Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-14 / 87. szám
I Tow wem TOLNA MEGYEI TtTtví'l MAGYAR iSZ TOLNA MEGYEI' BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA l/ASARNAP 1974 óp r. 14. XXIV. évf. 87. szóm. ARA: 1,20 Ft. A gazdasági problémák megoldása esak a nemzetközi enyhülés légkörében lehetséges l*uja Frigyes felszólalása az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának péntek délutáni — közép-európai idő szerinti késő esti A- ülése a perui küldöttség vezetőjének felszólalásával kezdődött. Ezután Púja Frigyes, hazánk külügyminisztere mondotta el beszédét. Púja Frigyes külügyminiszter a Magyar Népköztársaság kormánya nevében egyetértését fejezte ki azzal, hogy korunk égető problémáiként a világfórum napirendjére tűzték a gazdasági fejlődés és a nyersanyag-kereskedelem problémáit, valamint a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok rendszerében felmerült kérdéseket, amelyek különös súllyal esnek latba a fejlődő országok vonatkozásában. — Ügy véljük — folytatta a magyar külügyminiszter —, hogy a napirenden szereplő kérdések megoldásában kedvező körülményeket biztosítanak a nemzetközi helyzetben az utóbbi években bekövetkezett kedvező változások. A békés egymás mellett élés politikájának eredményeként az enyhülés — néhány területet kivéve — általánossá vált. A nagyhatalmak — elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok — tárgyalásai, számos nagy jelentőségű szerződés aláírása és életbeléptetése, az európai problémák rendezése, a biztonsági értekezlet előkészítése, a vietnami fegyverszünet, a közel-keleti rendezés irányába tett lépések bizakodással tölti el a népeket. Púja Frigyes, az ENSZ-közgyűlés előadói pódiumán. Ugyanakkor, amikor az ENSZ közgyűlésének fórumán a nyersanyagok és a gazdasági fejlődés kérdéseinek megoldását tanulmányozzuk — hangsúlyozta Púja Frigyes —, egyetlen pillanatra serA téveszthetjük szem elől, hogy a problémákat csakis az enyhülés megerősítése és visszafordíthatatlanná tétele alapján oldhatjuk meg. Púja Frigyes ezután szólta szocialista országok közösségének a KGST keretében megvalósuló szoros gazdasági együttműködéséről, amely biztosítja a magyar népgazdaság '.'álságmentes működését. A fejlődő országok és a fejőit tőkésországok kapcsolataiul kialakult jelenlegi helyei történelmi hátterének áttekintése során emlékeztetett az imperializmus gyarmati rendszerének következményeire, megállapítva, hogy a vezető tőkésországok más országokra, a gyengébbekre, s ezen belül a fejlődő országokra iparkodnak áthárítani a kapitalista rendszer válságának terheit, s a jelenlegi nemzetközi pénzügyi rendszer lehetőségeket nyújt a nagytőkés monopóliumoknak a fejlődő országokat károsító nagyszabású manipulációkra. „Mindebből következik, hogy a kialakult helyzetért a vezető tőkésországoké a felelősség” — állapította meg a magyar külügyminiszter. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az Alkotmány 22. paragrafusa (2.) bekezdése alapján — az országgyűlést 1974. április 24. napján (szerdal délelőtt 11 órára összehívta. Előreláthatólag az ülésszak napirendjére kerül a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a külügyminiszter beszámolója időszerű nemzetközi kérdésekről, (MTI.)