Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

T 1 9 9 Munkaidő-csökkentés a belkereskedelemben í'v-napln A percenként berregő tele­fonok, a ki-be siető munkatár­sak főhadiszálláshoz teszik ha­sonlóvá ezekben a napokban a Belkereskedelmi Miniszté­rium munkaügyi főosztály- vezetője, Koszó Károly irodá­ját. Budapesten április 1-én az ország többi részén, pedig július elsejével lép életbe a belkereskedelemben a rövidí­tett, 44 órás munkahét. A szo­cialista ipar, valamint a köz- igazgatás dolgozói, tehát a ke­reső lakosság jelentős része, már élvezi a rövidített mun­kaidővel járó előnyöket, s most a belkereskedelem dolgo­zóin a sor. Jár nekik, tnint ahogy másoknak is jár. de mi­vel a közel 400 ezer belkeres­kedelmi alkalmazott az egész lakosság közéllátását végzi, így a csökkentett munkaidő beve­zetése itt több gonddal, más jellegű feladatokkal társul, mint az egyéb területeken. MUNKAERŐ-VÁNDORLÁS Lessünk a púit mögé ez egy­szer, hogy megismerjük a bel­kereskedelmi dolgozók jelenle­gi munkakörülményeit. Koszó Károlv főosztályvezető adatai szemléletesek: A csaknem 400 ezer belke­reskedelmi dolgozó helyzetét jelenleg saját ítéletük jellem­zi a legkifejezőbben: ezen a területen a legmagasabb a munkaerő-vándorlás, vagyis magyarán mondva, munkakö­rülményeiket más iparágakhoz képest rosszabbnak minősítik. Amíg 1972-b^i a munkaerő­hullámzás intenzitása népgaz­dasági szinten 32 százalékot ért el. addig a belkereskedelem­ben ez a mutató 50 százalékot jelzett. Durván fogalmazva ez a szám azt mutatja, hogy pél­dául egy adott áruházban, bolt­ban vagy étteremben két­évenként teljesen kicserélődik a személyzet. A kiszolgálás, illetve eladás egyébként is nehéz munkáját a több műsza­kos munkarend és sok helyütt a vasárnapi elfoglaltság is ter­heli. A vasárnap is nyitva tartó boltok 7000 munkahelyé­re érthetően nem könnyű em­bert találni és az éttermek, szállodák dolgozóinak jelen­tős részét a sajátos igények ugyancsak megfosztják a más területeken dolgozóknak egyébként természetes, hétvégi pihenőnap jogától. Ha most ehhez hozzávesszük a szabad szombat . hiányát, tiszta kép áll előttünk, amelyben nem­csak az látható, hogy a bel­kereskedelmi dolgozók munka- körülményei több tekintetben Leaaünh a pult mögé! nehezebbek az országos átlag­nál, hanem az is. hogy ez a helyzet a vásárlók életét is megkeseríti. LEHÚZOTT REDŐNYÖK Egy budapesti adat szerint 1973-ban 1200 bolt — a fővá­rosi hálózat 45 százaléka — volt kénytelen hosszabb-rövi- debb ideig lehúzott redőnyök­kel elutasítani a vevőket, mi­vel nem volt kiszolgáló sze­mélyzet. A fáradt, rossz kedvű eladók, pincérek megnehezítik a bevásárlást, a kulturált fo­gyasztást. Az eladók kiszolgál­ják a vevőket, de ugyanakkor vevők és eladók egyaránt ki­szól «-él tátottákká válnak, igy a helyzet megváltoztatása köz­érdek. ' Egy párthatározat nyomán 1973 decemberében született kormányszintű döntés a bel- ' kereskedelmi dolgozók munka-* idő-csökkentésének gyors vég­rehajtásáról. „Ez az intézke­dés jelzi — értékelte ezt a kor­mányhatározatot Szurdl tetVán belkereskedelmi miniszter —n hogy a társadalom elismeri a kereskedelmi dolgozók munká­ját, és lehetőségeihez képest igyekszik javítani munkakörül­ményein.” A belkereskedelem­ben a foglalkoztatottak 64 szá- za’éka nő, és arányuk a ven­déglátóiparban még ennél is magasabb: 80 százalék, így a 44 órás munkaidő több száz-... ezer család életkörülményeit befolyásolja kedvezően. A heti 4 órás munkaidő-csökkentés valójában még ennél is na­gyobb időnyereséget' jéleiit, mivel a1 szabadnap biztosítá­sával a