Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-14 / 87. szám
J A búza az állami gazdaságokban Százötvenegy gazdaság közül Dalmand az első Jóbi György kitüntetése Dalmandon „saját szisztéma szerint” alakították ki a különféle növények termelési rendszerét, — mint mondja Vass István igazgató. A sok éves kimagasló eredmények azt bizonyítják, hogy a termelési rendszerek jók. az ezeket al kalmazó dolgozók értik mes térségükét, a vezetők jól irá nyitják ezt a — most már vi lághírű — állami gazdaságot Országos viszonylatban Dal mandon érik el a legjobb termésátlagot búzából, a kukorica költsége mélyen az országos átlag alatt, az álláttényésztési ágazatban á gyarapodás, a te- nyészanyag-értékesítés is példás, jelentős haszonnal jár. A napokban készítette el az Állami Gazdaságok Központja a búzatermesztés értékelését, ebben a nagy és jelentős munkában 151 állami gazdaság búzatermesztési adatait, tapasztalatait dolgozták fel. 1973-ban Dalmand az ország 151 állami gazdasága közül búzatermesztésben az országos áltagot messze felülmúlva, első helyen áll. A kimutatás egyben jelöli a Tolna megyei kilenc állami gazdaság helyét, szerepét is a hazai búzatermesztésben. Íme a sokat mondó táblázat: A búiatermesztő állami gazdaságok 1»73. é»i terOM adatai és termésátlagai A gazdaság összes szántóterületének adatai A búzavetés adatai terület® termésÁllami gazdaság átlaga a hektár hektár ak. ért. a szántó hektár %-ában q/ha 50—55 q/ha átlag között Dalmandi 6654 37,2 1580 23.7 51,2 40—50 q/ha átlag között Tamási 5733 30.8 1875 32.7 47,5 Hőgyészi 6392 27,3 1691 26,5 47.0 Gerjeni 2644 23,6 612 23,1 48.1 40—45 q/ha átlag között Paksi 6324 23,5 1591 25,2 44.2 Alsópéli 3223 29,0 1038 32,2 41.4 Alsótengelic 1686 19,6 534 31.7 42.6 35—40 q/ha átlag között 20,Ó Szekszárdi 6037 27.4 1258 38.7 30—35 q/ha átlag között 33.9 Lengyeli 977 16,9 307 31,4 Az őászefc állami gqzdaságok ^kÖzul négy érttel vetésterületének», több mint ötven százalékán hektáronként 50 q/hg átlagtermést. Állami Gazdaság neve: • büki— vetésterha — T-tVcr----Táblák 30 q/ha fsfimr Táblák 50 qtia alatti- száma területek ---— ra jutó q/ha hatóanyag kg területek ha % ha Szent lőrinci 378 51.9 493 8 278 73.3 3 100 26.7 Végzeteink elsősorban a Dalmandi 1580 51,2 344 25 936 59,2 21 644 40.8 termelés frontkatonái. GépekFelsőnyomási 1734 49,1 340 17 959 55,3 18 775 44.7 kel, állatokkal, növényekkel Siófoki 340 51,3 569 8 173 50,9 7 167 49.1 foglalkoznak és így a biológia, Dalmandon körülbelül az 1962—65-ös évektől számítható a búzatermesztés ipari rendszerének kialakítása, a teljes gépesítés. A termesztett fajták kiválasztása, és ezekben a megfelelő technológia kidolgozása és alkalmazása a helyi szakemberek munkáját dicséri. Külön figyelemre méltó, hogy a gazdaság gépesítése — termelési rendszere — loleg a szocialista államokban gyártott gépekre alapul, A búza és a kukorica termesztésének gépei főleg szovjet gyárak termékei. Ezekhez a gépekhez sokkal inkább lehet alkatrészt beszerezni, mint a nyugati eredetűekhez, nem is beszélve arról, hogy az SZK kombájnok és MTZ traktorok ezrei dolgoznak már hazánk földjein. A következő években — amikor az elhasználódás rohamosabban jelentkezik —, nem lesz gond az alkatrészutánpótlás.- a javítás, egy-egy szezonra a felkészülés. A betakarítás teljes gépesítése, a nagyfokú szervezettség eredménye. Dalmandon az emberek szeretik a búzát — egy mázsa termesztésének önköltségé tavaly 159 forint volt, a megelőző évben 203 forint. Az országban a búza vetés- területének jelentős részére szovjet búza került. Tavaly például az ország búza-vetésterületének 19,9 százalékán Auróra, 12,8 százalékán Kav- káz. 9,8 százalékán Bezosztája, és 5,6 százalékán Jubilejnája 50. fajtát vetettek. Dalmandon a tavalyi kimagasló eredmények idei folytatása várható, összesen 1918 hektáron vetettek búzát az ősszel — mondja az állami gazdaság főagronómuta, Hans György. 592 hektáron Auróra, 242 hektáron Kávkáz, 322 hektáron Bezosztája, 236 hektáron Jubilejnája 50. került a földbe, 499 hektáron Libellula takarmánybúzát, 27 hektáron pedig a jövő évi. termesztés érdekében kísérletképpen különféle fajtákat vetettek el. A búza időbén. á kellő technológia betartásával került a földbe, tavaly öktóber 20-ra. A vetés jól kelt, csak néhány hektár sínylette meg, hogy november elején fagyok voltak. Most tavasszal a növény beborítja a földet, nem félnek az aszálytól sem, mert a megfelelő talajmunka és a növény takarása miatt a vízveszteség minimális. Március végére elvégezték az összes tavaszi munkát: gyomirtás, a mezei pocok elleni védekezés, ahol szükséges volt. a fejtrá- gvázás kellő időben megtörtént. A búza vetése óta december 31-ig a földre mindössze 157,7 mm csapadék hullott, idén az első negyedévben csak 92 mm. Ennek ellenére még nem öntöznek, mert egyrészt a búzavetésre nem kell, kellő víztartalommal rendelkezik a föld, másrészt megkezdték már a cukorrépa öntözését, és ha szükséges, a kukoricát is öntöznék — ezek pedig az öntözési kapacitást lekötik. Dalmandón, tekintetbe véve sok körülményt. az. ősszel bevetett 1918 hektár területről hektáronként átlag 44,25 mázsa gabonát akarnak betakarítani... Az állami gazdaságban szeretik a búzát, mint mondottuk. Az igazgató és a főagro- nómus azért, mert a legjoboan fizető növény. Megkérdeztük Jóbi Györgyöt, a gazdaság nemrég kitüntetett dolgozóját, ő miért szereti a búzát. — Több mint tizenöt éve rendszeresen kombájnnal ara tok. Tavaly tizenhat nap alatt takarítottuk be az összes termést egy-egy gép naponta négy vagon szemet gyűjtött össze. A gépesítés, a szervezettség, az emberek munkakedve benne van kiváló terme ]ési eredményeinkben. Büszkék vagyunk rá. — Úgy tudjuk, magát a búzáért tüntették ki április 4-én, a Munka Érdemrend bronz fokozatával ... — Igen. Bár én a kombájnok szerelőcsoportjának a brigádvezetője vagyok, de minden évben részt veszek a búza betakarításában is. Tehát ha javítom a gépet, akkor is részt veszek a búza termesztésében. Huszonhat éve dolgozom a gazdaságban, ott voltam a búzaprogram indításánál, s most, amikor már kitűnő gépekkel dolgozunk, öröm a búzával foglalkozni. Mondok valamit: Most vettek minden gépre légkondicionált vezetőfülkét, kombájnonként — húsz kom bájnunk van — ez majd har mincezer forint. És ez a fülke az embert védi, aki a bú zát termeszti. — Jóbi elvtárs, miért szereti a búzát? — Jó kenyeret, finom kalácsot lehet belőle sütni, azért szeretem. Dalmandon a búza — búza, az ország kenyerének egy része. P. i. ÍI i I %, , Az 1000. technikusi oklevélért a Szekszárdi Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola levelező tagozatán Húsz éve kezdődött a munka Szekszárd—-Palánkon, az akkori mezőgazdasági technikumban a felnőtték oktatása. Húsz évvel ezelőtt még csak negyven felnőtt iratkozott a tagozatra, de a Pálánki Mezőgazdasági Iskola vasúti megállóján ' évről évre többen és többen szálltak le és indultak az iskolába. Az évek múltával az iskola országútián egyre sokasodtak és színesedtek a motorkerékpár- később j az autósorok és míg valamikor gazdáik egy kis tarisznyával, szalonnával ültek az iskolapadban. a maiak már a helyi presszóban oldják fel az utazás feszültségét, az órára hívó csengőszóig. A hallgatóság növekedése töretlen mind a mai napig. Ha felmérjük, kikkel foglalkozik a dolgozók mezőgazdasági szakközépiskolája, a húsz év tapasztalatai erről jól tájékoztatnak: Munkahelyi megoszlás a levelező tagozaton végzettek között: mezőgazdasági tér. melúszövetkezetben: 42S fű állami gazdaságban: 111 fű szakigazgatásban, in- .^ tézményben: -, 14S fű _ állami vállalatoknál: 122 fő mezőgazdasági válla. latoknál: „ 75 fő ÁHsz-nél: u fő egyéb munkahelyen: 19 fő Összesen;' 93S fű termesztés, a kertészet, mégpedig a zöldség-. gyümölcs-, dísznövénytermesztés ágazatai" val ismerkednek meg. Birtoka, ban vannak a műszaki rajz, mechanika, anyagismeret és gépjavítás, gépelemek, elektrotechnika, erőgépek és munkagépek korszerű ismereteinek. Ezek a tárgyi ismeretek ma már más kapcsolatban vannak egymással, mint régebben. A biológia és a gépismeret szerves kiegészítői egymásnak. A korszerű élelmiszer-gazdasági üzemekben olyan nagy a gépesítés foka. hogv gépismeret nélkül a biológiai igényeket sem lehet korszerűen kielégíteni. így például egy ezer- kocás sertéstelepen 120 villamos motor működik. A hatalmas kombájnok és a kapcsolt munkagépek megkívánják a szilárd szakmai tudást és a munka tudományos megalapozottságú szervezésének ismereteit is. Ezért tanulóink a középiskolákban is megtanulják a munkaszervezés és munkavédelem törvényeit. A műveltség gyarapítása társadalmi igény. Felnőttdolgozóink, tanulóink változatos alapműveltségűek. Korábbi végzettségük foka szabja meg azt, hogy szakközépiskolánkban a' tanulmányi idő 2. 3. vagy 4 tanév-e. Az 1974—75. tanévben lehetővé kívánjuk tenni azt, hogy az érettségizett jelentkezők különleges tantárgycsoportoeításban kapják meg a szakmai minősítést és két év alatt szerezzenek alapot a mezőgazdasági technikusi címek közül a nekik megfelelő elnyeréséhez. A szakmunkásképző iskolákban végzők már az iskolapadból folytathatják nálunk továbbtanulásukat. Immár három éve tartunk részükre a Babits Mi. hály Művelődési Központ segítségével nyári előkészítő tanfolyamokat. Bár egyáltalán nem kötelező e tanfolyamokon a részvétel, mégis szinte kivétel nélkül jelentkeznek arra mindazok, akik felvételüket kérik a tagozatra. így, a nyári, heti egynapos foglalkozásokon megtanítjuk leendő hallgatóinkat az önálló tanulás gazdaságos módszereire. felelevenítjük a továbbhaladásukhoz szükséges legfontosabb alapismereteket és megmutatjuk az élelmiszer-gazdaságfejlődésének jövő kilátásait. Az élet szépségéhez és tel. jességéhez hozzátartozó és azt kibontó tantárgyak, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a gazdasági földrajz. a természettudományos szemlélet és tájékozódóképesség alapjait adó matematika, fizika, kémia jól megférnek a kertész-, növénytermesztő-, állattenyésztő-. és gépészeti gyakorta, tokkal, amelyeket az iskola saját gép-, anvag-, eszközkészle. tével. vagy más élelmiszer-gazdasági üzemek bevonásával szervez meg. Ennek megfelelően várja mindazoknak a jelentkezését, a tagozat, akik 1. növénytermesztő-állatte. nyésztői szakközépiskolába. 2. mezőgazdaságigépész- szakközépiskolába, 3. kertész-szakközépiskolába kívánnak iratkozni, 17 évesnél idősebbek, legalább nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, hároméves szakmai gyakorlatukat, egészségi alkalmasságukat igazolják. Jelentkezési határidő május 15. A jelentkezési űrlap száma: A.Tü. 817. (Ezt a tagozat is küldi kérésre.) Az iskolán szerezhető érettségi bizonyítvány jogosít a technikusi minősítő vizsgára történő soron kívüli jelentkezésre. főiskolai, egyetemi továbbtanulásra és végzett hallgatóink már a technikusi vizsga előtt elláthatják az alábbi munkaköröket: 1. Beosztott mezőgazdász, üzemgazdász, állattenyésztő, telepvezető, brigádvezető, magtáros. magvizsgáló, törzskönyvező, állatorvosi . szaksegéd, áruszakértő, áruátadó,. stb. 2. Műhely-részlegvezető, munkacsapat-vezető, műszaki rajzoló, gépkocsi-előadó, műszaki raktáros, anyagbeszerző, stb. 3. Beosztott kertész és üzemgazdász, brigádvezető, kertészeti telepvezető, áruszakértő, áruátadó, dísznövény-, gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztő. stb. Iskolánk levelező tagozatának húsz tanévre visszanyúló szép eredményei bizonyítják, hogy aki felnőttkorában a termelőmunkája mellett . annak ésszerűsítésére, ezáltal köny- nyítésére, termelékenyebbé tételére törekszik, fáradozásának eredményeként élete is tartalmasabbá válik. Tagozatunk új oktatási formái új lehetőséget nyitnak a szakműveltség korszerű színvonalának eléréséhez és elősegítik a hallgatók törekvéseit. Kiss László tagozatvezető 1974, április 14,