_______________________________________ Izraeli támadás Libanon ellen Szombatra virradó éjszaka izraeli alakulatok behatoltak Dél-Libanonba és több faluba betörve lakóházakat robbantottak fel. állítólag megtorlásul a két nappal ezelőtt Ky- riat Shmone izraeli településben végrehajtott akcióért. Szabni Maaluf libanoni hadügyminiszter közölte, az izrae. li támadásnak legalább két halálos áldozata van. huszonkét házat romboltak le. Az akció szemtanúi azonban a helyszínre siető nyugati újságíróknak azt mondták, hogv a romok több embert betemettek. Állításuk szerint az izraeliek néhány embert magukkal hurcoltak. Ismeretes, hogy Izrael közvetlenül Libanont vádolta a Kyriat Shmone-i terrorakció megszervezésével és megtorlással fenyegette meg. noha mind a Palesztin Felszabadítani Szervezet vezetősége, ír ad a „Népi Front Palesztina Felszabadításáért” elnevezésű, a PFSZ-hez nem tartozó szervezet. amely magára vállalta a felelősséget az észak-izraeli falu ellen csütörtökön elkövetett támadásért, •‘öbbször is leszögezte, hogv az akciót az izraeli területről hajtotta végre. Edouard Ghorra, Libanon állandó ENSZ-képviseilője az izraeli behatolás időpontjábarí a Biztonsági Tanácshoz intézett levélben ugyancsak cáfolta a Libanon felelősségét hangoztató izraeli vádakat „Véglegesen meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a fejlődő országokat olcsó nyersanyag-kitermelő területnek tekintsék — mondotta a továbbiakban, megjegyezve, hogy a magyar nép tapasztalatai szerint / „ennek a hely- . zetnek a megszüntetése csak a természeti kincsek és a termelőeszközök társadalmasítása és a sokoldalú iparosítás, a tervszerű' gazdálkodás útján oldható meg.” „Szükség van — hangsúlyozta — a nagy nemzetközi monopóliumok hatalmának, befolyásának korlátozására, különösen a nemzetközi kereskedelemben játszott szere(Folytatás a 2. oldalon) Richard Nixon amerikai elnök (jónkról) fogadta a Fehér Házban Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert, akt az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülésszaka alkalmából tartózkodik az >__L Egyesült Államokban. Verseny valamennyiünkért A hét elején kezdődött — Csepelről, a Dunai Vasműből, a Bólyi Állami Gazdaságból, a Cement ús Mészművekből jött a, hír: munkások, az építőipar, a mezőgazdaság dolgozói a párt XI. kongresszusának üdvözlésére és hazánk jelszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére munkafelajánlásokat tettek; a IV. ötéves terv sikeres befejezéséért az V. ötéves terv jó megalapozásáért munkaversenyt kezdeményeztek. A hét végére a nagyipari munkások és más népgazdasági ágazatok dolgozóinam tízezrei csatlakoztak máris az elsőkhöz: a munkásság régi, tartalmas és szép hagyományának folytatóihoz. Hagyomány, mert a munkás- ember régtől fogva munkájával is képes üzenni: kormányoknak, pártoknak, a társadalmi rendszereknek, hogy egyetért-e vagy elégedetlen: a politikával, az élet alakulásával, a haladással... Hagyományos, mert forradalmi és félreérthetetlen módja ez a véleménynyilvánításnak, hiszen a szónál mindig egyértelműbb. kifejezőbb o tett! Hagyomány — rövid távon is: legutóbb a párt X. kongresszusának tisztelgett így az ország munkásnépe. kifejezve értését és — egyetértését, bizalmát. a párt politikája, a társadalmat és a gazdaságot építő tervei, munkája iránt. Pontosan ez történik most is: ez a belső, lényegi tartalma a munkafelajánlásoknak, ver- seny célkitűzéseknek. Üzenet -t- a munkásság válasza az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi határozataira: értjük és egyetértünk azokkal, s bizalmunk a párt politikájában töretlen, cselekvőkészségünk lankadatlan. Ez a változatlan és szilárd — mert változatlanul helyesnek bizonyult — politika talán legbiztosabb eredménye: a helyeslés, tettekben is, milliók “részéről. A változatlanság és a változás dialektikus egysége pontosan megmérhető ebben a most kibontakozó munkaver- senyben is. A lényeg — a munkaverseny, mint