munkába járásra, köz­lekedésre, illetve a felkészü­lésre fordított idő lecsökken. Az intézkedéstől így azt is el­várjuk. hogy e fontos szakág vonzóbbá váljék, s így a mun­kaerőgondok csökkenjenek — ezzel pedig • alapot teremtünk a közellátás színvonalának fejlesztéséhez. KECSKE ÉS KÁPOSZTA? Ezt várjuk, de hogyan ér­hető el a fent vázolt kettős cél. A 44 órás munkahét bevezeté­se a rideg számok szerint azt it magával hozza, hogy orszá­gos méretekben 33 ezer keres­kedelmi dolgozó egyévi teljes munkaidejét kell pótolni. & nem 33 ezer új munkaerő be­állításával. mivel nincs is-45ny- nyi újonnan bevonható munka­erő. és ugyanakkor a népgaz­daság más ágaihoz hasonlóan a belkereskedelemre is érvényes az alapelv: a munkaidő-csök­kentés nem ronthatja sem a dolgozók keresetét, sem pedig munkájuk eredményességét. Szerencsére azonban hem a kecske és a káposzta régi di­lemmájává] állunk szemben. Átgondolt, több éve folyó elő­készítő munka vezette be a rendelet megszületését és a végrehajtás jelenlegi tenniva­ló* bár bonyolultak, de — mint ahogy azt szemléltetni igyek­szünk a következőkben —- megoldhatóak. B. I. (Következik: Alkalmazkodni a forgalomhoz) Hétvége Milyen volt a régi kávé­ház? Egy kicsit olyan, mint a szombat esti műsorban, egyéb­ként egészen más. De először Is legyünk pontosak és idéz­zünk egy 1895-ből származó definíciót: „Kávéház az az ut­cai föld feletti üzlethelyiség, melyben kávé, tea, csokoládé, italmérési engedély tárgyát nem képező szeszes italok, az Utóbbiakhoz szükséges nedvek, végre az elősorolt cikkekkel fogyasztatni szokott sütemé­nyek mindig kaphatók; mely­ben legalább két rendes nagy­ságú tekeasztal folytonosan a közönség rendelkezésére áll.” Eddig a hivatalos meghatáro­zás. melyhez hozzá kell ten­nünk, hogy az összes beszerez­hető újság, képeslap, folyóirat is „a közönség rendelkezésére állt”, s így a kávéházak bizo­nyos művelődési funkciót is elláttak. Magyarországon 1895- ben pontosan 1377 kávéház és kávémérés volt. melyek 5220 embert foglalkoztattak. Buda­pesten ugyanebben az évben 663 kávéház és kávémérés volt, tehát mindenki tetszése szerint válogathatott közülük. A „Szombat este” kávéházi műsora, bizonyos nosztalgiával beszélt a hajdan európai spe­cialitást jelentő magyar kávé­házi kultuszról, ami Budapes­tet egyenesen „kávévárosnak” titulálta. De mindebből keve­set láttunk, mindenekelőtt azért, mert a műsor ezt — a Kosztolányi-vers kivételével — nem is próbálta érzékeltetni. Pedig lett volna' honnan válo­Az Adria 1200 szigete... Jugoszlávia csatlakozik a turista-„nagyhatalmakhos Ha Velence az Adria király­nője, Dubrovnik a mesebei* királyfi — mondotta Bemard Shaw több mint negyven év­vel ezelőtt elragadtatva Dub­rovnik és a környező hercego­vinál hegyvonulat szépségétől. A nagy író ihletett kijelen­tése az utóbbi években telje­se:. beigazolódott — még a sta­tisztikusok jelentéseiben is, Dubrovnik és környéke a leg­sürgősebben látogatott üdülő­hely lett az egész mediterrán parton. Ugyanakkor Dubrov­nik a' főbejárat Jugoszlávia . szerfölött csábító és tökélete­sen ellátott idegenforgalmában. Kiállítás a reneszánszról A Rózsa Ferenc középisko­lai kollégiumban kiállítást rendeztek a diákok a rene­szánsz kor művészetének anya­gából. A kollégium tagságának, valamint az általános és kö­zépiskolák növendékeinek, akik a tárlatot eddig meg te­kintették, nagyon tetszett a rendkívül érdekes és tartalmas kiállítás. A tárlat gazdag képanyag­gal mu.atja be a művészet megújulását, a természet és az ember újfajta, egyénítő ábrá­zolását. Világhírű művészek alkotásainak