Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 87. szám

Ezt hozta a hét a külpolitikában Púja Frigyi az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán így látja a hetet kommen­tátorunk, Réti Ervin: Az ENSZ-palota üléstermé­ben még a nyitány ünnepé­lyessége töltötte el a résztve­vőket. amikor a küldöttek széksoraiban hirtelen, morajlás futott végig, Kurt Waldheim üdvözlő szavai nyomán. Há­rom hétre terveztük ezt a ta­nácskozást — mondotta a vi­lágszervezet főtitkára —.se három hét alatt úiabb négy­millióval gyarapodik majd föl­dünk lélekszáma. még nehe­zebbé válik világunk egy te­kintélyes részének az élelme­zési helyzete. A huszonegy riap alatt hozzávetőlegesen tizen­négy milliárd dollárt költenek majd el fegyverkezésre... Az emberiség gondjai egy­szerre kitapinthatóvá lettek a közgyűlési teremben. De hát éppen. ezért hívták össze ez­úttal hatodízben — a közgyük lés rendkívüli ülésszakát. A rendkívüliség korábban hábo- borús helyzetek és súlyos vi­szályok miatt következett el, ^legutóbb például a közel-kele­ti' válság volt hasonló tanács­kozás témája. Most a nyers­anyag- és energiaproblémák szolgáltatták az okot. még tá­gakban vévé: a fejlődő orszá­gok jogos igényei a gazdasági függetlenség biztosítására, az anyagi felemelkedésre. A szo­cialista országok, s a harmadik világ „antiimperialista néze­teket valló államai egyetérte­nek abban, hogy az ‘energia- válság nem műszaki, hanem elsőrendű társadalmi-politikai kérdés. Ezt hangoztatta a vi­tában Púja Frigyes, hazánk külügyminisztere is. A felelősségteljes légkörben megindult vitákat sajnos meg­zavarta eav disszonáns hang: Teng Hsziao-ping-nek. sL kínai delegáció vezetőjének Francois Mitterrand, a francia baloldal jelöltje, a közelgő elnökválasztáson, sajtókonfe­rencián ismerteti progamját. A KGST új A KGST-tagállamok három­ezer kilométer hosszú, új gáz­vezetéket építenek, amely Orenburgtól (Dél-Urai) a cseh­szlovák—szovjet határnál lévő Ungvárig húzódik majd. A KGST tervkoordinációs bizottsága már áttekintette azt az általános megállapodást, amely a vezeték építésére és az érdekelt országoknak való. földgázszállításokra vonatko­zik. A terv megvalósításában a Szovjetunió. Csehszlovákia, az NDK, Magyarország, Lengyel- ország, B'Jgária és Románia vesz majd részt. A*, új gázve­zeték lehetővé teszi az európai szocialista országoknak szállí­tóit szórj*., -fűtőanyag mennyi­ségének jelentős bővítését és felszólalása. (A nemrég reha­bilitált miniszterelnök-helyet­tes személyében az eddigi leg­magasabb rangú kínai vezető érkezett az ENSZ-bé, a legkü­lönbözőbb találgatások köze­pette. Nyugati tudósítók elő­ször Teng-ben sejtették „Kon- fuciuszt”, most viszont a má­sik végleten, Csou En-Laj fel­váltójának tartják...) A maó- isták újfajta besorolást hir­dettek meg a New York-i .szó­székről: az első világ a „Szu­perhatalmak” köre, n második világ az iparilag fejlett orszá­goké. a harmadik világ. Kínai vezetésével, az összes többie­ket tömöríti. Vagyis elmosták a társadalmi különbségekét, s ..nemlétezőnek”” ' nyilvánítót, ták a szocialista világrend­szert. Gromikő saovj et j külügyi miniszter higgadt hangon, de annál határozottabban útásí­totta vissza a zavarkeltést és kiemelte, hogy á szocializmus erői a közös, antiimperialista arcvonalon küzdenek a nem­zeti felszabadulásért síkra- szálló népekkel. Ezt támasztotta alá a héten egv moszkvai látogatás is. Asszad szíriai elnök , kereste fel a szovjet fővárost, éppen azokban a napokban, amikor a Golan-fennsíkon kiéleződött