az egyetértés kifejezési formája, mint a tulajdonosi tudat, s mint a hatalom tudatának, az ezzel járó felelősségérzetnek kifejezési, megjelenési formája — változatlan. A verseny módja, eszközei, a helyi konkrét célok viszont eltérőek, mások, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt. Munkaverseny — magasabb szinten — mert közben a gazdaság korszerűsége, nagysága, összetettsége, a fejlődéssel együttjáró munkamegosztás bővülése csak az utóbbi fél évtized alatt is óriásit változott. Ez a fejlődés oda vezetett, hogy ma « verseny mottója mindenütt csak így szólhat: Verseny önmagunkkal — valamennyiünkért. Ezt tükrözik az elsők között ismertté vált felajánlások: az egyik helyen (Csepelen) 500 millió forinttal többet adnak a tervezettnél, de csak azokból a termékekből, amelyekből nagyobb a szükséglet, mint amennyit (még így is) adni tud a gyár. A másik helyen (Dunai Vasmű) hamarabb fejezik be a TÜ. fjféves tervet, így termékeik hamarabb jutnak el a megrendelőkhöz, ezzel módot adva arra, hogy partnereik is nagyobb eredményt érjenek el 1975 végéig. A harmadik helyen fontos (építési anyagokról van szó) termelőberuhazá- sok kivitelezését gyorsítják. Es így tovább. Tehát mindenütt önmagukkal kezdeményezték a versenyt: saját, korábbi programjukat tetézik meg, régebben előirányzott eredményeiket akarják felülmúlni, és abban, amire a gazdaság egészének a legnagyobb szüksége van. Itt a több termék, ott kot rábbi szállítás, amott az anyagfelhasználás csökkentése, egy hibátlanul végzett, határidőre teljesített beruházás. Mindenütt más-más módon és eszközökkel lehet megtalálni, elérni a célt. A felajánlások sokrétűsége rendkívül változatos volta igazolja: mindenütt tenni akarnak, többet és abból, amiből el is kel az egész ország számára a nagyobb eredmény. És lehet többet tenni a magasabb színvonalú, pontosabb tervezés mellett is, a tervszerűség magasabb szintjen is. A tervek ugyanis a tudományosság és a matematika alapján csak a kézzel fogható, megmérhető, objektív tényezőkkel számolhatnak. Ettől reálisak. A szubjektív lendületet, a szívet, az akaratot, a lelkesedést — még a komputerek sem tudják kiszámítani. A kötelesség pontos teljesítésével lehet számolni, de ami azon felül van, az a munkaszeretetre, hivatás- tudatra, hazaszeretetre, munkásöntudatra, az erőre és az akaratra tartozik. Hogy ezekből egy politikai esemény mekkora energiatöbbletet szabadít fel, ezt talán a néppel élő, azt jói ismerő politikusok felbecsülhetik, — de ez matematikailag és előre ki nem fejezhető... Nem a tervek realitására cáfol rá tehát a verseny, ha nem azt igazolja, hogy az automaták, a komputerek, a matemaitka korszakában is nagy szerepet játszik a munkásszorgalom és az egyéni elkötelezettség lendítő ereje, amely képes még a pontosan kimérhető teljesítményhez is hozzátenni valamennyit. Ehhez a szocialista társadalom kell tehát. Természetes, hogy a munka helyi szervezés fejlesztése, a szüntelenül gyarapodó szakmai ismeret, a tervek kivitelezése közben munkába lépő új technika gyorsabb kiismerése, egy- egy újítás, egy új módszer, vagy munkafogás, megadja az objektív alapot ahhoz, hogy az akarat, az eltökéltség, rálicitálhasson a különben pontos és reális vállalati éves tervekre. A döntő azonban a szó- ciaRsta céljainkat igenlő akarat és szorgalom. Erről küldtek egymásnak üzenetet a ma gyár munkások a héten. Szerte az országban: én Is, mi is igyekszünk majd többet tenni a,korábban lehetségesnek játszónál, a párt legmagasabb fóruma: a -Yf. kongresszus és az ország felszabadulási ünnepe tiszteletére. GERENCSÉR FERENC i i