reprodukcióival találkozhatunk, így például Raffaelo: az Esterhűzy-mádon- na, Piero della Francesca: Sá­ba királynője, Donatello: Szt. János, Dürer: Fűszálak, Man­tegna alkotásaival. Az építé­szetben is a nagy változáso­kat tükrözik a képek. A reneszánsz festészet fő té­mája az ember volt, amelynek önálló műfajává vált később a portré. Leonardo da Vinci világhírű alkotását láthatjuk, a Mona Lisa-t, ezenkívül lát- ható Antonello da Messina,' Holbein, és más nagy művé­szek alkotásai. A reneszánsz táblaképek mélytűzű színeket és a plasz­tikus ábrázolásmódot használ­ták. Itt láthatjuk Tiziano: Má­ria gyermekével esti tájban, Mantegna: A halott Krisztus, Simone Martini: Az angyali üdvözlet, Tintoretto: Menny- bemenetel című alkotásait. A kollégium diákjái és nevelői ezúton szeretnének köszönetét mondani az Országos Múzeum Igazgatóságnak, hogy lehetővé tették a tárlat megrendezését, s remélik, hogy a továbbiak­ban is segítségükre lesz ha­sonló terveik megvalósításá­ban. Ugyanakkor szeretettel várják a kollégium növendé­kei a további érdeklődőket in­tézetük társalgójában. SCHIFFER JUDIT tanuló Jugoszlávia legnagyobb ide­genforgalmi értéke kétségtele­nül az Adria-partvidék, mely az északi, a jugoszláv—olasz határon, fekvő ' Ankarantói a déli Ulcinjig terjed. Ez a rendkívül kicsipkézet] part. a több mint 1200 szigettel és la­gúnával, megannyi kis tenger­öböllel. egész éven keresztül napsütötte marad, áz állándóan Virágzó .mediterrán növényzet, a tengerben hemzsegő, halak tiszta oázist teremtenek, leg­alábbis jelenleg, amikor Euró­pa vizei állandóan, szennyeződ­nek. . Az ország mindig csábító volt a turisták számára, szerte az egész világból mind termé­szeti szépsége, mind nyitott ha­tárai miatt. Idegenforgalma az elmúlt 10 évben tovább fejlő­dött, Az adriai parttól a szlo­véniai felföldön, Horvátorszá­gon, Bosznia-Hercegovinán, Montenegrón. Szerbián és Ma­cedónián át a vojvodinai bel­ső búzamezőkig látogatók száz­ezrei érkeztek azza,; a vággyal, hogy valami újat fedezzenek fél a maguk számára. A láto­gatók elszállásolására hotelek, bungalowok. kempingek kezd­tek szaporodni és az elmúlt évben Jugoszlávia telies befo­gadóképességét tekintve, a nyolcadik idegenforgalmi „ha­talommá” vált. Jugoszlávia, amelyet méltán neveznek az ellentétek orszá­gának, viszonylag kis terüle­ten feleszik, néhány óráira van csak szükség, hogy a mediter­rán éghajlati területről Szlové­nia alpesi körzeteibe érkez­zünk. Épp oly rövid az uta­zás a forró montenegrói ten­gerparttól a megközelíthetet­len montenegrói csúcsok* g. Európa egyetlen megmaradt ősi erdeiéig. Perucica-ig, vagy a vojvodinai vadászterületekig, h -7 csak néhányat említsünk a nevezetességek közül. A ha­gyományos idegenforgalmi ka­pacitáson felül Jugoszlávia az utóbbi években keményen dol­gozott a turizmus gyógyászati célokból való tökéletesítésén. Ami a jugoszláviai idegen- forgalom távlati terveit ille­ti: két nemzetközi méretű ter­vet dolgoztak ki; a dél-adriait és a felső-adriait. A két terv kijelöli a fő fejlesztési irány­vonalakat az adriai parton, egészen 1985-ig. A tervek pénz­ügyi fedezetét részben a Nem­zetközi Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank biztosítaná. A leg­újabb terv, az „Adria—3”, és a tengerpart védelmével fog­lalkozik. Az egyik tervváltozat sze­rint: 1985-ig az Adria-part újabb 460 000, az ország belső területe pedig további 150 000 látogató számára nyújt majd elhelyezést. A második és jó­val költségesebb változat: 670 ezerrel több ágyat irányoz elő az Adria-parton és 200 000-rel többet az ország belső