tevékenysége terjedjen ki a szervezeten kívüli fiatalokra is. törődjön azzal, hogy a magyar fiatalság célszerűen és hasznosan töltse szabad idejét, minden területen következetesen képviselje a KISZ az ifjúság érdekeit. Készítse fel a lányokat és fiúkat a közéleti tevékenységre. nevelje őket állam- polgári kötelezettségeik teljesítésére és jogaik érvényesítésére.

Lényegében ebben foglalta

össze értékelését a megyei pártbizottság mellett működő ifjúsági munkabizottság, ifjúsági szervezetünk tevékenységéről és ennek vetületében vizsgálta, mennyiben felel meg a Tolna megyében működő KISZ-alapszervezetek és -szervek tevékenysége a felállított követelményeknek?

Az ifjúsági munkabizottság megállanítása és saját értékelésük alánján leírhatjuk. Tolna megyében a KISZ, alapvető feladatait illetően, betölti hivatását. Minden területen tevékenykedik, ahol fiatalok élnek, dolgoznak. Jelenleg a menyében 565 alanszervezet működik, ezekben 14 544 tagot tartanak nyilván. Ez fiatalságunk köréberf 31—33 százalékos szervezettséget jelent.

Ezzel a helyzettel azonban nem lehet megelégedni, mert a megyében a tizennégy és fél ezernél lényegesen több olyan fiatal él, aki alkalmas á KISZ-tagságra. Ugyanakkor azonban arról is szólni kell, elismerve a KISZ munkájának hatékonyságát, hogy a nem KISZ-tag fiatalság jelentős százaléka szívesen vesz részt a KISZ különböző programjain, sőt azok előkészítésében és lebonyolításában is aktív szerepet vállal. Együtt politizál, szórakozik a szövetséghez tartozó lányokkal, fiúkkal. Nem arról van szó, hogy ezek a fiatalok kisebb értékűek. de kívánatos, hogy az ifjúsági szervezet tagjaivá váljanak. Mindenekelőtt a munkásifjúság körében kell javítani a szervezettséget, ahol 35—36 százalékos szervezettséggel végképp nem lehetünk elégedettek. Vannak már ezen a téren jelentős eredmények. Elég a MEZŐGÉP Vállalat központi egységére hivatkozni, ahol a fiatalok 60 * százaléka tagja a KISZ-nek.

A tavalyi vezetőségválasztások előrelépést jelentettek a KISZ életében. Egyrészt aktivizálódott a fiatalság a vezetők kiválasztásának a munkájában, másrészt jelentősen nőtt a húsz éven felüli vezetőségi tagok aránya. Nagyon jelentős és hasznos volt, hogy a fiataloktól számos észrevétel, hasznos javaslat hangzott el az 'eddigi munkát illetően, általában a nyíltság és segíteni akarás jellemezte a vezetőségválasztő taggyűléseket. Szívesen vették, hogy szinte mindenütt megjelentek a párt- és gazdasági vezetők, véleményt mondtak és meghallgatták a fiatalok véleményét is.

Részben az előbbiekből, de más tapasztalatokból is arra a következtetésre juthatunk, hogy a KISZ tömegbefolyá- sa jelentősen nagyobb, mint

taglétszáma a fiatalok körében. Ennek egyértelműen örülni kell, de egyszersmind figyelmeztet a szervezettség javításának szükségességére is.

A politikai oktatás és az ifjúsági klubokban! folyó tudatformáló munka mind népszerűbb a fiatalok körében. 1972/73-ban a KlSZ-tag- ság 77,2, 1973/74-ben pedig

76,5 százaléka vett részt politikai oktatásban. A pártoktatásban részt vevő KISZ- tagok száma a múlt évben 520 volt. Ezenkívül az ifjúsági szervezet tagjai jelentős számbart kapcsolódnak be más politikai és tömegszervezeti oktatásba is. Ami a propagandisták felkészültségét illeti, vart még kívánnivaló, bár várhatóan javít a helyzeten, az. hogy újabban — pártmegbízatásként — több párttag tevékenykedik prooagandista- ként a KlSZ-oktatási körökben. Van már olyan vállalatunk is, ahol kivétel nélkül esti egyetemet végzettek 8 KlSZ-oktatág vezetői.

Jő segítséget ad a nap? politikai események megismeréséhez és megértéséhez a megyébe« működő 79 ifjúsági klub. Ezekben közel négyezer fiatal tevékenykedik rendszeresen. A tudatformálás mellett az Ifjúsági kluboknak rendkívül fontos szerenűk van a szabad idő gélszerű, hasznos el {öltésének megszervezésében is.

Érdemes felfigyelni a különböző munkaakciókra, amelyeket a KISZ szervezett és szervez. Nagy közösségformáló erőt jelentenek a különböző versertymozgalmak. Tavaly megyénkben 11 654 fiatal vett részt tagként a szocialista brigádokban. Rajtuk kívül közel másfél ezer fiatal építőtáborokban dolgozott. Azt hangsúlyozni sem kell, hogy az említett mozgalmak gazdasági jelentőségén is túlnő azok politikai jelentősége.

Ami a nagyszabású demonstrációkat illet, mint például a Duna menti fiatalok találkozója, megyénk lakossága jól tájékozott az eseményekről, ezért azokra bővebbe« nem térünk ki, azt viszont megemlítjük, hogy az utóbbi időben emelkedett a KISZ által szervezett társadalmi ünnepségek száma, kevesebben kötnek templomi esküvő keretében házasságot, inkább a társadalmi ünnepséghez ragaszkodnak, ugyanígy tapasztalható ez a névadó ünnepségek esetében is. Külön örülni kell arfnak, hogy az idősebbek elismerően nyilatkoztak a KISZ által szervezett ilyen jellegű ünnepségekről.

Különös kérdés az ifjúsági párthatározat és az ifjúsági törvény, amelynek értékelését ehelyt mellőzzük azzal, hogy a jövőben még több ízben visszatérünk rá. Addig is annyit hangsúlyozni kell, hogy az eredmények számottevőek, de sok még a kívánnivaló. főleg a megvalósítás, a végrehajtás mikéntje nem tisztázott még eléggé és a meg nem értések is a gyakorlati munka ismeretének hiányából fakadnak.

Ami a fiatalság érdekvédelmét illeti, jelentős feladatot látnak el azok a fiatalok, akik a különböző választott testületekben tevékenykednek, őket a KISZ bízta meg feladatokkal és számon is kéri tőlük munkájukat, kta már egyre inkább az jellemző, hogy a különböző testületekben tevékenykedő fiatalok rendszeresen rudlv^nítanaV

érden-v,*n í.-w Tibiik megbízóikat, választóikat,

Ami a további tennivalókat illeti az ifjúsági munka- bizottság a következőket a janija a KISZ-szervezeteknek és -alapszervezeteknek. Fordítsanak még nagyobb gondot a szervezettség javítására, elsősorban azzal, hogy a különböző rétegek között differenciált munkát végeznek. Különösen nagyok a lehetőségek a szervezettség javítására az ifjúmunkások és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében. Továbbra is legyen kezdeményező az ifjúsági szövetség a különböző termelést segítő munkaakciók szervezésében. Sajátos eszközeikkel szorgalmazzák, hogy a jól végzett munka megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljön. Ezzel kettős célt érnek el. egyrészt segítik a termelést, másrészt kivívják az idősebbek elismerését. Érdekvédelmi munkájukban, a szövetség tagjai mellett, kapjon nagyobb szerepet a KISZ-en kívüliek, az egész magyar ifjúság érdekeinek képviselete is.

A KISZ-szervezeteket és -szerveket, jelenlegi helyzetük alkalmassá teszi arra, hogy megfeleljenek a növekvő követelményeknek.

LETENYEI GYÖRGY

Szekszárdi mázas korsó a tengerentúlra

Szetcszárdon, a csatári szőlőhegyek lábánál egy kis gyárban készítik a szebbnél szebb sárközi népi kerámiákat, amelyek Európa államain kívül meghódítják m tengerentúli országokat is.

Az 1965 óta működő gyárban fiatal munkások dolgoznak, közülük sokan még a húsz évet sem töltötték be.

Virág nyílik. Kék, zöld, piros: csupa szín a világ m munkateremben is, minden korsó egy-egy álom. Párosán készül hosszú útra a kis és nagy bokály, mert így nevezik ezeket a korsókat. Szemes János gonddal rajzol, fest, írja a mintákat a tálakra, tányérokra.

— Kezdettől fogva érdekelt ez a szakma, mondhatnám, belenőttem. Édesanyám szépen rajzolt, hímezett. Néha segítettem néki, a kézügyességet is tőle örököltem. Fazekasnak tanultam, eleinte korongoz- tam, most a mintákat írom.

A kerámiakészítés legérdekesebb, leglátványosabb folyamata a díszítés. A formázókorongról lekerült edényeket félszáraz, vagy égetett állapotban festik. Lányok, asszonyok nagy türelemmel írják a népi mintákat. Különösen munkaigényes a Háry-korsó, de festenek itt mokkáskészle- tet, hamutálat, falitányért is.

Ebben az üzemben is gond

a szakmunkáshiány. A betanított munkásokból hosszú idő múlva lesz szakmunkás, öt-] éves gyakorlat szükséges ahhoz, hogy valaki vizsgát tehessen.

—• Sokan úgy képzelik, hogy amolyan művészképző intézet vagyunk. Eljönnek ide, aztán eltelik egy-két hét, elmennek máshová dolgozni, csalódtak, pedig szép ez a szakma, szükség is lenne rájuk. — Gajdos István csoportvezető mondja ezt, aki maga is fazekas. Az iskolát az Alföld híres fazekasvárosában Mezőtúron járta.

— Van-e lehetőség a szakmai tudás továbbfejlesztésér re?

— Akinek ötlete van.

pezheti magát. Bárki az üzemben maradhat munkaidő után} és megvalósíthatja saját elképzelését. Aztán, ha jól sikerül a terve, elkészítheti, sch rozatgyártásba vesszük és mehet a zsűri elé. Ha a Népi Iparművészeti Tanács elfogadja, megkezdjük e gyártását. Á Tolna megyei Építöanyaqivari Vállalat hagyományos termékei mellett gyártanak halászlés készletet, új formájú virágtartót, páros alakú ivópoharat: Budapestre szállítják a kész árukat és innen küldik Eurfc póba, Japánba és Észak-Ame^ rikébar fv—é)

Julika érettségizik

Julika átlagos képességű negyedéves gimnáziumi tanuló, az ízetlen, sótalan, borstalan egyéniségek közül való. Apja. anyja termelő- szövetkezetben dolgozik, szorgalmas, elégedett emberek; kizárólag a két kezük munkájával teremtették meg kényelmüket; maguk építette családi házukat, vízvezetéket, bútort. Julikénak a körülményeket, hogy gondtalanul tanulhasson, hogy „többre vigye mint mi".

Julika a gimnázium négy esztendeje alatt lassan és egészen észrevétlenül megváltozott. Szülei érthetetlenül, és csodálkozva nézik őt; mint ahogy egy gyárban sohasem járt ember próbálja megfejteni az esztergapad vídiakésé- nek titkait. Ez a csodálkozás korántsem roez- szalló, inkább amolyan büszkeség és alázatféle, ami annak szól, aki sokkalta több tudással, szélesebb látókörrel rendelkezik, mint mi. S Julika úgy véli. hogy neki ez ki is jár, hiszen ő ismeri a sósav képletét, s Arany Jár nos tájleíró költészetét. S ahelyett, hogy mindez alakítót* volna rajta valamicskét, rontott inkább. Ha tanulás közben szülei lábujjhegyen meglepik, mérgesen kiparancsolja őket a szobából, s fekve, tánczene mellett próbálja fejébe tömni a középiskolás tan» anyagot.

Julikénak fejébe szállt a dicsőség, s azt hiszi, hogy attól ember az ember, hogy fel tud mutatni egy iskolai végzettséget igazoló passzust. Hiheti, hisz szülei, környezete táplálják benne ezt a hitet, s közben nem veszik észre, — mert erre képtelenek —, hogy amennyivel több lesz tudásban, annyival gyarapodnak elviselhetetlen tulajdonságai, szokásai,

Julika egy, a szüleit, a kétkezi munkát lebecsülő tizenévesek sorából, egy azok közül, akiknek már nincs közük az apák. nagyapák maguk se tudta kényszerűségből választott mesterségéhez, s akik még nem tudják új helyüket a megváltozott világban. A vélt járandóságukat követelik, s meg is kapják. Méghozzá olyan dolgokat, amiért semmit nem kell dolgozniuk, s ami mögött nem ismerik a munkát, mert nem érdekli őket, vagy mert nem is mondják nekik. Ilyenformán nem ismerik a „nincs” fogalmát, csak azt, hogy „van”, minden van. amit szemük, szájuk megkíván. S minthogy dolgozni sohasem tanították, habzsolják a jólétet, a kényelmet, természetes egyszerűséggel veszik birtokukba a mások áltai nyújtott javakat. Habzsolni, harácsolni lehet vagyont, értéktárgyakat, de lehet az emberek jóindulatát, emberségét, szorgalmát, tenni és segíteni akarását is. Julika. s a Julikák használják a szüleiket, őket, akiknek a pofonja is símogatás. akik legszívesebben sértheteltenné vajákolnák a gyereket, a tnegrágnáfc, helyette a falatokat ka

Kinek, és mit kell bizonyítani Julikénak? Hisz ő tanul, s a tanult embernek már a létezése is bizonyíték; nélkülözhetetlen, pótolhatatlan sejt a társadalomban. Julikát ennek a felfogásnak a tarthatatlanságáról meggyőzni kútba esett vállalakozás lenne. Nem csoda. Kímélték eddig a horogütésektől, holott jól tudták, hogy életében egyszer mindenki kap, vagy legalábbis kiszámíthatatlan, hogy ki kap és ki nem. A munka, a küzdelem nélküli gyermekkor hátrányait igenis lehet csupán egy oldalról nézni; ez pedig nem más, mint a valóság, a kenyérkereset kényszere, ami alól senki nem vonhatja ki magát. A szülők csak addig képesek továbblökdösni gyermeküket,’ míg meg nem kapják az első munkapadot; utána nincs pardon, mindenkinek önállóan keli kiharcolnia a megbecsülést, s megvédeni önmagát.

Képes-e erre az, aki túlbecsüli saját képes-' ségeit. akiben nagyobb a becsvágy, mint a tudás és az emberség, aki jogot vindikál magának arra, hogy bizonyítványa alapján kapjon helyet azon a vonaton, ahol mindannyian utazunk. A vándormadaraknak mindig voltak és lesznek tartalékai; egyik helyről a cigarettafüst. másikról a zaj. a huzat, a harmadikról a soknak tartott munka, a keményebb hangnem. a sose szokott, hallott közösség taszítja őket tovább. Nem. Julika nem a világmegváltó tizenévesek közül való — megváltották azt helyette mások — csak hiszi, hogy értelmét veszti a világ, ha ő nem érvényesül benne, ha nem elégül ki a maga szabta becsvágya. Hiányzik belőle az erő és az elszántság, — ami nélkül életképtelen az ember. Nem terheli a gondolkodás nyűge, gondolkodnak helyette mások, és ő behunyt, szemmel elhisz mindent, ha az ő javát szolgálja, s biztosítja helyét az ülésrendben.

Hiába prédikálnak sokat és sokan a munkára nevelésről, arról, hogy a valóság senkit nem kímél, legyen az bárki; ha megtörik a szülők majomszeretetén. Nem arról van szó, hogy holmi mesterséges szigorral a jelenlegi általános szokások színvonala alá szorítsuk a gyerekek igényét. De tanítsuk meg őket küszködni, dolgozni, elismerni mások munkáját, 6 beleilleszkedni a társadalmi elvárások törvényeibe. Törvényen kívüli Julikákkal mérgezzük saját magunkat sokszor anélkül, hogy valóban felismernénk; mikor lesz az egyszerű vegyületből méreg. S ha gyermek- nevelésről beszélünk, nyugodtan említhetjük a felnőttnevelést is. bár sejthető, hogy tenni itt már nincs mit s elölről kezdeni mindent akkor kell, mikor Julika is felnőtté válik.

V. M.