a helyzet, Washingtonban pe­dig kevés reménnyel kecseg­tetnek a szíriai—izraeli csa­patszétválasztási tárgyalások. Az alapvető kérdésekben val­lott szovjet—szíriai nézetazo­nosság fontos tényezője a kö­zel-keleti kibontakozásnak. A világ e nyugtalan sarka változatlanul zavaros képet mutat: elég utalni a Nasszert mindinkább bíráló:- éWptomi sajtóhangokra: a kurd terüle­teken felúiult harcokra Irak­ban, a palesztin „öngyilkos brigád” merénylete által elő­idézett úi bonyodalmakra. A héten új. közvetlen, repü­lőjárat nyílt meg Moszkva és Washington között, s az,<. IL— 62-es fedélzetén a szovjet fő­városba érkező Dent amerikai kereskedelmi minisztert Brezs-. ' - nvev is fogadta. A szovjet— amerikai párbeszédnek azonban még kát színhelyé volt: Pá­rizsban Podgornij—Nixon ta- ! 'álkozó zajlott le, Washington­ban az elnök Gromikót fogad­ta. Folytatódik tehát a jelen­tős előkészítő munka a kora nyáron esedékes csúcstalálko­zó megfelelő előkészítésére, v * Két, egymástól távoli . or­szág. belpolitikai- nehézségei­vel hívta fel magára a figyel-, met. Franciaországban, már a huszonhatodik elnökjelöltnél tartanak, jóllehet még mindig történhetnek változások, A gaulleista tábor széttagoltsá­gát mutatták. Faure. Cftaban- Delmas. Messmer, s a többi. ez országok energetikai mérle. gének javítását. A KGST-tagországok jelen­leg a Testvériség gázvezetéken kapják a földgázt a Szovjet­uniótól. A Szovjetunió ugyan­csak exportál földgázt a nyu­gat-európai államokba. így Ausztriába. Finnországba, és a Német Szövetségi Köztársaság­ba. Az NSZK például egv húsz évre szóló szerződés alap­ján 120 milliárd köbméter energetikai nyersanyagot kap. A Szovjetunió az idén-körül­belül 260 milliárd köbméter földgázt termel. 1975,-ben pe­dig földgáztermelése a tervek szerint eléri a 320 milliárd, köbmétert. A növekmény már a nyugat-szibériai, a dél-urali és a közép-ázsiai lelőhelyekről szármáik maid. ( vezetők óránként változó el­határozásai: nem szólva » koalíciós partnerek ugyancsak változó kedvéről. A gaülleiz- mus mindig a „stabilitással” próbált híveket szerezni, most viszont Mitterrand, a baloldali egységes jelöltje teljes joggal hangsúlyozta, hogy a valódi szilárdságot ma már csak n haladás erői biztosíthatják Franciaországban. A másik belső krízis az ötödik konti­nenst sújtja, Whitlam. miután a szenátus ellenállása miatt nem boldogult a törvényke­zésben. feloszlatta az ausztrál parlamentet, s kiírta a rendkí­vüli választásokat. A hét • politikai-diplomáciai élénkségében hazánk is jelen­tős szerepet vállalt. Kádár Já­nos vezetésével magyar párt­ós kormányküldöttség tett ba­ráti látogatást a szomszédos Csehszlovákiában, A közös közlemény teljes nézetazonos. Ságról vall. még tovább akar­juk fejleszteni gyümölcsöző kapcsolatainkat, s következete­sen támogatjuk az enyhülést, a békeprogramot. A világsajtó nagv fontosságot tulajdonított azoknak a megállapításoknak is. amelyekkel Kádár János és Gustáv Husák a nemzetköz; kommunista mozgalom egysé­gének jelentőségét méltatta és szólt az erre irányuló tanács­kozások szükségességéről. Elő­zőleg Budapestről kelteződtek a jelentések, Walter Scheel, az NSZK alkancaliárja és külügy­minisztere látogatott el ha­zánkba. S az előrejelzés újabb utazásokat ígér: megtörtént a hivatalos bejelentés arról, hogy a közeli napokban össze­ül a „szocialista csúcs”. a Var- Sói Szerződés politikai tanács­kozó testületé. (Folytatás az 1. oldalról) pük ellenőrzésére. Az úgyne­vezett olajválság megmutatta, hogy a nemzetközi olajfeldol­gozó és -értékesítő monopóliu­mok kizárólag és egyedül sa­ját érdekeiket tartják szem előtt. Az olaj embargót, az olajtermelés csökkenését ki­használták arra, hogy nagy­arányú áremelkedést idézze­nek elő, s s°k milliárd dollá­ros külön haszonra tegyenek szert. Ilyen és hasonló manő­vereknek véget kell vetni. Púja Frigyes ismételten hangsúlyozta, hogy a napiren­den szereplő kérdések megol­dása csak a nemzetközi eny­hülés körülményei között le­hetséges, s ebben az összefüg­gésben emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány továbbra is határozottan támogatja azt a szovjet javaslatot, hogy a Biztonsági Tanács állandó tag­jai 10 százalékkal csökkentsék fegyverkezési kiadásaikat, s a felszabaduló összeg egy részét fordítsák a fejlődő országok megsegítésére. A továbbiakban nyomatéko­san aláhúzta, hogy a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok rendszerében biztosítani kell a nyersanyag-exportáló országok érdekelt, de nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a nyers­anyag-importáló országok ér­dekeit sem. Figyelmeztetett, hogy a nyersanyagok árának mértéktelen növelésével a problémák nem oldhatók meg, s hogy a kapitalista országok­ban az áremelést a fogyasz­tókra hárítják, az ennek nyo­mán támadó elégedetlenséget pedig igyekeznek a fejlődő or­szágok ellen, fordítani, mint ez az úgynevezett olajválság kap­csán is történt. Rámutatott, Hátraarc, vagy előre? Bár Eban külügyminiszter nyomban n csütörtök délelőtti kabinetülést követően sietve megnyugtatta az újságírókat: Golda Meir kormányának lemondása és ügyvivő kabinetté átalakulása semmiféle változást nem hoz az eddigi külpoliti­kában, a 75 éves politikusasszony döntése aligha marad kö­vetkezmény nélkül. Mindenekelőtt az izraeli belpolitikában történhet baljós fordulat, ha a most távozónál radikálasabb irányzat képviselői kapnák miniszteri tárcát. Hivatalosan ugyan semmiféle utalás nem történt Meir elhatározásának hátterére, egyiptomi lapok azonban éppúgy, mint Tel Aviv-i megfigyelők, egyértelműen az októberi hábo­rú következményének tartják az izraeli kormány meglehe­tősen váratlan lemondását. Mint ismeretes, a politikai vál­ságot az robbantotta ki, hogy Izraelben megpróbáltak bűn­bakot keresni — finoman fogalmazva: a felelősség meg­állapítására folytattak vizsgálatot — az októberben elszen­vedett feltűnően súlyos veszteségek ügyében. Mindenekelőtt Dajan hadügyminiszter személyét érték támadások, de több más katonai és politikai vezető iránt is megrendült a bizalom. Ez eddig az izraeli belpolitika szféráiba tartozik. Ami azonban ennél lényegesen fontosabb: a Tel Aviv-i kormány­válság éreztetheti hatását a közel-keleti rendezés folyamatá­ra is. Kairóban leplezetlen aggodalommal tekintenek a hatal­mi marakodás elébe, ami Tel Aviv politikájára is befolyást gyakorolhat. Mindenekelőtt az egyiptomi—izraeli csapat­szétválasztást, az amúgy is feszült szíriai—izraeli frcnthely- zetet és a bizonytalan időre decemberben elnapolt genfi béke­értekezletet érintheti hátrányosan a Tel Aviv-i hatalmi tor­zsalkodás. Jellemző, hogy Menahem Begim. a jobboldali izraeli ellen­zék, a Likud pártcsoportosulás vezetője egy nyilatkozatában kijelentette: biztos benne, hogy tíz héten belül új választá­sokat tartanak az országban. A politikus máris tárgyalásokat kezdett egy átmeneti kormány megalakításának lehetősé­geiről. Kissinger amerikai külügyminiszter az elsők között rea­gált Golda Meir lemondására. Szűkszavúan csak annyit mon­dott: a kormányválság nem gyorsítja meg a csapatszétvá­lasztási tárgyalásokat, amelyek csütörtökön kezdődtek Wa­shingtonban a szíriai küldöttség és az amerikai külügy­miniszter között. Nehéz lenne eldönteni, vajon kik kerekednek felül Iz­raelben. Két tábor csap össze a miniszterelnöki posztért: a kényszerrealistáké — akik tudomásul veszik a közel-keleti relaitásokat — és a szélsőségeseké, akik a formálisan mar megkezdett politikai rendezés útjáról trissza kívánnak térni az agresszió ingoványára. Másszóval: hátraarc vagy előre — ez az izraeli válság alternatívája. hogy a nyersanyagárak szűri? télén emelkedése a fejlődő or-t szagokban is rossz visszhan­got kelt és ellentmondásokat szülhet a fejlődő világon be­lül is. Ezután — elsősorban a kU nai képviselő által hangozta* tott „elméletekre” utalva —a magyar külügyminiszter kije­lentette: „Kormányom — mint egy szocialista ország kormá­nya — semmiképen sem ért­het egyet azzal a teóriával, amely a világ országait társa­dalmi rendszerüktől függetle­nül szegény és gazdag orszá* gokra osztja, mint ámelyek állítólag szemben állnak - egy-» irtással. Az ilyen megközelí­tésnek nincs köze a tudomány­hoz, seni a kérdéseknek á ha­ladás szempontjából való meg­közelítéséhez, s csak arra jó, hogy zavart támasszon az im­perializmus ellen, a nemzeti függetlenségért és haladásért küzdő erők soraiban. A szo­cialista országokat nem lehet a tőkésországokkal egy síkra helyezni, akár gazdagnak tart­ják őket, akár szegénynek. A szocialista országok nem zsák­mányolják ki a fejlődő orszá­gokat, ellenkezőleg, erejükhöz mérten minden segítséget meg­adnak nekik. A kérdés lénye­ge nem az, hogy milyen „sze­gény”, vagy milyen „gazdagé valamely ország, hanem az, hogy milyen a társadalmi rend­szere. A szocialista országok nem is olyan régen szegény­nek számítottak, de igazságos társadalmi rendjük, népeik erőfeszítései gyors fejlődést eredményeztek. Ez az út min­den nép előtt nyitva áll.” Utalva arra, hogy a szocia­lista és a fejlődő országok kapcsolatainak bővülése sokat segíthet a szóban forgó gaz­dasági problémák leküzdésé-. ben, a magyar külügyminisz­ter így folytatta: „Itt, ezen a közgyűlésen is tapasztalhatók olyan elszige*- telt törekvések, amelyek éket akarnak verni a szocialista kö­zösség és a „harmadik világ” országai közé. Rágalmakat szórnak a Szovjetunióra és más szocialista országokra, s azon erőlködnek jobb ügyhöz méltó buzgalommal, hogy diszkreditálják ezen országok politikáját.' Világosan látni kell azonban, hogy a szocia­lista közösség tevékeny közre­működése nélkül nemcsak a nemzetközi élet rendezetlen politikai problémái nem old­hatók meg, de a gazdaságiak sem, hogy a szocialista közös­ség politikai és gazdasági se­gítsége nélkül a fejlődő or­szágok menthetetlenül áldo­zatul esnének a nemzetközi imperializmus, a nagy nem­zetközi monopóliumok törek­véseinek. Aki tehát a szocia­lista közösséget rágalmazza, nem segíti, hanem akadályoz- . za a napirenden szereplő prob­lémák megoldását.” Púja Frigyes külügyminisz­ter szombaton hazaérkezett Budapestre. A Russell-bíróság megállapításai A chilei junta szóvivője nyilatkozatban utasította visz-. sza a Russel-bírósáe megálla­pításait. Mint ismeretes, egy nemzetközi szintű, jogászokból álló bizottság a múlt héten Rómában szemtanúk vallomá­sait meghallgatva megállapí­totta. hogy Chilében és más latin-amerikai jobboldali dik­tatúrákban semmibe veszik az alapvető emberi jogokat, és a hatóságok magatartása kime­ríti az emberiség ellen elköve­tett bűntény fogalmát.

Next

/
Thumbnails
Contents