részén. Ez a nagyszabású terv dina­mikus infrastrukturális fej­lesztést követel, nagy vendég­lők építését, üdülőket, sílifte­ket és egyéb szolgáltatásokat. Európai idegenforgalmi elemzések szerint Jugoszlávia 1973 végén közelállt ahhoz, hogy csatlakozzon a világ leg­jobban fejlett turistahatalmai­hoz. Ezek az országok 1972- ben külföldi idegenforgalmuk­ból több mint 1000 millió dol­lárt kerestek. Jugoszlávia szá­mára az elmúlt év idegenfor­galma 800 - lillió dollárt hó­zott külföldi valutában, és a gazdaságnak ez az ága a part­vidéki körzetek gazdasági fej­lesztésének legfontosabb té­nyezője lett. gatni, Krúdyból, Kosztolányi Esti Kornéljából, de akár a jó öreg Gvadányiból is. Amit he­lyette kaptunk, inkább pótszer volt. 6 Rapcsányi László ri­porteri közvetlensége, okossá­ga, kedvessége sem tudott ego dát tenni. Egy „kortörténeti” megjegy­zés: Modiano nevű cigaretta soha nem volt. A Modiano egy cigarettahüvely márkája volt, jellegzetes, cigarettázó úriem­bert ábrázoló emblémával, Ab­ban az időben ugyanis a Ci­garetta jobbára házilag készüli,, volt aki a „dózniban” tárolt dohányból sodorta, mások há­zi töltővel csinálták. Modlafto hüvelybe. Vasárnap este az Orcsz klasszikusok foly tatásakén- Tolsztoj Élő hólttest című drá­májának 1968-ban készített szovjet filmváltozatét láthat tűk. Tolsztoj epikus alkat, dráma- kát későn kezdett írni, 1885 után, s tulajdonképpen mind­egyik kapcsolatban van ázzak amit „világnézeti válságának” szoktunk nevezni. Mert ezek a darabok jobbára tantételei dramatizálásai. s ha föl Í3 is­merjük benne a lángész keze nyomát, az illusztratív szán­dék is kitűnik belőlük. Ahogy az Élő holttestből is. Mert minden bizonnyal túlzás lenne Fjodor Protaszovban a társa­dalmi haladás bajnokát lát­nunk, a szegény Fegya ugyan­is hiába jó ember, ha egyszer megrögzött alkoholista, aki még Mása, a szépséges ci­gánylány szerelmét sem tudja megbecsülni. Tolsztojt ebben az időben olyan erkölcsi kér­dések foglalkoztatták, mint a válás. S miután vallAsalapfíó* nak is vallotta magát, százá­val maradtak ránk levelei, melyekben szorgalmasan adta tanácsait hűtlen és megcsalt asszonyoknak. „Pillanatnyi ha­bozás nélkül azt válaszolom kérdésére: maradjon az urá­nál.” — „Azt gondolom, rossz cselekedet, ha a férfi elhagyja feleségét, akinek gyermeke van tőle.” — „Azt hiszem, ön an­nak az általános tévedésnek az áldozata, hogy a házasság cél­ja az örömök és kellemességek szaporítása.” — Találomra ki­ragadott sorok ezek leveleiből, s arra adnak választ, milyen normákat állított fel a házas­társakkal szemben az öreg Tolsztoj. Az Élő holttest is a válással kapcsolatos nézeteit illusztrálná, ha ugyanakkor nem mutatna ennél jóval to­vább. Mert Fegya sorsa, ha nem is kelt együttérzést, jól mutatja a korabeli orosz vi­szonyok embertelenségét, az egyháztanács mindenhatóságát, mely az államhatalommal ÖBz- szefogva csak pusztítani tu­dott, s ezért nevezte Lanin Tolsztojt az 1905-ös forrada­lom tükrének. Vlagyimir Ven­gerov rendezése hihetetlenül meggyőző erővel épp ezt eme­li ki a film záró jelenetében: a felerősödő katonazene, a ka­tonák menetelése mellett, szin­te alig hallani az öngyilkos Fegya fegyverének dörrenését. filmváltozat más szempont­ból is kitűnő, vagy pontosab­ban: jobb. teljesebb, mint a hat felvonásra, 12 jelenetre szaggatott dráma, A nagy sikerű Dosztojevsz­kij-sorozat után, egy pompás Feltámadás-filmváltozatot lát­tunk. s most az Élő holttest adaptációja gazdagította az orosz klasszikusok Tolsztoj-fe. jezetét. , cs. t:,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents